Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény

- Lakatos Ambrus István	- Lente Gábor
- Lakatos Ambrus Márton	- Lente István
- Lakatos Kornél Szabolcs	- Lente Lajos
- Lakatos Pál	- (Karcagújszállási) Lente Mihály
- Lázár Istvánné Pomucz Magdolna	- Lente Miklós
- Lenchés Katalin	- Lenténé Nagy Irén
- Lengyel Endre	- vitéz Lillywhite Daróczy Sarolta
- Dr. Lengyel Géza	- Lovász István
- Dr. Lengyel István	- Ludányi Antal
- (Karcagújszállási) Lente Balázs	- Ludányi Attila
- Lente Endre	- Lukács Zsuzsa

Lakatos Ambrus István földbirtokos
(1863, Hajdúnánás - 1934, Hajdúnánás)
Szülei Lakatos Ambrus István és Kállay Katalin voltak. Iskolái elvégzése után haláláig gazdálkodott. Életében volt városi képviselő-testületi tag, a Polgári Olvasókör vezetőségi tagja. Felesége: Sebestyén Zsófia. Gyermeke(i): Zsófia.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

#

Lakatos Ambrus Márton fürdővezető, úszómester
(1924. november 5., Hajdúnánás - )
Szülei: Lakatos Ambrus Márton és Közsi Klára. Gyermeke(i): Ilona, Magdolna, Zoltán.
Tősgyökeres hajdúnánási családból származik, harmadik üknagyapja Bocskai seregében harcolt és a Bocskai által telepített hajdúkkal került Nánásra. Apai nagyapja és édesapja is kovács voltak. Tízen voltak testvérek, őt 12 éves korában keresztszülei, a gimnázium akkori pedellusa Tímári Gábor és felesége vették magukhoz. 1940-1942 között Dániel Tibor báró inasa volt, 1944-ig távirat kézbesítő. 1944 oktoberében mint leventét elhurcolták, 1946-ban szabadult amerikai fogságbó. 1946-1953-ig pedellus a gimnáziumban. 1953-tól ifjúsági és sportvezető volt a városban. 1962-ben a Városi Fürdő megnyitásakor kinevezték annak vezetőjévé. Úszómesteri oklevelet szerzett 1964-ben és fürdővezetői képesítést 1965-ben. 1984-ben került nyugállományba. Sok száz nánási gyermeket tanított meg úszni, hiszen nyudíjazása után is egészen 1998-ig minden évben szervezett és vezetett úszótanfolyamokat.
Kitüntetései: KISZ Érdemérem, Munkaérdemrend, Kiváló Dolgozó, Somorjai László Testnevelési és Sportdíj (1998).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Lakatos Kornél Szabolcs festőművész, tanár
(1971. december 21., Hajdúnánás - )
Szülei: Lakatos Imre és Völgyi Mária.
Tanulmányai: 1. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Janus Pannonius Tudományegyetem Művészeti Kar - Pécs.
1989-ben érettségizett a gimnáziumban. Ezután egy évig festészetet tanult Pál Nagy Balázsnál. A Pécsi JPTE Művészeti Karán Császár Gábor, Valkó László és Pinczhelyi Sándor voltak mesterei.
Egyéni kiállításai voltak Hajdúnánáson 1992-1993-ban a Művelődési Központban, 1995-ben Pécsett. ,,Képremények - Megtalált fények - Rögzült létélmények című Seven Arts Gallery. 2000. jan.
Csoportos liállításai: 1994. ápr. MEDIA WAVE, Győr-Novákpuszta; 1994. szept. Pécsvárad, Művelődési Ház; 1995. febr. Zalaegerszeg, Pázmány Péter Ifjúsági Ház; 1995. okt. Pécsvárad, Vár-kiállítás; 1995. dec. Pécs, Nevelők, Háza;1996. márc. Pécs, Művészetek Háza; 1996. márc. Szeged IH Galéria; 1996. ápr. ,,Hommage a Martyn Ferenc"- Pécs. Performance: 1993. febr. Pécs, Perem Galéria; 1993. máj. Pécs, Dozso; 1994. ápr. Pécs, Nevelők Háza; 1994. okt. Pécs, Pincegaléria.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#
Lakatos Pál gazdálkodó
(1879, Hajdúnánás - 1935, Hajdúnánás)
A katonai szolgálat teljesítése előtt édesapja gazdaságában dolgozott. Az I. világháborúban a 2. honvéd huszárezrednél szolgált, mint őrvezető szerelt le. Életében volt városi képviselő-testületi tag, református egyház presbitere, és a Legelőbirtokosság választmányi tagja. Felesége Kállay Zsófia, két gyermekük született.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#
Lázár Istvánné Pomucz Magdolna óvonó, vezető óvónő
(1938. augusztus 13., Hajdúnánás - )
Szülei: Pomucz József, kovácsmester és Varga Julianna. Házastársa: Lázár István, villanyszerelő. Gyermeke(i): István (1959) és Csilla (1968).
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányok - Hajdúdorog. Óvónőképző - Püspökladány.
1957 és 1959 között vezető óvónő Mezőpeterden. Hajdúnánásra visszakerülve először az 1. Számú Óvodában óvónő, majd a 4. Számú Óvodában, nyugállományba vonulásáig vezető óvónő.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
Az adatok firssítés alatt állnak!

