Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény

- Szabó Albert	- Szabóné Marth Éva	- Szilágyi László
- Szabó Antal	- Szabóné Mezei Etelka	- Szilágyi Lóránd
- Szabó Béla	- Szabóné Tóth Irén	- Szilágyi Mátyás
- Szabó Ferenc	- Szabóné Varga Éva	- Szilvási József
- Szabó Ferencné Szabó Irén	- Dr. Szalay János	- Szívós Imre
- Szabó Ilona (Oláh Imréné)	- Szalóczi Imre	- Szólláth Tibor Zoltán
- Szabó Imre (1865)	- Szántóné Alföldi Szilvia	- Szőcs Lajos
- Szabó Imre (1924)	- Szász Lajosné Nagy Erzsébet	- Szögi Lászlóné Lengyel Ágnes
- Szabó Imre (1926)	- Dr. Szécsi Anna (Juhászné Dr. Szécsi Anna)	- Szőllősi Árpád
- Szabó János	- Szegedi Lászlóné Sebestyén Katalin	- Szőllősi Béla
- Szabó Lajos	- Szekérné Ilyés Erzsébet	- Sztrinkóné Nagy Irén
- Szabó Lajosné	- Szentjóbi Szabó Attiláné (Alföldi Ilona)	- Szurkosné Major Irén
- Szabó László	- Dr. Szentpéteri József Ferenc	- Szűcs József
- Dr. Szabó Margit	- Szentpéteri László József	- Szűcsné Sebestyén Irén
- Szabó Sándor	- Szilágyi Gyula
- („Réti”) Szabó Sándorné (Tóth Erzsébet)	- Szilágyi Imre

Szabó Albert tanár
(1964. július 14., Hajdúnánás - )
Szülei: Szabó Albert, tanár és Pálóczi Róza Margit, tanítónő. Felesége: Mező Julianna, tanítónő. Gyermeke(i): Albert (1996) és Anna (2002).
Tanulmányai: 1. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola - Hajdúnánás. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, orosz-történelem szak - Nyíregyháza (1983-1987). Kossuth Lajos Tudományegyetem, latin nyelv - Debrecen. (1990-1993). Budapesti Műszaki Egyetem, közoktatás vezető szak - Budapest (1997-1999).
Főiskolai tanulmányai végeztével szülővárosában, a Makláry Lajos Általános, Művészeti Iskola és Gimnáziumban kezdte pedagógusi pályafutását. Az iskola később Bocskai István Általános Iskola, AMI és Kollégium lett. Jelenleg is itt tanít és igazgatóhelyettes.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Szabó Antal fürdőtulajdonos, gazdálkodó
(1894, Hajdúnánás - 1990, Hajdúnánás)
Felesége: Nagy Katalin. Gyermeke(i): Antal, Katalin és Lajos.
Ősrégi hajdúnánási család leszármazottja. Az I. világháborúban az orosz harctéren fogságba esett, 1918-ban tért haza. Leszerelése után gazdálkodással foglalkozott. 1927-től 1950-ig a tedeji fürdő tulajdonosa, üzemeltetője volt.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Szabó Béla református lelkipásztor
(1926, Komlódtótfalu - 1992)
Felesége: Bordás Éva. Három gyermekük született: Béla, Judit és Barna.
Középparaszti családból származott, három testvére közül ő volt a legkisebb. Két évet végzett a Debreceni Egyetem történelem-földrajz szakán; otthagyva az egyetemet segédlelkészi szolgálatot vállalt Csenger, Tyukod református egyház-községeiben, majd lelkipásztora a tiszabereki, szamossályi gyülekezetnek. 1976-ban helyezték Hajdúnánásra, 1990-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig szolgált. Nyugdíjazása után alapítója volt a KDNP hajdúnánási szervezetének, ugyanakkor részt vállalt a megyei munkában is. Halála előtti napokban részt vett a KDNP Országos Kongresszusán.
Írásai jelentek meg a helyi újságban.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szabó Ferenc tanár, ezredes
(1930. július 9., Biharnagybajom - 2003. október, Budapest)
Szülei: Szabó Lajos, földműves és Somogyi Julianna, varrónő. Házastársa: Szabó Irén, külker. ea. Gyermeke(i): Ferenc (1955) és Edit (1956).
Tanulmányai: Elemi iskola 1-6. - Biharnagybajom. Hajdúnánási Református Gimnázium - Hajdúnánás. Petőfi Katonai Akadémia (1952-1955). Eötvös Loránd Tudományegyetem, történelem szak - Budapest (1958-1962).
A Magyar Néphadsereg kötelékében szolgált 1950-től 1985 decemberéig, majd 1950 és 1952 között a Tiszti iskolában dolgozott. 1955 és 1964 között a Petőfi és Zrínyi Akadémia munkatársa volt. 1964-től 1978-ig a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott. 1978 és 1985 között a Határőrség Védelmi Parancsnokságára került. Az Államigazgatási Főiskolán továbbképző tanfolyamokat tartott főként tanácsi dolgozóknak 1986 és 1989 között. A TIT történelem szakosztályánál történelmi tárgyú előadásokat és sorozatokat tartott 1962 és 1980 között. Budapesten, a XVI. kerületben esti egyetemen tanított munkásmozgalom történetet 1962 és 1984 között. Az MHSZ XIX. kerületi szervezetében a szakmunkás-fiatalok részére honvédelmi tárgyú előadássorozatokat tartott 1978 és 1989 között.
Publikáció:

Egyetemi szakdolgozat: „Az 1947. évi országgyűlési választások. A pártok tevékenysége a választások előtt. A választások értékelése.” (1962, ELTE)
Történelem és munkásmozgalom történet hallgatói jegyzetek több témában (Katonai Akadémia és Főiskola, 1955-64 között)
„Erőd a Volga partján” - A volgai csata 20. évfordulója (1963).
In.: Élet és Tudomány (1963. február 3.)
TIT hetilap: Az „Everland” hadművelet – 20 évvel ezelőtt nyílt meg a második front.
Élet és Tudomány (1964. június 5.)
Az új államiság megteremtése (1974)
A magyar néphadsereg társadalmi kapcsolatainak fejlődése (állami, szakszervezeti és civil szervezetekkel) (1989)
A „Forradalmi Szocialisták” és a szociáldemokrata baloldal szakmai, politikai fejlődése és szerepe a KMP megalakításában (a Zrínyi Akadémián elhangzott előadása 1958. novemberi ünnepi ülésen).

Kitüntetései: Jó tanulásért érdemrend (MINSZ), HM kitüntetések, dísztőr. H.: kertészkedés, olvasás.
Szabó Ferenc: "A gimnázium énekkarában 8 éven át énekeltem, s 1948-50 között városi és iskolai ünnepségeken én vezényeltem az énekkart (helyettesítettem Makláry karnagy urat). A gimnázium államosítása után megalakult a MINSZ Diákszövetség az iskolában, és 1948-50 között az iskolai vezetőség egyik tagja voltam, a tájékoztatási – kultúra – és sportfelelős. Az internátusban az államosítás után 1948-50 között a kollégiumban létrejött vezetőségben a humán tárgyak egyik felelőse voltam. Több, városban lakó diák is bejárt hozzánk tanulni."
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
Az ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szabó Ferencné Szabó Irén deviza és útlevél előadó
(1933. október 12., Hajdúnánás - )
Szülei: Szabó Pál, földműves és Nagy Zsófia, háztartásbeli. Házastársa: Szabó Ferenc, tanár, honvédtiszt. Gyermeke(i): Ferenc (1955) és Edit (1956).
Tanulmányai: Elemi iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola - Hajdúnánás. SOTE fogorvosi kar (1 év).
Országos Meteorológiai Intézet, Budapest. XIII. Kerületi Tanács, NIKEX Külker. Váll., Chemolimpex Külker. Vállalat előadója, deviza és útlevél előadó.
Középiskolás korában énekelt a nánási gimnázium énekkarában.
Kitüntetései: Kiváló Dolgozó.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]

