Nánási ki kicsoda - "S"

#

Sebestyén András    - Skopkó Istvánné Lenti Mária
Sebestyén Irén (Szűcsné Sebestyén Irén) Soltész Domokos
Sebestyén Judit (Takácsné Sebestyén Judit)     - Dr. Soltész Éva (Pozsonyi Istvánné)
Sebestyén Katalin (Szegedi Lászlóné) Soma (Somogyi Gyöngyi Zsuzsanna / Spitzer Gyöngyi)   
Sebestyén Miklós (1856) Somorjai László (1900)
- Sebestyén Miklós (1939) Somorjai László (1931)
Siketh Zoltán    Sonkoly Tibor 
Simon Tímea (Haranginé Simon Tímea) Soós Gábor
Sinka György   Soós Sára  (Keserű Mihályné / Fodor Gáborné)  
Síró Jánosné (Kovács Róza) Soós Zoltán
Skopkó István    - Dr. Stipta István

 

#

Sebestyén András tanár
(
1938. augusztus 9., Hajdúnánás - )
Szülei: Spitzmüller György és Majoros Zsófia. Felesége: Vadon Mária, tanár. Gyermeke(i): Edit (1965) és Beáta (1970).
Tanulmányai: Alap- és középfokú tanulmányok - Hajdúnánás. Felsőfokú Tanítóképző - Debrecen. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, ének-zene és biológia szak - Nyíregyháza (1970-1974).
1962 és 1975 között Nyíracsádon tanított, majd a fóti gyermekvárosba került. Ének-zene tanárként a művészeti szakközépiskolából nyugdíjazták 2001-ben. Énekkarával fellépett a Magyar Rádióban, a televízióban, a Magyar Tudományos Akadémián, a Fővárosi Operettszínházban, az Új Színházban, valamint számos televíziós szórakoztató és show-műsorban.
Róla több írás és televíziós híranyag is megjelent.
Kitüntetései: Miniszteri Dicséret (1980), Emerton-díj (kórussal, 1998).

[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Sebestyén Irén Szűcsné Sebestyén Irén

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

# 

Sebestyén JuditTakácsné Sebestyén Judit

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Sebestyén KatalinSzegedi Lászlóné Sebestyén Katalin

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

# 

Sebestyén Miklós gazdálkodó
(1856, Hajdúnánás - 1935, Hajdúnánás)

Középiskolái elvégzése után a város és az egyház szolgálatába lépett, mint nyilvántartó, illetve mint egyházi pénztáros. Volt megyebizottsági és városi képviselő-testületi tag, a református egyház presbitere, és a Gazdasági Bank elnöke évtizedeken keresztül. Felesége Porkoláb Zsófia. Három gyermekük volt.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]


 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

# 

Sebestyén Miklós tanár    
(1939. május 31., Hajdúnánás - )
Szülei: Sebestyén Miklós és Gaál Margit. Felesége: Balogh Erzsébet Judit tanítónő. Gyermeke(i): Miklós (1967) és Mónika (1972).
Tanulmányai: I. Számú Általános Iskola (Fiúiskola) - Hajdúnánás. Hajdúdorogi Tanítóképző. Pedagógiai Főiskola, ének-zene, magyar szak - Eger. Kossuth Lajos Tudományegyetem, magyar szak - Debrecen.
1957 és 1959 között Berettyószentmártonban kezdte pedagógus pályáját. 1959-ben hazakerült Hajdúnánásra és az akkori 3. Számú Általános Iskolában tanított 1974-ig. 1974 és 1983 között a Hajdúnánási Városi Tanácsnál, mint közművelődési felügyelő dolgozott. 1983-tól a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskolában tanított. Diákkora óta eljegyezte magát a zenéléssel, abban az időben a hajdúböszörményi városi zenekarban játszott, kezdő tanítóként a berettyóújfalui zenekarban. Pedagógusi pályája kezdetétől vezetett kórusokat. Kicsinyek és Nagyok kórusával megyei ezüstminősítést szerzett, éneklő rajával 1970-ben az első hajdú évfordulót, melynek megünneplése azután hagyománnyá vált. Ugyancsak hagyományt teremtett és több mint 10 éven át életben tartotta a „Pásztortüzek fényénél…” c. helytörténeti vetélkedők megrendezését a város iskolái között. 1974 és 1979 között a Pávakört vezette több arany- és ezüstminősítést szereztek. Felnőtt színjátszó csoportjával az „Embert éneklek” c. összeállításukkal megyei különdíjat kaptak. Egyik szervezője és karvezetője volt a városi vegyeskarnak. Tevékenyen részt vett a Tájház rekonstrukciójában, alkotótáborok működtetésében. Egyik alapítója és állandó tudósítója volt a Hajdúnánási Fórumnak, egy ideig főszerkesztője is volt. Gimnáziumi tanárként is óráin kívül kórusokat, színjátszó csoportokat szervezett, vezetett, készített fel különböző szintű versenyekre. Kórusaival három alkalommal ért el arany minősítést, színjátszói országos második, vers- és prózamondó megyei, területi és határon túli fórumokon szerepeltek. Évek óta vezeti a görbeházi és a hajdúnánási Nyugdíjas Klub népdalköreit, szép sikereket érnek el. 1988 óta a helyi labdarugó csapat tudósítója, műsorközlője.
Publikációi folyamatosan jelennek meg a HNU hasábjain.
Főbb művei: A nánási futball aranyvasárnapjai (Hn. 1990), Összhangban és összetartásban (Hn. 1990), Nánási anekdoták (társszerző, Hn. 1991). Róla portréfilm, HHTV – Nánási arcok (1999).
Kitüntetései: Szocialista Kultúráért (2 alkalommal), Az Ifjúságért, Makláry Lajos Pedagógiai és Közművelődési Díj (2000). 

