Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény

- T. Horváth Ildikó	- Torbik Ernőné Tóth Judit Éva (Torbik Judit)	- Tóth Lajos (1935)
- Takács Gábor	- Torma Ferenc	- Tóth Miklós
- Takács Miklós	- Tormáné Csiszár Margit	- Tóth Sándor
- Takácsné Sebestyén Judit	- Tóth Béla	- Tóth Sándorné Nagy Ilona
- Tar József	- Tóth Dénes	- Tóth Zita
- Tar Józsefné Hegedűs Mária	- Tóth Etelka Edit	- Török András
- Tarczali József	- Tóth Gábor	- Török Imre (1940)
- Tarr Sándor	- Tóth Gáborné	- Török Imre (1949)
- Tarsoly Krisztina	- Tóth Ildikó	- Török István
- Tasi Miklós	- Tóth Imre (1927)	- Török Miklós
- Timári Imre	- Tóth Imre (1931)	- Trungel Simon
- Timári Lajos	- Tóth Imréné Kalmár Magdolna	- Trungel Simonné (Fehér Róza)
- Tokaji György	- Tóth János
- Tomán László	- Tóth Lajos (1899)

T. Horváth Ildikó muzeológus, könyvtáros
(1944. szeptember 2., Hajdúnánás - )
Szülei: Horváth Gyula és Ötvös Mária. Gyermeke(i): Ildikó (1966).
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányok, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Bessenyei György Tanárképző Főiskola - Nyíregyháza.
A debreceni Déri Múzeum muzeológusa. 1989 óta évente szervezi és vezeti a HEROSZ-tábort Hajdúnánáson. A táborok városunk természeti értékeit tanulmányozzák.
Publikációi:

Lovas Márton - T. Horváth Ildikó 1999. Ásványok világa
Tájunk madarai. A debreceni Déri Múzeum állandó természettudományi kiállításai. Db. 59. p.
T. Horváth Ildikó 1991. A város természeti értékeit feldolgozó cikkek és tanulmányok. In: Buczkó József szerk. Hajdúnánás természeti értékei. Hnánás 80.p.
T. Horváth Ildikó 1991. Adatok Hajdúnánás és környéke gombavegetációjához (Basidiumos nagygombák). In: Buczkó József szerk. Hajdúnánás természeti értékei. Hnánás 15-20 p.
Tóth Ildikó - T. Horváth Ildikó 1991. Madárvilág. In: Buczkó József szerk. Hajdúnánás természeti értékei. Hnánás 15-20 p.
Tóth Ildikó - T. Horváth Ildikó 1989. Adatok Hajdúnánás és környéke madárvilágához. = Calandrella II/2: 57-63.
Tóth Ildikó - T. Horváth Ildikó 1989. Újabb adatok Hajdúnánás és környéke madárvilághoz.= Calandrella III/2: 83-85.
T. Horváth Ildikó 1999. Hajdú-Bihar megye és a Hortobágyi Nemzeti Park természeti értékei. Válogatott bibliográfia 1987-1998. (Kézirat)
Héthy Zoltán - T. Horváth Ildikó - Ormosi László 1975. Évkönyvek és folyóiratok repertóriuma 1945-1974. Múzeológia és restaurálás. Bp. 291. (A magyar múzeumok kiadványainak bibliográfiája)
Héthy Zoltán - T. Horváth Ildikó - Ormosi László 1976. Évkönyvek és folyóiratok repertóriuma 1945-1947. Természettudományok. Bp. 247 p. (A magyar múzeumok kiadványainak bibliográfiája
Héthy Zoltán - T. Horváth Ildikó - Ormosi László 1976. Évkönyvek és folyóiratok repertóriuma 1945-1947. Néprajz Bp. 135 p. (A magyar múzeumok kiadványainak bibliográfiája)
Héthy Zoltán - T. Horváth Ildikó - Ormos László 1976. Évkönyvek és folyóiratok repertóriuma 1945-1974. Régészet és történelem. Bp. 233. p. (A magyar múzeumok kiadványainak bibliográfiája)
Héthy Zoltán - T. Horváth Ildikó - Ormosi László 1977. Évkönyvek és folyóiratok repertóriuma 1945-1974. Művészetek, irodalom és művelődéstörténet. Bp. 166. p. (A magyar múzeumok kiadványainak bibliográfiája)
Héthy Zoltán - T. Horváth Ildikó - Ormosi Zoltán 1978. Sorozatok és önálló kiadványok 1945-1974. Bp. 259. p. (A magyar múzeumok kiadványainak bibliográfiája)
T. Horváth Ildikó 1976. Évkönyvek- folyóiratok- sorozatok- önálló kiadványok- kiállítási vezetők-katalógusok 1975. Bp. 180. p.
T. Horváth Ildikó 1977. Évkönyvek- folyóiratok- sorozatok- önálló kiadványok- kiállítási vezetők-katalógusok 1976. Bp. 174. p.
T. Horváth Ildikó - Jakab Mária - Muzslaniné Katona Júlia 1982. Évkönyvek- folyóiratok- sorozatok- önálló kiadványok- kiállítási vezetők-katalógusok 1980. Bp. 230 p.
T. Horváth Ildikó 1983. Évkönyvek- folyóiratok- sorozatok- önálló kiadványok- kiállítási vezetők-katalógusok 1982. Bp. 233. p.
T. Horváth Ildikó 1984. Évkönyvek-, folyóiratok- sorozatok- önálló kiadványok- kiállítási vezetők-katalógusok 1983. Bp. 180-182. p.
1976 óta állítja össze a H-B Megyei Múzeumok munkatársainak bibliográfiáját, mely a Déri Múzeum köteteiben jelennek meg.

Kitüntetései: Miniszteri Dicséret.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Takács Gábor tűzoltó őrnagy
(1963, Hajdúnánás - )
A Hajdúnánási Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnoka 1995-től. A Hajdúnánási Kézilabda Sportegyesület Elnöke 1998-tól.
A Sportegyesület: - felnőtt férfi csapata NB II-ben 1989/1999. 2. helyezett, 1999/2000. 1. helyezett. – ifjúsági fiú csapata 1998/1999. 1. helyezett, 1999/2000. 3. helyezett.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Takács Miklós tanár
(1976. augusztus 8., Hajdúnánás - )
Szülei: Takács Miklós és Borbély Zsuzsanna. Felesége: Pabis Eszter.
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányok 3. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Kossuth Lajos Tudományegyetem, magyar-történelem - Debrecen (1999).
Hazai és nemzetközi tudományos előadásai:

Devotional Literature? Religious Poetry? Or Poems on Divinity - The Problematic Role of God in Modem Poetry -a debreceni HAAS/HUSSDE - konferencia PhD-szekciójában (2000. január 27-29.)
The Connection between and Power in the Socialist Hungary - a Magyarország, egy közép-európai ország történelme és jelene című konferencián (német-francia-magyar szeminárium a Deutsch-Franzözisches Jugendwerk szervezésében), Budapest-Debrecen, 2000. szeptember 3-12.
Névátvitel: az istenes vers „műfajának” rekanonizációja a kilencvenes évek magyar könyvkiadásában - az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, Jyváskylá, 2001. augusztus 6-10.
Barta János polémiái az ötvenes-hatvanas években - előadás a Barta János emlékülésen, Debrecen, Debreceni Akadémiai Bizottság, 2001. október 3.

