Nánási ki kicsoda - "I"

#

- Igmándy József Dr. Imre János
- Igmándy Zoltán - Dr. Imre Jánosné (N. Székely Erzsébet)
- Dr. Ilyés Imre - Incze László
- Ilyés László István - Inczéné Kiss Dóra
- Ilyés Mária - Ivan Buharov (Hevesi Nándor)
- Ilyés Miklós - Izsoó László
- Illyés Lajosné Fábián Katalin  

 

 

 

 

 

 

 

#
Igmándy József  tanár, botanikus
(1897. április 12., Püspökladány - 1950. május 14., Debrecen) 
Édesapja Igmándy József telekkönyvi hivatali igazgató, nagyapja Igmándy Mihály reformátua lelkész.
Tanulmányai: Az elemi iskola I-III osztályait Püspökladányban végezte, a IV. osztályt Debrecenben, és a gimnáziumi osztályokat a Debreceni Református Kollégiumban járta, s ott is érettségizett. A filozófiai fakultációt Debrecenben, a természettudományit Kolozsvárott végezte.
A hajdúnánási Református Gimnáziumba 1921-ben, mint helyettes tanár került, 1922-től kinevezett rendes tanár lett. Ekkor kezdett el botanikával foglalkozni. Támogatói nem kisebb professzorok voltak, mint Dr. Soós Rezső és Dr. Boros Ádám.
A Debreceni Botanikai Iskola tagjaként tudományos tevékenységet a briológia (mohakutatás) területén folytatott. Munkatársa volt az Acta Geobotanica Hungarica című folyóiratnak. Moha-kísérleteket folytatott. Többek között tanulmányozta a Kolozsvári Polgári Egyesület mohagyűjteményét. Doktori székfoglaló disszertációját 1939-ben védte meg Debrecenben.
Mint hajdúnánási középiskolai tanár, felbecsülhetetlen értékű néprajzi, ipartörténeti, természettudományos gyűjtéseket, megfigyeléseket végzett. Munkássága alatt herbáriumot, és mintegy 5.000 db-os mohacsiga gyűjteményt hozott létre, amelyek halála után megsemmisültek. 1944 őszén Sopronba menekült, és ott a Botanikai Intézetben kapott állást. 1945 májusában visszatért Hajdúnánásra, itt tartóztatták le, mint egykori ifjúsági vezetőt (cserkészparancsnok volt a gimnáziumban) és kilenc hónapra internálták. Kimondták ugyan feltétel nélküli mentességét, állását azonban elveszítette, és családját óraadásból tartotta el. Megromlott egészségi állapota miatt kórházba került, és ott is halt meg 53 évesen.
Főbb művei:

  • Hajdúnánás mohaflórája. Doktori értékezés (Db. 1939)
  • Adatok Hajdú vármegye madárfaunájához = Db. Szle. 1937. 192-194. p.
  • Bán Elek: Adatok Hajdú vármegye mohaflórájához = Db. Szle, 1941. 11-12. p.
  • Adatok Hajdúnánás Epixyl mohaflórájához = Db. Szle. 1941. 11-12. p.
  • Adatok Hajdúnánás néprajzához= Db. Szle. 1938. 83-89. p.
  • Békahiedelmek Hajdúnánáson = Db. Szle. 1942. 160-161. p.
  • Egy hajdúnánási juhászcsalád leszármazása = Magyar Családtörténeti Szle. 1942. 280-284. p.
  • Hajdúnánási bérestanyák = Db. Szle. 1941. 266. p. - Hajdúnánási kiskertek= Db. Szle. 1941. 60-65. p.
  • Hajdúnánási lakodalmi szokások = Db. Szle. 1934. 78-89. p. - A hajdúnánási szalmaipar= Népr. Ért. 1940. 64-78. p.
  • Karácsonyi és újévi szokások és hiedelmek Hajdúnánáson= Ethnographia 1942. 42-45. p.
  • Kelemen Sándor: A népi orvoslás gyógynövényei Hajdúnánáson= Db. Szle. 1943. 209-212. p.
  • Néprajzi jegyzetek Hajdúnánásról = Db. Szle. 1937. 298-300. p.
  • Szilveszteri népszokások Hajdú vármegyében= Ethnographia 1941. 118-126. p.
  • Újabb adatok Hajdú vármegye növényzetéhez = Db. Szle. 1933. 340. p.
  • Egy kunhalom mondája = Db. Szle. 1943. 212-213. p.
  • Bánk Tivadar: Hajdúnánás fészkelő madarai = Aquila 1935. 38. évf. 669-671. p

Róla megjelent írások: Magyar életrajzi lexikon 1. k. Bp., Győrfi János: Igmándy József = Memor. Soc. Jur. Flora et Fennica 1951-52. 101-106. p.
[Forrás: Hajdúnánás Almanach (2000)]