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!


 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Siketh Zoltán tanár
(1931, Hodász - 1988, Hajdúnánás)

Pedagógus családból származott, elemi iskolába szülő falujába járt, majd a debreceni Református Kollégiumba került, és itt érettségizett. Az itt eltöltött nyolc év maradandó élményt adott egész életére. A kollégium hagyományosan puritánszelleme, szigora, követelményrendszere formálta jellemét, alapozta meg magas szintet elérő tudását. Tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetemen folytatta, itt szerzett középiskolai tanári oklevelet. Egyetemi évei alatt érdeklődési köre a nyelvészet. Speciális kollégiumokat hallgatott Bárczi Géza professzornál. Diplomamunkáját is magyar nyelvtörténetből írta. Az egyetem elvégése után a MTA Nyelvtudományi Osztályán tudományos kutatómunkát ajánlottak neki, de az ötvenes évek viszonyai mellett erre nem került sor. Az akkori gyakorlat szerint Hajdúnánásra irányították, így került 1954-ben városunkba, és maradt haláláig a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium tanára. A tanítás mellett széleskörű társadalmi munkát végzett. Tíz éven át volt a Városi Pedagógus Szakszervezeti Bizottság titkára. 1979-ben igazgatóhelyettesi beosztást kapott és fő munkaterülete a felnőttképzés lett. Vezette az iskolai magyar munkaközösséget, irányította az iskolai közművelődést. Munkájában elismerésképpen több kitüntetést kapott, így az egyik legjelentősebb pedagógiai kitüntetést, a Maróthi-díjat is.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]


 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Simon TímeaHaranginé Simon Tímea

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Sinka György matematika-fizika szakos általános iskolai tanár, informatikai középiskolai tanár, középiskolai igazgató
(1955. április 21., Hajdúnánás - )
Szülei: Sinka György és Deák Irma. Felesége: Durbák Szende Ibolya tanár. Gyermeke(i): Tamás (1980), Ágnes (1984).
Tanulmányai: 2. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Bessenyei György Tanárképző Főiskola - Nyíregyháza. Kossuth Lajos Tudományegyetem, informatika szak - Debrecen.
1977-től a Csiha Győző Ipari Szakközép- és Szakképző Iskola jogelődjénél a 125. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben kezdte pedagógiai pályáját (iskola mai neve: Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Csiha Győző Szakképző Iskola). Tanítványaival együtt kialakították az iskola stúdióját, és fizikai szaktantermét. Az 1980-as évek elején – kezdetben szakköri formában – kezdte el a számítástechnikai képzést. 1986-ban munkaközösség-vezető, majd 1989. szeptember 1-től igazgatóhelyettes lett. 1994-től az iskola igazgatója volt. Tagja az Ipari Kereskedelmi Kamara vizsgabizottságának. 1998-ban az „INF.O. PLUS” és az INFO ÉRA Informatikai és Oktatási Alapítvány Országos Kuratóriumának tagja. 1999-től a Hajdú-Bihari megyei és Régió Szakképzéséért Egyesület alelnöke.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Síró Jánosné (születési név: Kovács Róza) könyvelő, gazdaságvezető
(1938. október 22., Hajdúböszörmény - )
Szülei: Kovács József és Balogh Róza. Házastársa: Síró János. Gyermeke(i): Szabó Antal (1958).
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányok - Hajdúböszörmény, Budapest. Középiskola - Budapest, Hajdúnánás. Felsőfokú FÁLÁSZ - Debrecen.
1959-től 1965-ig a budapesti Gyógyszertári Központban dolgozott, majd 1967 és 1970 között az Ügyvédi Munkaközösségnél. 1974-től 1992-ig a hajdúnánási Kőrösi Csoma Gimnázium és Szakközépiskolában volt gazdaságvezető. 1992-től 1995-ig a hajdúnánási Városi Önkormányzat munkatársa volt, majd 1995 és 1998 között a Nánási Oláh Mihály Általános Iskola dolgozója.
Tagja volt a Hajdúnánáson Szépen, Emberül Alapítvány Kuratóriumának, a Hajdúnánási Szellemi Műhelynek, a Polgári Körnek. Hosszú éveken keresztül tevékenyen részt vett a Vöröskereszt munkájában.
Róla írások jelentek meg a Hajdú-Bihari Napló (1970), Hajdúnánási Polgár hasábjain.
Kitüntetései: Elismerő Ok-levél (Megyei polgári védelem, 1969), Árvízkárosultak megsegítése (MagyarVöröskereszt, 1970), Díszoklevél (Városi Vöröskereszt, 1973), Elismerő Oklevél (MSZOSZ, 1984), MiniszteriDicséret (Müv. Min. 1986), Elismerő Oklevél (Ped. Szakszerv. Közp. Eln. 1989). 