Főbb művei:

Hima Gabriella: A modem irodalomtudomány irányzatai című könyvének (Eötvös József Kiadó, 1999) magyar nyelvű, válogatott bibliográfiája (Takács Judittal közösen)
Stációk könyve (recenzió Varga Imre Nap és hold közt a rét című kötetéről) = Hitel, 1999.8., 101-103.p.
A fonák színei (recenzió András Sándor Emberpassió című kötetéről) = Hitel, 2000.4., 105-107.p.
Egy zarándok hagyatéka (recenzió Parancs János Tőletek távolodóban című kötetéről) = Hitel, 2002.12. 104-106.p.
„Szindbád menyasszonya” (recenzió Tóth Erzsébet Lisszaboni járat című kötetéről) = Hitel, 2001.4., 108-110.p.
Az elveszett szentség: a szekularizáció keresztény és „pogány” gyökerei (Molnár Tamás Filozófusok istene és A pogány kísértés című könyveiről) = Protestáns Szemle, 2001.2-3., 181-185.p.
Hang(szín) és hang(test) - A látás és hallás mint a numinózus érzet metafóriái Ady és Rilke néhány Isten-versében = Studia Litteraria (Tomus XXXIX.), 2001. 122-151.p.
A debreceni tudományos élet képviselői az V. Hungarológiai Kongresszuson = Debreceni Szemle, 2002. 1. 151-154.p. (Petteri Laihonennel közösen); huszonkilenc hírlapi publikáció (könyvismertetés, színikritika, interjú) a H-B Naplóban (2000 júniusától).

Kitüntetései: Hajdúnánási Szellemi Műhely Különdíja (1993, Hajdúnánási Kulturális Napok).
[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Takácsné Sebestyén Judit Anikó kommunikátor, marketing és reklámmenedzser, költő, újságíró
(1967. február 15., Debrecen - )
Szülei: Sebestyén László és Nagy Judit Ida. Házastársa: Takács Zoltán. Gyermeke(i): Zoltán (1989) és Gyöngyi (1992).
Tanulmányai: 4. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Érettségi után a Külkereskedelmi Főiskolán marketing és reklámmenedzseri szakképesítést szerzett. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakán kommunikátor (szervezeti kommunikáció szakirány) diplomát kapott.
Egykori tagja a Hajdúnánási Újság szerkesztőségének.
Írásai – cikkek, versek – 1996 óta jelentek meg a Hajdúnánási Újság hasábjain. 2009 és 2011 között gazdasági témájú cikkei jelentek meg helyi időszaki kiadványokban.
Versei antológiákban:

Hajdúnánási Alkotók Antológiája (1996)
Lélekmélyből fölzengő Antológia (Bp. 2000)

Többször szerepelt a Hajdúnánási Szellemi Műhely Élő Újságjában (1998/4, 1999/2, 2000/2.) Interjú a Keleti-Főcsatorna Rádióban (1999. ápr. 10.), HHTV (2000. ápr. 12.).

[Forrás: Takácsné Sebestyén Judit közlése (2021)]

Tar József tanár, szakfelügyelő
(1928. július 1., Balmazújváros - )
Szülei: Tar István és Csige Erzsébet. Felesége: Hegedűs Mária vezető óvónő. Gyermeke(i): Mária (1956) és Erzsébet (1957).
Tanulmányai: Elemi iskola - Balmazújváros. Debreceni Református Kollégium Tanítóképző Intézete - Debrecen. Gyógypedagógiai Főiskola - Budapest.
1948 és 1954 között tanító volt Elepen, majd Hajdúviden. Közben 1950 és 1953 között tényleges katonai szolgálatot teljesített Pécsett. 1954-től nevelő a hajdúnánási Fiúnevelőotthonban. 1957-től 1973-ig a Fiú- és Leánynevelőotthon igazgatója. 1963 és 1972 között nevelőotthoni és általános iskolai diákotthoni szakfelügyelő. 1979-től 1989 októberéig gyermek- és ifjúságvédelmi szaktanácsadó. 1989 őszétől nyugállományú szakfelügyelő. Alapításától – 1979-től – munkatársa a Hajdúnánási Újságnak. Több mint 30 éve külső tudósítója a Hajdú-Bihari Naplónak. A Neveléstörténeti Egyesület több kiadványában jelentek meg dokumentumfotói.
Kitüntetései: Kiváló Határőr, Oktatásügy Kiváló Dolgozója, Kiváló Munkáért, Soós Gábor Közszolgálati Díj (Hn. Városi Kitüntető Díj 2000)
Fotókiállítása: Nevelő-otthon (1983), Móricz Pál Városi Műv. Központ (1999).
Főbb művei: „Negyven éves a hajdúnánási Nevelőotthon” (Országos pályázat díjnyertes pályaműve 1994).
Róla megjelent írások: Hajdú-Bihari Napló 1958. nov. 25., Hajdúnánás Újság 1994. febr. 4. 1998., 1999.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Tar Józsefné Hegedűs Mária óvónő, vezető óvónő
(1929. február 10., Püspökladány - )
Szülei: Hegedűs Benjámin, építésvezető és Klenczner Mária. Házastársa: Tar József, tanár, szakfelügyelő. Gyermeke(i): Mária (1956) és Erzsébet (1957).
Tanulmányai: Elemi iskola - Püspökladány. Óvóképző - Püspökladány (1951-1954).
1954 és 1968 közözz a hajdúnánási 2. Számú Óvoda vezetője volt. 1968 és 1983 között a hajdúnánási Nevelőotthon igazgatóhelyettese, majd 1983-tól 1984-ig az igazgatója.
Publikációja jelent meg az Óvodai Nevelés c. szaklapban.
1986-ban a hajdúnánási Művelődési Központban kézimunka kiállítása volt.
1993 és 1996 között a hajdúnánási nyugdíjas pedagógus szakszervezet vezetője lett.
Róla írás jelent meg: Hajdú-Bihari Napló, Hajdúnánási Újság, Óvodai nevelés.
Kitüntetései: Elismerő oklevél (1958), Kiváló Munkáért (1980), Pedagógus Szolgálati emlékérem (1984), Törzsgárda jelvény, arany (1984).
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Tarczali József református lelkész
(1765 - 1815)
1781-ben lépett az akadémiai tanulók sorába Debrecenben. 1787-ben hadházi rektortanító, majd 1792-től szatmári pap. 1795 után Nánáson és Hajdúbagoson lelkészkedett. 1812-től egyházmegyei jegyző. Munkája: Jákobnak Józsefen – való siralma.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Tarr Sándor tanácselnök, mezőgazdász
(1926. szeptember 20., Balmazújváros - )
Szülei: Tarr Sándor és Szávai Jolán. Házastársa: Meliska Erzsébet. Gyermeke(i): Erzsébet (1954) és Katalin (1956).
Tanulmányai: Elemi és polgári iskola - Balmazújváros. Mezőgazdasági Akadémia - Gödöllő. Politikai Főiskola - Budapest.
Tanulmányai befejezése után tanársegéd lett a gödöllői Mezőgazdasági Akadémia üzemszervezési tanszékén. Innen a Pest Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályára került, majd Tiszacsegén volt gépállomás igazgató. Ezt követően a polgári járási tanácsnál mezőgazdasági osztályvezető. 1965-től 1984-ig volt a Hajdúnánási Városi Tanács elnöke.
Kitüntetései: Munka Érdemrend Arany fokozat, Hajdúnánásért Érdemérem (1984), Soós Gábor Közszolgálati Díj (1999).
Tarr Sándor: „Tanácselnökként fő törekvésem volt, hogy a közösség, a város lakosságainak igénye a lehető legjobban ki legyen elégítve. Az ő örömük az én örömöm. És meg is marad annak, amíg csak élek.”
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Tarr Katalin ⇒ Erdélyiné Tarr Katalin

