Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény

- K. Kiss Gizella	- Kelemen Sándor (1850)	- Dr. Kolozsvári Lajos	- Kovács Zoltán
- Kabainé Bőti Beáta	- Dr. Kelemen Sándor (1926)	- Kopanecz Györgyné Lengyel Mária	- Kovács Zoltánné Drimba Adél
- Kabay János	- Kelemen Sándor (1944)	- Koppányi József	- Kovács Zsolt
- Kállai Erzsébet	- Dr. Kelemen Zsigmond	- Kórikné Magi Zsuzsa	- Kováts Zoltánné Pauliny Gizella
- Kállai Eszter	- Dr. Khoór Dezső	- Kósáné Oláh Julianna	- Kozma Ilona
- Kállai Imre	- Kimmel Jenőné Lengyel Ilona	- Kovách Attila Ödön	- Kozma Tiborné Makláry Vilma Éva
- Kállai Júlia	- (Harasztosi) Király Sándor	- Kovách Imre	- Kozmáné Mórocz Mónika
- Dr. Kállai Lajos	- Kiss Dóra	- Dr. Kovách Imre	- Kövecs Imre János
- (Simándi) Kállay Lajos	- Kiss Ferenc	- Kovách Imréné Makláry Margit	- Kövecs Imréné Makláry Ella Erzsébet
- Dr. Kátai Ibolya	- Kiss Gyula	- Kovács Balázs	- Kricsfalussy Istvánné Ötvös Róza
- Kathy Margit (Madarász Gyuláné)	- Kiss Illés / K. Kiss Illés	- Kovács Imre (1919)	- Kruchio Lajos
- Katona Endre	- Kiss Imre	- Kovács Imre (1955)	- Krusovszky Dénes (B. Kiss Dénes)
- Kéki Imre	- Dr. Kiss József	- Dr. Kovács Lajos („Kis” Kovács)	- Dr. Kulcsár Dániel
- Dr. Kéki Miklós	- Kiss Lajos	- Dr. Kovács Lajos
- Kéki Piroska	- Kiss László	- Dr. Kovács László („Pipás Kovács”)
- Kéky Lajos	- Kiss Lászlóné Sárkány Lívia	- Dr. Kovács László (1931)
- Kelemen András	- Kiszel András	- Kovács Margit
- Dr. Kelemen István	- Kóder Attila	- Kovács Miklós

K. Kiss Gizella tanítónő
(1914. szeptember 6., Hajdúnánás - 2009. március 20., Debrecen)
Szülei: K. Kiss Illés, református tanító és Kola Erzsébet.
Tanulmányai: Református elemi népiskola - Hajdúnánás. Református Gimnázium - Hajdúnánás. Dóczy Tanítóképző Intézet, tanítónő szak - Debrecen (1935). Egri Pedagógiai Főiskola, magyar-történelem szakos tanár szak (1952). Debreceni Zeneművészeti Szakiskola, énektanár szak (1954).
A hajdúnánási Református elemi népiskola, majd a 2. Számú Általános Iskiskola pedagógusa volt 1937-1967-ig. 1967-1970-ig Miskolcon, mint énekszakos tanár foglalkozott néprajzzal is. Az Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázaton 1963-64-ben eredményesen szerepelt Nánási népballadák és leányjátékok-gyűjtésével. 1996-ban a Debreceni Déri Múzeum Honismereti és Néprajzi pályázatán Hajdúnánási leányjátékok és a Kola családról szóló pályamunkával vett részt, díjazásban részesült. Tíz évig vezette a Hajdúnánási Leánynevelő Otthon kórusát. A kórus sok hazai nagyvárosban lépett fel, 1962-ben a Magyar Rádió felvételt készített a kórussal.
Kitüntetései: Szocialista Kultúráért (1964).
[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Kabainé Bőti Beáta tanító
(1975. június 28., Hajdúnánás - )
Szülei: Bőti Mihály, esztergályos és Varga Mária, könyvelő. Házastársa: Kabai Sándor, kőműves.
Tanulmányai: 4. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, tanító-magyar szak) - Debrecen.
A főiskola elvgézése után a hajdúnánási Nánási Oláh Mihály Általános Iskola és Szakiskolában tanított 2000 és 2002 között. 2002-től a hajdúnánási Református Általános Iskola pedagógusa.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Kabay János gyógyszerész, gyógyszervegyész
(1896. december 27., Büdszentmihály - 1936. január 29., Budapest)
Gimnáziumi tanulmányait Nyíregyházán, Nagykállón és Hajdúnánáson elvégezve 1915-ben beiratkozott a budapesti Műegyetem vegyészmérnöki karára, de rövidesen katonának hívták be. Az I. világháború befejeztével először gyógyszertári gyakornok volt, majd 1920-tól folytatta tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen, ahol Winkler Lajos tanítványaként gyógyszerész- oklevelet szerzett 1923-ban. Ezután Hajdúnánáson, bátyja gyógyszertárárban dolgozott, itt kezdte el morfin-kutatásait. A munka hatékonyabb folytatására a budapesti Gyógynövény kísérleti Állomáson vállalt állást, ahol megismerkedett dr. Kelp Ilona vegyésszel, későbbi feleségével és munkatársával. Sikeres kísérletei alapján szabadalmaztatott eljárása 1927-ben Büdszentmihályon (a mai Tiszavasváriban) megalapította az Alkaloida Vegyészeti Gyárat. 1935-ben az Alkaloida már fióküzemet létesített Lengyelországban. A Népszövetség Kábítószer-ellenőrző Bizottsága meghívta, hogy Genfben ismertesse módszerét. Az 1936 májusában tervezett előadásra azonban már nem került sor, mert előtte három hónappal egy műtét kapcsán fellépett orbánc következtében, 39 éves korában elhunyt. Munkássága előtti időkben a morfiumot ópiumból készítették, az ő gondolata volt, hogy morfiumot közvetlenül mákból állítson elő. Fáradságos kísérleteit siker koronázta, amit 1925-ben az „Eljárás ópium alkaloidák előállítására zöld máknövényből” néven kapott szabadalma fémjelzett. A zöld mákból történő előállítás azonban sok hátránnyal járt, ezért folytatta kutatásait. Hatékony módszert dolgozott ki teljesen kicsépelt, száraz máknövényekből (mákszalmából, mákszárából), elsősorban pedig a mák fején lévő mákgumóból való morfin-előállításra. Eljárása Magyarországon új iparág, a morfingyártás kifejlődéséhez vezetett. Gyárához minden készüléket maga tervezett, és a gyártás ütemtervét is ő készítette. Erről írt „A morphin magyar módszerű gyártásának ismertetése” (Bp. 1936) címmel. Módszere világszerte elterjedt, és ma is sok helyen a Kabay-féle eljárás szerint gyártják a morfint. Emlékét őrzi Hajdúnánáson: gyógyszertár, falán emléktábla (Bocskai u.), Kabay János utca, Kabay János Közegészségügyi-díj.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000); Fotó: https://www.hungarikum.hu/content/kabay-jánosnak-az-alkaloida-gyógyszergyár-alapítójának-életműve (utolsó letöltés: 2023.11.21.)]

Kállai Erzsébet középiskolai tanár, újságíró, szerkesztő- riporter
(1965. január 27., Hajdúnánás - )
Szülei: Debreczeni Erzsébet. Házastársa: Pálinkás Albert rendező, zenész. Gyermeke(i): Bálint (1992).
Tanulmányai: 4. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Kőrös Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar, történelem-népművelés szak - Debrecen. Magyar Újságírók Országos Szövetsége, újságíró képzés - Budapest.
1989 óta a Kecskeméti Televízió munkatársa. Munkái megjelennek a Magyar Televízióban, illetve a Duna TV-ben. 1998-tól a MTV Gazdatévé című műsorának szerkesztője Kecskeméten.
Kitüntetései: ’’A Közművelődésért’’ (helyi, kecskeméti díj).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Kállai Eszter Etelka tanár
(1934. június 12., Hajdúnánás - 2021. január 28., Budapest)

Szülei: Kállai Sándor és Varga Eszter. Házastársa: Poprádi Béla mérnök. Gyermeke(i): Kalász István (1959) és Kalász Orsolya (1964).

Tanulmányai: Református Elemi Iskola - Hajdúnánás. Református Gimnázium - Hajdúnánás. Eötvös Lóránd Tudományegyetem - Budapest.
1948-ban félbehagyta a gimnáziumot, a családnak segített. 1950-ben elvégezte a gyors- és gépíró iskolát. Ezután adminisztrátorként dolgozott a tiszalöki erőmű építkezésénél. Innen jelentkezett továbbtanulásra. Szakérettségit tett, majd másfél évet elvégzett a Filmművészeti Főiskolán. Ezután könyvtárosként dolgozott előbb Biharkeresztesen, majd Hajdúnánáson, később Budapesten. Időközben jelentkezett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar-történelem szakára, amit levelező tagozaton végzett el. 1958-ban ment férjhez Kalász Márton költőhöz. A család élt Budapesten, Dunaújvárosban, Székesfehérvárott, Berlinben, majd újra Budapesten. 1983-ban Budapesten az Árendes közi Általános Iskolában elindította a Szépen Magyarul, Szépen Emberül mozgalmat. 1992-ben létrehozta Hajdúnánáson Szépen Emberül! Alapítványt, melynek elnöke lett. Az elmúlt másfél évtizedben 200 előadást tartott Magyarországon. 1990-ben előadókörúton járt a Felvidéken, 1992-ben Kárpátalján és 1994-ben Erdélyben. Rendszeresen szerepelt a közszolgálati rádiókban, televíziókban, publikál napilapokban, szaklapokban.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Kállai Imre gazdálkodó
(1869., Hajdúnánás - ?)
Régi hajdúnánási nemesi család leszármazottja. Fiatal éveiben, mint gazdasági alkalmazott dolgozott. 1892-ben önálló lett. Volt virilis képviselő, a Legelőbirtokosság választmányi tagja. Felesége Csuja Julianna, három gyermekük született.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Kállai Júlia sportoló
(1964. augusztus 14., Hajdúnánás - )
Szülei: Reszegi Mária. Gyermeke(i): Szeivolt Edina (1982), Szűcs Ágnes (1989) és Szűcs Brigitta (1991).
Tanulmányai: 4. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. A középiskolát Hajdúböszörményben, Várpalotán és Hajdúnánáson végezte el.
Tizenhárom évig a TUNGSRAM Rt. dolgozója volt. Ez idő alatt több városi, megyei, területi országos atlétikai versenyen vett részt az akkor még Egyesült Izzó Művekben, s ért el jó helyezéseket. Különböző honvédelmi versenyeken is eredményesen szerepelt. Középiskolás korában aktívan kézilabdázott Hajdúböszörményben. 1995- ben a Hajdúböszörményi Városi Televízió és a Hajdúsági Népfőiskola által szervezett újságírói és riporterképző tanfolyamon vett részt. Alapító tagja a Hajdúnánási Helyi Televízióért Alapítványnak, 1995-től- megalakulásától - szerkesztőségi tagja a Helyi Televíziónak. Szintén 1995 óta rendszeresen jelennek meg írásai a Hajdúnánási Újság hasábjain. Az újság szerkesztőségének is tagja.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Dr. Kállai Lajos közgazdász, címzetes egyetemi tanár
(1932. október 30., Hajdúnánás - )
Szülei: Kállai László és Ilyés Julianna. Felesége: Dr. Thildy Teréz főiskolai tanár. Gyermeke(i): Lajos (1972).
Tanulmányai: Gimnázium - Hajdúnánás. Számviteli Főiskola - Budapest (1953). Közgazdaságtudományi Egyetem, pénzügyi szak - Budapest (1968).
A Pénzügyminisztérium (PM) dolgozója volt 1953 és 1985 között. 1965-től előadó, főelőadó, csoportvezető, osztályvezető, főosztályvezető h., főtanácsos és pénzügyminiszter-helyettes. 1964 és 1969 között a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán tanszékvezető, majd 1985-1994 között főigazgató volt.
Főbb munkái: több mint 80 publikáció (szakkönyv, tankönyv, jegyzet, szakcikk). Rendszeresen részt vesz a pénzügyi és számviteli rendszer korszerűsítésében. Pénzügyi és Számviteli Tanácsadó Bizottság tagja, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara választmányi tagja.
Kitüntetései: Munkaérdemrend (ezüst, arany), Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