#

Lenchés Katalin könyvtáros, tervező-statisztikus, társastánc pedagógus
(1946. május 17., Hodász - )
Szülei: Lenchés András és Krcselics Mária. Gyermeke(i): Péntek Katalin (1970), Péntek Andrea (1971).
Tanulmányai: alapfokú tanulmányok Lorántffy Zs. TK. Gyak. Ált. Isk., Kossuth L. Ált. Isk. Db., Közgazdasági Techn. Kereskedelmi Tagozat Db. (1964), Tanítóképző Főiskola Db. (népműveléskönyvtár, 1979).
Munkahelyek: 1964-től 1970-ig a Kossuth Lajos Tudományegyetem Központi Könyvtára, 1970 és 1971 között Cipő és Bőrdíszműipari Váll. Szombathely.
1972. október 1-től kezdett el dolgozni a hajdúnánási Városi Könyvtárban, melynek 1976-1993-ig az intézmény igazgatója volt. 1987-ben megyei delegációval szakmai tanulmányúton vett részt Litvániában. Tagja volt Hajdúnánáson a Szépen, Emberül! Alapítvány Kuratóriumának, a Hajdúnánási Szellemi Műhelynek és a Polgári Körnek.
Kitüntetései: Szocialista Kultúráért (1980), Érdemes Társadalmi Munkás (1985), Az Év Könyvtárosa (EDITÉKA Alapítvány 1993).
Főbb művei: =Czeglédi László: Nánáson éltek, alkottak. Hn. 1988. Bibliogr.;....pásztori város, magyar Hajdúnánás" Írók, írások városunkról. Hn. 1989. (anyaggyűjt., pásztori bibliogr.); A hajdúnánási Városi Könyvtár helyismereti gyűjteménye és tevékenysége.= H-B megyei könyvtári TÉKA 2000. 2.
Róla írások jelentek meg a Hajdú-Bihari Napló és a Hajdúnánási Újság hasábjain.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
Az adatok firssítés alatt állnak!