Tarsoly Krisztina színész
(1976. július 20., Hajdúnánás - )
Szülei: Tarsoly József és Kiss Katalin.
Tanulmányai: 1. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Ady Endre Gimnázium, irodalmi-drámatagozat - Debrecen. Fiatal Színházművészetért Alapítvány Színiiskola - Békéscsaba.
A négy éves színiiskola elvégzése után azonnal szerződtette a Békés Megyei Jókai Színház.
Főbb szerepei:

Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok - Viola; Tramlay
Sógornők-Lise; Molnár Ferenc: Ibolya - Ilonka
Lope de Vega: A kertész kutyája - Anarda
Füst Milán: Boldogtalanok - Vilma

Róla, alakításairól írások jelentek meg a Színház, Zsöllye, Magyar Narancs, Békés Megyei Hírlap, Békés Megyei Nap c. lapokban.
Tarsoly Krisztina: „Nem hobbi szinten igen komolyan érdekel az önmegismerés, önmegvalósítás tökéletesítése, önfeltárás, természetgyógyászat, a jó baráti beszélgetések.”
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Tasi Miklós tanár, helytörténész
(1930. január, Debrecen - 2000., október, Hajdúszoboszló)
Tisztviselő családból származott, édesapja Tasi Miklós, édesanyja Iván Mária.
Iskoláit szülővárosában végezte, előbb a nagy hírű Református Kollégiumba járt, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetem, magyar-történelem szakán szerzett középiskolai tanári diplomát.
Fiatal kezdő pedagógusként került a hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumba, 1953-ban. Nánáson napi munkája mellett helytörténeti-iskolatörténeti gyűjteményt hozott létre, színjátszó csoportot vezetett. 1956-ban részt vállalt a hajdúnánási Bocskai Kör megszerezésében, mintegy előkészítőjeként a helyi forradalomnak. A forradalomban vállalt tevékenységéért letartóztatták, elmozdították tanári állásából. Előbb Nyíradonyba, majd Hajdúszoboszlóra került, ahol nyolc évig volt a Művelődési Központ igazgatója. Ezután a hajdúszoboszlói Thököly Imre Általános Iskolában kapott tanári állást. Itt számos szakkört vezetett, pályázatokat készített és nyert, iskolai újságot szerkesztett. Színjátszó szakköre Kazinczy-díjat nyert. A tanítás mellett másik szívügye a honismeret-helytörténet volt. Szívesen és rendszeresen vállalt a hajdúszoboszlói Bocskai Múzeumban gyűjtő-feldolgozó munkát és tanítványait is mindig erre biztatta. 2500 darabból álló ex-libris gyűjteményét a Bocskai István Múzeumnak ajándékozta.
Publikációi rendszeresen jelentek meg pedagógiai, honismereti lapokban, helyi hajdúszoboszlói újságokban. Több helytörténeti és pedagógiai pályázaton nyert I-III. díjat.
Kitüntetései: Oktatásügy Kiváló Dolgozója, Gyermekekért Érdemérem, Kiváló Pedagógus, Thököly-plakett.
Róla megjelent: írások jelentek meg a helyi (hajdúszoboszlói) lapokban, a Hajdú-Bihari Napló és a Hajdúnánási Újság hasábjain.
„S meséld el fiadnak…” Arcok az 1956-os hajdúnánási forradalomból. 1. r. Dokumentumfilm (HTV, 2000. szerk. rend. Rigó Tamásné.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Timári Imre tanító, tisztviselő
(1884, Hajdúnánás - 1935)
Felesége Maghi Julianna, két gyermekük született.
Az I. világháború kitöréséig, mint tanító tevékenykedett, majd mint városi tisztviselő működött. 1922-ben alapította meg Hajdúnánás első közfürdőjét a Jókai u. 4. sz. alatt. Leányáról nevezték Margit-fürdőnek.
Az I. világháborúban az orosz és az olasz fronton teljesített szolgálatot. Számos ütközetben vett részt, többször sebesült, őrmesterként szerelt le.
Kitüntetései: Kis és Nagy Ezüst Vitézségi Érem, Károly Csapatkereszt, Sebesülési érem három sávval, háborús emlékérem. A háborúban szerzett betegségben hunyt el, mint hősi halottat temették el a helyi Frontharcos Szövetség részvételével.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Timári Lajos cipész, gyári munkás, amatőr gyűjtő
(1921. december 10., Hajdúnánás - )
Szülei: Timári Lajos és Berencsi Katalin. Gyermeke(i): Lajos, (1952).
Tanulmányai: Elemi iskola - Hajdúnánás.
1937 és 1950 között cipészsegédként dolgozik. 1951-től 1977-ig a Szellőző Művek hajdúnánási gyáregységben betanított munkás, fűrészgép kezelő. Az 1970-es évek közepétől készíti különböző, az elmúlt idők használati tárgyainak élethű, kicsinyített, működő makettjét. A maketteket gyűjti és az eredeti tárgyakat is.
Kiállítás: Hn. Tájház, „Az én örökségem (1988), Görbeháza Ált. Isk. (1994), Hn. Mozgáskorlátozottak Egyesülete (1966), Újtikos Ált. Isk. (1996), Makláry L. Ált. Isk. Hn. (1998), Újfehértó Múzeum (1999), Hn. II. Vállalkozói Napok (2000), Db. Mozgáskorlátozottak Fesztiválja (2000).
Kitüntetései: II. Díj Mozgáskorlátozottak Fesztiválja (Db. 2000), Közönség Díj (II. Vállalkozói Napok Hn. 2000), Elismerő Oklevél (Műv. Kp. Hn. 1998), Emléklap (Múzeum Újfehértó 1999).
Róla megjelent írások: Hajdúnánási Újság 1985. 01., 1991.; Hajdú-Bihari Napló 1993. 10. 06.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Tokaji György fotóművész filmtechnikus
(1926. május 8., Tokaji - )
Szülei: Tokaji Jenő és Farkas Rózsa. Házastársa: Zalka Magdolna fényképész. Gyermeke(i): Ágnes Judit (1954).
Tanulmányai: Elemi és ipari iskola - Hajdúnánás. ETH - Zürich.
1956 óta Svájcban él. Még külföldre távozása előtt Magyarországon fényképész diplomát szerzett. Svájcban színes fényképezéssel és filmezéssel, a szín- és hangtechnikával foglalkozik.
Egyéni kiállítás: Zürich, REFO Galéria (1971, 72, 73); Kunstsence Zürich (1980 – Zürich életével foglalkozott, ,,Bernoulli Atmosphäre” címmel).
Több könyve, publikációja jelent meg, elsősorban technikai témákról. ,,SIE+ER” (szöveg és fotók), ,,Mach ein Foto davon” (forgatókönyv és illusztráció) stb.
Díjak: TURICOP 1970 (színes állatfotó), POLYDOR (NSZK) – Bill Remsey énekes portréfotója I. díj.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Tomán László agrármérnök, raktáros
(1946. július 17., Miskolc - )