(Simándi) Kállay Lajos földbirtokos
(1875., Hajdúnánás - ?)
Régi nemesi család leszármazottja. Iskolái elvégzése után a gazdasági szakismereteket édesapja mellett sajátította el. 1899-től önállóan gazdálkodott. Életében az alábbi tisztségeket töltötte be: volt városi képviselő-testületi tag, a Legelőbirtokosság választmányi tagja, a ref. egyház presbitere. Felesége Nagy Éva, két gyermekük született.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Dr. Kátai Ibolya gyermekorvos, iskolaegészségtan és ifjúságvédelem szakorvos
(Debrecenben született)
Szülei: Kátai János és Tegdes Ibolya. Gyermeke(i): Kincses Péter (1979), Kincses Nóra (1984).
Tanulmányai: Füvészkerti Általános Iskola - Debrecen. Tóth Árpád Gimnázium - Debrecen. Debreceni Orvostudományi Egyetem.
Hajdúnánás Városi Rendelőintézet AB OVO Bt.-nél dolgozik. Tagja a Városi Vöröskereszt vezetőségének.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Kathy Margit (ismert még: Madarász Gyuláné) iparművész, rajz- biológia szakos tanár
(1935. január 28., Hajdúböszörmény - )
Szülei: Kathy Zsigmond és Szabó Margit. Házastársa: Madarász Gyula, festőművész. Gyermeke(i): Ildikó (1957) és Gyöngyi (1958).
Tanulmányai: Az általános iskolát Hajdúböszörmény végezte el. Bocskai István Gimnázium - Hajdúböszörmény. Tanárképző Főiskola - Eger.
1970-től szerepelt kiállításokon textiljeivel.
Válogatás egyéni kiállításokból: 1975 Db., 1986 Kecskemét, 1987 Kalocsa, 1988 Ózd, 1989 Csepel, 1990 Bp., 1991 Hódmezővásárhely, Tapolca, 1992 Győr, 1993 Kiskunhalas, 1993 Zalaegerszeg, 1996 Vecsés. 1997 szeptembertől 1998 áprilisáig Ópusztaszer Nemzeti Történelmi Emlékpark.
Egyéni kiállítások külföldön: 1987 Finnország, Jyvaskyle; 1991 Finnország, Helsinki; 1995 Finnország, Helsinki; 1996 Szlovákia, Hetény; 1997 Ausztria, Linz; 1999. Ausztria, Linz.
Fontosabb csoportos kiállítások: 1970-től Db. Megyei őszi, Tavszi tárlatok, Országos Nyári Tárlatok, 1987 Lengyelország Kazimierz; 1991 Olaszország, Padova; 1993 Bp., Országos Tradíció Pályázat, kiállítás és öltözékbemutató; 1994 Németország, Bréma; 1995 Szombathely, XIII. Textilbiennálé; 1996 Gödöllő, Kiállítás a Modern Etnika csoporttal; 1996 Szombathely, XIV. Textilbiennálé; 1996 Bp., Vígadó Galéria, kiállítás és öltözékbemutató a Modern Etnika csoporttal;. 1996 Gödöllő, Királyi kastély, Pompa és ábránd öltözékbemutató a Modern Etnika csoporttal; 1996 Db., Országos Millecentenáriumi Nyári Tárlat; 1997 Helsinki, kiállítás a Modern Etnika csoporttal; 1997 Db., Művészeti ösztöndíjasok kiállítása; 1998 Textilbiennálé, Szombathely; 1998 Díjazottak kiállítása, Sopron;. 1998 Bp., Iparművészeti Múzeum; 1998 Japán: Tokyo, Aomori, Iwate, a Modern Etnika csoporttal; 1999 PELSO, Országos Textil és Kerámia Kiállítás, Keszthely.
Díjak: 1983 Debrecen város alkotói ösztöndíja, 1987, 1990, 1991, 1994, 1995 Őszi és Tavaszi Tárlatok Nívódíjai; 1993 Hajdú- Bihar Megyei Tavaszi Tárlat fődíja; 1993 XII. Debreceni Országos Nyári Tárlat díja; 1993 Bp., Országos Ttradíció Pályázat I. díj; 1996 Tavaszi Tárlat Debrecen, Nívódíj; 1996 XIII. Szombathelyi Textilbiennálé. Művészeti Alapítvány a Textilművészetért, Alkalmazott textil díja; 1996 XIV. Debreceni Országos Nyári Tárlat díja; 1996 Gödöllő, Remsey Jenő Művészeti Alapítvány „Nagy Sándor” Művészeti díja; 1998 Tokaji alkotótelep „Zilahy György” Művészeti díj; 1998 XV. Debreceni Országos Nyári Tárlat nívódíj; 1998 Bp. „Férfi és fiú viselet” T. Díj. Művésztelepek: Tokaj, Művésztelep; Berekfürdő Nemzetközi Művésztelep; Hajdúszoboszló Civis Nemzetközi Művésztelep; Ukrajna: Nemzetközi Művésztelep Munkács; Kazimierz (Lengyelország) Palanga, Vilnius (Litvánia); Szabadka, Bucka Gányó Nemzetközi Művésztelep (Jugoszlávia); Bessans Nemzetközi Művésztelep (Franciaország).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Katona Endre református lelkész
(1834., Mezőtúr - 1888. május 21., Hajdúnánás)
Szegény sorsú iparoscsaládból származott. Debrecenben, a Református Kollégiumban végzett, s a teológia végeztével két évig volt tanár Mezőtúron. Ezután egy évet töltött tanulmányokkal Bázelben. 1859-ben került Hajdúnánásra, helyettes lelkésznek, majd 1861-ben megválasztották rendes lelkésznek. 1864-ben kötött házasságot Sebestyén Klárával, egy fiúgyermekük született, aki korán meghalt. Élete egyik fő célja a népiskola rendezése lett, s működése alatt két tanterem épült. Igazgatása alatt 5 új tanítói állást szervezett, s tanszereket szerzett. Az Egyházkerületi Tanügyi Bizottság tagja volt. Részt vett a Takarékpénztár megalapításában, az első temetkezési egyesületet ő alapította. A Népbank megalakulása szintén az ő érdeme. Szervezett Polgári Olvasókört, s több évig volt e körnek elnöke. Alapítványt hozott létre a szegény gyermekek támogatására. Kitűnő, a korral haladó pedagógus, lelkész volt, állandóan művelte magát. Ő volt az, aki a későbbi tudós, Zoltai Lajost felkarolta, és gimnáziumi taníttatását magára vállalta. Hajdúnánáson helyezték örök nyugalomra.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Kéki Imre zenetanár
(1956. szeptember 1., Hajdúnánás - )
Szülei: Kéki Imre és Szabó Katalin. Házastársa: Seres Emma tanítónő. Gyermeke(i): Gergő (1980), Ádám (1984).
Tanulmányai: 2. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Kodály Zoltán Zeneművészeti Iskola - Debrecen. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, trombita szak - Debrecen.
Tanulmányai elvégzése után egy évig a Szegedi Szimfonikus Zenekarnál dolgozott. Két évig a Debreceni Szimfonikus Zenekarnál. 1978-1994-ig a hajdúnánási Állami Zeneiskolában, 1994-től a Makláry Lajos Ének Tagozatos Általános Közép- és Zeneiskolában tanít és tagiskola vezető.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Dr. Kéki Miklós orvos
(1938. június 2., Hajdúnánás - 2007.)
Szülei: Kéki Imre és Tímári Zsófia. Gyermeke(i): Yvette (1964) és Miklós (1970).
Tanulmányai: Általános iskola - Hajdúnánás. Református Kollégium - Debrecen. DOTE (1963). Radiológia szakvizsga (Bp. 1967).
Tu.: Torontó (1981), Rochester (1981), Tokió (1986), Ausztria (1989), Bécs, Brüsszel, Hamburg, Utrecht, Löwen, Milánó, Zürich, Prága, Osló, New York, Rio de Janeiro, Peking, Singapore.
1989-tól részt vett a chicago-i Észak- Amerika Radiológiai Kongresszuson és a bécsi Európiai Kongresszuson.
1963-tól gyakornok szakorvos volt, majd 1967-től klinikai tanársegéd lett a DOTE Radiológiai Klinikán. 1971-től a győri Petz Aladár Megyei Kórház adjunktusa, majd 1972-től főorvos, 1984-től osztályvezető főorvos lett. 1976 és 1980 között TESCO kiküldöttként Nigériában vezető radiológus főorvosként dolgozott.
Fő tevékenysége: 1971-tól angiográfiás, mammográfiás és arthrográfiás vizsgálatokat végzett. Megszervezte az angiográfiai laboratórium kialakítását. Szerepet vállalt CT (1989) és MRI (1996) vizsgálati lehetőségek megteremtésében. 1991-ben elindította az első Daylight hívó berendezést. Hazai és külföldi fórumokon több mint 30 előadása hangzott el, hazai lapokban több mint 15 közleménye jelent meg. Kiadásra került egyik tudományos munkája, mely angol és német nyelven is megjelent könyvben. 1980-tól tagja volt a Magyar Radiológiai Társaság Elnökségének, e társaság, UH, szekciójának elnökségi tagja is volt. A Népjóléti Miniszter Szaktanácsadói Testületének, a Radiológiai Szakmai Kollégiumnak tagja volt 1990-1994-ig. 1994-től az intézet Közalkalmazotti Tanácsának tagja lett.
Hobbija a labdarúgás. Debreceni csapatával 1963 és 1965 között egészen az NB I-ig jutott. Nigériában első osztályú csapat edzőjeként működött, a Plateau State Labdarugó Szövetség elnökségének tagja volt.
Kitüntetések: Kiváló Munkáért (1988). A Országos Főiskolai Bajnok Labdarugó (1959).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Kéki Piroska tanár, agrármérnök
(1978. március 16., Hajdúnánás - )
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányok, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Nyíregyházi Főiskola, agrármérnök szak (1997-2000). Szent István Egyetem, mérnöktanár szak (2000-2002).
Elős diplomája megszerzése után került a hajdúnánási Nánási Oláh Mihály Általános Iskolába, a szakiskolai részen tanít. A tagiskola Diákönkormányzatának vezetője.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Kéky Lajos irodalomtörténész, tanár, a MTA tagja
(1879. december 21., Hajdúnánás – 1946. október 29., Budapest)
A budapesti egyetemen tanári oklevelet szerzett. Ezután 11 éven át gimnáziumi tanár Budapesten, majd 1917-től az Országos Színművészeti Akadémia tanára. 1915-től a budapesti egyetem magántanára, 1930-tól titkára. Főleg magyar nemzeti klasszicizmus korának nagy költőivel foglalkozó pozitivista cikkei és tanulmányai konzervatív folyóiratokban jelentek meg.
Főbb művei:

Tompa Mihály (Bp. 1912)
Tanulmányok Arany János epikájáról (Bp. 1917)
Petőfi (Bp. 1922)

Róla megjelent:

Kéky Lajos, 1879-1946= A magyar irod. Tört. Bibliográfiája. 1905-1945. Személyi rész A-K 753. p.
Nábrádi Mihály: Kéky Lajos emlékezete (Hn. 1990)
Bakó Endre: H-B megye irodalmi kalauza 95-96. p.
Buczkó József: Kéky Lajos emlékezete = NU 1990. 07.05.