#

Lengyel Endre tanár
(1880, Csenger - 1959.)
Édesanyja lelkész volt. Elemi iskoláit Csengerben, a gimnáziumot Szatmárnémetiben végezte. 1898-ban érettségizett, ezt követően a Kolozsvári Tudományegyetemen tanult. 1902-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet. 1902-től 1937-ig dolgozott a Hajdúnánási Református Gimnáziumban, de később, nyugdíjasként – mint óraadó – még foglalkozott tanítványaival. Korszerűen dolgozott, ismerte és közvetítette is szaktárgyai legújabb eredményeit. Szaktárgyait világosan, érthetően, eredményesen tanította. Módszertanilag is szemléletesek, változatosan voltak órái. E tekintetben élenjáró volt. Fontosnak tartotta, hogy a tanulók feladataikat önállóan végezzék. Széleskörű műveltségét bizonyítja, pl. hogy tudott olaszul, olasz nyelvű könyveket fordított magyarra, sőt elbeszéléseket is a Hajdúnánási Újság számára. Fordítás-elmélettel is foglalkozott, e témakörben előadásokat is tartott. Kedvelte a zenét, tudott cimbalmozni.
Derűs, jó kedélyű, szerény, pontos ember volt. Oktatásüggyel kapcsolatban megjelent cikkei: - Az olasz iskolák helyzete a háború utáni első években = Protestáns Tanügyi Szle., 1932. - Néhány megjegyzés a mennyiségtani óratervvel kapcsolatban = Protestáns Tanügyi Szle., 1935. - Még egyszer az érettségiről = Protestáns Tanügyi Szle., 1936. Cikkei jelentek meg a Hajdúnánási Újságban is. Vidám hangvételek, értékelő jellegűek egyaránt. Stílusa közvetlen, gördülékeny és szemléletes. Mindjárt az elején meg tudja teremteni a kellő kapcsolatot az olvasóval, és a téma iránti érdeklődést végig fenn tudja tartani. Határozott véleménye van mindenről, amelyet hangoztat is, és kellően indokolja állításait.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#
Dr. Lengyel Géza állatorvos, gombaszakértő
(1905. február 10., Hajdúnánás - 1988. április 2., Budapest)
Alapfokú tanulmányait szülővárosa református elemi iskolájában végezte. Érettségit a Hajdúnánási Református Gimnáziumban tett. Felsőfokú tanulmányokat Debrecen-Pallagon folytatott, ahol gazdatiszti képesítést szerzett.
Állatorvosi diplomáját a Budapesti Állatorvosi Egyetemen szerezte. 1931-től 1966-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig Hajdúnánáson dolgozott, előbb mint állatorovos, majd városi főállatorvos.
Írásai rendszeresen jelentek meg a Magyar Állatorvosok Lapjában, egyéb szaklapokban, újságokban. Sokat foglalkozott a sertések gyomor- és bélgyulladásával, sterilizálásával.
Elgondolásai, újításai bekerültek az állatorvosi szakirodalomba. Az Állatorvosi Egyetem által kinevezett konzulens, a cselédkönyves állatorvosok gyakorlati idejének felügyelője volt.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]

#
Dr. Lengyel István mezőgazdasági gépészmérnök, főiskolai adjunktus
(1937. december 24., Hajdúnánás - )
Szülei: Dr. Lengyel Géza, állatorvos és Szabó Katalin. Házastársa: Pásztor Hilda, banki tisztviselő. Gyermeke(i): István és Szabolcs.
Tanulmányai: Agrártudományi Egyetem, mezőgazdasági gépészmérnök, gépjavító szakmérnök - Budapest.
A Szabolcs-Szatmár Megyei gépállomások igazgatóságokhoz tartozó területeken töltött be üzemmérnöki, főmérnöki, igazgatói tisztségeket, majd a Nyíregyházi 110. Sz. Szakmunkásképző Intézetben tanár, igazgatóhelyettes.
A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola adjunktusaként vonult nyugállományba.
Tudományos tevékenységei: Főként a gépalkatrészek kopásállóságának vizsgálatával, a korróziós károsodások megelőzésével foglalkozott. Vizsgálatait számítógépes eljárásokkal, matematikai statisztikai módszerekkel értékelte és a gyakorlati bevezetésükre konkrét megoldásokat dolgozott ki. Doktori értekezését is ebből a témakörből írta és védte meg "Summa cum Laude" eredménnyel.
Publikációi: Több tankönyv szerzője és társszerzője. Főként az üzemfenntartás, gépjavítás témaköreivel foglalkozik.
Sokoldalú sportember. Gyermekkora óta úszik, síel, vadászik, lovagol, tornászkodik, sakkozik, vitorlázó repülőt vezet. Többet ezek közül versenyszerűen is művelt. Országos ifjúsági bajnok volt céllövészetben és úszásban. Megyei bajnokságon is győzőtt céllövészet, koronglövészet, gyorsúszás, szertorna és műlesiklás kategóriákban. A megyei vadászöttusa válogatott tagj.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
Az adatok firssítés alatt állnak!

#
(Karcagújszállási) Lente Balázs földbirtokos
(1879, Hajdúnánás - ?)
Régi hajdú megyei nemesi eredetű család leszármazottja. Iskolái elvégzése után édesapja birtokán gazdálkodott. Az I. világháborúban a 3. honvéd gyalogezrednél, a szerb, albán, montenegrói és olasz harctéren teljesített szolgálatot. Ezüst és Bronz Vitézségi Éremmel tüntették ki. Volt a Gazdasági Egyesület alelnöke, a hajdúnánási és hajdúmegyei mezőgazdasági bizottság tagja, a közbirtokosság választmányi tagja, a ref. egyház presbitere és a helyi Frontharcos Szövetség alelnöke. Felesége: Varga Julianna.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
Az adatok firssítés alatt állnak!