[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________


 

#

Skopkó István tanár
(
1951. november 18., Zalaegerszeg - )
Felesége: Lenti Mária, tanár. Gyermeke(i): Tamás (1978), Boglárka (1986).
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányok - Gutorfölde. Középiskola - Zalaegerszeg. Kossuth Lajos Tudományegyetem, orosz-pedagógia szak - Debrecen (1972-1977). Bessenyei György Tanárképző Főiskola, francia szakos nyelvtanár szak (1990-1993) és angol szakos nyelvtanár (1994-1997).
1977 és 1978 között Baktalórántházán gimnáziumi tanár. Hajdúnánásra 1978-ban került, az akkor még 1. Számú Általános Iskolába.

[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

 


▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Skopkó Istvánné Lenti Mária tanár, igazgatóhelyettes
(1954. január 10., Debrecen - )
Szülei: Lenti Antal és Kun Mária. Házastársa: Skopkó István, tanár. Gyermeke(i): Tamás (1978) és Boglárka (1986
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányok - Hajdúböszörmény. Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola - Debrecen. Kossuth Lajos Tudományegyetem, történelem-orosz szak (1972-1977), latin nyelv és irodalom (1990-1993).
Egyetemi tanulmányai végeztével 1977-ben került Hajdúnánásra a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskolába. 1996-tól igazgatóhelyettes.
Róla írás jelent meg a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet Hírmondó című tájékoztató lapjában.   

[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Soltész Domokos orvos, szülész-nőgyógyász
(1920, Gacsály - 1967, Hajdúnánás)         

Értelmiségi családból származott a mindenki által jól ismert és kedvelt „Domi”. Édesapja – Soltész Ottó – gyógyszerész volt Hajdúnánáson. A helyi gimnáziumban érettségizett, utána a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta tanulmányait. A II. világháború közbejötte miatt diplomát Budapesten szerzett, de szakvizsgáit már ismét Debrecenben tette le. Ezután visszakerült Hajdúnánásra, a Szülőotthon főorvosaként dolgozott haláláig. Intézeti munkáján túlmenően háziorvosi teendőket is ellátott, sok betegen segített nemcsak a városban, hanem a tanyavilágban is. 1967-ben, 47 évesen, szívinfarktusban halt meg.    
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Dr. Soltész Éva (ismert még: Pozsonyi Istvánné) orvos        
(1949. július 3., Hajdúnánás - )
Szülei: Dr. Soltész Domokos szülész főorvos és Balajthy Ildikó. Házastársa: Pozsonyi István vegyész. Gyermeke(i): István, András.
Tanulmányai: 2. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Debreceni Orvostudományi Egyetem.
A Hajdú-Bihar Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ellenőrző főorvosa volt.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 


▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Soma (születési név: Somogyi Gyöngyi Zsuzsanna | ismert még: Spitzer Gyöngyi, Soma Mamagésa) magyar énekes, előadóművész, műsorvezető, újságíró, életszemléleti tanácsadó, spirituális tanító
(1966. május 29., Debrecen - )
Szülei: Somogyi Miklós és Löki Lenke. Házastársa: Lőrincz György zenész. Gyermeke(i): Lázár Gáspár (1991), Lili Hanna (1993).
Tanulmányai: Konzervatórium, dzsessz szak - Budapest (1988-1992).1972 és 1980 között a hajdúnánási 2-es számú Általános Iskolába járt, majd 1980 és 1984 között a hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium tanulója volt. 1988–tól 1992-ig a budapesti Bartók Béla Jazz Konzervatórium ének szakos hallgatója volt. 2005-től 2008-ig a Miskolci Bölcsész Egyesület felnőttképzésén pszichológiai tanulmányokat hallgatott, majd 2009-ben programakreditált képzésen vett részt (személyi és életvezetési tanácsadó (PL-2728)). 2010-ben a Transzperszonális Pszichológia és Légzés Intézetben tanult egy évig.
1992-ben diplomázott, ezalatt a négy év alatt intenzíven énekelt, többnyire jazz tanszakos iskolatársai kíséretében klasszikus jazz standardeket. Elsőként énekelt az 1988-ban megnyílt Tilos az Á nevű – azóta már bezárt és legendássá vált – alternatív szórakozóhelyen, illetve a Fiatal Művészek Klubjában négy évig klubozott. és Végigjárta az alternatív klubélet minden akkori színhelyét (Tölgyfa, Hold, Fekete Lyuk). Emellett párhuzamosan állandó szerepléseket vállalt a különféle médiákban. Több mint tíz éve folyamatosan tévés és rádiós fellépései vannak, de egy évig maga is szerkesztett és vezetett műsort az A3/MSAT televízióban. Az ilyen jellegű médiaszerepléseknek köszönhetően elsősorban különleges szókimondó, és őszinte egyénisége miatt ismerte meg a nagyközönség.
1998-ban létrehozta a Nők 2000 – Nyitott Kapuk Alapítványt. 2000-ben rendszeresen szereplője volt a Bruhaha kabarénak, szerepelt a Fábry-showban, a Heti Hetesben. Önálló rádióműsora a RÁDIO.INDEX.hu – „Mi, a pasik és a szex”. Jazz klub a „Tütü Tangó”-ban.
2007-től egyre több önkéntes munkát vállalt. A csömöri testi-szellemi fogyatékos intézettel igen szoros a kapcsolata, emellett hátrányos helyzetű nők, és mélyszegénységben élő cigányok kapnak folyamatosan figyelmet, energiát. Ózd-Hétes telepre rendszeresen adománygyűjtést szervez. Vállal jótékonysági fellépéseket, zsűrizést, éneklést. 2013 őszétől 9 hónapig havi egy alkalommal tartott Női Teljesség Csoport foglalkozást három típusú nőnek: aki éppen benne van a rákbetegségben, aki felgyógyult belőle, és aki fél, hogy beteg lesz.
Ezeken túl részt vett még Ózd-Hétes alkotótáborokban (önismereti csoportmunka ott élő asszonyokkal, hímző asszonykör), volt előadást tartani anyaotthonban, börtönben elítélteknek, és az Olvassunk együtt mozgalom szervezett felolvasásaiban. Szívügye volt a születés hete mozgalom.
2005 óta járja az országot spirituális-pszichológiai-önismereti-ébresztgető show-ival, amiknek sajátságos, „Somás” stílusa van. (Országjáró előadás sorozata a Születés Hete Mozgalommal indult 2005-ben.) A tudatosan felépített, határozott dramaturgiai ívvel rendelkező előadásain sokat nevettet, rengeteg bátorító személyes történetet mesél el. Sorsfeladatának tartja az emberek spirituális ébredésének a segítését, az elavult hitrendszerek felismerését, azokból való felszabadítást, mindezt közérthető, szórakoztató, szeretetteljes módon.
Rendszeresen érkeznek felkérések televízióktól, rádióktól.
Publikál, eddig 10 könyve jelent meg, koncertezik, előadásaival járja az országot, kurzusokat, táborokat tart, és rendszeresen publikál a www.ujegyensuly.hu site-on, amit 2016.november 3-án indított el. Ezt az oldalt főképp gyógyítókból, spirituális tanítókból, az életminőséget, tudatosságot valamilyen módon segítő szakemberekből hozta létre, azzal a szándékkal, hogy segítse a tudatosság terjedését, az egyensúly megteremtését.
Zenésztársa, partnere és zeneszerzője: férje, Lőrincz György (ex-Európa Kiadó) szaxofonos, zeneszerző. Műfajukat nem egyértelműen lehet meghatározni: progresszív jazz, de megjelennek a tánczene, a drum and bass és az etnozene elemei is. A Trafóban – a Kortárs Művészetek Háza – mely az FMK folytatása és más budapesti klubban koncertezik „Soma és férfizenekara”, vagyis: Lőrincz György (sax, bill), Mohai Győző (d), Kmetty Zsolt (bg). Több saját zenekari formációja volt már (Soma MG, Jazz Apple, Libidó, Éva Komplex). Legutolsó zenekara a VANAVAN, amivel 2015-ben debütált az Everness fesztiválon.

