Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény

- Váczy József	- Varga Sándor
- Vad András	- Varga Zoltán
- Vad Imre	- Vargáné Fehér Erzsébet
- Dr. Varga Geiza	- Vargáné Papp Júlia
- Varga Imre	- Vargáné Sárosi Ildikó
- Varga Imréné (Zsuga Julianna)	- Vihar Béla
- Varga Lajosné Bodnár Eszter Andrea	- Vitányi Imre
- vitéz Varga László	- Vitéz Istvánné Kovács Margit
- Dr. Varga Sándor	- Völgyesi Zoltán

Váczy József tanár, gimnáziumigazgató
(1848 – 1941)
33 évig tanára, 3 éven át pedig igazgatója volt a Hajdúnánási Református Gimnáziumnak. A közel negyven év alatt több nemzedéket nevelt. Igazgatói működéséhez kapcsolódott az intézet anyagi ügyeinek rendbe hozása, a pártfogóság megszervezése, a leánynevelés korszerűsítése, és az internátus (kollégium) konyhájának megszervezése. Fiatal tanár korában egy évtizeden át volt egyházi jegyző nyolc évig a Hajdúnánási Újság szerkesztője. Mint presbiter, városi képviselő, vármegyei törvényhatósági bizottsági tag irányító szerepet töltött be az egyház, a város, és a vármegye közéletében is. Hosszú tanári, igazgatói és közéleti működésével szerzett érdemeiért 1935-ben tanügyi földtanácsosi címmel tüntették ki. Hajdúnánáson helyezték örök nyugalomra.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Vad András mezőgazdasági egyéni vállalkozó
(1952. november 14., Hajdúnánás - )
Szülei: Vad András és Zsuga Julianna. Felesége: Kiss Katalin adminisztrátor. Gyermeke(i): Andrea (1972), Katalin (1978), Erzsébet (1985), András (1988).
Tanulmányai: 2. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Állatorvostudományi Egyetem (4 évf.) - Budapest.
Érettségi után felvételt nyert a budapesti Állatorvostudományi Egyetemre, ahol 4 évfolyam elvégzése után családi okok miatt (édesapja halála) kimaradt. Egyéni mezőgazdasági vállalkozó lett. A Református Egyház gondnoka, a Hajdúnánási Városi Önkormányzat Képviselő- testületének tagja volt 1998-2002.
Vad András: „Szeretném elérni, hogy a város méltó legyen hajdú hagyományaihoz, haladó múltjához.”
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Vad Imre gazdálkodó
(1869, Hajdúnánás - ?)
Szülei: Vad Imre és Nagy Zsuzsanna. Felesége: Fekete Zsuzsanna. Gyermeke(i): +Zsuzsi, Imre és Zsuzsanna.
Iskolái elvégzése után először bérelt földön, majd 1895-től a saját birtokán lett önálló. Vegyes gazdálkodást folytatott, törzskönyvezett tenyészállatai voltak. Élete során 30 évig volt a református egyház presbitere, 12 éven át tanácsnoka, városi képviselő testületi tag, közigazgatási bizottsági tag, mg-i bizottsági alelnök, a Gazdasági Egyesület igazgatósági tagja, a Kossuth Kör tagja, a Nánási Gazdasági Bank igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagja.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Dr. Varga Geiza tiszti főorvos
(1841, Hajdúnánás - 1894, Debrecen)
Hajdú vármegye tiszti főorvosa, királyi törvényszéki orvos. 1865-ben szerezte meg diplomáját és már két évvel később a Hajdúkerület megválasztotta tiszti főorvosává. A kerület megszűnte után a vármegye is őt választotta megyei főorvosnak. Orvosi praktizálását felhagyva csakis hivatali beosztásának élt. Közel három évtizedes munkássága alatt számtalan szabályrendelet dolgozott ki, leginkább a közegészségügyet szolgálókat. Állandó munkatársa volt az Orvosok és Természetvizsgálók Egyletének. 1886-ban a debreceni Orvos- Gyógyszerészegylet egyhangúlag őt választotta elnökének, mely tisztet szinte haláláig betöltötte. 1882-ben a természetvizsgálók Debrecenben tartották éves vándorgyűlésüket, ez alkalomból készült el – szerkesztésében a Hajdú vármegye monográfiája c. munka. A kortárs, szintén jeles orvos, Kenézy Gyula többek között e sorokkal méltatta jelemét: „Puritán jellem, a kartársakkal való érintkezésben előzékeny modora, mindenkin mindig segíteni kész, őszintén szerető, minden szépért lelkesedni tudó szíve, felvilágosodott gondolkodása nemcsak páratlan hivatalnokká, őszinte baráttá tevék, hanem biztosították neki mindazok tiszteletét, akik vele érintkeztek, mindazok rajongásáig menő szeretetét, akik ismerték, Varga Geiza a csendes munkásság embere volt. Fáradhatatlan szorgalmú, kiapadhatatlan türelmű tiszti orvos, aki kötelességéül hivatali teendőinek mintaszerű elvégzését tartotta, de aki azért a nyilvánosság előtt is emberül megállta helyét.”