#
Lente Endre tanár, könyvkötő
(1927. november 25., Debrecen - 2013.)
Szülei: Lente József, gazdálkodó és Szabó Katalin háztartásbeli. Házastársa: Nagy Irén, tanító. Gyermeke(i): Endre (1949), István (1950), Gizelle (1952) és Gábor (1979).
Tanulmányai: Református Elemi Iskola és Református Gimnázium - Hajdúnánás. Református Kollégium - Debrecen. Tanárképző Főiskola, történelem szak - Nyíregyháza (1970-1972).
1948-ig a zámolyi Református Általános Iskolában dolgozott. 1948-ban visszakerült Hajdúnánásra, ahol 1951-ig a tanyasi iskolákban tanított. 1951-től 1953-ig az 1. Számú Általános Iskolában tanított, majd 1953 és 1961 között a Nevelő Otthon pedagógusa volt. 1961-től 1967-ig a 2. Számú Általános Iskolában, majd 1967-től 1974-ig a 4. Számú Általános Iskolában volt pedagógus. 1974-től és 1987-ben bekövetkezett nyugállományba vonulásáig a Kisegítő Iskolában tanított. 1953 és 1957 között a Hazafias Népfront városi elnöke volt.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
Az adatok firssítés alatt állnak!

#
Lente Gábor tanár
(1913. április 30., Hajdúnánás - Zamárdi)
Szülei: Lente József, gazdálkodó és Szabó Katalin háztartásbeli. Felesége: Faragó Sára. Gyermeke(i): Gábor (1948).
Tanulmányai: Elemi iskola - Hajdúnánás. Református Kollégium - Debrecen. Tanárképző Főiskola, magyar-történelem szak - Pécs (1950-1954).
1934-től 1935-ig Kisvárdán tanított. 1935-ben hazakerült Hajdúnánásra, itt a Református Elemi Iskolában tanított 1938-ig. Ezt követően Forgolányba került 1943-ig, majd Tiszaszentmártonram Ceglédre és 1950-től 1978-ig Balatonföldvárra.
Nyugdíjas éveti Zamárdiban töltötte.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
Az adatok firssítés alatt állnak!