Emlékét őrzi: Hajdúnánáson és Debrecenben is utcát neveztek el róla.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Kelemen András tanár
(1928. Június 6., Hajdúnánás - )
Szülei: Kelemen Sándor és Girus Katalin. Felesége: Barth Andrea tanár. Gyermeke(i): Katalin (1950), András (1952).
Tanulmányai: Alap- és középfokú tanulmányai Hajdúnánáson végezte. Pedagógiai Főiskola - Pécs.
Testnevelő tanárként dolgozott 1990-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. 1957 és 1976 között testnevelési szakfelügyelő volt.
Kitüntetései: Kiváló Tanár.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Dr. Kelemen István állatorvos
(1930. február 11., Hajdúnánás - )
Szülei: Kelemen Sándor és Girus Valéria.
Tanulmányai: Általános iskola 1-6 osztályát és a gimnázium I-II. évfolyamát Hajdúnánáson végezte el. A gimnázium III.-IV. évfolyamát Budapesten fejezte be. Állatorvostudományi Egyetem - Budapest.
Szakmai tevékenysége a száj- és körömfájási oltóanyagok termelése, kutatása és fejlesztése volt, team-munka keretében a Phylaxia Oltó- anyagtermelő Vállalatánál. A Phylaxia megbízásából közel tíz esztendőn keresztül Mongóliában dolgozott. Itt, mint vezető főszakértő, együttműködési igazgató irányította a magyar állatgyógyászati készítmények referencia üzemeként létesített Szonginoi Biológiai Kombinátort. Különféle vakcinák, szérumok, diagnosztikumok és az antibiotikumok termelés technológiáinak adaptálását, ipari méretekben történő előállítását, a mongol szakszemélyzet oktatását, a Biokombinát üzemeltetését végezte. Tevékenységéért a „Sarkcsillag” érdemrenddel tüntették ki. Ez a legmagasabb mongol állami kitüntetés, melyet külföldi kaphat.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Kelemen Sándor gazdálkodó
(1850., Hajdúnánás - 1920., Hajdúnánás)
A katonai szolgálat teljesítése előtt édesapja gazdaságában dolgozott. Életében hosszú időn át volt városi képviselő-testületi tag.
Felesége Takács Sára, egy gyermekük született.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Dr. Kelemen Sándor orvos, tüdőgyógyász professzor, orvostudomány kandidátusa, címzetes egyetemi tanár
(1926. december 24., Hajdúnánás - )
Tanulmányai: Elemi iskola és Református Gimnázium - Hajdúnánás. Debreceni Orvostudományi Egyetem (1951).
Egyetemi tanulmányai végeztével előbb az Auguszta Szanatóriumban (Debrecen), majd a Farkasgyepüi Gyermekszanatóriumban dolgozott. 1956 márciusától a Budapesti Orvostudományi Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikáján lett gyakornok, majd tanársegéd, adjanktus, végül docens. 1968-ban kinevezték a budapesti János Kórház-Rendelőintézet egyik tüdőgyógyászati osztályára osztályvezető főorvosnak. A tüdőgyógyászaton belül foglalkozott: tüdőtuberkolózis, radiológia, laboratórium, bronchológia, légzéspatológia, allergológiával. 1970-ben címzetes egyetemi tanár lett. Kiemelt kutatási területe a dohányzás elleni küzdelem. Számtalan előadást tartott e témakörben betegeknek és orvosoknak, tv-ben, rádióban. Szakcikkei jelentek meg hazai és külföldi szaklapokban. Egészségneveléssel kapcsolatos szakkcikei jelentek meg hazai szakfolyóiratokban, skandináv és amerikai szaklapokban. A közlemények egy részben társszerzői is voltak.
Főbb munkái: A dohányzásról higgadtan, tárgyilagosan (két kiadást ért meg); A dohányzás, mint környezeti ártalom- részfejezet. = Orvosok a dihányzásról. (Medicina, 1978).
Tanulmányai: A dohányzásról: rászokás- leszokás, Az orvosok és a dohányzás, Dohányzás és orvosetika, Az egészségnevelés feladatai a tüdőrák elleni küzdelemben.
Külön közlés, „ars poetica”: „Bízzunk az emberi értelemben, bízzunk abban, hogy egymás kölcsönös megbecsülése nem idegen az emberi értéktől, a társadalmi normáktól, bízzunk az egymás iránti felelősségérzetben, felelősségvállalásban, bízzunk az emberek nevelhetőségében, hiszen a személyiség az egész életen át formálódik, fejlődik.”
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Kelemen Sándor őstermelő, mg-i szaktechnikus, szaktanácsadó
(1944. február 8., Hajdúnánás - )
Szülei: Kelemen Imre és Pálfy Katalin. Felesége: Nagy Erzsébet kereskedő. Gyermeke(i): Sándor (1968), László (1977), Erzsébet (1979).
Tanulmányai: Általános iskola - Hajdúnánás. Általános Mezőgazdasági Szakiskola - Debrecen-Pallag. Mezőgazdasági Technikus, szakosító képzés - Nyíregyháza.
Tanulmányai elvégzése után egy évig gyakornok, majd művezető, járási felvásárló volt. Ezt követően 26 éven át Termeltetési felügyelő volt a Nyírség Konzervipari Vállalatnál, majd főfoglalkozású őstermelő lett.
1973-1990-ig tanácstag volt. 1990 és 1998 között önkormányzati képviselő, két szakbizottság tagja volt. 1989-től a FgKP Hajdúnánási Városi Szervezetének titkára, 1991-tól elnöke lett. 1992-től a FgKP Hajdú- Bihar Megyei alelnöke, 1993-tól titkára volt. 1994-től a párt 9-es választókerület kerületi titkára lett. 1998-tól a Városi Falugazdász Mezőgazdasági Bizottság tagja volt. 1989-től a Magyar Parasztszövetség Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének tagja és szervezője volt Hajdúnánáson.
Kitüntetései: Kiváló Dolgozó, közéleti munkáért több elismerés.
Róla több írás jelent meg a Hajdú-Bihari Naplóban és a Hajdúnánási Újság hasábjain. A Hajdúnánási Televízióban számos interjút adott.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Dr. Kelemen Zsigmond megyei bőrgyógyász szakfőorvos
(1929. június 22. - )
Szülei: Kelemen László és Pongor Julianna. Felesége: Pályi Ildikó gimnáziumi tanár, megyei szakfelügyelő. Gyeremeke(i): Zsolt (1963), Tamás (1968).
Tanulmányai: Az alapfokú tanulmányai és a gimnázium 1-5. osztályát Hajdúnánáson végezte. A gimnázium 6-8. osztályát a Debreceni Református Főgimnnáziumban végezte el. Orvostudományi Egyetem - Debrecen.
Gimnáziumi érettségi után 1949-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetemre nyert felvételt. 1955-ben avatták orvos doktorrá. Végzése előtt a Mikrobiológiai Intézetben kinevezett demonstrátorként dolgozott. Végzés után a debreceni Bőrklinikára nevezték ki. Az osztályos munka mellett a klinikai bakteriológiai labort vezette. Szakvizsgája után 1959-ben három hónapig a nyugat- németországi Münsterben tanulmányúton vett részt. 1960-ban Varsóban két hónapot töltött tanulmányúton. 1961-ben Szófiában és Plovdivban járt szakmai továbbképzésen. 1982-85 között Lídiában, Tripoliban a poliklinikai bőrgyógyászati részlegét vezette, a betegek gyógyítása mellett a líbiai orvostanhallgatóknak angol nyelven előadásokat tartott.
Szakmai előmenetel: klinikai tanársegéd, majd vezető adjanktus. 1970-ben osztályvezető főorvosi kinevezés az egri Megyei Kórház Bőrosztályára. 1971-ben a Heves Megyei Bőrgondozó Intézet vezetésére nevezték ki. 1973-tól a kórház főigazgató-helyettes főorvosaként ténykedett több éven keresztül. 1974-ben Heves Megyei Bőrgyógyászat szakorvosi kinevezés. Ez 1994-ig, a nyugdíjazásáig tartott.
Publikációi: Tudományos munkái (magyar és német nyelven) kezdetekben főleg a bőr bakteriológiájával foglalkoztak: A bőr bakteriológiája flórája egészséges bőr és nedvező bakteriális ekcéma eseteiben; Bakteriális eredetű fül ekcémák és kezelésük; UNG: Non Gos Urethritis esetek kórokozói és primycin instillációs therápiája; Fungicid, és fungisztatikus anyagok vizsgálata labor körülmények mellett; Különböző aetiológiájú pneumóniák gyakorisága.
Tudományos munkái más területekről: RTG és Cobalt besugárzás indukált herpes zoster esetek; ACTH extracorticalis hatásai; Cantharidines hólyagok gyógyulási tendenciái ACTH és más steroid kenőcs kezelésekre; A bőr hisztamin anyagcsere vizsgálata szuperfúziós módszerrel; adrenalin-hisztamin ellenregulációs vizsgálatok intravénás Novocain injekció beadása után, eruptiv psoriasisban; Histaminlatex vizsgálatok egyes bőrebetegégekben; A hám barier szerepe: sav köpeny; Impulzus kvarclámpák hatástani vizsgálata erythema küszöbök meghatározása alapján; Bőr melanomák és precancerosisainak eloszlása testtájékok szerint, és különböző terápiájuk; Zárt közösségek bakterológiai és gomba flórájának; Tigason-Neotigason terápia hatása Psoriasisos betegeken; Roacutan terápia hatása acnes bőrbetegeken.
Kitüntetései: Érdemes Orvos, Kiváló Orvos, Miniszter Dicséret (kétszer), Heves Megyei Egészségügyi Kitüntetés.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Dr. Khoór Dezső főorvos
Khoór Dezső 1879. november 20-án telepedett le Hajdúnánáson. Abban az időben vörhenyjárvány volt városunkban, s ekkor megválasztották a város harmadik alorvosának.
dr. Nagy Lajos városi főorvos 1915 decemberében elhunyt és helyére, a tiszti orvosi állásra dr. Khoór Dezsőt választották meg. Egyedül látta el az ekkor kb. 17.000 fő lakosú város egészségügyi teendőit.
Felesége, Leszczynszki Mária a Vöröskereszt alapító tagja és egyik vezetője volt Nánáson. Három gyermekük született: Khoór Dezső Ödön 1890. október 2-án, Khoór Evelin 1892. december 24-én és Khoór Jenő 1893. augusztus 3-án. Mindkét fia apjuk nyomdokain járva orvostanhallgató lett a Kolozsvári Egyetemen.
1915 körül a város másik orvosát dr. Varga Sándort behívták katonának, így az ő feladatai, köztük a Főgimnázium kinevezett orvosi pozíciója is dr. Khoór Dezsőre maradtak. Idős kora miatta már nem bírta egyedül ellátni a város orvosi teendőit, ezért dr. Varga Sándort felmentették a hadi szolgálatok alól, hogy segítse őt, s lassan átvegye a helyét.
1919-ben dr. Khoór Dezső a városi Egészségügyi Bizottság tagja lett.
[Forrás: Móricz Pál Városi Könyvtár és Helyismereti Gyűjtemény - helyismereti gyűjtemény dokumentumai]

Kimmel Jenőné Lengyel Ilona külkereskedő
(1934. április 6., Hajdúnánás - )
Szülei: Dr. Lengyel Géza, állatorvos és Kovács Margit. Házastársa: Kimmel Jenő. Tanulmányai: Alapfokú és középiskolai tanulmányait Hajdúnánáson végezte. Külkereskedelmi Főiskola - Budapest. Oxford ILC kihelyezett tagozat , arab, angol nyelv szakon - Tripoli. Postgraduális képzés - külkereskedelmi vezetők felkészítése a kapcsolattartásra, sikeres munkavégzésre.
Munkahelyei: Metrimpex és Chemokomplex Külkereskedelmi Vállalatok.
Végigjárta a külkereskedelemben lévő szakmai ranglétra minden fokát. Volt áruforgalmi ügyintéző, export-import üzletkötő, osztályvezető-helyettes, osztályvezető, majd a vállalat nemzetközi kapcsolatainak vezetője. Dolgozott líbiai magyar kirendeltségen.
Közéleti tevékenységei: a magyar külkereskedelmi vállalatok országos szervezete nemzetközi kapcsolatok vezetői klubjának elnöke. A külkereskedelmi főiskolán végzettek diplomamunkájának értékelője. A nemzetközi protokoll szövetség magyar tagozatának vezetőségi tagja. Több mint tíz évig a Budapesten élő hajdúnánásiak baráti körének találkozóit szervezte. Nyugállományba vonulása után egy nemzetközi lapkiadó vállalat együttműködési ügyeinek intézője. Továbbá egy amerikai érdekeltségű olajkutató vállalat magyarországi képviselője, ügyvezető igazgatója.
Kitüntetései: Kiváló Dolgozó (vállalati, több alkalommal), Külkereskedelem Kiváló Dolgozója.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