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Varga Imre tanító
(1927, Hajdúnánás - 1998, Debrecen)
Iparos családból származott, édesapja Varga Imre kerékgyártó mester volt. Édesanyját tíz éves korában elvesztette, édesapja újra nősült. A félárva kisfiú taníttatásáról anyai nagybátyja, a tudós Kéky Lajos egyetemi tanár gondoskodott. A gimnáziumot Nánáson végezte, majd a Debreceni Református Kollégium Tanítóképző Intézetében szerzett tanítói oklevelet 1947-ben. Még ebben az évben óradíj-általános tanítóként kapott állást Hajdúnánás tanyavilágában az Oláh-tanyai „Vándor-iskolában.”
1948-ban a Fejér megyei Zámoly községbe került, ahol 1951-ig tanított. 1951-ben kötött házasságot Pintér Gizellával, így még ebben az évben visszakerült Nánásra. 1964-ig tanított az 1. sz. iskolában magyar nyelvet. 1964-ben a 3. sz. iskolába került, ahol 1987-ig napközis nevelőként dolgozott. Az ő nevéhez kötődik a hajdúnánási nyári napközi táborok megszervezése, hiszen 16 éven át vezette ezeket a táborokat. Versírással már középiskolás korában is próbálkozott, több verse is megjelent a helyi újságban. Városunk közismert pedagógusa volt, 1987-ben vonult nyugdíjba, még megérte, hogy átvehesse Aranydiplomáját 1997-ben –aranydiplomás pedagógust 1998 telén helyezték örök nyugalomba szülővárosa temetőjében.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Varga Imréné (születési név: Zsuga Julianna) munkás
(1895 - 1967)
Szegényparaszti családból származott. Tizenhárom éves korában elvesztette szüleit, és ettől kezdve nemcsak az árvaságot, hanem a két kisebb testvérétől való gondoskodást is vállalnia kellett. Tizenkilenc éves, amikor az I. világháború kitört, huszonnégy éves a Tanácsköztársaság napjaiban. A hajdúnánási Csiha malomban munkásként dolgozott. 1919-ben ment férjhez. Első házasságából két gyermeke született. Férje két év múlva belehalt világháborús sérüléseibe. Másodszor is házasságot kötött, de később elváltak. A gyermek száma hatra gyarapodott. A nagy családról az édesanyának kellett gondoskodnia áldozatos, küzdelmes munkával. A munkásmozgalomban 1919 óta vett részt, testvére volt Zsuga Imrének, aki Hajdú-megyében a KMP debreceni szervezetnek alapító tagja volt. A Szovjetunióba emigrált bátyjától –Zsuga Imrétől – érkező levelek, üzenetek igen sokat jelentettek számára. 1944 decemberében ott találjuk a MKP hajdúnánási szervezetének alapító tagjainak sorában. Később ő volt a város kommunista képviselő-jelöltje. Szervezője és cselekvő résztvevője a demokratikus nőmozgalomnak. Élete végig tagja volt a városi pártbizottságnak és vezetőségi tagja a városi nőtanácsnak.
Róla megjelent írások: - Hajdú-Bihari Napló, 1970. júl. 28. – HbmA. ÉD. 150. – Tetteikben tovább élnek. Szerk.: Kiss István (Db. 1970. 158.1.).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Varga Lajosné (születési név: Bodnár Eszter Andrea) tanár iskolaigazgató
(1950. március 30., Nyíregyháza - )
Szülei: Bodnár Béla és Bátry Irma. Házastársa: Varga Lajos, mezőgazdász. Gyermeke(i): András László (1973) és Kincső (1974).
Tanulmányok: Alapfokú tanulmányok 4. o.-tól, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Bessenyei György Tanárképző Főiskola - Nyíregyháza. Kossuth Lajos Tudományegytem - Debrecen.
1975 és 1981 között a 3. Számú Általános Iskolában, majd 1981 és 1998 között a Bocskai István Testnevelés Tagozatos Általános Iskolában tanított. 1998-tól a hajdúnánási Református Általános Iskola igazgatója, tanára.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

vitéz Varga László sertéskereskedő
(1890, Hajdúnánás - ?)
Szülei: Varga László és Csányi Zsuzsanna. Felesége: Éles Zsuzsanna. Nevelt fia: Varga Balázs.