Kazettái: Halálutak és anyagok (1990), Napnap fesztivál,: Soma-show – Tohuva Bohu (1992), Kopaszigát. Koncertek: részletek a „Soma Sámán”-estből (Szabó Ildikó, Zazi rendezésébenfél éven át játszották Komédium Szinházban, 1995), Mézga Muri – Paula hangja (1998).
CD-i: Teljes ebéd (2005), Libidó: Balansz (2006)
Könyvei: Ébresztő! Soma Mamagésa levelei (2006), Ébresztő! 2 Soma Mamagésa újabb levelei (2008), Nemek igenje (2010), Új egyensúly – Fordulópont a férfi és nő viszonyában (2011), Afrodiziákumok. Az érzékletektől az érzékiségig. Vágykeltő receptjeim gyűjteménye (Jaffa, Bp., 2012), Vágykeltő receptjeim gyűjteménye (2012), Tiszta szex (Jaffa, Bp., 2012), Hogyan ne sárkányosodjunk el? (2013), Öngyógyító könyv. Módszerek, technikák, gyakorlatok, szemléletek (Jaffa, Bp., 2014), Egységben önmagammal. Három előadás arról, hogyan találd meg önmagad, hogy egységben élhess a világgal is (Jaffa, Bp., 2015), Félelem nélkül – az új nő születése (2017)
Publikációi: Élet és Irodalom: Szexuális szakácskönyv – részletek, Cikkeket írt a "STYLE" című havilapba (2001), AMAZÓNA nevű női magazinban jelentek meg írásai (2002), Lapcom Kiadó is felkérte egy női rovatba írni, így a Kisalföld és Szeged című újságokban is publikált (2002), Playboy Magazin Fórum rovatba írt közel egy éven keresztül (2002), Nők Lapja Café-s levelekre írt válaszokat. 7 év alatt 4000 levélre válaszol (2004), Két éven át a Nők Lapjában is elindultak a személyes tanácsai (2007-2009), Új rovatot kap a Nők Lapja Cafe-n. A válaszadói rovat helyett két új alrovata lett: az egyik a kommentelés műfajában (az általa kiválasztott hírre reagál), illetve a szabad üzenet (2010), Rendszeresen publikál az Elixír Magazinban (2013), A Pszichológia&Praktikum szakmai újságba ír (2015)