Szabó Ilona ⇒ Oláh Imréné

_▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Szabó Imre gazdálkodó
(1865, Hajdúnánás - ?)
Felesége: Porkoláb Julianna.
Iskolái elvégzése után édesapja gazdaságában dolgozott, majd katonaidejének letöltése után saját birtokán gazdálkodott. Hosszú ideig volt virilis képviselő-testületi tag. A Közbirtokosság választmányi tagja, a Gazda Kör alapító és a Gazdasági Egyesület rendes tagja.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Szabó Imre gyógyszerész, szakgyógyszerész
(1924. július 18., Hajdúnánás - )
Szülei: Szabó Sándor és Magi Róza. Házastársa: Kádár Klára, gyógyszerész. Gyermeke(i): Klára (1957), Imre (1959) és Attila (1964).
Tanulmányai: Elemi iskola, Református Gimnázium - Hajdúnánás. Szegedi Egyetem.
Különböző gyógyszerészi beosztásokban dolgozott. 1970 és 1986 között a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyógyszertári Központ igazgatója volt.
Kitüntetései: Vállalat Kiváló Dolgozója (több alkalommal).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szabó Imre köztisztviselő
(1926, Hajdúnánás - 1990. május 15., Hajdúnánás)
A II. világháború előtt Katona Ferenc nyomdájában volt nyomdásztanuló. A háború után megszűnt a nyomda, így az akkor szerveződő új közigazgatásban sikerült elhelyezkednie, irodai kisegítőként.
Már kezdetben pénzügyi feladatokkal bízták meg, s ezt a feladatot 42 éven át végezte. A megalakult tanácsnál 1950-től 1967-ig előadó, 1967-től 1972-ig csoportvezető, s 1972-től 1986-ig, nyugállományba vonulásáig a pénzügyi osztály vezetője volt. Lelkiismeretes munkáját többször részesítették elismerésben.
Kitüntetései: Tanács Kiváló Dolgozója (1974), Kiváló Pénzügyi Dolgozó (1986), Munkaérdemrend bronz fokozata.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szabó János tanító, középfokú programozó, szerkesztő-riporter, bemondó
(1980. január 30., Hajdúnánás - )
Szülei: Szabó János Zoltán, agrármérnök és Kántor Zsófia, vállalkozó. Felesége: Szabóné Tóth Judit, művelődésszervező. Gyermeke(i): Emma (2008), Hanna (2010), Klára (2013), János Botond (2017)
Tanulmányai: 4. Számú Általános Iskola, Csiha Győző Közép- és Szakképző Iskola - Hajdúnánás. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, tanító-testnevelés szak - Debrecen (1999-2003).
1999-től óraadó a hajdúnánási Nevelőotthonban. 2001-től a hajdúnánási Református Általános Iskola pedagógusa. A MDF hajdúnánási szervezetének elnöke, a Hajdú-Bihar megyei MDF Sajtószóvivője, a hajdúnánási Ifjúsági Demokrata Fórum elnöke, a MDF megyei választmányának tagja. A Hajdú-Bihar megyei önkormányzat közgyűlésének gyermek és ifjúsági választmányának tagja.
A Hajdúnánási Helyi TV szerkesztő-riportere, műsorközlője. Társasági rendezvényeken, városi ünnepségeket rendezvényeken rendszeresen vállal konferálásokat.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szabó Lajos jogász, ügyvéd
(1927. október 7., Hajdúnánás - )
Szülei: Szabó Lajos és Tóth Julianna. Felesége: Létai Magdolna, banktisztviselő. Gyermeke(i): Katalin (1958)
Tanulmányai: Elemi iskola, Református Gimnázium - Hajdúnánás. József Attila Tudományegyetem - Szeged.
Katona- jogászi pályán indult, később szövetkezeti jogász. Tizenhét éven át a SZÖVOSZ vezető jogásza. Aztán ügyvédnként tevékenykedett, elsődlegesen szövetkezeti és kereskedelmi szakterületen.
Húsz éven át a Magyar Jogászszövetség vezető szervezetének tagja, a szövetkezeti jogászok szervezetének társelnöke. Számos szövetkezeti és kereskedelmi rendezvény előadója és korreferense volt.
Több publikációja – tanulmányok, recenziók – jelent meg a Magyar Jogászszövetség szaklapjaiban.
Kitüntetései: Több kormány-, és szakmai kitüntetés, köztük a Szövetkezeti Érdemérem tulajdonosa.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szabó Lajosné postatiszt, postahivatal-vezető
(1937. november 27., Hencida - )
Szülei: Göndör János és Láposi Eszter. Házastársa: Szabó Lajos.
Tanulmányai: Általános Iskola - Hencida és Sáp. Gimnázium - Hajdúböszörmény és Hajdúnánás. Felsőfokú Postaforgalmi Tiszti tanfolyam - Debrecen.
1963 és 1970 között Tedejen volt Fiókposta vezető. 1970-tól 1986-ig a hajdúnánási Postahivatalban SZB-titkár és minden tiszti munkakörben dolgozott. 1986-tól 1993-ig a Postahivatal vezetője volt.
1994-ben vonult nyugállományba.
Kitüntetései: Kiváló Dolgozó (1972,1984,1988,1989), Vezérigazgatói Dicséret (1993).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szabó László tanár, vegyészanalitikus, számítástechnikai szakmérnök
(1964. január 20., Berettyóújfalu - )
Szülei: Szabó László, osztályvezető és Nagy Viola, könyvelő. Felesége: Varga Éva, tanár. Gyermeke(i): Barbara (1989) és Ádám (1991).
Tanulmányai: Bocskai István Általános Iskola - Hajdúnánás. Vegyipari Szakközépiskola - Debrecen. Tanítóképző Főiskola - Debrecen (1983-1986). Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézet - Budapest (1986-1988). Gödöllői Agrártudományi Egyetem Főiskolai Kar - Nyíregyháza.
1982 és 1983 között BIOGAL Gyógyszergyárban dolgozott Debrecenben. 1986-88 Debreceni Sportiskola, edző. 1988- Nánási Oláh Mihály Általános Iskola és Szakiskola. A hajdúnánási leány kézilabda utánpótlás nevelését is végzi.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Dr. Szabó Margit orvos
(1929. január 26., Hajdúnánás - )
Szülei: Szabó Antal és Seres Margit. Házastársa: Lorányi Vilmos, osztályvezető. Gyermeke(i): Lorányi Judit (1957).
Tanulmányai: Elemi iskola, gimnázium - Hajdúnánás. Orvostudományi Egyetem - Budapest (1959).
Kórházi központban gyakornok, körzeti orvos, majd körzeti főorvos.
Kitüntetései: Kiváló Orvos (1975), Kiváló Munkáért (1989), Várpalotáért Emlékérem.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szabó Sándor mezőgazdász, agrármérnök, tanár, fafaragó
(1919. május 13., Koroncó - )
Szülei: Szabó Sándor és Hegedűs Erzsébet. Felesége: Kovács Ibolya, pénzügyi főelőadó. Gyermeke(i): Anikó (1948), Enikő (1950), Sándor (1952) és Éva (1954).
Tanulmányai: Református elemi népiskola, Református Gimnázium - Hajdúnánás. Mezőgazdasági Akadémia - Mosonmagyaróvár. Mezőgazdasági Főiskola - Kolozsvár.
Tanulmányai befejeztével egy évig Habsburg Albrecht főherceg óvári uradalmának a főintéző segédje, majd ezután három év katonaság következett Erdélyben. 1944 elején újra behívták katonának, megjárta a frontot, orosz fogságba esett és onnan csak 1947-ben tért haza. Ezután egy évet tanított Pallagon, majd a hajdúdorogi Mezőgazdasági Szakiskolába került. 1954-től 1969-ig a hajdúszoboszlói Mezőgazdasági Szakiskola igazgatója. 1969-ben egészségügyi okok miatt kérte felmentését, de még 1974-ig, nyugdíjazásáig maradt az iskola igazgató-helyettese. A fafaragást már ifjú korában elsajátította, de csak a 60-as évek közepétől kezdett el foglalkozni vele. Első szobrát – egy talicskát toló kubikost – körtefából faragta. Leginkább kisebb méretű használati tárgyak: csigacsinálók, ivócsanakok, beretvatokok, tükrösök kerülnek ki faragókése alól. Jellegzetes hajdúsági motívumokat használ. 2000-ben az I. Hajdúnánási Hazaváró Ünnep alkalmával egy hajdúsági tükröst az akkori Móricz Pál Városi Művelődési Központ és Könyvtárnak ajándékozott.
Fontosabb kiállításai:

Kölcsey Művelődési Központ, Db. 1973, I. díj
Kölcsey Műv. Központ Db. 1975. Fafaragás I. díj
Ország Népműv. Kiállítás Nyíregyháza Ezüstplakett 1975
Kölcsey Műv. Központ Db. 1977
Orsz. Néműv. Kiállítás 1977
Nyíregyháza Bronzplakett; Kölcsey Müv. Központ Db. 1979
Orsz. Népműv. Kiállítás Miskolc 1981. Különdíj
Első Orsz. Népi Bútorműves Kiállítás Db. 1986. III. díj
Megyei Népműv. Kiállítás Db. 1996. Nívódíj.