(Harasztosi) Király Sándor tanár
(1882, június 24., Nagyenyed - 1935. szeptember 4., Hajdúnánás)
Szatmáron érettségizett, és a kolozsvári Tudományegyetemen szerzett görög-latin szakos tanári oklevelet. 1904-ben és 1905-ben Szászvárosban, majd három éven át a nagyenyedi Bethlen-kollégium főgimnáziumában volt helyettes tanár. Hajdúnánásra 1908 augusztusában került, mint helyettes tanár, majd 1909-ben kinevezték rendes tanárnak. Huszonhét évet szolgált a hajdúnánási gimnáziumban. Több, mint egy évtizeden át a ref. egyház presbitériumának jegyzője volt, az Alsószabolcs-hajdúvidéki egyházmegye világi aljegyzője, majd főjegyzője volt hosszú éveken át. Tanári munkakörén kívül tevékenyen részt vett az iskola fejlődésére, fejlesztésére irányuló munkákban.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Kiss Dóra ⇒ Inczéné Kiss Dóra

Kiss Ferenc TSZ-tag
(1926., Hajdúnánás - 1999)
Tősgyökeres nánási parasztcsalád egyetlen gyerekeként született 1926-ban.
A tanyán töltött gyermekévek után a család beköltözött a városba, a Baross utcába. Együtt gazdálkodott szüleivel. 1951-ben kötött házasságot Kelemen Katalinnal, három lányuk született, Katalin, Erzsébet, Mária. 1960-ban belépett a Rákóczi Tsz-be, könyvelői képesítést szerzett. Bérelszámoló, majd csoportvezető lett. Nyugdíjazása előtt a Béke MgTSz háztáji irodájában dolgozott. Nyugdíjas éveiben is az emberek között volt, segített, ahol csak tudott. A Béke Szövetkezetben küldött volt, tagja volt a Vöröskereszt munkahelyi szervezetének, a választási bizottság munkájában részt vett, rendszeresen eljárt a Nyugdíjas Klubba.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Kiss Gyula tanár
(1915. július 20., Hajdúnánás - 1994. december 10., Budapest)
Tanító, majd középiskolai tanár.
Az oktatásügyi minisztériumban főosztályvezető, majd később miniszterhelyettes (1954-1957). Általános iskolai igazgató volt 1957 és 1964 között. 1964 és 1979 között volt a Fővárosi Pedagógiai Intézet felügyelője.
Munkásságának középpontjában az oktatásirányítás és iskolavezetés kérdései álltak.
Főbb munkái: Pedagógiai tervezés az általános iskolában (Bp., 1962); Az igazagtó a pedagógus közösségben (Bp., 1966); Iskolavezetés I-III. (szerk., részben írta - Bp., 1970)
Kitüntetései, díjai: Apáczai-díj (1976)
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]

Kiss Illés (K. Kiss Illés) tanár
(1858., Kisújszállás - ?)
Családja kun volt. 1888-ban szerzett tanítói oklevelet, majd Budapesten tornatanítói oklevelet 1891-ben. 33 évig tanított Nánáson, ahol szeretet és megbecsülés övezte. Verseket is írt, ezeket közölték is. Tagja volt a Nánási Dalárdának.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Kiss Imre agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok doktora
(1925. január 1., Hajdúnánás - 2000. május, Hajdúszoboszló)
Felesége néhai Vilmányi Zsuzsanna volt. Gyermeke(i): Mária (1947), Zsuzsanna (1950), Ilona (1951), Imre (1954) és István (1956).
Szülővárosában végezte alap- és középfokú tanulmányait a református elemi népiskolában és a Református Gimnáziumban. Felsőfokú mezőgazdasági stádiumait Debrecen-Pallagon végezte. Diplomája megszerzése után Hajdúnánásra került a Gépállomásra. Innen rövid időn belül távozott, és az akkor éppen alakulófélben lévő Tedeji Állami Gazdaság első alkalmazottja -vezetője- lett. Később Hajdúböszörménybe, majd Bödönhátra került. 1951-ben elvégezte a Mezőgazdasági Tanárképzőt. 1955-ben került a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságba, ahol előbb állattenyésztési ágazatvezető, majd üzemegység-vezető, főagronómus, igazgatóhelyettes és 1963-től 1986-ig -nyugállományba vonulásáig,- a gazdaság igazgatója volt. Tagja volt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kari Tanácsának és az Államvizsga bizottságnak is. Elnökhelyettese volt a HAGE-nak, tagja a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Tervbizottságának, a MTA Debreceni Akadémiai Bizottságnak, a Hajdúszoboszlói Városi Párt Végrehajtó Bizottságának.
Főbb műve(i): A Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság története az események tükrében (Hajdúszoboszló, 1994).
Publikációi jelentek meg 1969 és 1983 között az Állami Gazdaság, a Magyar Mezőgazdaság című folyóiratokban.
Kitüntetései:

Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója (5-ször)
Állami Gazdaságok Kiváló Dolgozója (2-szer)
Munka Érdemrend, bronz fokozata (1969)
Munka Érdemrend, arany fokozata (1978)
Nyisztor György Emlékérem (1982)
Hajdúszoboszló Városáért – Pro Urbe (1980)
a Haza Szolgálatáért Érdemérem, arany fokozata (1983)
Szocialista Magyarországért Érdemérem (1985)
Agrártudományi Egyetem Érdemérem (1985).