Filmek: Bereményi Géza – Eldorádó (1988), Sólyom András – Napóleon (1988), Kamondy Zoltán – Halálutak és angyalok (1991), Klöpfler Tibor – Lakatlan ember (1992), Xantus János – Rocktérítő (1998), Jeles András – József és testvérei (2003), Herendi Gábor – Magyar vándor (2004), Tóth Barnabás – Akik maradtak (2019)
Média szereplései: Egy évig szerkesztette és vezette az A3 Tv-n (később Msat adó) a saját műsorát (1995–1996), A Bruhaha nevű TV kabaré rendszeres komikája (1999), Ő szerkesztette Magyarország első internetes rádióját, az Indexrádiót (1998–2001), "Mi, a pasik, és a szex", és "Élet és Élet" címmel vezetett műsort, Szerepelt a TV2 a Big Brother VIP 2. csapatában – reality show, majd szintén a TV2-nél a Lazac című reggeli főzőműsort vezeti 1 hónapig minden hétköznap reggel (2002), Megasztár tehetségkutató verseny női zsűritagja volt három szériában (2003), Rádiócafe-n műsorvezető (2003), Szerkesztette és vezette a Testi mesék című műsorát az M1 adón (2006-2007), Szerepelt a Celeb vagyok, ments ki innen! című reality showban (RTL Klub) (2008), Zsűritag vol a Cég hangja nevű zenei vetélkedőben (Viasat3) (2010), Részt vett a Szeretem a testem című igen népszerű műsorban – sorsfordító átalakítás nőknek (2010)
Szerepel(t) még a következő műsorokban: Déry János – Éjszaka c.műsorában, Friderikusz Sándor show-iban, Fábry Sándor show-iban, Ridikül c. műsorokban, Hal a tortán – TV2 Vendégváró valóság show, Vacsoracsata RTL Klub – Vendégváró valóság show, Sztárban sztár – TV2 zenész show műsor, Édes élet – TV2 a sztárok mindennapjai testközelből, Egy kávé Szily Nórával – beszélgetős műsor

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000), wikipedia.hu - Soma Mamagésa (utolsó letöltés: 2020.11.23.)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Somorjai László tanár, sportvezető
(1900. március 10., Cece - 1991. május 25., Hajdúnánás) 
Édesapja református kántortanító volt. Öten voltak testvérek. Korán árvaságra jutott, így a Debreceni Református Árvaházba került. A jó eszű, jó sportoló fiút az árvaház tanítatta előbb a Debreceni Református Kollégium Tanítóképző Intézetében, majd Budapesten a Testnevelési Főiskolán. 1920-ban volt iskolájában, a Tanítóképzőbe került vissza, mint testnevelő tanár. 1948-ig, az iskolák államosításáig, tanította a tanítójelölteket. 1948-ban Hajdúnánásra került, és az 1. Számú Általános Iskolában lett testnevelő tanár, egészen nyugdíjazásáig, 1963-ig.
A tanítás mellett testnevelési felügyelő volt, így nagy érdeme volt abban, hogy továbbfejlődjön a testnevelési kultúra az általános- és középiskolákban. Volt debreceni és hajdúnánási tanítványai számára felejthetetlenek téli sí táborai, kirándulásai. Számtalan szakcikket írt az iskolai testnevelés témakörében. Publikációi mellett tankönyveket is írt. Tiszteletbeli tagja volt a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének. 1985-ben Hajdúnánás város „Pro Urbe” kitüntetést adományozott neki. Emellett számtalan kitüntetést kapott munkás élete során.
Emlékét őrzi Hajdúnánáson: - a róla elnevezett Városi Sportcsarnok, - a nevét viselő városi kitüntető Testnevelési és sport díj.
Főbb művei:

  • Elemi iskolások testgyakorlása, ahol sem tornaterem, sem felszerelés nincs (Db. 1936)
  • Módszeres testnevelési vezérkönyv tanítójelölteknek, tanítók és leventevezetők számára (Db. 1927)
  • Tornavizsga és ünnepélytervek az elemiben (Db., 1937)

„Öröm a testmozgás” címmel egykori tanítványa Nagy László János tanár filmet készített, melyet 1989. szeptember 6-án mutattak be Hajdúnánáson.
Fia 2000-ben a városi könyvtárnak ajándékozta kitüntetéseit, s más egyéb írásos dokumentumokat.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!


 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Somorjai László agrármérnök, gazdasági tanár
(1931. március 22., Debrecen - )
Szülei: Somorjai László, testnevelő tanár és Daróczy Katalin. Házastársa: Szabó Borbála, gazdaságvezető. Gyermeke(i): Katalin (1957) és László (1963).
Tanulmányai: Eötvös utcai elemi iskola - Debrecen. Mezőgazdasági középiskola - Debrecen. GATE - Gödöllő.
1954 és 1957 között Vöröscsillag MgTsz dolgozója volt Hajdúböszörményben, majd 1958 és 1962 között mezőgazdasági szakiskolában tanított Abaújszántón. 1962-től 1991-ig Mezőgazdasági Szakközépiskolban volt pedagógus Debrecen-Pallagon.
Tanítványai több alkalommal nyertek országos tanulmányi versenyeket.
Több szakirányú jegyzet szerkesztésében vett részt, egyesekben mint szerző is közreműködött.
Kitüntetései: TIT Országos Elnöksége (elismerő oklevelek), Társadalmi Munkáért (HNF), Törzsgárda jelvény.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Sonkoly Tibor tanító, tanár, általános iskola igazgató
(1921. március 25., Dévaványa - ) 
Házastársa: Dehenes Ilona, tanítónő. Gyermeke(i): Tibor (1943), Enikő Judit (1951) és Tünde (1954).
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányok - Hajdúböszörmény. Középiskola - Hajdúnánás - Debrecen. Pedagógiai Főiskola, magyar-történelem, testnevelés szak - Eger.
Erdélyben kezdte pedagógus pályáját 1940-1941-ben, majd Hódmezővásárhely következett 1941-1942. Hajdúnánáson 1947-ben a Nyiczky-réti általános iskolában kezdett tanítani, innen 1950-ben került Tedejre, az akkori V. Számú iskolába, ahol egészen 1982-ig, nyugállományba vonulásáig tanított és látta el az igazgatói teendőket. Hosszú ideig volt a Külterületi Általános iskolák igazgatója. Hajdúnánás külterületi-tanyai iskoláiról szóló feljegyzéseit, valamint korabeli tankönyveket a városi könyvtár helytörténeti gyűjteménye számára ajándékozta.