Csoportos népművészeti kiállításai: Debrecen, Egyek, Kaba, Nagyrábé, Dunaújváros, Csorna.
Többször kölcsönkértek múzeumok pásztorművészeti tárgyaiból, amiket Jugoszláviában, Lengyelországban mutattak be múzeumi tárgyak kiegészítésére.
Róla: több írás jelent meg a hajdúszoboszlói Szókimondó c. kulturális folyóiratban, a Hajdú-Bihari Napló hasábjain, illetve két diplomamunka: 1. Janiga Éva: „Ki farag valaha bennünket egészre”. Szabó Sándor fafaragó és a fafaragás művészete. KFRTK, Vizuális Nevelés tansz. 2. Kiss Lajos: Szabó Sándor fafaragó élete és munkássága. Kölcsey Művelődési Központ, Db. 1999.
Kitüntetései: Kiváló Dolgozó, A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, Munka Érdemrend, Pro Urbe (Hajdúszoboszló, 1995).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

„Réti” Szabó Sándorné (születési név: Tóth Erzsébet) pártelnök, gazdálkodó
(1966. július 19., Hajdúnánás - )
Szülei: Tóth Imre, Szűcs Erzsébet. Házastársa: Szabó Sándor, gazdálkodó.
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányok - Hajdúnánás. Középiskola - Debrecen.
1982 és 1983 között adminisztrátor a Hajdú-Bihar Megyei Vízmű Vállalatnál. 1983-tól a hajdúnánási Egyesült Izzóban kezd dolgozni. 1984-től 1993-ig a Béke MgSz dolgozója.
A 2002-es országgyűlési választásokon Hajdú-Bihar megye 9. sz. választókerületében a Magyar Érdek Pártja jelöltjeként indult. Családjával együtt megalakították a Nagymagyarország Irodalmi Kört, műsorukkal több városban felléptek. Elnöke a Magyar Érdek Pártja Hajdú-Bihar megyei Szervezetének, alelnöke a Magyar-Iraki Történelmi Társaságnak.
Róla megjelent írások: rádiós, televíziós felvételek, nyilatkozatok magyar és iraki médiában.

Főbb művei:

Történelmi lecke fiúknak = Kötött Kéve, 1999. aug.
Elmélkedések. A nemes magyar paraszt dala (vers) = Kötött Kéve, 1999. szept.
Történelmi lecke II. = Kötött Kéve, 1999. dec.
A magyar tanítókhoz. Szomorú gondolatok 2000. március 15-höz = Kötött Kéve, 2000. márc.- ápr.
A Magyar Érdek Pártja 2001. febr. 24-én Budapesten tartott gyűlésén elhangzott beszéd szövege = Kötött Kéve, 2001. 3. sz.
Válogatás Táncsics Mihály: Életpályám című müvéből = Kötött Kéve, 2001. 4. sz.

Szabó Sándorné: „Kérdésem: A mai kor lehetőségeivel élve felül tudjuk-e múlni mindazt, ami a múltban már nagyszerű volt? A válasz: Nem, és nem is fogjuk addig, amíg ismét érték nem lesz minden, ami természetes, egészséges, és emberi! Mindezt úgy érhetjük el, ha átértékeljük a mai kor úgynevezett vívmányait (az élet minden területén), tartsuk meg belőle, ami valóban jó és hasznos az emberiség számára, de szakítsunk a hosszútávon éppen ellenünk forduló túlzó modernizációval. Ne feledjük, a földünkön már több civilizáció is kipusztult, ne legyünk hát önmagunk sírásói! A népek csak így szabadulhatnak ki az őket halálra gyötrő fejlődés örvényéből!”
[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szabóné Marth Éva magyar szakos ált. iskolai tanár, iskolaigazgató
(1957. október 19., Hajdúnánás – 2020. szeptember 21.)
Szülei: Marth Sándor és Mihály Erzsébet. Házastársa: Szabó András, vállalkozó. Gyermeke(i): Endre (1982) és Ákos (1990).
Tanulmányai: 2. Sz. Ált. Isk. Hn., Bocskai Gimn. Hböszörmény, Tanítóképző Főisk. Db., BGYTKF Nyíregyháza. M.: 1980-tól a Nánási Oláh Mihály Ált. Isk.pedagógusa. 1980-93 tanító, 1988-93 között alsó tagozatos munkaközösség vezető. 1993-95 tanár, 1995-98 tanár, igazgatóhelyettes, 1998-tól tanár gyógypedagógiai tagozaton. Alapító tagja volt a Bihari Irodalmi Társaságnak (1988). Alapító tagja és elnöke a Hajdúnánási Szellemi Műhelynek (1991), a Hajdúnánáson, Szépen Emberül! Alapítványnak. Alapító tagja és titkára 2000-től a Polgári Körnek. 1998-tól önkormányzati képviselő, ESZB elnöke. 1986-90-ig tagja a debreceni Alföld Stúdiónak. 1987-ben Országos Versíró Pályázaton III. helyezést ért el. Rendszeresen szervezi a Szellemi Műhely Élő Újságjait. Ünnepi beszédet tartott: 1995, 1999. okt. 23. Városi Ünnepségen, Magyar Kultúra Napja Városi Ünnepségein 1995-2000 között.
Publikációi: rendszeresen publikál, írásai alábbi lapokban jelentek meg 1984-2000 között: HBN, Debrecen, Zöld Pont, Szolnok Megyei Néplap, Dél-Magyarország, Pedagógusok Lapja, Élő Újság, HNU, Hajdúnánási Polgár. Publikációi antológiákban: 1. Földet ér vándorlásunk. (versek) Magyar Népművelők Egyesülete 1989.; 2. „…Pásztori város, magyar Hajdúnánás”. (írók, írások városunkról) (vers) 1989.; 3. Hajdúnánási Alkotók Antológiája (versek) Kiadó: Hajdúnánás Városi Önkormányzata. Szerkesztők: a Hajdúnánási Szellemi Műhely. 1996. A Hajdúnánási Szellemi Műhely által szerkesztett könyvek bevezetése: - Hajdúnánási Alkotók Antológiája 1996. Beköszöntő.; - Péteri Lajos: Ezredvégi írások. 1999. Ajánlás. – Draviczky Imre: Leánykérés – Kézfogó – Lakodalom. 1999. Ajánlás. 1998-tól szerkeszti a Hajdúnánási Polgár c. helyi újságot. Róla: HNU. 1989. nov. 23. 2. p., HBN 1987. ápr. 6. 1.p. HHTV 1996. (Nánási arcok sorozata).
Kitünetései: Miniszteri Dicséret (1985).
Megemlékezés:

Hajdúnánás város honlapján: http://hajdunanas.hu/hireink/hirek/elhunyt_szabone_marth_eva
Hajdúnánási Televízió: https://www.youtube.com/watch?v=2Kl7gdlByqw
Unokáink is olvasni fogják - internetes magazin: https://napkeletnepe.hu/2018/01/17/szabone-marth-eva/

[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szabóné Mezei Etelka népművelő-könyvtáros, igazgató
(1956. szeptember 30., Budapest - )
Szülei: Mezei Gábor és Pongrácz Etelka. Házastársa: Szabó Sándor, esztergályos. Gyermeke(i): Edina (1980) és Emese (1984).
Tanulmányok: Általános iskola, gimnázium - Hajdúnánás. Tanítóképző Főiskola, népművelés-könyvtár szak - Debrecen.
1975 és 1986 között a helyi Szellőző Művek Titkárságán dolgozott. 1976-tól a hajdúnánási városi könyvtárban előbb könyvtáros, majd 1993 és 1997 között a Móricz Pál Városi Könyvtár igazgatója.
1997 őszétől a Móricz Pál Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatóhelyettese.
Írásai jelentek meg a Hajdú-Bihari Naplóban, a Hajdúnánási Újságban, a Könyvtári Levelezőlapban, a Hajdú-Bihar megyei TÉKÁ-ban.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szabóné Tóth Irén tanár
(1932. szeptember 29. - )
Szülei: Tóth Sándor, kereskedő és Takács Zsófia. Házastársa: Szabó Sándor. Gyermeke(i): Erika (1962).
Tanulmányai: Alap- és középfokú tanulmányok - Hajdúnánás. Kossuth Lajos Tudományegyetem orosz szak (1952-1956), német szak (1958-1962) - Debrecen.
1956 és 1961 között a tiszalöki gimnáziumban tanított. 1961-től 1987-ig a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola nyelvszakos pedagógusa. Ugyanitt még 1987 és 1993 között nyugdíjasként tanított.
Kitüntetései: Miniszteri Dicséret 1972, Kiváló Munkáért 1986, Pedagógus Szolgálati Érdemérem 1987.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]