#

Lente István festő-restaurátor művész
(1936. március 14., Hajdúnánás - )
Szülei: Lente István és Vad Zsuzsanna. Felesége: Simon Éva Mária. Gyermeke(i): András (1963), Zsuzsanna (1966).
Tanulmányai: Az általános iskolai tanulmányokat Hajdúnánáson végezte, középiskolába a Debreceni Református Kollégiumba járt, ahol 1955-ben érettségizett. Még ebben az évben felvételt nyert a Magyar Képzőművészeti Főiskolára. 1958-ig járt festőszakra, ahol mesterei voltak: Papp Gyula, Bencze László, Hincz Gyula, Bernáth Aurél. 1961-ig restaurátol szakon folytatta a főiskolát. Mestere Kapos Nándor volt. 1961-ben kapta meg restuátor-művész diplomáját. 1961 és 1962 között a Szépművészeti Múzeumban dolgozott. 1962-1963-ig az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség restaurátora volt. 1963-tól önálló restaurátorként dolgozik. 1970 és 1972 között az Eszetgomi Keresztény Múzeum műtermében dolgozott. 1980 és 1981 között az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség restaurátor osztályát vezette.
Fontosabb restaurálásai. egyéni restaurálások, vagy munkalátok vezetőjeként: 1962 Tákos, ref. templom festett kazettás famennyezete; 1964 Eger, Vár, börtönfestmények; 1964 Sárvár, Nádasy-vár: barokk stukkós szoba falfestményekkel; 1965-66 Fertőárkos, Püspöki kastély falképei; 1966 Csempeszkopács, középkori templom felső festései; 1967-68 Velmér, középkori templom Aquila János freskói; 1968 Bp., Meggyfa u., római kori mozaikok; 1968-70 Esztergom, Királyi vár falképtöredékei; 1969 Hidegség, középkori templom falképei (I.); 1969 Bp. Történeti Múzeum festett fatáblák (cégérek); 1970-71 Kecskemét, Nagytemplom falképei; 1970 B.E. mester: Zenélő angyal hárfával, fatáblakép; 1971-71 Maconka, középkori templom falképei; 1972-73 Szigetvár, rk. templom Dorfmeister freskók; 1973 Hidegség, középkori templom falképei (II.); 1974- Esztergom, Garamszentbenedeki Úrkoporsó két festett fa-domborműve és egy szobra; 1974-76 Zalaegerszeg, rk. templom, Cimbal falképek; 1975 Balf, barokk kápolna, Dorfmeister falképek; 1976 Bp. volt Curia előcsarnoka, Lotz falképek; 1977 (1979) Bp., Vigadó Lotz Károly és Than Mór falképei; 1977 Bp. Országház, Nándorfehérvár terem falképei; 1978 Sárospatak, Vár, Sub rosa terem falfestése; 1978-80 Noszvaj, de la Motte kastély falképei; 1981 MNG, leibitzi Püspökszent- oltár jobb szárnyképe; 1981-82 MNG, Gogánváraljai templom festett famennyezete; 1983 Bp. Operaház, mennyezi Lotz kép; 1985-86 Sopron, Stornó-ház falképei. 1978-89 Hédervár, Kastély falképei.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Lente Lajos dalénekes, zeneszerző, MÁV főfelügyelő
(1936, márius 9., Hajdúnánás - 2020. április 16., Hajdúnánás (?))
Szülei: Lente Antal és Szabó Zsófia. Felesége: Oláh Mária, titkárnő. Gyermeke(i): Lajos (1963).
Tanulmányai: Elemi iskola - Hajdúnánás. Landler Jenő Szakközépiskola - Debrecen. Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola - Debrecen. Konzervatórium - Budapest.
A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola ének tanszakát Csóka Béla és Darányi Lajos tanítványaként végezte el 1958-ban. Budapesten az OSZK Studióban folytatta énektanulmányait, ahol Vörös Sári és Reményi Sándor voltak a mesterei. Hat évig volt a MÁV Járműjavító Bocskai Táncegyüttesének (Debrecen) szólóénekese. Az együttessel 1971-ben Dublinban, majd 1975-ben a Zselizben rendezett nemzetközi népzenei fesztiválokon első díjat nyert. Több fellépése volt Európa számos országában, öt alkalommal járt az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában az ottani magyar közösségi házak vendégeként.
Repertoárjában a népdalokon túl operett és egyházi énekek is szerepeltek. Munkásságának elismeréseként, a népzenei hagyományok ápolása terén több évtizeden keresztül végzett kiemelkedő színvonalú, eredményes tevékenységet. Igényesen összeállított műsoraiban kifejeződik a hallgató nóták szomorúsága éppúgy, mint a csárdások könnyed, szeretet dús, vérbeli magyar hangvétele.
Főbb művei: (diszkográfia): Ezüsttükrös kávéházban ( Önálló, Bp. Hungaroton, 1994); Rózsafa virít az ablakom alatt. Örökzöld dallamok; Lente Lajos új nótafelvételei; Este későn ne jöjj hozzám (Közös- Bp. MR 1983); Legszebb, legkedvesebb dalom neked írom (Máté Ottíliával közös - Bp. Qualiton, 1986); Cifratornyos szánkó(Márkus Ilonával közös. Bp. Hungaroton, 1989); Fölszállott a vadgalamb (Közös-Bp. Qualiton, 1982); 2 CD lemez (diszkográfiai adatok ismeretlenek).
Róla: Nótakedvelők lexikona (Bp. 1988), Ki kicsoda a magyar zenei életben (Bp. 1988), hazai és külföldi lapokban szerepléseiről, ,,Az én örökségem" - kiállítás a hajdúnánási Tájházban, ,,Az én örökségem" - videofilm. (Készítette Czellér István, Hn. 1989).
Kitüntetései: kitüntető díszoklevél - Petőfi Kultúregyesület. Kanada, 1995., Hajdúk Mecénása-díj (2000), Bocskai emlékplakett (2005), a Magyar Nóta Országos Egyesületének életműdíja (2007), a Hajdú Bihar Megyei Önkormányzat Kölcsey Ferenc-díja (2007), „Hajdúnánás Városáért” díj (2012)
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000), hajdunanas.hu - Elhunyt Lente Lajos nótaénekes, magyar nóta koronázatlan királya (utolsó letöltés: 2020.11.21.)]