Róla megjelent: Munkásságáról több méltató írás jelent meg a helyi, megyei, országos napilapokban, szakmai folyóiratokban.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Dr. Kiss József állatorvos, Hódos Imre Birkózó SE alapítója, elnöke és edzője
(1963. augusztus 13., Hajdúnánás - )
Szülei: Kiss Sándor és Pálóczi Zsófia. Felesége: Ozsváth Zsuzsanna. Gyermeke(i): Aliz (1985), József (1990), Kamilla (1992).
Tanulmányai: 1. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Bocskai Gimnázium - Hajdúböszörmény. Állatorvostudományi Egyetem - Budapest.
1986-1990-ig a Hajdúnánási Állami Gazdaságban állt alkalmazásban. 1991 óta magán állatorvosként dolgozik és állatklinikát működtet. 1999 áprilisától önkormányzati képviselőként is tevékenykedik.
Hobbija a birkózás, melyet nem csak űzni, de gyermekeknek oktatni is szeret. Ő alapított meg a hajdúnánási Hódos Imre Birkózó SE amatőr sportklubot és ő az egyik edzője is.
Ő maga is versenyez. A Magyar Birkózó Szövetség által rendezett Birkózó Veterán Magyar Bajnokságon már több alkalommal is részt vett. 2014-ben és 2018-ban magyar bajnoki címet szerzett, 2018-ban csak kötöttfogásban, 2014-ben és 2019-ben pedig kötött és szabadfogásban is.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000), hajdunanas.hu - Állatorvosként a dobogó legfelső fokán (utolsó letöltés: 2020.11.20.)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Kiss Lajos kereskedő
(1897., Hajdúnánás - 1967., Hajdúnánás)
Kiss László és Soós Julianna gyermekeként látta meg a napvilágot. 1924-ben kötött házasságot Bodnár Juliannával. Három gyermekük született: Zoltán, Erzsébet és Lajos.
Szabadidejében verseket is írt. Egyszerű vállalkozó, kereskedő volt, aki a nagy gazdasági világválság idejében megpróbált a nánási szegény embereken segíteni. Munkalehetőséget keresett az ország másik felében a nánásiaknak, summás csapatokat vitt a Dunántúlra dolgozni. 1939-ben Németországba 6 hónapra mezőgazdasági munkára vitt ki nánásiakat Magdeburgba. Írt, olvasott, beszélt németül, ő vezette a nánásiakat, ő volt a tolmács. 1940-ben Kárpátaljára költözött családjával, ott nyitott kocsmát és fűszerboltot. A háború után visszaköltöztek Hajdúnánásra, itt újból italmérést nyitott, amit az államosítás után be kellett zárnia. Ezután a Micsurin Tsz-be került, mint bérelszámoló, majd fizikai munkás lett. Rövidesen megbetegedett és 1967-ben meghalt.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Kiss László műszaki oktató, gépésztechnikus
(1940. január 27., Hajdúnánás - )
Szülei: Kiss László, szabó és Daróczi Margit. Felesége: Sárkány Lívia, tanár. Gyermeke(i): Attila (1966).
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányait Hajdúnánáson végezte. Középiskolába Nyíregyházára járt. Miskolci Egyetem, műszaki oktató szak.
1954 és 1960 között között mint gépésztechnikus dolgozott. 1960 és 1963 között a Gépjavító Állomáson dolgozott, majd 1964-től 2001-ben bekövetkezett nyugállományba vonulásáig a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola műszaki igazgatója volt.
Kitüntetései: Társadalmi Munkáért (több alkalommal), Makláry Lajos Pedagógiai és Közművelődési Díj (1997).
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Kiss Lászlóné Sárkány Lívia tanár
(1940. január 23., Debrecen - )
Szülei: Sárkány János, művezető és Jacskó Ilona. Házastársa: Kiss László, műszaki oktató. Gyermeke(i): Attila (1966).
Tanulmányai: Alap- és középfokú tanulmányok - Debrecen. Kossuth Lajos Tudományegyetem, biológia-földrajz szak - Debrecen.
Egyetemi tanulmányai végeztével a hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola tanára lett és itt dolgozott egészen 1996-ban történt nyugdíjazásáig. Aktív évei alatt egy ideig a Hazafias Népfront körzeti titkára volt, és az Ifjúsági Vöröskereszt iskolai megbízottja munkahelyén.
Kitüntetései: Vöröskeresztes Munkáért, bronz (országos)
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#
Kiszel András kereskedő
(1905., Hajdúnánás - ?)
Iskolái elvégzése után a kereskedő szakmát tanulta ki Balmazújvároson. 1932-ben visszatérve Hajdúnánásra a „Hattyú” áruház cégvezetője lett. Szakmáját egész életében magas színvonalon végezte, a helyi kereskedelmi élet megteremtésében tevékeny része volt.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Kóder Attila tanító
(1926., Nagykálló - 2001. január 10., Nagykálló)
Édesapja Kóder Ferenc földbirtokos, és országgyűlési képviselő volt a II. világháború előtt. Hajdúdorogon és Debrecenben járt a Tanítóképző Intézetbe, ahol tanítói oklevelet szerzett. 1947-től Oroson és Márokpapiban tanított. 1952-ben kötött házasságot Barna Katalin tanítónővel. 1953-ban került Hajdúnánásra, a Balázs-telki tanyai iskolába, ahol 1975-ig az iskola megszűnéséig tanítottak feleségével együtt. Ezután a kisegítő iskolában tanított nyugdíjazásáig, felesége pedig az 1. sz. Általános Iskolában. Egy gyermekük van, László, vegyésztechnikus.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Dr. Kolozsvári Lajos orvos, szemész, az orvostudomány kandidátusa
(1946. március 26., Hajdúnánás - )
Felesége: Hidasi Vanda. Gyermeke(i): három fiú, egy leány.
Tanulmányai: Debreceni Orvostudományi Egyetem (1964-1970).
1970-1993-ig a Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikáján dolgozik, 1993-tól a SZOTE Egy. tanára, a Szemészeti Klinika igazgatója. A Magyar Szemorvos Társaság vezetőségi tagja. A Magyar Szemészeti Echográfiai Társaság alapító elnöke. Az orvostudomány kandidátusa (1987).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Kopanecz Györgyné Lengyel Mária mérnök, tanár
(1935. július 21., Hajdúnánás - )
Szülei: Dr. Lengyel Géza, állatorvos és Szabó Katalin. Házastársa: Kopanecz György, közgazdász. Gyermeke(i): Gábor.
Tanulmányai: Agrártudományi Egyetem, mezőgazdasági gépészmérnök szak. Budapesti Műszaki Egyetem, mérnök-tanár.
Különböző szakmunkásképző intézetekben tanár, igazagatóhelyettes, szakfelügyelő. A Tankönyvkiadónál műszaki lektor. Kuratóriumi elnöke két alapítványnak is, amelyek hátrányos helyzetű gyerekek megsegítésével foglalkoznak. "C" - vizsgás vitorlázó repülő.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Koppányi József tanár, gépész üzemmérnök, közgazdász
(1949. szeptember 16., Hajdúnánás - )
Szülei: Koppányi József és Zubor Zsuzsanna. Felesége: Debreceni Margit, gazdaságvezető. Gyermeke(i): Ágnes (1972) és Anikó (1976).
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányait Hajdúnánáson végezte. Középiskolába Debrecenbe járt. Ybl Miklós Főiskola - Debrecen (1974-1978). Közgazdaságtudományi Egyetem - Budapest (1985-1990).
Dolgozott a Vegyiműveket Szerelő Vállalatnál 1968 és 1970 között mint minőségellenőr, majd 1970 és 1998 között a Hajdúnánási Épitőipari Rt. igazgatója lett. 1998-1999-ben üzemvezető volt a Ventifilt Légtechnikai Rt.-nél. 1999-től a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola pedagógusa, igazagtóhelyettese.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Kórikné Magi Zsuzsa tanár
(1956. március 3., Hajdúnánás - )
Szülei: Magi József és Mezei Zsuzsanna. Házastársa: Kórik László, tanár. Gyermeke(i): Krisztián (1983) és Valéria (1987).
Tanulmányai: 2. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. 1974-1978-ig matematika-rajz szakos tanári diplomát szerzett.
1978-ban került az akkori 4. Számú Általános Iskola, később a Nánási Oláh Mihály Általános Iskola nevet viselő iskolába, ahol matematikát és rajzot tanított. Volt osztályfőnök és munkaközösségvezető. Képzőművészeti szakkört vezetett, tanítványaival városi, megyei és országos rajzpályázatokon eredményesen szerepeltek.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Kósáné Oláh Julianna főiskolai tanár, magyar-német szakos középiskolai tanár, a neveléstudomány kandidátusa
(1945. július 13., Hajdúnánás - )
Szülei: Oláh József és Szűcs Julianna. Házastársa: Kósa László mérnök, tanár. Gyermeke(i): László (1977), Péter (1980).
Tanulmányai: Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Kossuth Lajos Tudományegyetem - Debrecen. Karl Marx Universitaten - Lipcse (1968).
Az egyetem elvégzése után 5 évig tanított középiskolában, majd 1973-ban a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tanítóképző Intézetébe került. Először tanársegéd, 1976-tól adjunktus, 1984-től docens volt. 1977-ben német irodalomtörténetből doktorált. Alapító tagja a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán 1987-ben megalakult Német Tanszéknek.
Oktatói munkájának két fő területe: a német irodalom, és a német nyelv tanításának módszertana.
1987-tól a MTA külföldi levelező aspiránsaként Németországban folytatott kutatásokat, Zwickauban, Lipcsében, Drezdában és Hamburgban. Több német nyelvoktatási konferencián, módszertani továbbképzésen vett részt előadóként. Tagja a Magyar Irodalomtörténeti Vándortársaságnak, a Förderverein für frühes Fremdsprachenlernen (No.) illetve Leonhard Frank-Társaság (No.).
Kutatási területei: a korai idegen-nyelv oktatás kapcsolódási pontjai; az alternatív nyelvoktatási törekvések.
Publikációnak száma 60, hazai és külföldi szaklapokban.
Főbb munkái: ,,Mesél a der-die-das” (Bp. 1987), ,,Das Zauberwatr (1999). Kt.: ,,Sub Auspiciis Rei Publicae Populiars” (kitüntetéses doktori cím, 1977), TIT Országos Elnökségének Kitüntetése (1984), H.: olvasás, színház, utazás.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Kovách Attila Ödön református lelkész püspök, tb. teológiai doktor
(1935. január 15., Igar - )
Szülei: Kovách Imre főjegyző, főkönyvelő és Kovács Berta háztartásbeli. Felesége: Kocsis Piroska, óvónő, nevelőtanár. Gyeremeke(i): Péter (1963), Tamás (1965), András (1966) és János (1977).
Tanulmányai: Református elemi iskola Cece és Hajdúnánás. Református Kollégium Gimnáziuma - Debrecen. Református Teológiai Akadémiai - Debrecen. Münsteri Egyetem Protestáns Teológia Fakultás (posztgraduális képzés, 1959-1960).
Internátius lelkigondozó teológus volt a Debreceni Reforátus Kollégiumban 1953-tól 1955-ig. Szintén Debrecenben Kollégium szénior 1958-1959-ig. Segédlelkész Debrecenben. Dolgozott a Nagytemplom-Északi Egyházközségnél 1956 és 1860 között, majd a debreceni Kossuth utcai egyházközségben 1960-tól 1961-ig. Magyarországi református Egyház Konventi majd Zsinati Irodájába került. 1961 és 1968 között a Külügyi Osztály előadója, majd vezetője 1968-tól 1979-ig. Egyidejűleg a Zsinati Iroda vezetője 1973 és 1976 között, zsinati tanácsos 1978-1979 között.. (Egyidejűleg) a Hungarian Church Press munkatársa, majd felelős szerkesztője (1978-1979). A Dunántúli Református Egyházkerület lelkésze 1979. július 20-tól 1991. augusztus 31-ig (ezt követően besegítő lelkész). Az Országos Református Gyűjteményi Tanács tudományos munkatársa (a pápai Református Tudományos Gyűjtemények Állományában) 1991. szeptember 1-től.
Közéleti tevékenység, egyéb egyházi megbízatások: Zsinat lelkészi alelnöke 1986-1989. A Budapesti Református Teológiai Akadémia Igazgatótanácsa lelkészi alelnöke 1979-1991. Doktor Kollégiuma Ökumenikus Szekciójának elnöke 1986-tól. Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának alelnöke 1967-1990. (Ezt megelőzően több bizottság tagja, 1987-1989 az Ökomenikus Tanács és a RK. Püspöki Konferencia közös bizottságának társelnöke).
Nemzetközi egyházi szervezetekben: Európai Egyházak Konferenciája: Tanácsadó Bizottság tagja 1967-1992. 1966-tól több bizottságban tag különböző ideig. EEK- Rk. Püspöki Konferenciák Európai Szervezete Közös Bizottságban négy évig tag. Európai Református-Evangélikus párbeszéd Bizottsága 1969-1970. Hivatalos küldöttkén részt vett több jelentős külföldi egyházi tanácskozáson (Európai Egyházak Konferenciája, Egyházak Világtanácsa nagygyűlése Vancuver 1983, Református Világszövetség nagygyűlése Ottawa, 1982., ill. európai nagygyűlés 1965, Keresztyén Békevilággyűlések). Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja az 1980-as évek második felében. Megyei Választási Bizottság elnöke 1989-1992. Tudományos testületi tagság: A Magyarországi Református Egyház Theológiai Doktorainak Kollégiuma Ökumenikai Szekciójának elnöke 1986-tól.
Kitüntetései: Munkaérdemrend ezüst (1977), arany fokozat (1985).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Kovách Imre okleveles mérlegképes könyvelő
(1926. Cece - )
Szülei: Kovách Imre.
Tanulmányai: Gyünk, Csurgó, Hajdúnánás. Könyvelői alapismeretek, magánúton (1950), iparstatisztikusi (1951), alapfokú és képesített könyvelői oklevél (1954), mérlegképes könyvelő (1960).
KÖZÉRT Vállalatnál adminisztrátorként dolgozott. 1950-ben kinevezték a Hajdúnánási Gőzmalomhoz vezető könyvelőnek. 1951-ben a Hajdúnánási Bőr-és Textilruházati KTSZ - főkönyvelője. 1963-tól főkönyvelő a Haladás Tsz-ben, 1978-ig. 1978-ban a Micsurin Tsz gazdasági elnökhelyettesévé választják. Részt vett a Termelőszervezeti Építőipari Közös Vállalkozás (TÖVÁLL) megszervezésében, 1972-1985-ig. nyugdíjazásáig, az akkor mér ÉSZKV (Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat) elnöke. 1984-ben korengedménnyel nyugdíjba vonult. Nyugdíjas éveit Budapesten töltötte.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Dr. Kovách Imre szociológus, a szociológiai tudományok kandidátusa
(1953. június 19., Hajdúnánás - )
Szülei: Kovách Imre és Makláry Margit.
Tanulmányai: Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar, magyar-történelem szak - Debrecen (1977). Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar, szociolgóia szak - Budapest (1982).
1977 és 1980 között tanár volt a Krúdy Gyula Gimnáziumban Nyíregyházán. 1980-tól 1982-ig a Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanársegédeként dolgozott a Szociológa Tanszéken. 1982 és 1989 között tudományos munkatárs a Társadalomtudományi Intézetben. 1989 és 1997 között az Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetében tudományos főmunkatárs volt. 1997-től tudományos osztályvezetőként a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetében dolgozott. 1986-tól 1989-ig a TÁRKI-nál történeti adatok számítógépes elemzésénél volt részmunkaidős. 1987 és 1989 között tanársegéd volt a GATE-en, majd 1991 és 1992 között tanszékvezető a Miskolci Bölcsészettudományi Egyetemen. 1991 és 1993 között kurzusvezető volt a Széchenyi István Kollégiumban. 1994-től 1995-ig óraadó volt a Kossuth Lajos Tudományegyetem, Szociológiai Tanszéken. 1998-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Széchenyi István professzori ösztöndíjasa. 1979-ben szerzett egyetemi doktori címet, majd 1990-ben kandidátusit.
Kutatási projektjei:

Rural innovation EU COST A/12. (Leadership, local power and rural restructuring) (EU, 1998-2001)
Depeasantisation of Europe (MTA, Finnish Ministry of Agriculture, 1999-2000)
A mezőgazdasági munkaerőpiaci változásai (OTKA, AKP, Közösen a Jövő Munkahelyeiért Alapítvány, 1998-2000)
Változó rurális imázsok (Felsőoktatásfejlesztés Alapítvány, 1999-2000)
A mezőgazdasági termelősz vagyonának sorsa (OTKA, AKP, 1995-1999)
Actors of European countryside (Finnish Ministry of Agriculture, Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, 1995-1998)
A fekete gazdaság és aktorai Észak-Kelet és Észak-Nyugat Magyarországon (AKP, 1999-2000)
A fekete gazdaság és kormányzati regulációja (1996-1999)
A gazdasági, politikai és kulturális elit Magyarországon (1999-2000)
Családi gazdaságok (OTKA, 1999-2002)
Az új gazdasági és politikai elit Magyarországon 1998-1998 (OTKA, SKP)
Polgárosodás (SKP, 1998)
Vidéki elit 1996-1998 (OTKA, NSF)
Mezőgazdasági vállalkozók (OKTK, 1994-1995)
A mezőgazdasági privatizáció regionális hatásai (OKTK, 1993-1994)
A mezőgazdasági privatizáció társadalmi hatásai 1993-1994 (Népjóléti Minisztérium)
Social Stratification in Eastern Europe after 1989 (NSF, OTKA, Politikai Tudományok Intézete, 1992-1994)
Agriculture after Collectivization 1991-1994 (MacArthur Foundation)
Kisvárosi polgárok 1993-1994 (OTKA)
Polgárosodás, középrétegek 1991-1994 (OTKA)
Mezőgazdasági vállalkozók 1991-1993 (OTKA)
Gazdasági és társadalmi változások Bajna községben 1985-1995 (OTKA, TS)
Történeti adatok számítógépes elemzése 1986-1990 (OTKA)
Mezőgazdasági kistermelők 1982-1988 (Társadalomtudományi Intézet) (Hn.)