Szülei: Tomán József és Orbán Margit. Felesége: Ambrúzs Erzsébet. Gyermeke(i): Anikó (1967) és Henrietta (1976).
Tanulmányai: Igrici Mezőgazdasági Technikum. Putnok GATE, Mezőgazdaságtudományi Kar.
Tarnazsadány-Tarnamérán főagronómus, majd 1979 és 1982 között Tápiószentmártonban főagronómus. Később a miskolci Borsod Megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség munkatársa.
1982-től 1995-ig a hajdúnánási IKR Bábolnánál baromfitelepvezető. 1999-től Nánás Gabona Kft-nél raktáros. 1972-től tagja a Heves Megyei Tanácsnak, a Heves-Megye Termelés és Ellátási Bizottság tagja. 1989 óta tagja a MDF-nek.
Kitüntetései: Kiváló Dolgozó (1983, 1985, 1987), Kiváló Társadalmi Munkás. H-B megyei tanács (1986), Aranykoszorús Vállalat Kiváló Dolgozója. Bábolna (1987).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Torbik Ernőné Tóth Judit Éva (ismert még: Torbik Judit) operaénekes
(1932. december 10., Hajdúnánás - )
Szülei: Tóth János, tanító és V. Mirkó Katalin. Házastársa: Torbik Ernő, műszaki egyetemi adjunktus. Gyermeke(i): Zoltán (1956).
Tanulmányai: Elemi népiskola, gimnázium - Hajdúnánás. Szakmai képzés magánúton Budapes. Konzervatórium - Debrecen.
Az Állami Operaház tagja, operakórusban énekelt, szólamvezető. Apróbb szólókat is énekelt, több külföldi vendégjátékon vett részt (NDK, SZU, Bulgária). 1989-től betegség miatt nyugállományban van.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Torma Ferenc jogász, ügyvéd
(1953. november 23., Nagykálló - )
Szülei: Torma Ferenc és Pacsuta Julianna. Házastársa: Dr. Csiszár Margit, ügyvéd. Gyermeke(i): Lívia (1984) és Viola (1989).
Tanulmányai: Általános iskola - Nagykálló. Budai Nagy Antal Gimnázium - Nagykálló. József Attila Tudományegyetem, Állam és Jogtudományi Kar - Szeged.
Tanulmányai végeztével Nyíregyházán a Földhivatalnál dolgozott, majd 1982-ben került Hajdúnánásra a Városi Tanács VB Igazgatási Osztályára. Itt 1983-tól 1991-ig volt osztályvezető. 1991-től vállalkozó a PROFITÁL-HAT Tanácsadó és Szolgáltató Vt.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Tormáné Csiszár Margit jogász, ügyvéd
(1961. december 16., Hajdúnánás - )
Szülei: Csiszár Gábor és Magi Margit. Házastársa: Dr. Torma Ferenc, jogász, ügyvéd. Gyermeke(i): Lívia (1984) és Viola (1989).
Tanulmányai: 2. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. József Attila Tudományegyetem, Állam és Jogtudományi Kar - Szeged.
Jogi diplomája megszerzése után a Hajdúnánási Városi Tanács VB Titkárságán dolgozott 1983-tól 1991-ig. 1986 és 1991 között ugyanitt osztályvezető, 1991-től egyéni ügyvéd.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Tóth Béla festőművész, grafikus
(1927. szeptember 15., Hajdúnánás - 1999. szeptember, Debrecen)
Elemi és középiskoláit Hajdúnánáson végezte. Tehetségét a gimnázium akkori neves rajztanára, Farkas György fedezte fel. Későbbi mesterei Veress Géza Munkácsy-díjas festőművész, és Várkonyi Károly grafikus voltak. 1980-tól rendszeresen állított ki, mind Polgáron, mind szülővárosában, illetve a környező településeken. Volt önálló tárlata Debrecenben is, 1995-ben Ausztriában, Wiener-Neustadtban. 30 darabból álló, zsűrizett kollekciót adományozott Polgár városának 1994-ben. Szülővárosa számára is adományozott egy tájképet, amely a városi könyvtár „kis galériájában” tekinthető meg. 1996-ban Polgár városa életmű-kiállítást rendezett a művész munkáiból.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Tóth Dénes újságíró, lapszerkesztő, rendező
(1950. január 4., Budapest - )
Szülei: Tóth Dénes és Sárossy Emma. Házastárs: Csatári Anikó, pszichiátriai asszisztens. Gyermeke(i): Dénes (1980), Péter (1981) és Boglárka.
Tanulmányai: Tanítóképző Főiskola - Debrecen. Színművészeti Főiskola - Budapest.
Első írása 17 éves korában jelent meg a Hajdú-Bihari Naplóban. Érettségi után nyomdásztanuló, 1970-ben ofszetgepmesteri vizsgát tett. Az 1970-es évek elején rövid ideig a hajdúnánási Művelődési Központ munkatársa. 1974-től 1983-ig a Hajdú-Bihari Napló gyakornoka, munkatársa, tervezőszerkesztője. 1977-ben újságírói képesítést szerzett, majd 1980-ban tördelő szakvizsgát tett. 1983 és 1986 között az Egyetemi Élet fő szerkesztője. 1986 és 1989 között a Debrecen c. hetilap főszerkesztőhelyettese. 1990-ben az Úton c. lap olvasószerkesztője. 1993-ban rövid ideig a Piacz c. kereskedelmi hetilap főszerkesztője, majd ezután ismét a Hajdú-Bihari Napló olvasószerkesztője. A lap Vasárnap c. hétvégi mellékletét szerkesztette négy és fél éven át, annak megszűnéséig. Később a Balmazújváros c. városi lap felelős szerkesztője és a Debrecen c. hetilap szerkesztője lett.
Eddigi pályafutása után 22 különböző sajtóorgánumot szerkesztett. Több mint 700 teljes névvel jegyzett írása jelent meg különböző folyóiratokban (Alföld, Debreceni Szemle, Partium, Táncművészet, Tallózó, Vasárnapi Hírek stb.) 1993-tól a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán óraadó tanár újságírásból. 1976 óta tagja a Magyar Újságíró Szövetségnek.
Kitüntetései: Kiváló Munkáért (1985)
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Tóth Etelka Edit könyvtáros, kalligráfus
(1954. június 6, Hajdúnánás - )
Szülei: Tóth Mihály és Agócs Erzsébet. Gyermeke(i): Balogh Péter (1983), Balogh Gábor (1986) és Balogh Zsófia (1987).
Tanulmányai: I. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Eötvös Loránd Tudományegyetem, könyvtár szak - Budapest.
1977 és 1980 között a hajdúnánási Városi Könyvtár munkatársa. 1980-tól 1984-ig a Veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtárban zenei könyvtáros. 1984-től a Szolnoki Verseghy Könyvtárért 1994.
Főbb művei: Nánási Szabadság 1945.júl.12. - 1949.márc.11. Repertórium. (összeáll., szerk. Db. Megyei Kvt., 1987).
Róla megjelent: Ki kicsoda a magyar zenei életben (Bp. 1988).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Tóth Éva Katalin ⇒ Csőri Lászlóné