#
(Karcagújszállási) Lente Mihály földbirtokos
(1859, Hajdúnánás - ?)
Régi hajdú megyei család leszármazottja, szülei Lente Mátyás és Dombi Sára. Iskolái után az ősi birtokon gazdálkodott, 1883-ban lett önálló. Életében volt vármegyei képviselő-testületi tag, a Polgári Olvasókör rendes tagja. Felesége Varga Mária, gyermekei: Mihály, Mátyás, István, János.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#
Lente Miklós filmoperatőr, rendező
(1930. március 4., Hajdúnánás - )
Szülei: Lente Miklós és Ormós Julianna. Felesége: Ursula, Lente.
Tanulmányai: Alap és középfokú tanulmányait Hajdúnánáson végezte. Színház és Filmművészeti Főiskola - Budapest (1952).
18 éves koráig Hajdúnánáson élt. A főiskola elvégzése után a magyar filmgyártásban dolgozott. 1956-ban elhagyta Magyarországot. Előbb Ausztriában volt, majd Kanadában telepedett le, ahol jelenleg is a filmszakmában dolgozik operatőrként és rendezőként. Van egy filmgyártással kapcsolatos elektronikus vállalata. Eddig kb. 200 televízios filmet és 25 játékfilmet készített.
Ktitüntetései: Kanadában négy filmoperatőri nagydíjat kapott és nyolcszor volt jelölve.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#
Lenténé Nagy Irén tanár
(1944. november 11., Hajdúnánás - )
Szülei: Nagy Mihály, gazdálkodó és Jóna Katalin háztartásbeli. Házastársa: Lente Endre, tanár. Gyermeke(i): Gábor (1979).
Tanulmányai: Alapfokú és középiskolai tanulmányok - Hajdúnánás. Tanárképző Főiskola, matematika szak (1962-1964) + műszaki ismeretek és gyakorlat (1964-1966) - Nyíregyháza. Országos Pedagógiai Intézet, háztartási ismeretek és gyakorlat (1968-1972).
1962-től 1967-ig a 2. Számú Általános Iskolában tanított, 1967 és 1974 között a 3. Számú Általános Iskola pedagógusa, majd 1974-től 1976-ig ismét a 2. Számú Általános Iskola következett. 1976-tól 1999-ben bekövetkezett nyugállományba kerüléséig a Kisegítő Iskola tanára volt. Hosszú ideje vöröskeresztes aktíva.
Kitüntetés: Pedagógus Törzsgárda Jelvény (15, 20, 25 éves), Pedagógus Szolgálati Emlékérem. Több úttörővezetői és KISZ KB kitüntetés.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
Az adatok firssítés alatt állnak!

#

vitéz Lillywhite Daróczy Sarolta középiskolai tanár
(1929. szeptember 5., Debrecen - )
Szülei: Dr. Vitéz Darózcy Gábor és Nyéki Takács Sarolta. Házastársa: Lillywhite, Nigle katonatiszt. Gyermeke(i): Tóth Tamás (1957), Tóth Mónika (1959).
Tanulmányai: Az alap és középfokú tanulmányait Hajdúnánáson végezte el. Debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Eötvös Lorand Tudományegyetem - Budapest.
Diplomája megszerzése után Budapesten a Dózsa György Gimnáziumban tanított négy és fél évig. 1956-ban hagyta el Magyarországot. Angliában húsz évig tanított különböző középiskolákban. Szervezte az Anyanyelvi Konferenciákat 1990-1996 között, és két angliai magyar egyesület létrehozásában segédkezett. Írásai jelentek meg a Nyelvünk és Kultúránk és az Angliai Magyar Tükör című lapokban.
Róla: Magyar Hírek, Angliai Magyar Tükör. Kt.: Szociálista Kultúráért, Bárczi Érdemplakett, Magyarok Világszövetsége díszjelvénye.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
Az adatok firssítés alatt állnak!