Szabóné Varga Éva tanító, igazgatóhelyettes
(1965. július 20., Hajdúnánás - )
Szülei: Varga Sándor, csoportvezető és Vitányi Zsófia, főkönyvelő. Házastársa: Szabó László, pedagógus. Gyermeke(i): Barbara (1989) és Ádám (1991).
Tanulmányai: 2. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola - Hajdúnánás. Tanítóképző Főiskola - Budapest. (1984-1987).
1983 és 1984 között a 125. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet dolgozója. 1987 és 1992 között a hajdúnánási Nevelőotthon munkatársa. 1992-től a Nánási Oláh Mihály Általános Iskola és Szakiskola pedagógusa. 1988-ban az Országos Pedagógus Konferencia Megyei küldöttje. 1996 és 1998 között pedagógus alapszervezet vezetője. 1999-től a Nánási Oláh Mihály Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány Kuratóriumának elnöke.
Publikációi: A pedagógusok kérdéskultúrája (1986); A pedagógusok személyisége és szerepvállalásai (1998); továbbá különböző megyei és helyi lapokban, kiadványokban jelentek meg írásai.
Róla megjelent írások: Hajdúnánási Alkotók Antológiája II.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Dr. Szalay János orvos
(1813, Tokaj - 1896. március 28., Hajdúnánás)
A város első „saját” orvosa 1837-től. Sebész oklevelét 1837-ben szerezte Pesten. A szülész mesterséget is kitanulta, majd mint nagy hírű szemész dolgozott. Fizetése 150 Rh. forint volt egy évre, melyet kitűnő szemész voltára tekintettel, egy évvel később 200 Rh. forintra emeltek. Részére a város 2 ágyas szemész kórházat rendezett be saját lakásán. Híre messzi vidékre is eljutott, mint olyannak, aki a vakokat is meg tudta gyógyítani – ti. hályogműtéteket is végzett. Működése alatt rendelték el az orvosi halott kémlést, amit addig a borbélyok végeztek. A halott kémlésért évi 15 Ft fizetés és köblös föld használata járt.
Haláláig volt a város főorvosa.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szalóczi Imre taligás, fuvarozó
(1877. június 1., Hajdúnánás – 1945. október 2., Hajdúnánás)
Az I. világháborúban orosz hadifogságba esett, ahol megismerkedett a kommunizmus eszméivel. 1918. november 23-án tért haza Hajdúnánásra. Belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt hajdúnánási szervezetébe.
1919. január 12-én a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének helyi csoportjában választmányi tag lett. A március 7-én megalakult mezőgazdasági békéltető és bérmegállapító bizottságban a napszámosok és gazdasági cselédek egyik képviselője. Március 11-én a Hajdúnánási Néptanács tagjává nevezte ki a vármegye kormánybiztosa. Közvetlenül a Tanácsköztársaság győzelme előtt a város alpolgármestere. 1919. március 23-án tagja lett a városi direktóriumnak, ahol ő vezette a közélelmezési ügyeket. Eredményes munkát végzett: megállapította a tejfejadagot, összeíratta a zsírt, szalonnát, búzát szerzett más városokból stb. A tanácsválasztások előkészítésében is részt vett. Április 7-én a választási bizottság tagja lett.
1920. május 8-án letartóztatták, majd 1920. július 17-én a debreceni törvényszéken másfél évi fogházbüntetésre ítélték. Kiszabadulása után állandó rendőri megfigyelés alatt állt. 1931 nyarán közreműködött a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének újjáalakításában, de vezető szerepet nem vállalt. 1944. december 31-én a Magyar Kommunista Párt hajdúnánási szervezetének alapító tagja, 1945 januárjától június elejéig titkára. Az MKP képviseltében részt vett az 1945. január 13-án megalakult hajdúnánási Nemzeti Bizottság munkájában. 1945. február 4-én az MKP delegáltjaként az ideiglenes városi képviselő testületének is tagja lett. 1945. június elején visszavonult a politikai élettől.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Szántóné Alföldi Szilvia tanító
(1974. július 19., Hajdúnánás - )
Szülei: Alföldi István, férfiszabó és Szendrei Julianna, gyermekfelügyelő. Házastársa: Szántó Tibor, telefonhálózat- és készülékszerelő. Gyermeke(i): Petra Szilvia (1999).
Tanulmányai: 4. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola - Hajdúnánás. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, tanító szak - Debrecen (1992-1995).
1995 és 2002 között Nánási Oláh Mihály Általános Iskola és Szakiskola tanítója volt. 2002-től a Református Általános Iskola pedagógusa.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szász Lajosné Nagy Erzsébet gimnázium igazgató, középiskolai tanár
(1926. május 19., Hajdúnánás - )
Szülei: Nagy András és Tóth Erzsébet. Házastársa: Dr. Szász Lajos, jogász. Gyermeke(i): Klára (1950) és Gyöngyi (1956).
Tanulmányai: Református Gimnázium - Hajdúnánás. Kossuth Lajos Tudományegetem - Debrecen.
Előbb középiskolai tanár, majd igazgatóhelyettes, igazgató.
Kitüntetései: „Kiváló Tanár”, Szakszervezeti Munkáért – ezüst, Munka Érdemrend – arany.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Dr. Szécsi Anna ⇒ Juhászné Dr. Szécsi Anna

Szegedi Lászlóné Sebestyén Katalin jogász, megyei bírósági tanácselnök
(1936. január 12., Hajdúnánás - )
Szülei: Sebestyén László és Molnár Katalin. Házastársa: Szegedi László, ezredes. Gyermeke(i): László (1960).
Tanulmányai: Elemi iskola - Hajdúnánás Hn. Gimnázium - Debrecen. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Jogi kar - Budapest (1958). Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, pedagógia szak - Szeged.
Az egyetem elvégzése után 1959-től 1991-ig az igazságszolgáltatásban dolgozott mint bírósági fogalmazó, titkár, polgári ügyszakos bíró, igazságügyi minisztériumi főmunkatárs, fővárosi bírósági tanácselnök és cégbírósági vezető. 1991-ben történt nyugdíjazása utan oktatott: Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Jogi Továbbképzőben, a Deák Ferenc Jogi Akadémián és más, cégek által szervezett tanfolyamokon.
Publikált és szakértői munkát végzett. Kutatási-érdeklődési területe kereskedelmi és cégjog. 1987-től rendszeresen publikált a társasági jog, cégjog és a szövetkezeti jog témaköréből hazai szaklapokban. 19 könyv szerkesztője, társszerzője.
Főbb művei: Az egyéni vállalkozók és a cégjog (1994). 1992-ben létrehozta „A Magyar Jogi Kultúráért” Alapítványt.
Több rendezvényen, konferencián szerepelt mint előadó.
Kitüntetései: IM Kiváló Dolgozója (1969), Munka Érdemrend bronz (1980), Kiváló Munkáért (1989).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szekérné Ilyés Erzsébet tanár, mentálhigiénikus
(1952. február 4., Hajdúnánás - )
Szülei: Ilyés Lajos és Daróczi Erzsébet.
Tanulmányai: 2. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola - Hajdúnánás. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, biológia-testnevelés szak - Nyíregyháza. Kossuth Lajos tudományegyetem, mentálhigiéné szak - Debrecen.
1975 és 1987 között testnevelő tanár a Kölcsey Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában Nyíregyházán, majd ennek jogutódjában 1998-ig. Ugyanitt 1987-től 1998-ig igazgatóhelyettes. 1998-2001 között a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Jósa András kórházban dolgozott. 2001-től a Nánási Oláh Mihály Általános Iskola és Szakiskola pedagógusa. Tréningvezetést tartott a Jósa András kórház szakdolgozói részére, önismeret és hatékony segítségnyújtás a Gordon-módszer alapján. Tagja a Pápai Páriz Országos Egészségnevelő Egyesületnek.
Publikációi: Bánásmód a pszichoszomatikusan veszélyeztetett gyermekekkel különös tekintettel a testnevelés tanítására, Holisztikus szemlélet a betegellátásban.
Előadás: 1999; Mentálhigiénés szolgálat a Jósa András Megyei Kórházban, A mentálhigiénikus szerepe az onkológiai betegek ellátásában, DOTE Eü. Főiskola.
Kitüntetései: Aranykoszorús KISZ jelvény.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szentjóbi Szabó Attiláné (születési név: Alföldi Ilona) pedagógus, lakásotthon igazgató
(1950. június 8., Hajdúnánás - )
Szülei: Alföldi István és Tóth Ilona. Házastársa: Szentjóbi Szabó Attila, pedagógus (1968). Gyermeke(i): Tünde (1969) és Attila (1975).
Tanulmányai: 1. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Óvóképző - Szarvas.
1968-tól 1984-ig pedagógusként dolgozott. 1984 és 1994 között igazgatóhelyettes volt az akkori Gyermekotthonban. 1994-től igazgató volt a Hajdúnánási Hajdúsági Lakásotthon.
Kitüntetés: Kiváló Munkáért.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Dr. Szentpéteri József Ferenc agrármérnök, egyetemi doktor, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa
(1949. december 1., Nagyhalász - )
Szülei: Szentpéteri Sándor és Gégény Mária. Felesége: Radnóczi Katalin (elvált). Gyermeke(i): Zsuzsanna Mária (1975), József László (1977) és Tamás (1980).
Tanulmányai: Általános iskola - Nagyhalász. Kölcsey Ferenc Gimnázium - Nyíregyháza. Debreceni Agrártudományi Egyetem - Debrecen.
Kiemelt kutatási területe a szarvasmarha-tenyésztés különböző genetikai kérdései. Több nemzetközi konferencián vett részt, tartott előadásokat. Ismeretterjesztő előadásokat tartott állattenyésztési, genetikai és horgászati témakörben. Tizenöt éven át volt válogatott kerettag a MOHOSZ halfogó versenycsapatának, több 2. helyezést ért el. Részt vett az 1978. évi Bécs-Új Dunai Sporthorgász Világbajnokságon.
Főbb művei:

Horgászcsalik (1982, társsz.)
Néhány tejpótló borjútápszer hatásának összehasonlító értékelése. Doktori disszertáció. (1978)
Különböző genotípusú tejelő szarvasmarha populációk összehasonlító értékelése a váltogató keresztezés prognosztizálása céljából.

Több nemzetközi konferencián vett részt, tartott előadásokat.
Kitüntetései: Kiváló Dolgozó (1981). A Haza Szolgálatért Érdemérem Arany Fokozat (1987), A Horgászsportért, MOHOSZ kitüntetés arany fokozat (1989).
Publikációi rendszeresen jelennek meg a MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar Megyei Szervezeteinek közleményeiben, évkönyveiben 1988 óta. A Magyar Horgász Szaklapban mintegy 50, a Sporthorgász Szaklapban 30 alkalommal. A Kelet-Magyarország c. megyei napi lapban 20, a Hajdú-Bihaari Naplóban 10 alkalommal jelent meg írása. Kiemelt kutatási területe a szarvasmarha-tenyésztés különböző genetikai kérdései.
Dr. Szentpéteri József: „Hajdúnánási lokálpatriótának tekintem magam, olyannyira, hogy itt szeretném leélni hátralévő éveimet is.”
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szentpéteri László József okleveles biológus-ökológus
(1977. április 22., Debrecen - )
Szülei: Dr. Szentpéteri József, agrármérnök és Radnóczi Katalin agrármérnök.
Tanulmányai: Általános iskola - Hajdúnánás-Tedej. Tóth Árpád Gimnázium - Debrecen. Kossuth Lajos Tudományegyetem, biológus-ökológus szak - Debrecen (2000). Duqunse University, biológiai szak - Pittsburgh (USA).
2000-ben hazai egyetemi tanulmányai végeztével az Egyesült Államokban ösztöndíjasként folytat egyetemi tanulmányokat biológiai szakon.
Középiskolai tanulmányi eredményei:

Kitabel Pál Országos Középiskolai Biológiai tanulmányi verseny: egyéni I. (1993)
Paksi Atomerőmű Országos Környezetvédelmi Diákpályázata: egyéni I. helyezés (1993)
A KTM által kiírt „Nem védett területek természeti értékeinek feltárása és megóvása” c. pályázaton csoportos 3. helyezés (1994)
Megyei Természetismereti Verseny csapat – jó kategória, Kerületi Természetismereti Verseny csapat II.
1994-1995 OKTV megyei fordulóba bejutott.

Tudományos, természetvédelmi tevékenysége:

Veszélyeztetett növényfajok védelme, mesterséges szaporításának kidolgozása (ex- és is situ biokonverzáció)
Kakukk költés-parazitizmusának vizsgálata nádirigónál
Új fajok felkutatása és leírása
Tudományos expedíciók szervezése és koordinálása
Különböző területek növény- és állatvilágának felmérése
Részvétel Békászósas-mentőprogramban (1992).

1994 óta évente vesz részt különböző tudományos kutató- és gyűjtőutakon: 1994: Viking ’94 expedíció Izland, 1995: Nílus ’95 expedíció Egyiptom, 1996-’67-’98: Olyimpos I-II-III. expedíciók Olympos-hegység, Folyamatos expedíciók a Kárpátmedence országaiba (5-6 évente).
Tudományos eredménye: Mónus Ferenccel együtt felfedezett és leírt egy új orchideafajt, a Dégen nőszőfűt (Epipactis degenii Szentpéteri et Mónus). Eredményes flóra és faunafelméréseket végzett különböző területeken. Kidolgozta három veszélyeztetett növényfaj – a magyar- tátogó kökörcsin és a tátorján nagymennyiségbeli szaporításának módszerét.
Publikációja jelent meg egy nemzetközi tudományos szaklapban: Epipactis degenii Szentpéteri at Mónus spec. nov., a new Epipactis species from Greece (Jour.Eur.Orch.31(3): 644-651. 1999.), több írása a Hajdú-Bihari Naplóban, a Természetbúvárban és a Kelet Népe c. napilapban.
Előadóként részt vett két tudományos konferencián: „A Pulsatilla patens és a P. pratensis ssp. hungarica ex situ biokonzervációja” a „Védett növényfajaink aktív védelme” c. konferencián – 2000 ápr. 17-19., „Egy új nőszőfűfaj Görögországban – Az Epipactis degenii Szentpéteri & Mónus felfedezése és leírása” – természetvédelmi szekció, különdíj – „VII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia” – 2000. ápr. 17-19. 1997-ben a Mr. and Ms. University ’97 International Beauty Pageant – Ideális Diák Választás (a tisztaság és tehetség, nem csak a külsőség versenye) országos első és nemzetközi 5. helyezést ért el. Versenyszerűen horgászott 1992-94-ig.
Eredményei: 1992: Bocskai, HE egyesületi verseny i. helyezés, Debreceni Vasutas HE egyesületi verseny I. helyezés, Megyei Ifjúsági Horgászverseny I. helyezés, Országos Horgász Csapat Bajnokság, megyei forduló „B” kategória I. helyezés; 1993: Országos Horgász Csapat Bajnokság megyei forduló „A” kategória III. helyezés, Debreceni Vasutas HE egyesületi verseny I. helyezés, Országos Vasutas Horgász Bajnokság III. helyezés; 1994: Országos Horgász Csapat Bajnokság megyei forduló IV. helyezés, Debreceni Vasutas HE egyesületi verseny I. helyezés. 1992-94 között több középiskolai futóversenyen szerepelt. Eredményei: 1992: Tóth Árpád emlékverseny IV., 1993: Tóth Árpád emlékverseny I., Megyei nagyerdei futóverseny V., Challange day (Tóth Árpád-, Kossuth Gimn.) I. 1994: Tóth Árpád emlékverseny II., Challange day (Tóth Árpád-, Kossuth Gimn.) I. 1992-98-ig a DATE Hortobágy Néptáncegyüttes tagja. 1998-2000 a Nyírség Néptáncegyüttes, 2000 júliusától a The Tamburitzans Folk Dances Esemble (USA) tagja, több mint 90 órás fellépése volt szerte az USA-ban. Eredményei a néptánc területén (csak együttesben): 1994: AKN néptáncfesztivál arany kategória; 1995: SIVO Odoorn nemzetközi néptáncfesztivál (NL) (részvétel); 1996: AKN néptáncfesztivál második h.; 2000: (Nyírség) szereplés az Országos Néptáncantológián, szereplés az Országos Táncháztalálkozón, kiváló minősítés a Néptáncegyüttesek Országos Bemutató Színpadán.