Tudományos testületi tagság: alelnök, European Society for Rural Society (1995-1999); alelnök EU COST 12/A Rural Innovation Management Committe (1998-2001); elnök, Szociológiai és politikatudományi bizottság, MKM (1995); elnökhelyettes Magyar UNESCO, Társadalomtudományi Bizottság (1994-1995); a Szociológiai Bizottság tagja, MTA (1993- ); International Society for Rural Sociology Council member (1992- ); az Executiva Board tagja, European Society for Rural Sociology (1992-1995); a Szociológiai Szakzsűri tagja, OTKA (1991-1995); Local Programme Committee, European Congress for Sociology (1994-); Magyar Szociológiai Társaság titkára (1990-1999); Faluszociológiai szakosztály titkára, MSZT (1989-1990).
Társszervező: Future of Family Farms (XV. European Congress for Rural Sociology 1994, Wageningen); Family Farming (XVI. European Congress for Rural Sociology, Prague, 1995); Depeasantisation in the late industrisalised countries (International Congress for Rural Sociology, Bucharest, 1996).
Szervező: Traditions, de- traditionalisation and peasants (International Congress for Rural Sociology, Rio de Janeiro, 2000)

Főbb művei:

Termelők és vállalkozók = Társadalomtudományi Intézet, Bp. 1988
Embourgeoisment Theories and Processes = Politikatudományi Intézet, 1994
Quality of Life in the Rural Settlements in six Post- socialist Countries = MTA Politikai Tudományok Intézete, 1997. 25.p.
András Csite: Institutional, Economic, Social and Political Transformation in the Post-socialist Central and Eastern Europe = MTA PTI, 1997. 34.p.
Csite András: Piacgazdaság és gazdasági elit = MTA PTI, 1998. 36.p.

Szerkesztett könyvek:

Gazdaság és rétegződés = Társadalomtudományi Intézet, Bp., 1984.
Polgárosodás könyvsorozat = MTA PTI: Rendiség és polgárosodás = MTA PTI 1991.
Középvárosok a mérlegen = MTA PTI 1992.
Civil társadalom és demokrácia; Szelényi Iván: A posztkommunista átmenet társadalmi konfliktusai, 1994.
Róbert Péter - Sági Matild - Utasi Ágnes - Kovách Imre: A középosztályok nyomában, 1995.
The Post-socialist Polish and Hungarian Countryside = University of Lodz, 2000.
Actors on the changing European countryside = Institute for Political Sciences, 1998.
De-Peasantisation of Europe, 2000.
Leadership and Local Power in Contemporary Rural Europe, Ashgate, 2000
A posztszocializmus vége, 2000.

[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Kovách Imréné Makláry Margit óvodai szakfelügyelő
(Hajdúnánás, 1927. január 7. - 2012.)
Szülei: vitéz Makláry Lajos és Sebestyén Ilona. Házastársa: Kovách Imre, tsz-elnökhelyettes. Gyermeke(i): Imre (1953).
Tanulmányai: Elemi- és középiskoláit Hajdúnánáson végezte, óvónői képesítést Miskolcon szerzett.
1952-től 1954-ig vezető óvónő volt Hajdúnánáson, a Magyar Gáborné utcai óvodában. 1954 és 1960 között Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás városok óvodai szakfelügyelője volt. Vezető óvónőként dolgozott a hajdúnánási Iskola utcai óvodában. 1961-tól 1975-ig a Hajdú-Bihari Továbbképzési Intézet megyei továbbképzési felügyelője, óvodai szakfelügyelője, vezető óvónője volt. 1975-1982-ig továbbképzési felügyelő, szakfelügyelő, óvodai egységvezető volt.
Számos publikációja jelent meg az Óvodai Nevelés című szaklapban, aktív munkássága ideje alatt folyamatosan. Műhelytanulmányok a továbbképzésről a Megyei Pedagógus Továbbképzési Intézet kiadványban (1982).
Folyamatosan részt vett a Továbbképzési Intézethez beérkezett pályázatok szakmai bírálatában. Részt vett az új Óvodai Nevelés Program módszereinek kikísérletezésében, bázis óvodai rendszerének kialakításában. Az Óvodai Nevelési Program (1971) szerkesztésében konzultáns volt.
Kitüntetései: Kiváló Óvónő (1966), Maróthy György Pedagógiai Díj (1977), Törzsgárda Jelvény, arany (1980) Pedagógus Szolgálati Érdemérem (1982), Kiváló Munkáért (1982), Emléklap Hajdúnánás Város fejlődéséért végzett eredményes tevékenységért (1982).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000), Nánási Kalendárium (2013)]

Kovács Balázs családfa-, és családtörténet-kutató, ifjúságügyi-, és kommunikációs szakember, soft skills tréner, coach
(1985.08.11., Hajdúnánás - )
Szülei: Kovács Balázs és Varga Magdolna
Tanulmányai: Barcsa János Számítástechnika Tagozatos Általános Iskola (Hajdúnánás), Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola (Hajdúnánás), Debreceni Egyetem, Európai Tanulmányok Központja, média-kommunikáció (Debrecen, 2007). Tanulmányokat folytatott még a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának angol nyelv és irodalom, majd amerikanisztika szakán, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem teológia szakán, továbbá a Vrå Højskole-n (Vrå, Dánia) Cirius ösztöndíjjal fotózást, fotóújságírást és dán kultúrát "hallgatott". A Debreceni Egyetem magyar nyelvű pedagógia-pszichológia komplex szigorlatát, még a hagyományos, "osztatlan" képzési rendszerben, jó eredménnyel zárta. Elvégezte a Debreceni Egyetem Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központjának komplex kortárssegítő képzését.
Számos hazai és nemzetközi ifjúsági szervezet kötelékében tanult, önkénteskedett, utazott és dolgozott az évek során - főként országhatáron belül és a földrajzi Európa-kontinens országaiban. Az Úton Egyesület (Debrecen) környékbéli, az Egyesek Ifjúsági Egyesület (Budapest), az AEGEE, a BEST és az EFPSA európai, míg az AIESEC globális ifjúsági kitekintésű projektélményeket és munkatapasztalatot nyújtottak számára - megismertetve Balázst a nem-formális és az informális oktatás és tanulás világával.
Évekig a debreceni Európai Hallgatók Fóruma Egyesület vezetőségi tagja, majd elnöke, később tanácsadója és hazai alumni-kapcsolatokért felelős koordinátora volt. Szorosan együttműködött városi, regionális, országos, európai és más nemzetközi hálózatok felelőseivel. Volt a Felsőoktatási Diákszervezetek Egyesülete (FDE) országos ernyőhálózat külügyekért felelős alelnöke, a magyar ifjúsági tanács ("Nemzeti Ifjúsági Tanács Szövetség") külügyi kapcsolatokért és nemzetközi ügyekért felelős munkacsoportjának tagja és AEGEE-tagszervezeti összekötő delegáltja. Dolgozott az AEGEE-Europe (European Students' Forum) kelet-közép-európai tagszervezeteiért felelős hálózati biztosként, az európai vezetőség reprezentációs csoportjának külsős tagjaként és kinevezett összekötőjeként a Lifelong Learning Platform ("Élethosszig Tartó Tanulás Platformja") főként európai hatókörű ernyőszervezet felé.
Szülővárosának Európai Uniós pályázati projekt-gyakornokaként a régiófejlesztés és a településmarketing világában is képzési tapasztalatokat szerzett.
1998-ban bontakozott ki szülővárosa, kiterjedt rokonsága ihlette helytörténeti érdeklődése. Ennek fókuszába idővel a transzgenerációsan (azaz nemzedékről nemzedékre) továbbcsordogáló családi hatásmechanizmusok megértése-átérzése és a részletekbemenő, holisztikus családtörténet-, és családfakutatás mellett a tágabban érzékelhető, nagyobb közösségeket is érintő, kollektív trauma-hatások témakörei kerültek. Pályáját többtucat hajdúnánási nagyfamília leszármazásának évszázadokon átívelő, „mindenági” feltárásával kezdte. Hivatásával már 25 éve foglalkozik.
Gimnazistaként kutatásaival megyei és országos néprajzi gyűjtőpályázatok díjazottja volt. Segítőként bekapcsolódott a hajdúnánási régi temető(részek) dokumentálási munkálataiba. Számtalan interjúbeszélgetést folytatott idősekkel, melyben a kezdőinspirációt nagyszülei iránti kitartó, türelmes érdeklődése, tapintatos szeretete adta. Az alapokat kezdetben elbeszéléseikre, azok elemzéseire helyezte
Tudományterületeken átívelő nemzetközi ifjúságszakmai évei közben formális és egyéni, autodidakta módon is gyarapította rálátását a témakörre - magyar és angol nyelven egyaránt. Kutatásai első húsz évének összegzéseként a globális "Covid-19"-járvány idején elvégzett alkotómunkájának egyik eredményeként jelent meg első könyve "Kitagadva - Családi titkok és a történetmesélés ereje" címmel - 2021-ben. A kötet egyszerre univerzálisan gondolatindító és érzelemébresztő jellegű önreflexiós mű, illetve a szerző hajdúnánási családfakutatási munkáinak katalógusa is.
Kovács Balázsról bővebben olvashatnak a https://linktr.ee/balazs_bali oldalon.
[Forrás: Kovács Balázs közlése, 2023]

Kovács Imre mezőgazdász, Tsz-elnök
(1919., Kötegyán - 1985., Debrecen)
Békés megyéből került a Hajdúságba. Iskolai tanulmányait Kötegyánban kezdte, Sarkadon folytatta és Békéscsabán a felső kereskedelmi iskolában érettségizett. Beiratkozott a Közgazdasági Egyetemre, a háború azonban megakadályozta, hogy befejezze egyetemi tanulmányait. A háború után bekapcsolódott a szövetkezeti mozgalomba, a Hangya, a MOSZK és a SZÖVOSZ ellenőreként dolgozott. 1949-től tíz éven át volt a komádi Földművelő szövetkezet főkönyvelője. 1959-től a komádi Lenin Tsz főkönyvelője, majd 1964-től annak elnöke lett. Hajdúnánásra 1967-ben került, ekkor választották meg a Micsurin Tsz elnökének. Ezt a tisztséget 1982-ig, nyugdíjazásáig töltötte be. Igen fogékony volt a gazdasági élet változásaival kapcsolatban, s jól tudta egyeztetni a központi elképeléseket a helyi viszonyokkal. Nagy beruházási programok (kukorica, törzslúd, libatenyésztés) valósultak meg az ő vezetésével.
Kitüntetései: Munka Érdemrend arany, ezüst és bronz fokozata; Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója; a Termelőszövetkezet Kiváló dolgozója. Aktív szerepet vállalt a közéletben is, támogatta az ifjúsági mozgalmat. Hamvait a Debreceni
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Kovács Imre sportoló, testkultúra és erőemelő edző
(1955. január 08., Hajdúnánás - )
Szülei: Kovács Sándor és Szalóczi Katalin. Gyermeke(i): Bettina (1989).
1981 óta indul különböző versenyeken, bemutatókon, lép fel szórakozóhelyeken, ünnepségeken. 1981-ben országos versenyen erőemelésben bronzérmes, 1982-1983-ban Aranyjelvényes Erőemelő lett. 1984-ben bronzérmes testkultúrában, 1985-ben 4. helyezett. 2000-ben Superbody testkultúra versenyen 5. helyezett (nemzetközi verseny).
Róla írások jelentek meg a Sportolj velünk című magazinban 1981-1984-ben, a Képes Újságban 1990-ben, a Muscle Sport-ban 2000-ben. 1999-ben létrehozta Hajdúnánáson a Kiko Center 2000 Body Clubot. Versenyzői több esetben magyar bajnokságot nyertek, egy versenyzője – Kathi Béla – junior világbajnok.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Dr. Kovács Lajos („Kis” Kovács) orvos
(1898. február 22., Kisléta - 1982, Miskolc)
A Kovács család az 1900-as évek elején került Hajdúnánásra a Szabolcs-vármegyei kisközségből. Öten voltak testvérek, édesapja Kovács Jakab építette a Makláry iskola (akkor fiúiskola) régi szárnyát, ezért abban az időben Kovács Jakab-féle iskolának is nevezték. Kovács László Budapesten kezdte meg az orvosi egyetemet és Szegeden szerzett diplomát 1928-ban. Ezután 1963-ig Hajdúnánáson dolgozott, mint körzeti orvos, városi tiszti főorvos. 1959-ben megkapta a „Kiváló Orvos” címet, 1962-ig a Városi Tanácsnál volt, mint főorvos. 1962-ban elköltöztek Miskolcra. Itt tovább dolgozott. Helyettesítéseket vállalt, később az akkori Lenin Kohászati Művek rendelőintézetében dolgozott. 1982-ben hunyt el 85 éves korában, Miskolcon. Háza, a Polgári u. 12. sz. alatt, volt bölcsőde, jelenleg Gondozási Központ.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Dr. Kovács Lajos orvos, szülész-nőgyógyász, címzetes egyetemi tanár, orvos ezredes
(1923. június 24., Hajdúnánás - 2009. május 22., Budapest)
Szülei: "kétszer kovács" Kovács Lajos, kovácsmester és Jóna Mária. Testvérei: Mária (Tarr Istvánné) és Lajos.
A szülők nagy gondot fordítottak arra, hogy taníttassák gyermekeiket. Lajos iskoláit Hajdúnánáson kezdte. Az érettségi után a Debreceni Orvostudományi Egyetemen tanult és szerzett diplomát.
A háború alatt elhurcolták édesapját, akit nem is láttak soha tobbé. Édesanyja is fiatalon elhunyt. Az árván maradt családban Mária vette át az anyai szerepet.
Dr. Kovács Lajos a Debreceni Női Klinikán kezdte az ígéretesnek induló pályáját. 1950-ben behívták katonának, Budapestre került. Ezredvezető orvosként kezdte és osztályvezető főorvosként, a hadsereg főszakorovosaként, mint orvos ezredes fejezete be katonai pályáját. 1951 és 1953 között a Magyar Vöröskereszt főtitkári tisztét töltötte be.
1954-ben feleségül vette Nagy Erzsébetet. Boldog házasságukból két gyermek született: 1955-ben Ákos, 1957-ben Andrea.
1957-től a Tiszti Kórház Szülészeti-nőgyógyászati osztályának adjunktusa, másodfőorvosa, majd 1970-től osztályvezető főorvosa. Pályája tovább ívelt fölfelé: 1981-ben címzetes egyetemi docensnek, majd 1987-ben címzetes egyetemi tanárnak nevezték ki.
Kiemelkedő, színvonalas gyógyító- és tudományos munkáját elismerték. Ezt fémjelzik kül- és belföldi előadásai, cikkei, könyvei és tv-szereplései. Több hazai és nemzetközi tudományos társaság, egyesület tagja volt.
Számos elismerésben részesült: polgári és katonai kitüntetések, arany- és gyémánt diplomás kiváló orvos.
1983-ban tragikus körülmények között elvesztette feleségét. Gyászában unokái, Bálint, Bence, Flóra és Adrienn jelentettek neki vígaszt.
1988-ban súlyos szívbetegség miatt, 65 évesen nyugdíjba kényszerült.
2009 májusában hunyt el. Búcsúztatására ez év június 15-én, a budapesti Farkasréti temetőben került sor. A család nevében dr. Tarr Sára, a keresztlánya búcsúztatta.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2010)]