Lovász István földbirtokos
(1868, Hajdúnánás - ?)
Régi hajdúnánási nemesi család leszármazottja. A Lovász család 1700-ban nyert nemességet. - ifjú éveiben édesapja birtokán gazdálkodott. 1890-től lett önálló. Volt választott képviselő-testületi tag, a ref. egyház presbitere. Felesége Fekete Zsuzsanna, egy gyermekük született.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Ludányi Antal útépítőmérnök
Vasutas családból származott, alig hároméves volt, amikor családja Hajdúnánásra költözött. Itt végezte iskoláit, kőfaragó szakmát szerzett. 1948-ban az Állami Építészeti Hivatalnál lett vasbetonszerelő, művezető, majd tanulmányai elvégzése után szakaszmérnök. Az 1950-60-as években a megye 30 újjáépített hídján, 50 km új és mintegy 300 km korszerűsített útjának munkálataiban vett részt. Az 1960-as évek elején Hajdúnánáson is irányított útépítési munkálatokat. 1966-ban a hajdúnánási Városgazdálkodási Vállalat igazgatója lett. Vezetése alatt a vállalatnál modernizálták a temetkezést, sírkőfaragó üzemet létesítettek, fejlesztették a gépi szemétszállítást, gépesített utcaseprést, jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a városi kertészetben. Tagja volt a Városi Pártbizottságnak, dolgozott a Hazafias Népfrontnál, az MHSZ-nél.
Kitüntetései: Szocialista Munkáért Érdemérem, Kiváló Dolgozó, Társadalmi Munkáért, bronz, ezüst, arany fokozat; Munka Érdemrend ezüst fokozat. 1982 decemberében megromlott egészségügyi állapota miatt 57 évesen vonult nyugdíjba.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
Az adatok firssítés alatt állnak!

#

Ludányi Attila gépjárműmérnök, igazgató
(1939. január 20., Hajdúnánás - )
Szülei: Ludányi Antal és Tóth Margit Zsófia. Felesége: Tóth Ibolya, okleveles közgazdasági technikus és teherforgalmi tiszt. Gyermeke(i): Attila (1965), Zsolt (1967), Andor (1971).
Tanulmányai: Általános iskolai tanulmányok - Nádudvar és Hajdúnánás. A középiskolát Hajdúnánáson végezte el. 1953 és 1957 között. Felsőfokú tanulmányokat a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett 1959-1964 között építőipari és közlekedési szakon.
A járműjavítás, műszaki fejlesztés területén tevénykedett Zala megyei szinten.
Szakmai előmenetele: osztályvezető, főosztályvezető, igazgató.
Publikációi: Félvezetők működésének elvi alapjai, félveze tők, gépjármű gyújtás; Generátorok-Feszültségszabályozók - Akkumulátortöltés.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#
Lukács Zsuzsa népművelő, tört. szakos ált.isk. tanár, szerkesztő-ripoter
(1956. októberi 4., Hajdúböszörmény - )
Szülei: Lukácsi András és Juhász Zsuzsa. Házastársa: Szécsy Ferenc számítástechnikai vállalkozó. Gyermeke(i): Ferenc (1990). Dóra (1993).
Tanulmányai: Bessenyei György Tanárképző Főiskola - Nyíregyháza.
1971 és 1975 között TUNGSRAM Rt.-nél dolgozott, mint betanított munkás. 1976-1978-ig ugyanitt csoportvezető volt. 1978-1996-ig köművelődési előadóként tevékenykedett. 1998-2000 a hajdúnánási Ruhaipari Kisszövetkezetné volt marketing-menedzser. Alapító tagja a Hajdúnánasi Helyi Televíziónak (1995), főszerkesztője 2000-ig HHTV Alapítvány Titkára (1995-2000). Tagja a Hajdúnánási Szellemi Műhelynek (1995). Alapító tagja, önkéntes munkatársa a Hajdúböszörmény Művelődéséért Alapítványok. Sajtómunkatársa az Észak-Alföldi Regionális Kerékpár- és Triatlon Egyesületnek. Kulturális szaktanácsadó a Hajdúböszörmény Fejlődésért Egyesületnél. Tagja a Hajdúk Mecénása Bíráló Bizottságnak.
Kitüntetései: Kiváló Dolgozó (1976,1978,1985), Közművelődéssért Emlékplakett (1985), Miniszteri Dicséret (1986).
Publikációi jelentek meg: TUNGSRAM. Izzó (üzemi lapok), Szabadhajdú, Új Hónap, Hajdúnánási Polgár lapokban.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
Az adatok firssítés alatt állnak!

▲ Az oldal tetejére ▲

Nánási ki kicsoda - "L"