 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 


 

#

Igmándy Zoltán erdőmérnök
(1925. október 9., Hajdúnánás - )
Szülei: Igmándy József és Takács Margit. Felesége: Simó Klára. Gyermeke(i): Igmándy Péter (1953) és Igmándy György (1957).
Tanulmányai: József Nándor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar -Sopron (1943-1948).
A Magyar Állami Erdőgazdálkodás Debreceni Igazgatóságnál püspökladányi és szolnoki erdőgondnokságának mérnöke, erdőgondnok, az Erdészet Tudományos Intézet tudományos munkatársa, az Erdészeti és Faipari Egyetem tanársegéde, adjunktusa, docense, tszv. Egyetemi tanára volt. 1990-től nyugdíjas.
Kutatási területe: erdészeti növénykórtan, erdővédelemtan, faanyagvédelem. A mezőgazdaságtudományi kandidátus (1957), doktori (1982).
Kitüntetései: Bedő Albert Emlékérem (1983), Eötvös Lóránd- díj (1986), Albert Einstein- díj (1988).
Főbb művei: Faanyag- védelem (1964), A magyar erdők taplógombái (1991).

[Forrás: Hajdúnánás Almanach (2000)]

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Dr. Ilyés Imre agrármérnök, jogász
(1934., Hajdúnánás – 2002. május 1., Hajdúnánás) 
Hajdúnánási parasztszülők gyermeke. Elemi, általános és középiskoláit szülővárosában végezte. Érettségi után mezőgazdasági akadémiát, erdészeti technikumot végezve agrármérnöki diplomát szerzett. Diplomája megszerzése után dolgozott Újkenézen, Nyíregyházán, Kálmánházán, majd visszatért Hajdúnánásra. Rövidesen a Városi Tanács Termelési és Ellátási Osztály vezetője lett. 1974-ben jogi diplomát szerzett. 1983-tól 1991-ben bekövetkezett nyugállományba vonulásáig a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója volt.
Házasságot 1959-ben kötött, felesége óvodavezető, két gyermekük született.
Dr. Ilyés Imre munkája mellett sokoldalú, közéleti tevékenységet felvállaló ember volt. Szülővárosában helyezték örök nyugalomba.

[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________


 

#

Ilyés László István köztisztviselő, pedagógia-pszichológia-filozófia szakos középiskolai tanár, a bölcsésztudomány doktora
(1932. december 25., Hajdúnánás - )
Szülei: Ilyés László és Pálóczi Erzsébet. Felesége: Silye Margit. Gyermeke(i): Ilyés László (1959), Ilyés Miklós (1961), Ilyés Marianna (1967). 
Tanulmányai: Református Népiskola - Hajdúnánás. Református Gimnázium - Hajdúnánás. Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar - Debrecen, Honvéd Vasvári Pál Repülő Műszaki Főiskola - Budapest.
A budapesti Honvéd Vasvári Pál Repülő Műszaki Főiskola elvégzése után 10 évig a HM légierő kötelékében szolgált. Leszerelése után a Hajdúnánási Városi Tanács VB Műszaki Osztályán dolgozott 10 évig, kezdetben előadó, majd megbízott osztályvezetőként. Ezt követően 20 évig oktatási, közművelődési propaganda feladatokat végzett köztisztviselői beosztásban nyugdíjazásáig. 15 éven át szerkesztőségi tagja volt a Hajdúnánási Fórumnak, amiben több írása is megjelent. Tagja volt a MR Nyíregyházi Körzeti Stúdiójának. Kezdeményezője és szervezője volt Csiha Győző emléktáblája elhelyezésének a Malom épületén. Előadást tartott 1983-ban a DAB Székházban „Egy hajdúnánási partikulásris iskola” címmel. 1987-ben a Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok Rendezvényén „100 éve született Csiha Győző” címmel tartott előadást. 1984-ben a VII. Munkásmozgalom- Történeti Hét rendezvénysorozatán „Hajdúnánás a népi demokratikus forradalom időszakában” címmel tartott előadást.
Főbb munkái: A Hajdúnánási Gimnázium története (1656-1944). Doktori értekezés. (1983), Negyven éve történt. Helytörténeti pályamunka. (1984), A Vöröskereszt hajdúnánási szervezeteinek 40 éves története (HN Fórum. 1985. 1-13. r.)
Kitüntetései: Árvízvédelem Érdemérem (1960), Munkaérdemrend Bronz fokozat (1980), Vöröskeresztes Érdemérem (1982), Vöröskeresztes Munkáért Érdemérem Arany fokozat (1986), A Haza Szolgálatért Érdemérem Bronz (1988).
Külön közlés: „Jelenleg is foglalkozom helytörténeti, pedagógia történeti, iskolatörténeti, munkásmozgalom- történeti, nánási népszokások kutatásával, a paraszti kultúra szokásaival. Nagyon sok helytörténeti kutatási anyagom gyűlt össze.” (Ilyés László István)

