Könyvtárunkról

A könyvtár története

  • 1951. - Létrejön a hajdúnánási népkönyvtár, az akkori művelődési otthon földszintjén, egy 70m2-es, utcára nyíló helyiségben, a város központjában. Az intézmény papírforma szerint önálló volt, de gyakorlatilag minden tekintetben függött a Művelődési Otthontól, működésének anyagi feltételeit is az határozta meg. Az akkori helyzet pozitívumaként értékelhető viszont, hogy egy főfoglalkozású könyvtárost alkalmaztak. A működési feltételek javítására sokáig nem került sor; maradt az egyetlen szoba, amely a szekrényes kölcsönzési tér, a feldolgozó helyiség és a raktár funkcióját együttesen töltötte be.
  • 1962. - A könyvtári helyiségek száma bővült egy olvasóteremmel és egy raktárral. Az olvasók rendelkezésére így 119m2 alapterület állt, a könyvtár összterülete pedig 131m2-re növekedett. Heti 24 órában kölcsönöztek, majd ez 41 órára nőtt.
  • 1965. - Ismét kis javulás következett; egy 16m2-es helyiségben gyermekkönyvtárat alakítottak ki a Bocskai utcán, és egy 6 órás tiszteletdíjas ifjúsági könyvtárost alkalmaztak. Egy 1973-ban, a megye könyvtárainak helyzetéről készült beszámolóban olvashatjuk: "a megye legrosszabb feltételek között működő könyvtára", ugyanakkor "munkájukat, eredményeiket példaképp állíthatjuk a megye többi könyvtára elé."
  • 1973. - Költözés házon belül. Egy nagyobb alapterületű, 170m2-es helyiségbe költözött a könyvtár, az életveszélyessé vált terekből. Közben a szakember ellátottság is jelentős mértékben javult, 1982-ben három felsőfokú és két középfokú könyvtárosi képzettségű munkatársa volt az intézménynek.
  • 1983. - Újabb költözés - de ez már reményteljes. A városi tanács döntése alapján a könyvtár megkapta a volt pártbizottság épületét a Bocskai u. 13.sz. alatt. A megnövekedett feladatok ellátására a Hajdú-Bihar Megyei Tanács újabb két főfoglalkozású álláshelyet biztosított. Szeptember 5-én zárt be a régi könyvtár és 1984. március 6-án nyitotta meg kapuit az olvasók előtt a szépen felújított, műemlék jellegű épületben, a Bocskai u. 13. sz. alatt. Az alapterület duplájára nőtt, 426m2-re, de még így sem érte el az akkori minisztériumi normatíva (1.054m2) felét sem. A felnőtt és gyermekrészlegben galéria került kialakításra, így jócskán megnőtt a kölcsönzési tér. Külön helyiség kapott az olvasóterem, a hírlapolvasó és a feldolgozó munka is.
  • 1997. - Költözés, integrálás. a Móricz Pál Városi Könyvtárat a művelődési központhoz integrálták, létrejött a Móricz Pál Városi Művelődési Központ és Könyvtár. A könyvtár, mint a művelődési központ tagintézménye a Bocskai u. 12-14.sz. alatti épület földszinti részébe költözött. Ekkor az intézmény alapterülete több mint 600m2. A működési körülmények javultak, ám a felnőtt választótér meglehetősen zsúfolt lett ismét, amely azóta is fennáll. Önálló teret kapott helyet a gyermekkönyvtár, a felnőtt választótér, az olvasóterem, a hírlapolvasó, és elkülönített helyiségbe tudtuk telepíteni a 2001-ben nyert hat db számítógépet.
  • 2008. - Ismét önállóvá vált az intézmény. Ezúttal a könyvtárhoz integrálták a városi helytörténeti gyűjteményt. Az intézmény neve: Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény. A könyvtár részlegeinél bizonyos átcsoportosításokat végeztünk, helyet cserélt az olvasóterem és a gyermekkönyvtár. Így a gyermekek birodalma az alig 60-m2-ről több mint 100m2-re nőtt, kényelmes körülményeket biztosítva a különféle foglalkozásoknak, rendezvényeknek.
  • 2009. - A Helytörténeti Gyűjtemény 2009 nyarán megkapta működési engedélyét az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól, melynek értelmében közérdekű muzeális gyűjtemény. 2009-ben jelentős fejlesztési forrásokhoz jutott az intézmény: uniós pályázatoknak köszönhetően - TIOP, TÁMOP - több mint 10 milliós támogatásban részesült könyvtári infrastruktúra fejlesztésre, illetve tudásbázis kialakítására információs képzésekre, programokra. Szintén ebben az esztendőben készült el az intézmény önálló honlapja, amely a nap 24 órájában nyújt segítséget, információs szolgáltatást, mindenkinek aki felkeresi a www.nanaskonyvtar.hu internetcímet.