Tóth Gábor középiskolai tanár, egyetemi docens, a történelemtudományok kandidátusa
(1928. augusztus 24., Hajdúnánás - )
Szülei: Tóth Gábor és Szabó Erzsébet.
Tanulmányai: Alap- és középfokú tanulmányok - Hajdúnánás. Kossuth Lajos Tudományegyetem - Debrecen.
Az 1950-es években különböző szintű pártiskolában oktatóként tevékenykedett. Ezekben az években végezte az MDP, ill. az MSZMP pártfőiskoláját. 1965-tól öt éven át pártmunkásként dolgozott. A hatvanas évek elején megvált a pártapparátustól. 1965-ben kitüntetéses oklevelet szerzett, mint történelem szakos középiskolai tanár. 1966-ban Summa cum Laude avatták bölcsészdoktorrá. Ezt követően felvették levelező aspirantúrára. 1978-ban kandidátus, disszertációját az Akadémia K. 1982-ben önálló kötetben jelentette meg. Mindeközben egyetemi oktatóként dolgozott a KLTE-n, előbb adjunktusként, majd docens ás tanszékvezető (Politológiai Tanszék). Közreműködött két monográfia megírásában, társszerzője volt a Debrecen és H-B megye munkásmozgalmának története c. műnek, közreműködött a Debrecen története c. monográfia 4. kötetének megírásában.
Főbb művei:

Ellenzéki politikai mozgalmak a Tiszántúlon a harmincas években. 1929-1939 (Bp. 1982. Akad. K.)
Farkas D.-Tóth G.: Szöveggyűjtemény a Kelet-Európai szocialista országok közötti kapcsolatok alakulásának történetéhez. 1948-1982, (Db.1982)
Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkamozgalmának története. IV-I. fejezet (Db. 1970)
Debrecen a második világháború előtti évtizedben. 1931-1941. Debrecen története. 4. köt. (Db. 1986)
Több mint harminc cikke, tanulmánya jelent meg, főként történettudomány körében, különböző kiadványok, köztük országos folyóiratok hasábján is.