[Forrás: Hajdúnánás Almanach (2000)]

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

 

#

Ilyés Mária fazekas
(1972. május 10., Hajdúnánás - )
Szülei: Ilyés Miklós és Magi Mária Margit.
Tanulmányai: 4. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Mezőtúr, „fazekas iskola”. Jászberényi Tanítóképző Főiskola, művelősszervező-könyvtáros szak.
Kerámiaformázó szakképesítés (fazekas) szerzett Mezőtúron 1992-ben. Önálló kiállítása volt 1991-ben a hajdúnánási Város Könyvtárban.
Csoportos kiállítás: Bp. 1993, 1997, 1998, 1999- „A Népművészet Ifjú Mestere” pályázati kiállításokon.
Kitüntetések: Elismerő Oklevél (1997, 1998) a Népművészet Ifjú Mestere Pályázaton.

[Forrás: Hajdúnánás Almanach (2000)]

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Ilyés Miklós bábanimátor
(1970. augusztus 5., Hajdúnánás - )
Szülei: Ilyés Miklós és Magi Mária Margit.
Tanulmányai: Általános- és középiskoláit Hajdúnánáson végezte.
1988-ban került a Pannónia Film Stúdió Dimenzió Alkotóközösségébe, mint animátor gyakornok. Dolgozott a Varjúdombi meleghozók, Vázák meséi, Töff- Töff elefánt című filmsorozatokban, valamint reklám és egyedi produkciókban. 1992-től az Animációs Team Bt. alkalmazta bábanimátorként a Mosolygó Tündér Ilona, Zongora verseny és az Exemplum c. filmekben. 1966-ban a Varga Stúdió kérte fel a Confucios és a Don Quixote c. külföldi megrendelésre készülő filmek animátori munkáira. 1998-ban szerkesztőként dolgozott az Iparművészeti Egyetem Dokumentációs osztályán, majd az RTL Klub televízióban adásrendező lett.
Filmjei: Négysorra (1989), Időtér (1990), MTV reklám (1993), Egyszer volt… (1994) pilot, Az utolsó ember elindult a chips- ért (1997), He (1999) torzó.
Sporteredményei: Magyar kendó bajnokság I. h. (1993, 1995), Kendo VB „B” kat. csapat I. hely. 

[Forrás: Hajdúnánás Almanach (2000)]

 


 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Illyés Lajosné Fábián Katalin verselő
(1925. augusztus 16., Hajdúnánás - )
Szülei: Fábián Lajos és Kólis Anna. Házastársa: Illyés Lajos ács. Gyermeke(i): Illyés Lajos (1953), Illyés István (1955).
Tanulmányai: elemi népisk.
Versei különböző újságokban jelentek meg.Versmondásáért, írásaiért országos elismerésben részesült. Nyugdíjas éveit Soroksáron élte.
Főbb munkái: Őszi rügyfakadás. Szépkorúak verses antológiája (Bp. 1999.) (két verse található benne).

[Forrás: Hajdúnánás Almanach (2000)]

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________


 

#
Dr. Imre János állatorvos
(1930., Nádudvar - 1999. október 13., Hajdúnánás)

Iparos családból származott, édesapja kovácsmester volt, négyen voltak testvérke, három fiú és leány, ő volt a legkisebb. Debrecenben, a piarista gimnáziumban érettségizett 1949-ben. 1954-ben kapott diplomát az Állatorvostudományi Egyetemen. Egyeken kezdte pályafutását, mint körzeti állatorvos, és itt dolgozott 1973-ig.
1959-ben házasságot kötött Székely Erzsébet óvónővel. Házasságukból két gyermek született, Gyöngyi és Tamás. 1973-ben Hajdúnánásra került áthelyezéssel, és itt 1991-ig, nyugdíjazásáig dolgozott, mint körzeti állatorvos. 1990 és 1998 között, két ciklusban is önkormányzati képviselő volt, elnöke a népjóléti bizottságnak. Mint képviselő kezdeményezte az egyházi óvoda és általános iskola létesítését és a nyolcosztályos gimnázium átalakítását református főgimnáziummá. Magán- és közéletében a keresztény értékeket képviselte. Nádudvaron helyezték örök nyugalomra 1999. október 20-án.