Dr. Kovács László („Pipás Kovács”) orvos
(1886, Hajdúnánás - 1955, Hajdúnánás)
Tősgyökeres hajdúnánási családból származott. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte. Katonai szolgálatát a 39. gyalogezredben töltötte, majd a debreceni Bábaképző Intézetben kapott állást. Kötelességei közé tartozott a bábajelöltek oktatása, az intézet betegeinek, szülőnőknek kezelése, ellátása. 1914-ben behívták katonának és különböző harctereken végigharcolta az I. világháborút. A háború után Hajdúnánáson kezdett praktizálni. 1920-ban feleségül vette Csohány Irént (1899-1973). Két gyermekük született, Rozália (1921), László (1911). Mindkettő tbc-ben halt meg. Kovács László egy ideig tiszti főorvosa volt a városnak. A második világháborúban többször is behívták katonának. 1945 után, mint OTI orvos dolgozott tiszti főorvosi nyugdíja mellett. Rendkívül fegyelmezett, nyugodt, jó humorú, humánus gondolkodású ember volt. Bocskai u. 32. sz. alatti rendelője mindig nyitva állt a betegek előtt. Már életében jóízű történetek keringtek róla. Szivarozott és pipált, felváltva, innen kapta a „pipás” jelzőt. 1955-ben agyvérzésben halt meg. Sírj az alsó temetőben található.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Dr. Kovács László biológia-kémia szakos középiskolai tanár, egyetemi tanár, a filozófia tudományok kandidátusa
(1931. október 24., Hajdúnánás - )
Szülei: Kovács Lajos és Nagy Eszter. Felesége: Dr. Jenei Ilona egyetemi docens. Gyermeke(i): Anikó (1956).
Tanulmányai: Református elemi népiskola - Hajdúnánás. Református Gimnázium - Hajdúnánás. Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar - Debrecen.
Egyetemi tanulmányai után a Kossuth Lajos Tudományegyetem Marxizmus-Leninzmus Tanszékére kapott tanársegédi kinevezést, az orvostanhallgatók filozófiai oktatásában vett részt. 1958-ban egyetemi doktori címet szerzett filozófiából és pszichológiából. 1959-1962 között aspirantúrán volt Moszkvában az állami Lomonoszov Egyetemen. A biológiai fejlődésével kapcsolatos világnézetifilozófiai kérdéseket tanulmányozta. 1962-ben meg szerezte a filozófiai tudományok kandidátusa tudományos fokozatot, és adjunktusi kinevezést kapott. Ezt követően docens, majd egyetemi tanár. 1968-1973 között a tanszék megbízott vezetője. 1973-tól ismét a filozófiai csoport vezetője.
Kutatási területei: a természet és a dialektika történeti jellegének kutatása. Több ciklusban tagja volt a TMB Filozófiai Szakbizottságának. Sok társadalmi feladatot és funkciót ellátott. 1992-ben került nyugállományba.
Kitüntetései: Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1968), Kiváló Munkáért (1974), DOTE Kiváló Dolgozója (1984).
Publikációnak száma több mint 70, más témákat is érintenek.
Főbb művei: A tudat és a megismerés filozófiai kérdései (egyetemi jegyzet, 1975, 1976, 1978).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Kovács Margit ⇒ Vitéz Istvánné

Kovács Miklós árvaszéki ülnök
(1869, Hajdúnánás - 1939, Hajdúnánás)
Ősi hajdú nemesi család leszármazottja. Iskolái elvégzése után, mint díjnok kezdte a hajdúnánási városházán, fokozatosan érte el az árvaszéki ülnöki tisztet. 1924-ben vonult nyugalomba. Életében az alábbi tisztségeket töltötte be: volt városi pénztárnok, közgyám, levéltári biztos, a Takarékpénztár választmányi tagja, megyebizottsági tag és egyházi képviselő. Felesége Papp Mária volt. Végrendeletében Kossuth utcai hajdú nemesi kúriáját a városnak adományozta azzal a céllal, hogy abban múzeumot létesítsenek. Az örökhagyó akarata nem valósult meg, házát az 1960-as években lebontották.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Kovács Zoltán tanár
(1941. október 3., Debrecen - 1999. augusztus 25., Hajdúnánás)
Szülei: Kovács Gyula, kiskereskedő és Dobány Ilona, városi tisztviselő. Felesége: Drimba Adél, tanár. Gyemeke(i): Andrea (1972) és Kinga (1979).
Tanulmányai: 1. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Zeneművészeti Szakiskola - Debrecen. Zeneművészeti Főiskola - Budapest (1963-1966).
1966. szeptemberétől 1999. augusztusában bekövetkezett tragikus haláláig a hajdúnánási Zeneiskola fuvola és szolfézs tanár volt. 1975 és 1990 között az intézmény igazgatóhelyettese volt.
Zeneiskolai tanárként több zenei találkozón, rendezvényen, helyi városi ünnepségen, hangversenyen szerepelt.
Kitüntetés: Kiváló Munkáért (1980)
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]

Kovács Zoltánné Drimba Adél tanár
(1940. november 6., Magyarhomorog - )
Szülei: Drimba György, földműves és Balogh Róza, háztartásbeli. Házastársa: Kovács Zoltán, tanár. Gyemeke(i): Andrea (1972) és Kinga (1979).
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányok - Magyarhomorog. Középiskolai tanulmányok - Berettyóújfalu. Kossuth Lajos Tudományegyetem, kémia-fizika szak - Debrecen (1959-1964).
1964. szeptemberétől 1996 decemberéig, nyugállományba vonulásáig a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola kémia-fizika szakos pedagógusa volt.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Kovács Zsolt mentőtiszt, mentőállomás vezetője
(1962. május 11., Hajdúnánás - )
Szülei: Kovács Imre és Ujvárosi Klára. Felesége: Szabó Edit tanítónő. Gyermeke(i): Zsolt, (1992).
Tanulmányai: Áltlános iskola - Hajdúnánás-Tedej. Gróf Teleki Blanka Gimnázium - Tiszalök. Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar - Budapest (1989).
Országos Mentőszolgálatban tevékenykedik 1980 óta. A Hajdúnánási Mentőállomás vezetője volt. Több tudományos előadáson, konferencián vett részt. Tagja a Magyar Oxyológiai Társaságnak, a Városi Vöröskereszt vezetőségének. Óraadó a DOTE Eü. Főiskolán.
Kitüntetései: Véradásszervezésért ezüst emlékérem.
Publikációi: Magyar Mentésügy
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Kováts Zoltánné Pauliny Gizella (becenév: Babi néni) magyar-történelem szakos középiskolai tanár
(1930. április 10., Hajdúnánás - )
Szülei: Dr. Pauliny Vilmos és Magi Gizella. Házastársa: Dr. Kováts Zoltán. Gyermeke(i): Anikó (1956), Ildikó (1961).
Tanulmányai: Elemi iskola - Hajdúnánás. Református Gimnázium - Hajdúnánás. Kossuth Lajos Tudományegyetem - Debrecen.
Édesanyja, a fiatalon elhunyt hajdúnánási költő, Maghy Zoltán nővére volt. A család, a költő féltve őrzött hagyatékát (fényképek, verses füzetek, személyes tárgyak) 2017-ben a hajdúnánási Városi Könyvtárának ajánlotta fel.
Kitüntetései: Kiváló Tanár, Radnóti Díj.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Kozma Ilona ⇒ Deilinger Józsefné

Kozma Tiborné Makláry Vilma Éva tanítónő
(1923. december 16, Hajdúnánás - 1997, Hajdúnánás)
Szülei: vitéz Makláry Lajos református kántor, karnagy, gimnáziumi tanár és Sebestyén Ilona, háztartásbeli. Házastársa: Kozma Tibor, tanár. Gyermek(ei): Tibor (1966).
Tanulmányai: Református Leányiskola - Hajdúnánás. Református Gimnázium - Hajdúnánás.
1943-ban a hajdúnánási Református Fiúiskolában kezdte pedagógiai pályáját, majd 1959-től az akkor 3. Számú Általános Iskolában folytatta.
1970-től, nyugállományba vonulásáig a 2. Számú Általános Iskola tanítója volt. A városszerte ismert "Baba tanító néni" új módszereket vezetett be az írás- és olvasástanítás területén.
Módszere nyomtatásban is napvilágot látott.
Mindig első és második osztályban tanított. Tanítványaival végtelen türelemmel és szeretettel foglalkozott.
1997-ben, szülővárosában helyezték örök nyugalomba.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]