Kitüntetései: Munka Érdemrend bronz (1972), Munka Érdemrend ezüst (1983).
Róla megjelent írások: Hajdú-Bihari Napló 1982, Párttört. Közl. 1983, Szabolcs Szatmári Szle 1983.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Tóth Gáborné köztisztviselő, kirendeltség vezető
(1945, Hajdúnánás - 2002. május 21., Hajdúnánás)
Általános és középiskoláit szülővárosában végezte. 1997-ben a József Attila Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi karán Munkaügyi Kapcsolatok szakán szerzett főiskolai diplomát.
Érettségi után 1961-ben a TITÁSZ-nál helyezkedett el. 1971-től a Szellőző Műveknél dolgozott, ahol kezdetben gondnok volt, majd munkaügyi feladatokat látott el. 1976-ban áthelyezéssel került a Városi Tanács VB Pénzügyi- Terv és Munkaügyi Osztály Tervcsoportjához. 1990-től a Foglalkoztatási Központnál, majd 1991-től alapító tagként a Hajdú-Bihar megyei Munkaügyi Központ munkatársa lett. A Hajdúnánási Kirendeltség vezetője volt egészen 2001. év végéig. Ekkor kérte nyugdíjaztatását.
Munkásságát az alábbi kitüntetések jellemzik: Kiváló Dolgozó (1970, és még egy alkalom), Országos Tervhivatal Dicsérő Oklevele, Tanács Kiváló Dolgozója, Soós Gábor Közszolgálati Díj (2001. Hajdúnánás Város).
[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Tóth Ildikó tanár, kereskedelmi irodavezető
(1954. május 6., Hajdúnánás - )
Szülei:Tóth Sándor, áruházvezető, kereskedő és Nagy Ilona, tanár. Házastársa: Soós Béla, mérnök, vízügyi irodavezető. Gyermeke(i): Krisztina (1983).
Tanulmányai: 2. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola - Hajdúnánás. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, matematika - ének-zene szak - Nyíregyháza (1975-1979).
Külkereskedelmi Főiskola, nemzetközi marketing szak - Budapest (1990-1991).
1974 és 1979 között a hajdúnánási Állami Zeneiskola szolfézstanára volt. 1980-tól 1989-ig a Gubacsi hídfői Általános Iskola munkatársa volt Budapesten. 1989 és 1991 között üzletkötő volt a budapesti Vipress Kiadó Kft.-nél. 1991 és 1992 között hirdetésszervező volt a Computerworld Kft.-nél. 1991-tól 1999-ig hirdetési osztályvezető a Computer Panoráma Kft.-nél. 1999-2000 üzletág igazgató az Egyesült Reklám Kft. (VICO) Kiadónál. 2000- kereskedelmi irodavezető a Sanoma Budapest RT-nél. Főiskolai diplomamunkáját a hajdúnánási kórus történetéről készítette, melyből egy példányt a városi könyvtár őriz a helytörténeti gyűjteményében.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Tóth Imre határőr vezérőrnagy, kőfaragó
(1927. augusztus 20., Hajdúnánás - 2009)
Szülei: Tóth Gábor és Jámbor Julianna. Felesége: Mikó Ilona, boltvezető. Gyermeke(i): Imre (1954) és Sándor (1965)
Tanulmányai: Általános és ipariskola - Hajdúnánás. Építőipari Szakközépiska - Győr. Határtiszti Katonai Egyetem - Moszkva.
38 évig volt határőr, a sorkatonai szolgálattól az országos parancsnokig. Írásai a határőr szolgálatról, a vezetésről, a nevelésről, az együttműködésről rendszeresen jelentek meg a Határőr c. lapban, de publikált a Népszabadság c. nappaliban is. Gyakran vállalta katonai eskütételek, ünnepélyes alkalmak üdvözlő, méltartó beszédeinek megtartását.
Kitüntetése: Vöröscsillag Érdemrend, Szocialista Magyarországért, Magyar Népköztársaség Csillagrend.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000), Nánási Kalendárium (2010)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Tóth Imre népi hangszerkészítő, kerékgyártó, asztalos mester
(1931. augusztus 29., Hajdúnánás - )
Szülei: Tóth Imre és Porkoláb Zsuzsanna. Felesége: Boda Margit. Gyermeke(i): Imre (1956), Zoltán (1959) és Rudolf (1969).
Tanulmányai: Elemi népiskola, Iparos Tanonc iskola, kerékgyártóasztalos szak - Hajdúnánás.
1949 és 1962 között mint kerékgyártó dolgozott, majd 1962-től 1980-ig mint asztalos dolgozott a Hajdúnánási Állami Gazdaságban. 1980-tól 1991-ig - nyugdíjazásáig - a 2. Számú Általános Iskolában – GAMESZ – központi előkészítő műhelyben dolgozott.
A hegedűkészítéssel 1948-tól, hobbi szinten kezdett foglalkozik. 1986-ban a Népi Hangszerkészítő Országos Kiállításon II. helyezést ért el. Alkotásai országhatáron túlra is eljutottak.
Kitüntetései: Többszörös Kiváló Dolgozó.
Róla megjelent: Rádai Mihály: Mesterségek, mesterek, sorsok. A hegedűkészítő. Dokumentumfilm (HTV, 2000), továbbá cikkek a Hajdú-Bihar Napló és a Hajdúnánás Újság hasábjain.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Tóth Imréné Kalmár Magdolna tanár
(1956. június 27., Debrecen - )
Szülei: Kalmár Imre tisztviselő és Gyurkó Magdolna, tisztviselő. Házastársa: Tóth Imre, szobafestő-mázoló. Gyermeke(i): Rita (1979) és Imre Szabolcs (1984).
Tanulmányai: 2. és 4. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola - Hajdúnánás.
1974-ben képesítés nélküli óvónőként dolgozik Hajdúnánáson. 1975 és 1980 között Hajdúviden tanít. 1980-tól 1998-ig gyógypedagógus a hajdúnánási kisegítő iskolában. 1998-tól 2002-ig családgondozó a hajdúnánási Gyermekjóléti Szolgálatnál. 2002-től a Nánási Oláh Mihály Általános Iskola és Szakiskola napközis nevelője. 1992 óta a megyei Gyógypedagógiai Szakértői és Rehabilitációs Szolgáltató Központ megbízásából korai fejlesztést végez, illetve képzési kötelezett foglalkozik.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Tóth János ügyvezető igazgató, szociális szervező
(1941. szeptember 13., Hajdúnánás - )
Szülei: Tóth László és Radó Zsuzsanna. Felesége: Török Mária. Gyermeke(i): Magdolna (1966), Zoltán János (1975) és Erika Mária (1977).
Tanulmányai: Általános és középiskolai tanulmányok - Hajdúnánás. Bráczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, szociális szervező szak - Budapest.
1967 és 1981 közözz az Országos Mentőszolgálatnál főápoló. 1981-től 1996-ig a Szociális Otthon igazgatója volt, majd 1997-től a HAHUSZO Kht. ügyvezető igazgatója lett.
Kitüntetései: Vöröskeresztes Munkáért arany fokozat 1979, Kabay János Díj (1998).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Tóth Lajos tanár, gimnáziumigazgató
(1899. május 6., Hajdúnánás – 1983. április 13., Hajdúnánás)
Hajdúnánási iparos családból származott, édesapja csizmadiamester volt. Szülővárosában végezte el a gimnáziumot, majd a debreceni Tisza István Tudományegyetem bölcsész karán szerzett történelem-földrajz szakos tanári diplomát. Rövid kitérő után, 1924-től helyettes tanár, majd 1927-től rendes tanárként tanított a Hajdúnánási Református Gimnáziumban. 1933-ban helyettes igazgató, 1936-1944 között az intézmény igazgatója. 1944-ben katonai szolgálatra vonult be. 1945 őszétől ismét itthon tanított. 1950 és 1960 között harmadízben is a gimnázium igazgatója volt. 1960-ban került nyugállományba. Mint igazgató kiváló tantestületet szervezett maga köré, folytatta a nagy elődök munkáját. Szenvedélyesen kutatta Hajdúnánás és a megye népéletét, sok publikációja jelent meg a helyi lapokban. Idős korára látása megromlott, de még így is gyűjtötte, tollbamonda értékes információit, ismereteit, emlékeit szeretett szülővárosáról. Hamvait szülővárosa temetőjében helyezték örök nyugalomra.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Tóth Lajos tanító, ének-zene tanár
(1935. szeptember 16., Hajdúnánás - )
Szülei: Tóth Gábor és Czeglédi Mária. Házastársa: Komlósi Jusztina. Gyermeke(i): Judit (1959), Lajos (1961) és Mária (1978).
Tanulmányai: Alap- és középfokú tanulmányok - Hajdúnánás. Tanítóképző Intézet - Debrecen. Bessenyei György Tanárképző Főiskola - Nyíregyháza.
1958 és 1960 között a hajdúnánási Városi Művelődési Otthon munkatársa. 1960-tól 1961-ig Polgáron tanító, majd 1961-től 1963-ig a Vidiföldi Általános Iskolában pedagógus. 1964 és 1965 között a Nyiczki-réti Általános Iskolában, majd ezt követően a Nyiczki-réten tanított 1965-től 1967-ig. 1967-ben bekerült az akkori 4. Számú Általános Iskolába, ahol 1995-ig, nyugdíjba vonulásáig tanított. Pedagógus szolgálati évei alatt vezetett iskolai kórusokat Hajdúszoboszlón, Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson. Oszlopos tagja a Makláry Lajos Városi Énekkarnak.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Tóth Miklós középiskolai tanár, filozófiai eladó
(1934. augusztus 2., Hajdúnánás - )
Szülei: Tóth Gábor és Szabó Erzsébet. Házastársa: Fehérvári Erzsébet, tanár. Gyermeke(i): Gabriella (1962) és Miklós (1965).
Tanulmányai: Elemi népiskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium (1949-1953) - Hajdúnánás . Eötvös Loránd Tudományegyetem - Budapest.
1958-tól filozófiát tanított a szegedi József Attila Tudományegyetemen. 1970-től két évig az MSZMP KB Kulturális Osztályán dolgozott. 1972-től a Corvina Kiadónál főszerkesztő, majd igazgatóhelyettes. Az 1990-es évek elején közel öt évig a Munkáspárt szóvivője volt. Egyetemi oktatói évei alatt tagja volt a Tiszatáj c. folyóirat szerkesztőségének. Rendszeresen publikált irodalmi, művészeti kritikákat, tanulmányokat. Tanulmányt írt Moholy-Nagy és Juhász Gyula, valamint Szeged kapcsolatáról. Eredeti kutatások alapján írt tudományt az aktív ideje alatt. Alapító tagja és rendszeres fellépője volt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Színpadának.
Tóth Miklós: ,,Az egyetemen gyakran mondtam verseket. Egyetemi szavalóversenyt, szépkiejtési versenyt nyertem. Az Egyetemi Színpadon többek között Ascher Oszkár, Horváth Ferenc, Gobbi Hilda, Jancsó Adrienn, Ladányi Ferenc társaságában léphettem fel. 1957. decemberében az egyetemen Kodály díszdoktorává avatásán én mondtam el Kónya Lajos Kodályhoz írott versét. A nekem címzett eredeti kéziratot, Kónya és Kodály saját aláírásával szeretném szülővárosomnak ajándékozni. Ami életem forgandósága során mindig állandó és levehetetlenül sajátom volt, az a nyelv, a gondolkodás, magatartás. Ezt otthonról kaptam, s az otthon nekem mindig Nánáson van."
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Tóth Sándor kereskedő, ruházati áruház-vezető
(1920. október 9., Hajdúnánás - 1999. április 28., Budapest)
Szülei: Tóth Sándor, tetőfedő és Szabó Zsófia. Gyermeke(I): Sándor (1951), Ildikó (1954) és Attila (1960).
Elemi és középiskolai tanulmányait Hajdúnánáson végezte.
1950-ig a saját üzletében, mint társtulajdonos, majd 1951-től a Ruházati Népboltba került üzletvezetőnek. A kibővített hajdúnánási Ruházati Áruház vezetője volt 32 éven át, 1981-ig. Az 1960-as években négy évig tanácstag, munkahelyi szakszervezeti bizalmi, szocialista brigádvezető volt. 1967-ben belépett az MSZMP-be. Szakmai és közéleti munkásságát több alkalommal is kitüntetéssel ismerték el, így hatszor nyerte el a Kiváló Dolgozó címet. Négy alkalommal kapta meg a Társadalmi Munkáért elismerést. Kedvelt időtöltése volt a sakkozás. Nyugállományba kerülése után családjával Budapestre költözött, ott hunyt el 1999-ben. A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Tóth Sándorné Nagy Ilona tanár
(1933. március 10., Tiszadob - )
Szülei: Nagy Lajos, gépész és Munkácsi Erzsébet. Házastársa: Tóth Sándor, áruházvezető. Gyermeke(i): Sándor (1951), Ildikó (1954) és Attila (1960).
Tanulmányai: 2. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola - Hajdúnánás. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, magyar-történelem szak - Nyíregyháza.
1964 és 1968 között a hajdúnánási Leánynevelő Intézetben dolgozott, majd 1968 és 1976 között a 2. Számú Általános Iskola pedagógusa lett. 1976 és 1981 között a 6. Számú Általános Iskola tanára volt. Ezután Budapestre költözött, ahol 1981 és 1983 között a József Attila, majd 1984 és 1995 között a zuglói Gárdonyi Géza Általános Iskolában tanított, innen vonult nyugdíjba.
A hajdúnánási Városi Pedagógus Szakszervezet kultúrfelelőse volt hosszú évekig, illetve munkahelyein is betöltötte ezt a funkciót.
Kitüntetései: Kiváló Munkáért (többször), Szocialista Kultúráért.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]