[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

# 

Soós Gábor ügyvéd
(1813, Hajdúnánás - 1891, Hajdúnánás)

Szülei szántó-vető szerény jövedelmű emberek voltak. Az elemi iskolát és a középiskola I-VI. osztályát szülővárosában végezte. Kitűnt eszével, szorgalmával, munkabírásával, ezért 1829-ben, 16 éves korában a Debreceni Református Kollégiumba ment tanulni. Hat év alatt a bölcsészetet, teológiát és a jogot is elvégezte. Volt tanító, segédlelkész, joggyakornok, majd a Királyi Tábla jegyzője, 28 éves korában visszajött Nánásra és 40 éven át szolgálta városát. előbb a település főjegyzője, később a városi Törvényszék elnöke lett. Védelmezője volt a protestáns egyház autonómiájának, a hajdúkerület és a hajdúszabadság kiváltságainak. 1874-ben a város országgyűlési képviselőjévé választották. Felesége, gyermeke nem volt, vagyonát közcélokra használta fel. Pártolta a művelődést. Százezer koronát adományozott a Debreceni Református Kollégiumnak. Ő alapította meg a városban az első óvodát. Szívügyének tekintete a hajdúnánási gimnázium sorsát is. Neki köszönhető, hogy a VI. osztályos partikula -, amelyet már a visszafejlesztés veszélye fenyegetett – főgimnáziummá fejlődött. Ő maga személyes adományokkal is hozzájárult a gimnázium fejlesztéséhez, de mint városi hivatalnok keresztülvitte azt is, hogy a városi közbirtokosság egy 944 kat. holdas, akkor mintegy 20 ezer korona évi jövedelmet nyújtó birtokot adományozott az iskolát fenntartó református egyháznak „az iskolaügy, különösen és főképpen gimnaziális nevelés alapjául”. 1883-ban, amikor a közoktatásügyi rendeletek ismét a gimnázium létét fenyegették, újra ő segített. Saját vagyonából 30 ezer forintos alapítványt létesített, ezt 1889-ben újabb 20 ezer forintos alapítvánnyal egészítette ki. Személyes jó példáját mások is felajánlásokkal követték, így a gimnázium továbbra is fennmaradhatott, sőt bővült, korszerűsödött. Neve mindmáig a közoktatás támogatásáért fennmaradt, s az évkönyvek úgy emlegetik őt, mint a nánási gimnázium nagy jótevőjét.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Soós Sára (ismert még: Keserű Mihályné, Fodor Gáborné) nagylelkű adakozó
(1823, Hajdúnánás - 1899, Hajdúnánás) 
Soós Gábor testvére. Előbb Keserű Mihályné, majd Fodor Gáborné volt. Mindkét férje meghalt, ő gyermekáldás nélkül, özvegyen maradt. Bátyja példáját követte és anyagi erejéhez mérten támogatta a közoktatás ügyét. Több alapítványt tett. Ezek közül különösen figyelemre méltó, hogy házat adományozott a református egyháznak; egy 2143,5 kg-os harangot öntetett a városnak. Tekintélyes összeget adott a gimnáziumnak. Telket és házat ajándékozott tanároknak szolgálati lakás céljára (ez a Bocskai u. 20 szám alatti épület – még ma is áll). 33 hold földet és 8 hold legelőt ajándékozott a református egyháznak. Gimnáziumi ösztöndíjalapot létesített a szegényebb sorsú tehetséges gyermekek számára. A nagylelkű adakozóról a hálás utókor utcát nevezett el.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Soós Zoltán költő, író
(1935. július 6., Hajdúnánás - 2015. augusztus 2., Budapest )
Szülei: Soós Gábor, motorszerelő és Muraközy Klára. Gyermeke(i): Gergely
Édesapja 1945 márciusában halt meg a Szovjetunióban.
Szakmunkásvizsgája után egy évig az Ózdi Vasas című üzemi lap munkatársa lett, miközben vasesztergályosként dolgozott. Eleinte helyi lapokban, majd országos irodalmi lapokban (ÉS, Kortárs, Új Írás stb.) jelentette meg verseit.
Miközben levelező tagozaton leérettségizett, az Ózdi Szakszervezeti Központi Könyvtár munkatársa volt.
Ezt követően hazatért Hajdúnánásra, ahol 1955 és 1958 között a városi könyvtár vezetője volt. 1956-tól 1957-ig a városi kulturotthon igazgatójaként tevékenykedett. 
1958-ban Budapestre költözött, ahol 1958-tól 1961-ig a Népművelési Intézet módszertani előadója volt. 1961-ben a Fiatal Művészek Klubjának igazgatója lett. 1961-től 1962-ig a kulturális akadémia hallgatója volt. 
1962 és 1963 között a Magvető Könyvkiadó propagandistája volt. 1964-től 1968-ig a Magyar Hajó- és Darugyár könyvtárosa, majd 1968-tól 1970-ig a "Hajó-Daru" újságírója volt. 1971-től 1972-ig az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet műszaki ügyintézője volt. 1972-től 1976-ig a Magyar Hajó- és Darugyár munkaügyi előadójaként dolgozott.
1976-tól szabadfoglalkozású író volt. Az Irodalmi Alapnak 1953 óta, a Magyar Írószövetségnek 1966 óta, a Magyar Újságírók Szövetségének 1968 óta tagja volt. A rendszerváltást követően - megélhetési lehetőségként - a Népszabadságnál vállalt munkát; portásként ment nyugdíjba.
Írásainak fő témái: a nagyüzemi munkások, orenburgi építők, olajbányászok, katonák, bűnüldözők - költészeti munkásságának kezdetén falusi idillek is megjelentek verseiben. Rá- és beleérzései ösztönösen találóak voltak, érdeklődési köre, kíváncsi szellemisége mindig friss volt.
Témáit szülővárosa körülményeiből (családi, néphagyományi) és a munkásélet köréből merítette. A későbbiek során bűnügyi és katonai tárgykörből írt. Rímes-szójátékos, epigrammatikus és szonettes-mesterszonettes formák jellemzik költészetét. Következetes képviselője a mindennapok igazsága kimondásának. Elkötelezett közösségi érzelmű, mindenkit a KÖZért végzett következetes tettei, munkája alapján ítél igazságosan. Bátor hangú bökversei, csipkelődően ironikus-önironikus hangvételű „odamondogatásai”, valamint fennkölt hangú, emberien esendő vallomásai egyaránt jellemzik költészetét, magatartását. 