Kozmáné Mórocz Mónika tanár
(1970. április 29., Hajdúnánás - )
Szülei: Mórocz Mihály, elektrotechnikus és Kónya Erzsébet adminisztrátor. Házastársa: Kozma Tibor, gépkocsivezető. Gyermeke(i): Beatrix (1988) és Panna (2002).
Tanulmányai: 4. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola - Hajdúnánás. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, matematika-fizika szak - Nyíregyháza (1988-1992).
1992 és 1994 között a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskolába tanított. 1994-től a Nánási Oláh Mihály Általános Iskola és Szakiskola pedagógusa.
Osztályfőnök, napközis tanár, a Diákönkormányzat segítő tanára és munkaközösségvezető.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Kövecs Imre János képesített könyvelő, statisztikus, zeneiskolai igazgató, zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, „A’’ kategóriás karvezető, római katolikus kántor
(1930. október 26., Tokod - )
Szülei: Kövecs György és Kovács Anna. Felesége: Makláry Ella Erzsébet általános iskolai ének-zenetanár (1955). Gyermeke(i): Imre Sándor (1968).
Tanulmányai: Áltlános iskolai tanulmányait Dorogon, míg középiskolai tanulmányait Esztergomban végezte. Zongora és szolfézstanári képesítés Debrecenben szerzett.
Munkahelyei: Szénbányászati Trösz - Dorog (1945-55), Fa - Fém Ktsz Hn. könyvelő (1955-57), Cipész Ktsz Hn. főkönyvelő (1962-95), ugyanott 1969-1990 között igazgató.
1990-ben nyugdíjazták, de még öt évig szerződéses tanárként dolgozott. Sokszor szerepelt zeneiskolai koncerteken zongoristaként, vezényelte az 1., 2. Számú Általános Iskola, a gimnázium énekkarait, illetve a Városi Énekkart (utóbb Makláry Lajos Városi Énekkar), vezényelt hajdúnánási kórusokat több rádiófelvételen. Foglalkozik zeneszerzéssel is. Írásai jelentek meg a helyi lapban több ízben is, és a Dorogi Füzetek 15. kötetében két világháborús élménybeszámolója.
Kitüntetései: Miniszteri Dicséret (1974), Szocialista Kultúráért (1979), Kiváló Munkáért (1989), Pedagógiai Szolgálati Emlékérem (1990), Eötvös József Emlékérem (1997), Makláry Lajos Pedagógiai és Közművelődési Díj (1999). Az általa vezetett Makláry Lajos Városi Énekkar kitüntetése, Miniszteri Dicséret (1990), (Finn) Porvooi Női Kar Arany Érdemjele (2000), Kölcsej-díj (2000). Pályadíjat nyert kórusművei: Vidám zárszámadás (Pest M. Tanács, 1962.); Három szolnok megyei népdal (Szolnok, VT. 1970.); Névadó ünnepre (Szolnok MT, 1972); Munkásgyermekdal. Juhász Gy. Munkásgyermekhimnusz c. versére (NPI, 1980.); Január. Zelk Zoltán: Január c. versére (NPI, 1980.).
További korművei: Az én városom. Maghy Zoltán versére. Hn. Város Napjára; Ait Dominus omnipeteus (Provoo, 1955.).
Róla: HBN 1992, 1994, 1995, 1999; HNU: 1994, 1998, 2000; Porvó Uusimaa 1987, 1995.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Kövecs Imréné Makláry Ella Erzsébet általános iskolai énektanár, karvezető
(1925. április 29., Hajdúnánás - )
Szülei: vitéz Makláry Lajos és Sebestyén Ilona. Házastársa: Kövecs Imre, zeneiskolai igazgató. Gyermeke(i): Imre Sándor (1986).
Tanulmányai: Hajdúnánáson érettségizett. Tanítói oklevelet és kántori diplomát a Debreceni Református Kollégiumban szerzett. Általános iskolai ének-zenetanári diplomát Egerben, a Tanárképző Főiskolán szerzett.
A 2. Számú Általános Iskolában tanított.
Szereplései, fellépései: a 2. 2. Számú Általános Iskolai Kicsinyek Kórusával több ízben szerepelt Debrecenben, készített velük rádiófelvételt a Magyar Rádió. Az Éneklő Rajok versenyében 12 aranyoklevelet szereztek. Az általa betanított arany okleveles énekes szólisták: Pártos Zsuzsanna, Zsoldos Enikő, Váradi Erzsébet, Bózsár Katalin, Takács István, Nagy Balázs, Nagy Zsolt. Bábszakkört vezetett a 2. Számú Általános Iskolában, ahol 1950-ben megyei versenyen I. díjat nyertek a „János vitéz’’ című darabbal.
Kitüntetései: Dicsérő Oklevél (1977), Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége, H-B Megyei Közoktatási Törzsgárda Arany Jelvény (1978), Pedagógiai Szolgálati Emlékérem (1983).
Egyéb közlés: „Iskolai tanulmányaimon kívül szakmai téren mindent édesapámnak köszönhetek, kinek kórusaiban 1936-tól 1967-ig énekeltem’’. (Kövecs Imréné Makláry Ella Erzsébet)
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Kricsfalussy Istvánné Ötvös Róza tanár
(1943. október 18., Hajdúnánás - )
Szülei: Ötvös Sándor és Oláh Erzsébet. Házstársa: Dr. Kricsfalussy István, ügyvéd. Gyermeke(i): István (1973), Boglárka (1975).
Tanulmányai: 2. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, magyar-orosz szak - Nyíregyháza.
1965 és 1976 között a 3. Számú Általános Iskolában oktatta szaktárgyait. 1976-tól 2000-ig a Bocskai István Testnevelés Tagozatos szakfelügyelő, majd szaktanácsadó orosz nyelvből.
Főbb munkái: Hajdúnánás és a szalmaipar története= Tüskés Tünde- Sülye Károlyné: Szalmaország (Törökszentmiklós, 2000).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Kruchio Lajos tanár
(1842, Hajdúnánás - 1907)
Egyszerű, földműves családból származik. Elemi iskolai tanulmányai után Szarvason végzi a gimnázium két alsó osztályát, majd a debreceni Református Kollégiumban bölcsészeti, jogi és hittani ismereteket tanul.
Közben és miután iskolai tanulmányait elvégezve, tanítói és lelkészi munkát végzett. 1872-ben választották meg a hajdúnánási gimnázium tanárának. Eben az intézményben dolgozott 35 éven át, nyugdíjazásáig. 1887-től 1896-ig volt a gimnázium igazgatója. Általában a nevelés- és oktatásügy, különösen pedig a hajdúnánási gimnázium sorsa állt életének középpontjában. Tisztelte, szerette tanártársait. Az volt a véleménye, hogy kollégái nem egyszerű hivatalnokok, hanem – a tantárgyi ismeretek nyújtásán túlmenően – feladatuk megfelelő vallási, erkölcsi alapok kialakítása, a jellemformálás és a hazaszeretetre való nevelés.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Krusovszky Dénes (születési név: B. Kiss Dénes) József Attila-díjas költő, kritikus, szerkesztő, műfordító
(1982. április 15., Debrecen - )
Középiskolásként 1998 és 2000 között háromszor nyert arany oklevelet vers kategóriában a sárvári Diákírók és Diákköltők Országos Találkozójának versenyén. Egyetemi tanulmányait 2000-ben kezdte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar szakán, majd 2003-tól összehasonlító irodalomtudomány, 2004-től pedig esztétika szakon is a kar hallgatója volt.
2004-ben készülő első kötete anyagával a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdett Édes anyanyelvünk című pályázaton megosztott harmadik díjat kapott vers kategóriában. Alapító tagja volt 2005 és 2009 között a Telep Csoportnak, továbbá korábban a Puskin Utca és az Ex Symposion irodalmi folyóiratok, illetve a József Attila Kör világirodalmi sorozatának szerkesztője volt. Első verseskötete Az összes nevem címmel jelent meg 2006-ban a Széphalom Könyvműhely gondozásában. 2008-ban Móricz Zsigmond-ösztöndíjat, illetve Junior Prima díjat kapott magyar irodalom kategóriában. Második verseskötete Elromlani milyen címmel a Kalligram Könyvkiadó gondozásában 2009-ben látott napvilágot. 2010-ben Artisjus-díjat kapott.
Harmadik verseskötete A felesleges part címmel a Magvető Könyvkiadó kiadásában jelent meg 2011-ben, ami után 2012-ben munkásságáért József Attila-díjjal tüntették ki, ezzel az egyike volt a legfiatalabb alkotóknak, akiket az utóbbi évtizedekben e rangos állami elismeréssel jutalmaztak. Ugyanebben az évben elnyerte az Örkény István drámaírói ösztöndíjat. 2013-ban Mindenhol ott vagyok címmel gyermekverskötettel jelentkezett, és ugyanebben az évben elnyerte az elsőként átadott Horváth Péter irodalmi ösztöndíjat. 2014-ben A fiúk országa címmel látott napvilágot novelláskötete, illetve Kíméletlen szentimentalizmus címmel a L'Harmattan gondozásában megjelentek esszéi és kritikái.
2014-től alapító főszerkesztője a Versum külföldi költészettel és műfordítással foglalkozó online világirodalmi folyóiratnak. Tagja a József Attila Körnek és a Szépírók Társaságának.

Verseskötetei:

Az összes nevem [Széphalom Könyvműhely, 2006]
Elromlani milyen [Kalligram, 2009]
A felesleges part [Magvető Könyvkiadó, 2011]
Mindenhol ott vagyok [gyerekversek - Magvető Könyvkiadó, 2013]
Elégiazaj [Magvető Könyvkiadó, 2015]
Áttetsző viszonyok [Magvető Könyvkiadó, 2020]

Prózai munkái

A fiúk országa [novellák - Magvető Könyvkiadó, 2014]
Akik már nem leszünk sosem [regény - Magvető Könyvkiadó, 2018]

Tanulmánykötetei

Kíméletlen szentimentalizmus [esszék, kritikák - L'Harmattan, 2014]
Hemingway szalvétája [esszék, kritikák - Szépmesterségek Alapítvány, Miskolc, 2019]

Idegen nyelvű kötetei

Att gä sönder är sä (Elromlani milyen) [versek - svédre fordította: Daniel Gustafsson Pech; Rámus, Malmö, 2015]

Műfordításai

El Kazovszkij: Homokszökőkút [Magvető Könyvkiadó, 2011] (másokkal közösen)
Tony Mendez–Matt Baglio: Az Argo-akció [Partvonal, 2012]
Simon Armitage: Válogatott versek [József Attila Kör-L’Harmattan, 2013] (Sirokai Mátyással és G. István Lászlóval közösen)

Kitüntetései, díjai: Móricz Zsigmond-ösztöndíj (2008), Junior Prima díj, magyar irodalom (2008), Artisjus Irodalmi Díj (2010), József Attila-díj (2012), Örkény István drámaírói ösztöndíj (2012), Horváth Péter irodalmi ösztöndíj (2013), Zelk Zoltán-díj (2017), Libri irodalmi közönségdíj (2019)

[Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Krusovszky_Dénes (utolsó letöltés: 2021.07.19.), kép forrása: magvető.hu (utolsó letöltés: 2021.07.19.)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Dr. Kulcsár Dániel orvos
(1916, Ibrány - 2000. május 7., Debrecen)
A Szabolcs megyei Ibrány községben született, ott töltötte gyermekéveit, ott járt elemi iskolába. Tíz éves korában került a Sárospataki Református Kollégiumba, ahol eleinte teológus szeretett volna lenni. Szülei rábeszélésére érettségi után a debreceni Tisza István Tudományegyetem Orvosi Fakultására iratkozott be, melyet sikeresen el is végzett. Balassagyarmaton kezdett praktizálni, de a II. világháború közbeszólt. Behívták katonának, frontra került, ahol orosz hadifogságba esett. 1948-ban szabadult, orvosi tevékenységét Kenézlő, Ibrányban és Nagyhalászon folytatta, mígnem 1958-ban Hajdúnánásra került. Időközben házasságot kötött Nagy Sívó Zsuzsanna óvónővel, két gyermekük született. Hajdúnánáson kezdetben körzeti orvosi munkát végzett. Közben letette a fogászati szakvizsgát, így rendelőintézeti fogász szak-főorvos lett. Az orvosi pályán mintegy négy évtizedet töltött el, ebből 25 évet Hajdúnánáson. Szakmai munkája mellett társadalmi, közéleti tevékenyet is vállalt, több ciklusban volt tanácstag, volt elnöke az egészségügyi szakszervezeti bizottságnak városi szinten, a polgárvédelem eü. részlegének törzsparancsnoka.
Kitüntetései: Hajdúnánás Városi Kitüntető díj (1997), Kabay János Közegészségügyi Díj.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

▲ Az oldal tetejére ▲