Tóth Zita tanár, mazsorett oktató
(1980. május 14., Hajdúnánás - )
Tanulmányai: Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola - Hajdúdorog. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola - Hajdúnánás. Nyíregyházi Főiskola, angol nyelvtanár szak (1999-2002).
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Török András grafikus
(1974. december 28., Hajdúnánás - )
Szülei: Török András és Szanyi Zsuzsanna.
Tanulmányai: 1. Számú Általános Iskola - Hajdúnánásn. Janus Pannonius Tudomány Egyetem, művészeti kar - Pécs.
1993-ban érettségizett a Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban. 1994-től 1995-ig sorkatonai szolgálatot töltött a Határőrségnél. 1996-ban dekoratőr a hajdúnánási Művelődési Központban. 1996-1997-ben a pécsi ,,Szabadiskola” növendéke, mestere Lantos Ferenc. 1996 októberétől 1997-ig a pécsi Janus Pannonius Tudomány Egyetem Művészeti Karának előkészítőjére járt, Valkó László vezetési mellett. 1998-tól vendéghallgatója a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának. 1998/99-es tanévben a Janus Pannonius Tudomány Egyetem Művészeti Karának harmadikos hallgatója, Pinczehelyi Sándor vezetése mellett.
Kiállításai: Hajdúnánási Művelődési Központ Galéria: 1993. jan. 21.- jan. 30.(grafikák), 1994. júl. 25- aug. 8. (fotók), 1996. jan. 15. –febr. 3. (grafikák). Kép és Szöveg nemzetközi fotópályázat Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum 1998. dec. 10.- 1999. március 10., Kortárs Magyar Fotográfia 1999 Pécs Kisgaléria 1999. szept. 3.- okt. 3., Art of coffee Budapest Olof Palme Ház 1999. szept. 10.- szept. 12.
Publikációi: CSAK (K. Cs. S. G. Diáklapja), Nullpont (Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatói lapja), Tolnai Népújság (X. évf. 54. sz.), Sétatér (III. évf. 1. sz.), HNU (XI. évf. 5. sz.)
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Török Imre közgazdász, egyetemi docens
(1940. április 17., Hajdúnánás - )
Szülei: Török Imre és Kovács Mária. Házastársa: Dióssi Anikó (1994). Gyermeke(i): Eszter (1970) és Orsolya (1971).
Tanulmányai: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (1960-1964).
1958 és 1960 között a Mávagban, illetve az Orionban technikus. 1964 és 1984 között az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem tanársegéde, aspiránsa, adjunktusa, 1984-től címzetes docense, 1974 és 1984 között az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztály munkatársa. 1988 és 1988 között a Művelődési Min. és főiskolai főosztály vezetője.
1988-tól a Budapesti Műszaki Egyetem gazdasági és műszaki főigazgatója. A Magyar Kulturális Kamara, illetve Szövetség alelnöke. Az Egytem Gazdasági Főigazgatóságának Kollégium elnöke.
Főbb művei: Költségvetési szervek gazdálkodása (társszerző 1992), Ki fizessen a diplomáért (társszerző, 1993).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ÁLLNAK!