Nemzetközi természetfotós pályázatok, melyeken részt vett:

BBC BG Wildlife Photographer of the Year ’99 – 1 kép döntőben
PhAb India 4 th International Slide Salon ’99 – 1 kép elfogadott és kiállított
106 th Toronto International Salon of Photography ’99 – 2 kép elfogadott és kiállított
AHSI Petals International Slide Salon ’00 – 6 kép elfogadott és kiállított, ebből 2 kép díjazott
FIAP ribbon, AHSI Honorary Mention, Focus on Your World – UNEP International Photographic Competiton on the Environment 1999-2000 – Honorary Mention Diploma

Oktatási segédanyagok készítése: pl. részvétel a Magyarország Növényvilága CD fotóanyagának elkészítésében. A Tátorján Természetvédelmi és Fajmegőrző Alapítvány kuratóriumának elnöke 2000 óta. A Tiszántúli Természetvédő Társulatnak egyik természetvédelmi koordinátora 1995 óta. Alapító tagja a Csuhajda Kulturális Egyesületnek a DATE Hortobágyi Néptáncegyüttes utánpótlás csoportjának tánctanára 1997-98 között. A Hortobágyi Nemzeti Park külső munkatársa 1994 óta. A NATURA FOTO BT: tulajdonosa 1996 óta. Rendszeresen tart előadásokat a természetvédelemről, természetfotózásról. Természetfotó kiállításokat szervez oktatási intézményekben. Számos európai országban járt, rendszerint gyűjtő, kutatóutakon, de eljutott Egyiptomba, a Fülöp-szigetekre.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szilágyi Gyula jogász, jogtanácsos
(1921. szeptember 18., Tiszacsege - )
Szülei: Szilágyi Gergely és Kiss Zsófia. Házastársa: Ferge Margit, könyvelő. Gyermeke(i): László (1948), Gyula (1950) és Barna (1955).
Tanulámányai: Tanácsakadémia - Budapest. Eötvös Loránd Tudományegyetemm, Jogi Kar - Budapest.
1945-től közigazgatásban dolgozott Tiszacsegén, mint díjnok kezdte, majd jegyzőtanfolyam elvégzése után segédjegyző, 1948-tól jegyző volt. Az 1950-es évek elején Ebesen tanácstitkár, 1953és 1955 között a Hajdú-Bihar Megyei Tanács személyi referense, majd ellenőrzési csoport vezetője. 1955 őszén került Hajdúnánásra, és 1963-ig volt a város tanácselnöke. 1956-ban beválasztották a Forradalmi Bizottmányba. Az 1960-as évek végén jogi diplomát szerzett, nyugalomba vonulásáig jogtanácsosként tevékenykedett.
Róla jelentek meg írások a Hajdú-Bihar Naplóban (1956. évf.), a Közalkalmazott (1958. nov.), a Népszava (1981.) c. folyóiratokban. Völgyesi Zoltán: Helyi Forradalom: Hajdúnánás 1956-ban (Hn. 1993).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szilágyi Imre grafikusművész, főiskolai docens
(1942. február 16., Debrecen - )
Szülei: Szilágyi Imre és Szikszai Erzsébet. Házastársa: Kóczián Melinda, tanár. Gyermeke(i): Balázs (1970) és Réka (1972).
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányok, Fazekas Mihály Gimnázium - Debrecen. Tanárképző Főiskola, rajz-biológia szak - Eger (1968).
1961 és 1964 között a Medicor Művekben dolgozott Debrecenben, majd 1964-től 1968-ig főiskolai hallgató az egri Tanárképző Főiskolán. Diplomája megszerzése után 1968-ban Hajdúnánásra került, az akkor megnyílt IV. Számú Általános Iskolába, ahol 1973-ig tanított. 1973-tól Debreceni Egyetem Pedagógiai Főiskola Hajdúböszörményi Karán dolgozott.
Művészi pályafutása Debrecenben, a Medgyessy Stúdióban indult Bíró Lajos és Félegyházi László fes tőművészek tanítványaként. Az egri Pedagógiai Főiskolán id. Blaskó János volt a mestere.
Az 1960-as évek végétől a tiszacsegei, hajdúnánási, 1973-ban a kazimierzi (Lengyelország), 1974-ben a potsdami művésztelepen dolgozott. 1976-ban résztvevője a békéscsabai Országos Grafikai Müvésztelepnek. 1974-től rendszeresen jelen van a Hajdúsági Nemzetközi Müvésztelepen. Alapító tagja a debreceni Ajtósi Dürer Céhnek, a Debreceni Műhely Alkotóközösségnek. Választott technikája a linó: a sötét-világos foltok adta drámaiság kihasználásával nagy hatást ér el. A viszonylag kis felületek téri tömörítésre késztetik, de megtalálja a módot a finom, míves részletek érvényesítésére is. A népművészet omamensei vissza-visszatérnek müvein, különösen az utóbbi években készített színes linókon. Szellemes, finom, fanyar hangulatú grafikái utalnak fantáziagazdagságára, ízlésére és magas technikai tudására.
Kiállításai:

Ek: 1973: Lublin (Dezső Györgynével)
1977: Balassagyarmat, Szécsény, Veszprém, Pápa
1977, 1979, 1985: Hajdúböszörmény
1978, 1982, 1984: Debrecen
1979: Bp., Vásárosnamény, Hajdúnánás
1981: Gyula
1983: Budapest, Vác
1989: TIT Klub Debrecen.
Tungsram klub (Vác), Nádudvar
1990: Kazincbarcika
1996: DOTE Galéria (Kóczián Melindával) Debrecen.
Vcsk: 1968-tól: Alföldi tárlatok (Békéscsaba), Debreceni őszi-tavaszi tárlatok, Országos nyári tárlatok
1970-77: Debreceni Pedagógus Művelődési Ház Ajtósi Dürer Exlibris köre kiállításai
1979: Grafikai műhely II-III. kiállítás, Déri Múzeum
1989: 25 éves a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep, Emst M.
1992: Nemzetközi Exlibris kiállítás, Barcelona
1993: Exlibris kiállítás Róma, Arezzo
1993, 1994: Országos Gra- fikai Biennale (Miskolc)
1994, 1996: Országos Színesnyomat grafikai kiállítás (Szekszárd)
1996: Exlibris - világatlasz, Portugália.

Díjak: Káplár Miklós érem (1975, 1980, 1985), Csokonai-díj (1978), Debreceni Országos Nyári Tárlat nívódíja (1984), Medgyessy-díj (1986), Holló László-díj (1990), Debreceni Országos Nyári Tárlat nívódíja (1993).
Róla megjelent írások:

Lázár Imre: A könyvtáros galériája = Könyvtáros, 1978. 10. 620. p.
Lenkey István: ~ = Kisgrafika, 1978. 2. 2.p.
Koczogh Ákos: ~ (h. é. n.); Bíró L.: ~ kát. bev. (Hn. 1979)
Sz. Kürti Katalin: Kát. bev.: ~ (Db. 1979)
Sz. Kürti Katalin: Kát. bev.: Grafikai Műhely II-III. (Db. 1979)
Kathy Imre - Sz. Kürti Katalin: Hajdúböszörmény építészete-képzömüvészete (Hajdúböszörmény, 1979)
Lenkey István: - (Db. 1989) leporelló
Székelyhídi Ágoston: ~ (Db. 1989)
Sz. Kürti Katalin: Kát. bev. (Db. 1989)
Sz. Kürti Katalin: ~ = Műv. 1989. 8.
Varga Gábor: Debreceni Bibliofil Műhely 3. ~ exlibrisei (Db. 1994).

Kitüntetései: Miniszteri Dicséret (1975), Kiváló Munkáért (1982), Debrecen Város Kultúrájáért (2002).
Szilágyi Imre: „Pedagógiai és művészeti munkásságomban Paul Klee szavaival vallom: „A művészet nem a láthatót adja vissza, hanem inkább láthatóvá tesz.”