[Forrás: Hajdúnánás Almanach (2000)]

 

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Dr. Imre Jánosné (születési név: N. Székely Erzsébet) óvónő, óvodavezető
(1938. július 13., Debrecen - )
Szülei: Székely Sándor és Guttay Erzsébet. Házastársa: Dr. Imre János, állatorvos. Gyermeke(i): Gyöngyi (1960) és Tamás (1962).
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányait Balmazújvároson és Budapesten végezte. Középiskolába Püspökladányon járt. Óvónőképző Intézet - Szarvas.
1955 és 1973 között Egyeken volt óvónő. Hajdúnánásra 1973-ban került, s 1994-ben bekövetkezett nyugállományba kerüléséig a városban dolgozott.
Harminc éves óvodapedagógus pályája során volt beosztott óvónő, majd hosszú éveken át vezető óvónő, illetve szakfelügyelő - szaktanácsadó.
Publikációi: Pedagógiai programok a vizuális nevelésről, Keresztyén nevelés című kiadvány társszerzője.
Számtalan szakmai előadást tartott megyeszerte, főként a vizuális nevelésről. Volt országos programok előadója, szintén a vizuális nevelés köréből.
Róla megjelent írások: Hajdúnánási Újság 1979, 1994. 
Kitüntetései: Kiváló Munkáért (1979), Arany-katedra (1994)

[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Incze László  építész, tervező, szakmérnök, gazdasági szaküzemmérnök
(1962. május 11., Debrecen - )
Szülei: Incze Sándor és Demeter Alice. Felesége: Kiss Dóra gyógyszerész. Gyermeke(i): Incze Boglárka (1989), Incze Panna (1999).
Tanulmányai: Általános iskola - Debrecen. Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola - Debrecen. Ybl Miklós Műszaki Főiskola - Debrecen.
Tanulmányai befejezése után szakmájában helyezkedett el. A PALLÉR TRIÁSZ Építész Iroda résztulajdonosa. Nánási családiház- tervei jelentek meg az Álomház katalógusban két alkalommal. Több tervpályázatával ért el I. helyezést.

[Forrás: Hajdúnánás Almanach (2000)]

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

#

Inczéné Kiss Dóra gyógyszerész, gyógyszertárvezető
(1964. október 15., Budpest - )
Szülei: Kiss Gyula és Erdei Éva. Házastársa: Incze László építész. Gyermeke(i): Incze Boglárka (1989), Incze Panna (1999).
Tanulmánai: Ibolya úti Általános Iskola - Debrecen. Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziuma - Debrecen. Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszertudományi Kar - Szeged.
Tanulmányai után 1988 és 1994 között beosztott gyógyszerész volt Hajdúdorogon és Hajdúnánáson. 1994-1996-ig gyógyszerismertetőként dolgozott Budapesten, majd 1996-tól gyógyszertárvezető lett a hajdúnánási Korona Patikában. 

[Forrás: Hajdúnánás Almanach (2000)]

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

#
 

 

Ivan Buharov Hevesi Nándor

 

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________


 

#

Izsoó László Vöröskereszt városi titkára, mezőgazdasági technikus, közegészségügyi ellenőr
(1994. október 2., Mátészalka - )
Szülei: Izsoó János és Kádár Etelka. Felesége: Bálint Magdolna közegészségügyi felügyelő. Gyermeke(i): Izsoó László (1966).
Tanulmányai: Általános iskola - Mátészalka, Baross Gábor Mezőgazdasági Technikum - Mátészalka, Orvostovábbképző Intézet, Egészségügyi Főiskolai Kar Közegészségügyi-járványügyi Ellenőrképző szak - Budapest.
1962 és 1963 között gyakornok volt a Mátészalkai Állami Gazdaságban. 1965-969-ig a Hajdúnánási Városi Tanács Egészségügyi Osztály Közegészségügyi ellenőre volt. 1969-től a Vöröskereszt Városi Szervezetének titkára lett és jelenleg is az. 1996 óta tagja a Magyar Vöröskereszt országos és megyei vezetőségének.
Kitüntetései: Egészségügyi Miniszteri Dicséret (1972), Vöröskeresztes Munkáért bronz (1975), ezüst (1983), arany (1994), Honvédelmi Érdemérem (1978), A környezet védelméért (1978), Vöröskeresztes Centenárium Emlékplakett (1981), Társadalmi Munkáért arany (1986), Közösségi Munkáért Emlékérem (1989), Kiváló Véradó (1977- 1996), Kabay János Közegészségügyi díj (2000).
Külön közlés: „Tisztelettel, szeretettel gondolok azokra az emberekre, akik a változásoktól függetlenül önként, önzetlenül segítették a rászorulókat és az emberibb közösségi életet.” (Izsoó László)

[Forrás: Hajdúnánás Almanach (2000)]

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