Kitüntetései: SZOT-díj (1967).
Főbb művei:

  • Napébresztő (Magvető, 1963)
  • Aggódnak érted (Magvető, 1965)
  • Gorombakovácsok (Magvető, 1966)
  • Soós Zoltán játékos versezete Pityeri harckocsizó hihetetlen, ám többnyire hősies kalandjairól
    (Zrínyi Kiadó, Budapest, 1967)
  • Játék a fegyverekkel. Szonettek (Zrínyi Kiadó, Budapest, 1969)
  • Sólyatéri tél (1972)
  • Sólymok között egy veréb. Versek (Zrínyi Kiadó, Budapest, 1976)
  • Új versek és Gorombakovácsok (Magvető, 1977)
  • Tűzpecsét az égen. Sivatagi rakétás napló (Zrínyi Kiadó, Budapest, 1978)
  • Pohárköszöntő. Egy megtért alkoholista viszontagságaiból; ill. Kolozsvári Miklós
    (Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság Titkársága–Magyar Vöröskereszt, Budapest, 1979)
  • Hátországi portya (1982)
  • Kútölők (1983)
  • Egyszer volt Orenburg (Zrínyi Kiadó, Budapest, 1984)
  • Narkotikum; az Alkoholmentes Klubok Fóruma 1985/4. karácsonyi melléklete
    (Budapest, 1985) (részben angol nyelvű)
  • Hadijátékok (1986)
  • Ágyúval verébre (ILK, Bp., 1987 - IM exkluzív)
  • Járőr nyomán (BM Határőrség Politikai Csoportfőnökség, Budapest, 1987)
  • A furuszár forog (Zrínyi Kiadó, Budapest, 1987)
  • Mulat a vezér; Baranyi Ferenc Hegyibeszéd című kötetével egybekötve
    (K.u.K., Budapest, 1995) (Aktuális régi versek)
  • Értő bíráim ti lehettek (Zrínyi Kiadó, Budapest,1988)
  • Piások Bicskakönyve. Versek; szerzői (Budapest, 1995)
  • Bökversnapló 1985-1995 (szerzői, Budapest, 1995 - Z-füzetek)
  • Aktuális régi versek / Baranyi Ferenc: Hegyibeszéd. Válogatott versek 1958-1988 / Soós Zoltán: Mulat a vezér.
    Válogatott versek 1951-1985 (K. u. K., Bp., 1995)

Subah Zoltán álnéven megjelent kötetei:

  • Márta. Zichy Mihály „Szerelem” című albumából 15 lap melléklettel
    (Művészetpártolók Első Magyar Nosztalgia Egylete, Budapest, 1988)
  • Subah Zoltán: Márta. Zichy Mihály „Szerelem” című albumából 15 lap melléklettel; 2. bővített és javított kiadás; (Anivid, Budapest, 1989)
  • Márta, folytassuk!; ill. Zichy Mihály „Szerelem” című teljes albuma (PallWest, Budapest, 1990)

Róla megjelent írások: Fülöp László: Aggódnak érted = ÚI, 1965; Tandori Dezső; Gorormbakovácsok = Kort. 1967; Tóth Dezső: Osztályharc – groteszk módra = Kr 1963; Tóth Dezső: Sólyatéri tél = Kr 1972; Tamási Orosz János: Képlet és költészet = MH 1984.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000), wikipédia.hu/Soós Zoltán (utolsó letöltés: 2021.07.23.)]

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#


Dr. Stipta István
jogtörténész, egyetemi tanár, az MTA doktora
(1952. március 9., Budapest - )
Felesége: Csontos Mária, ügyvéd. Gyermekei: Viktor (Hajdúnánás, 1978), Zsuzsa (Miskolc, 1986).
Tanulmányai: Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola - Hajdúnánás. József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Eötvös Loránd Tudományegyetem, történelem-tanári szak - Budapest.