[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szilágyi László tanár, népnyelvkutató
(1919, Hajdúnánás -194?)
Alsó- és közfokú iskoláit szülővárosában végzete. Debrecenben szerzett magyar-latin szakos tanári diplomát. Az egyetemen Csüry Bálint egyetemi tanár népnyelvkutató csoportjában dolgozott. A Magyar Nyelvtudományi Intézet folyóiratában, a Magyar Népnyelvben hírek és cikkek számolnak be – kutatásairól és gyűjtőmunkájáról. Egy éven át kutatott Hajdúnánáson, és 10.000 népnyelvi szócikket dolgozott ki egy meginduló Hajdúsági Szótár számára, mintegy megvetve ezzel a Hajdúsági szótár alapjait. (E témában többször is publikált a Magyar Népnyelv c. folyóiratban.) Sajnos a szótár nem készült el, részben Csüry Bálint halála (1941), részben a háború miatt. Ugyanis a neves professzor tanítványai részben elpusztultak a második világháborúban, részben szétszóródtak az országban. Dr. Dankó Imre szerint – hallgatag, szerény tudós volt, aki a legkorszerűbb eszközökkel végezte gyűjtőmunkáját. Az összegyűjtött népnyelvi anyagot széles művelődéstörténeti háttérrel mutatta be, ezért az etnográfusok a társadalomnéprajz művelői közé sorolják. – 1944-ban a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumba került. Még ugyanebben az évben, november 2-án, a városban dúló harcok során elhurcolták, mintegy 3000 helyi lakossal együtt. További sorsa ismeretlen. Rokonai 1946-ban halottá nyilvánították.
Főbb művei: A rokonságnevek a hajdúnánási nép nyelvében c. tanulmány.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szilágyi Lóránd történész, egyetemi tanár, a MTA levelező tagja, a történelemtud. kandidátusa
(1908. augusztus 24., Hajdúnánás - 1974. május 28., Budapest)
Az Eötvös Kollégium tagjaként a budapesti tudományegyetemen doktorált (1930). 1939-ben itt az oklevéltan és kormányzattörténet magántanára lett. 1932-1934-ben az MNM levéltára, illetve a Magyar Országos Levéltár tisztviselője. 1940-1944-ben a kolozsvári tudományegyetemen a történeti segédtudományok ny. rk. tanára. 1941-től 1949-ig a MTA levelező tagja. 1952-ben elnyerte a történelemtudományok kandidátusa címet.
Tudományos munkássága a középkori és újkori jog,- irodalomtörténetre, a történetírásra, az írásbeliség történetére, valamint a történeti segédtudományokra terjedt ki. Tanulmányait szakfolyóiratok és évkönyvek közölték. Maradandó értékűek.
Anonymus-tanulmányai: Az Anonymus-kérdés revíziója = Századok, 1937. 1-2. sz. – Összehasonlító írás történt = Századok, 1943. – Bevezetés a történelem forrásaiba. Egyetemi jegyzet (Bp. 1951).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Szilágyi Mátyás menedzser, egyéni vállalkozó
(1959. április 11., Hajdúnánás - )
Szülei: Szilágyi Mátyás és Szebenyi Erzsébet.
Tanulmányai: 1. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Nemzetközi Menedzserképző - Budapest.
1980-tól 1986-ig a Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalatnál Budapesten dolgozott. 1986 és 1994 között diszpécser-rendezvényszervező a Hotel Agroban. 1994 óta egyéni vállalkozó. 1992-től a KDNP hajdúnánási szervezetének elnöke. 1997 óta a Hajdúnánási református egyházközösség presbitere. Rendszeresen szervezi egyháza különböző kulturális, karitatív és közérdekű rendezvényeit.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szilvási József lelkész, újságíró
(1951. június 18., Hajdúnánás - )
Szülei: Szilvási József és Tóth Anna. Felesége: Juhász Zsuzsa. Gyermeke(i): Csaba (1976), Zsuzsanna (1978) és Attila (1979).
Tanulmányai: SZET Lelkészképző Intézet - Budapest. Collonges-sous-Saléve, adventista főiskola - Franciaország. Newbold Collage, adventista főiskola - Anglia (1983-1984) Bálint György Újságíró Iskola (1984-1985).
1975-től a H. N. Adventista Egyház lelkésze Debrecenben, Békéscsabán, Salgótarjánban, Bp-en, 1980- a Magyarországi Szabadegyházak Tan. Lelkészképző Szemináriumban dogmatika, egyház és társadalomtudomány tanár, 1992-1994 az AdventistaTeológiai Főiskola főigazgatója. 1984-1994 a H. N. Adventista Egyház orsz. vezetőségi tagja, tájékoztatási, társad. kapcsolati és vallásszabadsági osztályvezető. 1992-1994 főtitkár, 1994-től elnök a HNF Orsz. Tan. volt tagja. 1989- a Boldog Élet c. keresztény családi és egészségnevelő folyóirat, valamint az Adventhírnök c. gyülekezi lapalapító szerk.
Főbb művei:

Örökkévaló evangélium
A H. N. Adventista Egyház, Egyházfegyelem
A Szentlélekről szóló tanítás
A szombatiskolai tanítók kézikönyve
Az adventista teológia történet kiskönyvtára I-IV.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szívós Imre katonatiszt
(1945. március 2., Tetétlen - )
Szülei: Szívós Imre és Fodor Eszter. Házastársa: Tóth Ilona. Gyermeke(i): Zoltán (1981).
T.: ált. isk. Hn., K. Cs. S. G. Hn., Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Bp. M.: Hivatásos katona, a HM Nemzetközi Főosztálya főmunkatársa. Katonai és Légyügyi attasé. Kt.: négy kormánykitüntetés tulajdonosa. H.: turizmus. Mh.: Honvédelmi Minisztérium Budapest 1055. C.: 1186 Budapest, Tövishát u. 9. III/8. Tel.: 1-292-6235
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szólláth Tibor Zoltán agrármérnök, mezőgazdasági szakigazgatási szervező, öko gazdálkodó
(1969. április 4., Hajdúnánás - )
Szülei: Szólláth Imre és Szólláth Imréné Nagy Julianna. Felesége: Szoboszlai Judit gazdálkodó. Gyermeke(i): Szólláth Eszter (1996) orvostanhallgató; Szólláth Tibor (1998) mezőgazdasági technikus; Szólláth Áron (2006) és Szólláth Zoltán (2008) a Református Általános Iskola tanulói.
Tanulmányai: 1984 - 1987 125. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet géplakatos; 1994 - 1998 Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium általános tagozat, 1998 - 2000 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Szakigazgatási Szervezőmérnöki szak; 2014 MSc Vidékfejlesztő Agrármérnök mesterképzés.
1997-ben Ökológiai gazdálkodásba kezdett családjával. 1998-ban tanyára költöztek, azóta is teljes körű szántóföldi növénytermesztést és állattenyésztést folytatnak, mely 2006-tól családi gazdaságként működik.
2002 óta Hajdúnánás város önkormányzati képviselője. 2006 novemberétől 2010. október 03-ig a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke (területi lista). 2010 és 2014 között országgyűlési képviselő, 2010-től Hajdúnánás polgármestere.
Társadalmi szerepvállalás:

1996-tól a Bushido Kendo Klub elnöke
2000-2003 Okkal – Más – Okkal Ifjúsági Egyesület elnöke
2013-tól a Hajdúnánás és Térsége Legeltetési Szövetkezet elnöke
2013- tól Toyama Megye és Magyarország közötti Jószolgálati Megbízott
2014-től a Hajdúkerületi Hajdúvárosok Egyesületének elnöke
2017. november 25-től a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú – Bihar Megyei elnöke
2018-tól a Kelet Magyarországi Biokultúra Egyesület elnöke
2019-től a Tojama – Debrecen/Hajdú-Bihar” Művészeti Csereprogram Társaság megbízott elnöke, majd elnöke
2021-től a Tojama – Debrecen/Hajdú-Bihar” Művészeti Csereprogram Egyesület elnöke

Díjak, elismerések:

2000. az Év Biogazdája
2015. Az Év Agrárembere (Fenntartható Gazdálkodás kategória)
2018 Pro Biokultúra Díj
2019 Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetés

Szőcs Lajos gimnáziumi tanár, igazgatóhelyettes
(1895 - 1968)
Régi erdélyi református családból származott. Édesapja a Pesti Hazai Első Takarékpénztár főügyésze volt. Budapesten református gimnáziumban, a Pázmány Péter Tudományegyetemen és az Eötvös Kollégiumban tanult. Magyar-német tanári diplomát szerzett. 1923-ban egy évig a Csurgói Református Gimnáziumban tanított, majd megpályázta és elnyerte a Hajdúnánási Református Gimnázium tanári állását. 1925-ben a Református Egyház két félévre Párizsba küldte, s ott francia diplomát szerzett. 35 évig tanított a gimnáziumban, a tanári könyvtár vezetője, és a háború után igazgatóhelyettes volt. Nyugdíjazása után évekig óraadó tanárként dolgozott. 1924-ben feleségül vette Somogyi Katalint, a hajdúnánási főmérnök leányát. Két gyermeke született. Fia, Ferenc történelem-könyvtáros szakot végzett, évtizedekig történelmet tanított, és éveken át tudományos könyvkiadásban szerkesztőként dolgozott. Leánya, Katalin az Idegen Nyelvek Főiskolájának elvégzése után a Magyar Rádió Külügyi Osztályán dolgozott nyugdíjazásáig. Aztán az Eötvös Loránt Tudományegyetem Jogi Karán folytatott nemzetközi tevékenységet.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szögi Lászlóné Lengyel Ágnes építészmérnök
(1942. április 8., Hajdúnánás - )
Szülei: Dr. Lengyel Géza, állatorvos és Kovács Margit. Házastársa: Szögi László, építész. Gyermeke(i): András és László.
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányok, középiskola - Hajdúnánás. Budapest Műszaki Egyetem, építészmérnök szak (1970).
Szolnoki, majd szegedi tervezőintézeteknél dolgozott.
Szögi Lászlóné Lengyel Ágnes: "Aki Szegeden a belvárosban sétál, megláthatja a szépen színezett épület-homlokzatokat, amelyeket nagyrészt a Szögi házaspár tervei alapján készítettek."
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szőllősi Árpád lelkész, teológiai tanár
(1937. november 18., Hajdúnánás - )
Szülei: Szőllősi Árpád és Botos Margit. Házastársa: Gyebróczki Margit. Gyermeke(i): Árpád (1963), Szabolcs (1967) és Botond (1970).
Tanulmányai: Általános iskola - Hajdúnánás. Tanítóképző - Hajdúöszörmény. Adventista Egyház Lelkészképző, lelkész - Budapest (1961). Református Teológiai Akadémia - Debrecen (1976).
A Tanítóképző elvégzése után 1956-957-ben Dobaipusztán tanított. 1957-ben csatlakozott a H. N. Adventista Egyházhoz. Lelkészi diplomája elnyerése után lelkészi szolgálatba került. Posztgraduális képzésen vett részt az amerikai adventista Egyetem több kurzusán. Utazásokat tett a bibliai tájakon, így járt Egyiptomban, a Sinai félszigeten, Izraelben. Tizenöt városban tartott az ott készített diafilmek segítségével előadásokat a Szent Földről. 1976-tól részt vesz az Adventista Egyház gyülekezeti munkás- és lelkészképzésben. 1977-1996 között egyházterületi elnök.
Több publikációja jelent meg a Lelkésztájékoztató c. egyházi folyóiratban.
Főbb műve: Könyvek Könyve (1987), A jószomszédság titkai (1988).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szőllősi Béla lelkész, tanító, statisztikus
(1939. szeptember 24., Hajdúnánás - )
Szülei: Szőllősi Árpád és Botos Margit. Felesége: Szőllősi Ildikó, egészségügy dolgozó. Gyermeke(i): József (1975), Csilla (1977).
Tanulmányai: Adventista Teológiai Főiskola, lelkész szak - Budapest. (1994).
Az általános iskola elvégzése után a Faipari Műszaki Középiskolában tanult. Érettségi után tisztviselőként dolgozott. Teológiai stúdiumokat végzett levelező szakon. 1989-ben Debrecenbe került, itt előbb bibliamunkás, majd lelkész. Énekel katona-kórusban, több alkalommal vett részt országos kórusversenyen, 1969-ben I. helyezést értek el.
Főbb művei: Hajnalcsillag (1986), Dániel könyvének magyarázata (1999)
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Sztrinkóné Nagy Irén tanár, tanszékvezető főiskolai docens
(1951. június 8., Hajdúnánás - )
Szülei: Nagy Imre és Csecsődi Zsófia. Házastársa: Dr. Sztrinkó István, etnográfus.
Tanulmányai: 1. Sz. Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Kossuth Lajos Tudományegyetem, magyar-népművelés-pedagógia szak - Debrecen (1971-1979).
Az egyetem befejezése után a Kossuth Lajos Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékén tudományos ösztöndíjas. 1977 és 1983 között a Bács-Kiskun Megyei Pedagógus Továbbképző Intézetben dolgozott. Kutatási területe a pedagógiai továbbképzések módszertani kérdései. 1983 óta a kecskeméti Tanítóképző Főiskolán dolgozik, docens, a Neveléstudományi Tanszék vezetője. Neveléselméletet, neveléstörténetet, alternatív pedagógiát, alkalmazottpedagógiai tárgyakat tanít, pedagógiai képességfejlesztést vezet. 1990-ben védte meg doktori disszertációját: A korai szocializáció intézményrendszerének fejlődéstörténete témában. 1987-ben megszervezte a főiskolán a játékszervező szakkollégiumot. 1993-1994-ben az ELTE Tanárképző Karán neveléstörténetet tanít. 1994-ben részt vesz egy TEMPUS pályázat kidolgozásában „Multikulturális nevelés” és a Szociálpedagógiai képzés témakörökben. 1996-ban franciaországi tanulmányúton vett részt, melynek keretében tanulmányozhatta az alternatív pedagógiákat, különös tekintettel a FREINET-rendszerű oktatásra. Rendszeresen tart előadásokat szakmai konferenciákon, neveléstörténeti tanácskozásokon.
Tagja: a Magyar Comenius Társaságnak és a Kiss Áron Játéktársaságnak.
Főbb művei: Időmérleg vizsgálat Bács-Kiskun megyei szakfelügyelők körében. Kecskemét, 1978. Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet; Hatékonyságmérés a pedagógus továbbképzésben. Kecskemét, 1979. Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet; Kép-nyelv-zene (szerk.) (Komplex művészeti nevelés kísérlet) Kecskemét, 1982. PTI; A korai szocializáció intézményrendszerének Bács-Kiskun megyei fejlődéstörténete. (doktori disszertáció) Db. KLTE, 1989.; Az óvoda és iskola közötti átmenet történeti kérdései. Óvodapedagógiai Nyári Egyetem. Kecskemét, 1990.; Óvoda és szociálpolitika. Oktatásszociológiai Szeminárium, Oktatáskutató Intézet, Budapest, 1990.; Hatékony tanulásszervezési modellek az alternatív pedagógiákban. Kecskemét, 1993. (kutatási beszámoló) Különböző életkorú gyermekek együttnevelésének történeti alapjai. Kecskemét, 1996. (kutatási beszámoló); Alternatív iskolalátogatási tapasztalatok a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán. Debrecen, 1996. in. Nevelés az iskolában; Helyismereti tanterv magyar nyelv és irodalomból. Kecskemét, 1998.; Bélaváry-Burchard Erzsébet 1999.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szurkosné Major Irén tanító
(1958. október 13., Bernecbaráti - )
Szülei: Major Sándor, kőműves és Gulyás Irén, dajka. Házastársa: Szurkos Imre, gyári munkás. Gyermeke(i): Zita (1989) és Nóra (1991).
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányok - Bernecbaráti és Nagymaros. Középiskolai tanulmányok - Szoboszló. Zsámbékon népművelés-technika szakon végzett 1981-ben.
1977 és 1978 között Fóti Gyermekváros munkatársa. 1981 és 1999 között a Németh László Általános Iskola pedagógusa Göd-Felső városában. 2000-től a hajdúnánási Református Általános Iskola pedagógusa.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szűcs József agrármérnök, okleveles könyvvizsgáló
(1929. augusztus 5., Sárospatak - )
Szülei: Szűcs János és Bodnár Erzsébet. Felesége: Vanger Ella, mérlegképes könyvelő. Gyermeke(i): Zoltán (1955), László (1958) és Éva (1960).
Tanulmányai: Elemi iskola - Sárospatak. Kereskedelmi iskola - Sátoraljaújhely. Debreceni Agrártudományi Egyetem, agrármérnök szak - Debrecen.
Hajdú-Bihar megyébe felesége révén került. 1967. február 1-el nevezték ki a Hajdúnánási Állami Gazdaság igazgatójának. Megszervezte az anyagmozgatás, rakodás gépesítését. Vezetése alatt a gazdaság többször lett Kiváló Vállalat. Igazgatósága alatt épült meg a Hajdúnánási Öntöző Fürt és a folyékony műtrágya üzem. 1985-ig, nyugdíjazásáig volt igazgatója az Állami gazdaságnak.
Kitüntetései: Közösségi Munkáért (H-B Megyei Tanács), Közlekedés Biztonságáért plakett, Oktatásügy Kiváló Dolgozója.
Szűcs József: "Több mint egy évtizeden keresztül Kelet-Magyarországon a mezőgazdasági üzemek között (számításba véve a termelőszövetkezetek is) az első tíz között voltunk, a dolgozók kereseti viszonyaiban is..”
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Szűcsné Sebestyén Irén jogász, aljegyző
(1966. december 22., Hajdúnánás - )
Szülei: Sebestyén Lajos és Kelemen Katalin. Házastárs: Szűcs Ervin, üzletkötő.
Tanulmánai: 2. Sz. Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Miskolci Egyetem. University of Kentucky, Lexington (USA).
Személyzeti előadó volt a TUNGSRAM Rt-nél, majd jogi előadó és később aljegyző a hajdúnánási Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalban. Tagja a Hajdúnánási Helyi TV Alapítvány Kuratóriumának, Városi Millenniumi Bizottság elnöke. 1981 óta tagja a Makláry Lajos Városi Énekkarnak.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

▲ Az oldal tetejére ▲

Nánási ki kicsoda - "SZ"