Török Imre gépészmérnök, gazd. szakmérnök, vezérigazgató, mezőgazdasági műszaki doktor
(1949. január 5., Hajdúnánás - )
Szülei: Török Imre és Tóth Juianna. Házastársa: Gulyás Margit, közpépiskolai tanár. Gyermeke(i): Anita (1975) és Imre (1984).
Tanulmányai: 3. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. GATE - Gödöllő.
1973-tól 1977-ig a hajdúnánási Micsurin MgTSz műszaki főmérnöke. 1978 és 1984 között főmérnök, műszaki igazgató, vezérigazgató a Hajdúszoboszlói Állam Gazdaságban. 1984-től 1986-ig a HNF Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának munkatársa. 1989 és 1995 között a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi Kamara titkára. 1996 és 1997 között az AGRITEK Ft. Budapest vezérigazgató. 1997-től a METAL-ART Nemesfémipari RT (Állami Pénzverde jogutódja) vezérigazgatója.
Több publikációja jelent meg az írott és az elektronikus sajtóban is.
Kitüntetései: Országos Anyag és Energiatakarékossági Verseny (1982) 3. helyezés. Kiváló Ifjú Mérnök- mozgalomban több alkalommal sikeresen pályázott, vett részt újításokkal.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Török István gépészmérnök, ügyvezető igazgató, szövetkezeti elnök
(1947. március 26., Hajdúnánás - )
Szülei: Török István és Polyák Piroska. Házastársa: Debreczeni Irén, ügyvezető igazgató. Gyermeke(i): István Csaba (1973) és Rita Andrea (1975).
Tanulmányai: 1. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Műszaki Egyetem - Miskolc.
Volt autószerelő szakmunkás, mester, technikus, szakoktató, okleveles gépészmérnök. UNIHOLZ Kft. ügyvezető igazgatója. A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkarma hajdúnánási szervezetének elnöke. Vadásztársaság elnöke. Önkormányzati képvislő 1990 és 1994 között, valamint 1998 és 2002 között.
A helyi sport és kulturális élet egyik támogatója.
Róla írásokjelentek meg a Hajdúnánási Újság és a Hajdúnánási Polgár hasábjain, valamint a Kamarai Hírlevélben.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Török Miklós mérnök
(1897. január 9., Hajdúnánás - 2000. február 3., Debrecen)
A „mérnök úr” több mint száz évet élt, mely tele volt sikerekkel, eredményekkel, örömökkel, egyes szakaszán tövisekkel.
A húszas évek végén Hajdúnánás villanytelepének és jéggyárának építését irányította. Majd, mint mérnök-igazgató a város műszaki feladatait látta le. Mindkét világháború folyamán többször behívták katonának. A háború után helyreállította a villanytelepen keletkezett károkat, megszervezte az áramszolgáltatást. Ezt követően a 24 hold örökölt föld miatt kuláknak minősítették, Nánáson megszűnt a vezetői beosztása. Debrecenben a TITÁSZ-hoz került, ahol beosztott mérnök lett. Munkáját nyugdíjazásáig példamutatóan végezte. 103 éves korában hunyt el. 2000. február 11-én helyezték örök nyugalomba a Debreceni Köztemetőben.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Trungel Simon köztisztviselő
(1922, Egyek - 1993, Hajdúnánás)
Földműves család 12. gyermekeként született. Elemi és polgári iskolái elvégzése után az egri felsőkereskedelmi iskolában érettségizett 1941-ben. Utána a Budapesti Kereskedelmi Bankban dolgozott.
1943-ban behívták katonának. Egy évig hadifogoly volt Lengyelországban, 1946-ban került haza. 1950-től községi tanácsoknál, majd a Polgári Járási Tanácsnál dolgozott pénzügyi munkakörben.
Hajdúnánásra a Városi Tanácshoz 1957-ben került, ahol előbb pénzügyi csoportvezető volt, majd a Tanácsakadémia elvégzése (1968) után titkársági osztályvezetőként dolgozott. „Az államigazgatási munka korszerűsítésére és egyszerűsítésére vonatkozó 1979-1980. évekre szóló komplex intézkedési terv” végrehajtásában eredményesen közreműködött. Munkatársai szerették és tisztelték. 1983-ban került nyugdíjba, de még több éven keresztül visszahívták ezen munkakör betöltésére.
Tanácsi munkája mellett sokféle társadalmi megbízatást is elvállalt. Ezek közül volt: szakszervezeti bizottság titkára, ÁFÉSZ felügyelő bizottság elnöke, Petőfi Sportkör elnöke stb. és azokat is teljesítette. Tanácsi munkáját mindenkor nagy szakértelemmel, rá jellemző pontossággal végezte, amiért többször is elismerésben részesítették.
Kitüntetései: Kiváló Pénzügyi Dolgozó (1962), Kiváló Dolgozó (1967), Munka Érdemrend bronz fokozata (1974), 25 éves Tanácsi Munkáért (1975), Munka Érdemrend ezüst fokozata (1982).
[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Trungel Simonné (születési név: Fehér Róza) gazdaságvezető
(1934. november 2., Egyek - )
Szülei: Fehér István és Domán Anna. Házastársa: Trungel Simon. Gyermeke(i): Ildikó (1957) és Zoltán (1958).
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányok - Egyek. Középiskola - Hajdúnánás.
1952-ben gyors-gépíróként dolgozott Egyeken az Állami Gazdaságban. 1953 és 1957 között könyvelő volt Egyeken az ÁFÉSZ-nél. 1960 és 1968 között gondnok Hajdúnánáson az Általános Iskolai Gondnokságon. 1968-tól 1990-ig - nyugállományba vonulásáig - ugyanebben az iskolában gazdaságvezető volt.
Tagja volt a Vöröskeresztnek. Több mint 20 évig dolgozott a helyi Ellenőrző Bizottságban és ebből 10 évnél is tovább látta el az elnöki feladatokat.
Kitüntetései: Kiváló Dolgozó (1972), Társadalmi Munkáért (bronz 1978), Véradásért (bronz 1973, ezüst 1978,arany 1983), Kiváló Munkáért (1985, 1989), Vöröskeresztes Munkáért (arany 1998).
Trungel Simonné: „Tisztelnünk, értékelnünk kell minden olyan mozgalmi elkötelezettséget a vöröskeresztben és máshol, amelyet az emberiesség és az önkéntesség elve vezérel.”
[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]

▲ Az oldal tetejére ▲

Nánási ki kicsoda - "T"