1971 és 1976 között Hajdúnánás Város ösztöndíjasa, 1976 és 1980 között a Hajdúnánási Városi Tanácsnál igazgatási munkakörökben dolgozott. 1981-től a Miskolci Egyetem oktatója. 1990-ben tanszékvezetővé, 1997-ben egyetemi tanárrá nevezik ki a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karára. A Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet igazgatója, az egyetem rektorhelyettese, majd megbízott rektora Miskolcon, vendégtanár Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Intézetében és a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (1998-2019). 2014-től a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzora.
Három évet töltött külföldi egyetemeken, illetve tudományos kutatóintézetekben: a Mannheimi Egyetem Jogtörténeti Intézet (FES-támogatás); Universität Wien, Juridicum (CH támogatás); Universität Trier (Tempus támogatás); Max-Planck-Institut für Europäische Rechtsgeschichte Frankfurt (DAAD és Tempus támogatás); Westfälische Wilhelms Universität Münster (Erasmus támogatás). Tagja két (The European Society for History of Law; International Comission for the History of Representative and Parlamentary Institutions) nemzetközi szakmai társaságnak.
Az MTA köztestületi tagja, a MAB Társadalomtudományi Bizottságának és az OTKA Állam-Jog-Politika szakmai testületének elnöke. Kitüntetései: Miniszteri Dicséret (1985), Kiváló FEB-tanár (1986), A Miskolci Egyetem Díszpolgára (2013), Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2021).

I. Könyvei, monográfiái:

  1. Törekvések a vármegyék polgári átalakítására. Tervezetek, javaslatok, törvények. Osiris Kiadó, Budapest, 1995. 196 p.
  2. A vármegyei szervezet átalakítása Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Juridica et Politica. Tomus XLVI. Fasciculus 5. Szeged, 1995. 64 p.
  3. A magyar bírósági rendszer története. Multiplex Media-Debrecen University Press. Debrecen, 1997. 204 p., 19922. 215 p.
  4. Dejiny súdnej moci v Uhorsku do roku 1918. Spoločna edícia Katedry štátu a práva Univerzity Pavla Jozefa Šafarika a Katedry právnych dejín Univerzity v Miskolci 1. (Prel: Erik Štenpien). Ladislav Szeles-Nica. Košice, 2004. 270 p.
  5. Die vertikale Gewaltentrennung. Verfassungs-und rechtsgeschichtliche Studien. Ungarische Rechtshistoriker (Red.: Barna Mezey) Gondolat Verlag Budapest, 2005. 332 p.
  6. A magyar jogtörténet-tudomány kétszáz éve. A Pólay Elemér Alapítvány Könyvtára 57. (Sorozatszerkesztő: Balogh Elemér). Pólay Elemér Alapítvány Szeged, 2015. 264 p.
  7. A Kecskeméti Református Jogakadémia története 1875-1949. (társszerzőkkel). Patrocínium Kiadó. Budapest, 2019. 256 p.
  8. A pénzügyi közigazgatási bíróság tevékenysége (1884-1896). Dialóg Campus Kiadó. ISBN 978-615-5945-76-2 (nyomtatott), ISBN 978-615-5945-81-6 (elektronikus) Budapest, 2019. 175 p.
  9. A magyar történelmi alkotmány és a hazai közjogi-közigazgatási jogvédelem. Jogtörténeti Értekezések 44. ISBN 978 963 693 833 8, ISSN 1586-8265. Gondolat Kiadó, Budapest, 2020. 282 p.

II. Hajdúsággal összefüggő közleményei:

  1. Az 1876. évi XXXIII. tc. létrejötte, különös tekintettel a Hajdú kerület megszüntetésére. Aetas. Történettudományi folyóirat. 3: 2 pp. 18-21., 4 p. (1975).
  2. A törvényhatóságok egységesítésére irányuló reformmunkálatok 1873-1874-ben. Acta Iuvenum. Sectio Juridica et Politica. 1 pp. 111-150., 40 p. (1976).
  3. Einige Fragen der Umorganisierung des Hajdú-Bezirkes zu einem Komitat 1848-1876. In: Máthé, Gábor; Kovács, Kálmán (szerk.) Die Entwicklung der städtischen und regionalen Verwaltung in der letzten 100 Jahren in Mittel- und Osteuropa. Internationale Rechtshistoriche Konferenz, Budapest, 1977. September 12-15. Bd. 1. Nationalreferate. Bd. 2-3. Budapest, Magyarország: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar (1979) 302 p. pp. 291-317. 27 p.
  4. Törekvések a vármegyék polgári átalakítására: Tervezetek, javaslatok, törvények. Budapest, Magyarország: Osiris Kiadó (1995), 194 p.
  5. A vármegyék és a kiváltságos kerületek. In: Magyar alkotmánytörténet. 4., átdolgozott kiadás. (Szerk.: Mezey Barna) ISBN: 963-389-532-4. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 123-131. p.
  6. A területi önkormányzat szervei Magyarországon. In: Magyar alkotmánytörténet. 4., átdolgozott kiadás. (Szerk.: Mezey Barna) ISBN: 963-389-532-4. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 349-353. p.
  7. Stipta István; Völgyesi Levente: Vármegyék és kiváltságos kerületek. In: Mezey, Barna; Gosztonyi, Gergely (szerk.) Magyar alkotmánytörténet. Budapest, Magyarország: Osiris (2020) 560 p. pp. 196-205., 10 p.

III. Teljes publikációs lista: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10001625
Saját honlap: https://kre.academia.edu/IstvanStipta
[Forrás: Stipta István közlése (2022)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