Iskolái elvégzése után kereskedelmi pályára lépett. 1920-ban önállósította magát Nánáson. Mangalica sertések hizlalásával foglalkozott elsősorban. Európa számos országába exportált belőlük. életében több társadalmi tisztséget töltött be, így volt városi képviselő-testületi tag, a Gazdasági Egyesület Választmányi, a Baross Szövetség rendes tagja. Az I. világháborúban a szerb, az orosz és az olasz frontokon harcolt, háromszor sebesült, mint szakaszvezető szerelt le.
Kitüntetései: Kis és Nagy Ezüst és Bronz Vitézségi Érem, Sebesülési Érem. 1936-ban avatták vitézzé.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Dr. Varga Sándor városi tiszti főorvos
Iskoláit Hajdúnánáson végezte, orvosi diplomát Debrecenben szerzett. Hajdúnánáson tevékenykedett, mint családorvos. 1930-tól a Szülőotthon vezető főorvosa. Alapító tagja volt a Stefánia Szövetség hajdúnánási fiókjának, tagja volt az igazgatótanácsnak. Az 1928-ban megnyílt Szülőnők Házának intézményvezető főorvosa volt. Legfőbb támogatója és szervezője volt a Szülőotthon létrehozásának, amelyet 1930-ban át is adtak. Az intézetvezető főorvos itt is Dr. Varga Sándor lett, akinek áldásos tevékenységét a szülészeti ügyek miniszteri biztosa igen meleg szavakkal ismerte el. Felesége Csuka Mária volt, gyermekük nem született. 1948-ban megözvegyült, majd elvették Bocskai u. 26. sz. alatti lakását – sokáig Rendőrség működött benne – állítólag valamelyik volt alkalmazottjánál húzta meg magát, és ott is halt meg.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Varga Sándor tanár
(1959. április 9., Hajdúnánás - )
Szülei: Varga Sándor és Draviczky Eszter. Felesége: Sárosi Ildikó, tanár. Gyermeke(i): Lilla (1996), Lehel (1999) és Laura (2003).
Tanulmányai: 3. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola - Hajdúnánás. Kossuth Lajos Tudományegyetem, matematika-fizika szak (1978-1983), számítástechnika (1984-1986) - Debrecen.
Egyetemi tanulmányai végeztével a hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskolában kezdte pályáját, 1996-tól tagozatvezető, 2000-től igazgatóhelyettes lett.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Varga Zoltán újságíró, jogász, politológus, könyvkiadó
(1968. , Hajdúnánás - )
Tanulmánai: Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Nemzetközi Kapcsolatok Intézete - Moszkva. Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar - Budapest (1996).
Sorkatonai szolgálatának letöltése után egy tanévet töltött el Moszkvában a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (IMO) újságírói szakon (1989), 1990-ben felvételt nyert az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1996-ban szerzett cum laude minősítésű jogi diplomát. 1992-ben kezdeményezésére jött létre a Harmad-kor – később Köz- Politika néven nyilvántartott információs havi lap, melynek 1993-1997 között főszerkesztője is volt. 1997-től a Századvég Politikai Iskola oktatási és ált. igazgatóhelyettese, majd 1988-tól ügyvezető igazgatója, a Századvég Kiadó igazgatója, számos társadalomtudományi kiadványának szerkesztője, felelős kiadója. Az 1996 nyara óta ismét megjelenő Századvég folyóirat szerkesztési, kiadási munkálataiban is tevékenyen közreműködik. Ujjászervezte a Köz- Politika c. folyóiratot. Tagja a Nemzeti Tankönyvkiadó RT-nek és a Budapesti Kommunikációs Főiskola RT. igazgatótanácsának 1998, ill. 1999 óta.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Vargáné Fehér Erzsébet óvodavezető, óvonő
(1954. október 8., Hajdúnánás - )
Szülei: Fehér István és Hajdú Katalin Ilona. Házastársa: Varga Miklós, vill. ip. technikus. Gyermeke(i): Erzsébet és Ilona.
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányok a 2. Számú Általános Iskolában, középfokú tanulmányok a Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban - Hajdúnánás. Óvóképző Intézet, óvónő szak - Hajdúböszörmény (1975). Tanítóképző Főiskola, óvodai menedzser szak - Budapest. (1996). Kőrös Főiskola, óvodai szakértő szak - Szarvas (2002).
Diplomája megszerzése után óvodapedagógusként kezdett dolgozni. 1975 és 1976 között a hajdúnánás 1. Számú Óvodában, 1976-tól 1979-ig a 7- Számú Óvodában dolgozott. 1979-ben a városban végzett közéleti tevékenysége alapján Komszomol Főiskolára javasolták, és ennek elvégzése után az ifjúsági mozgalomban dolgozott, mint politikai munkatárs (KISZ Megyei Bizottsága, Debrecen, KISZ Városi Bizottsága, Hajdúnánás). 1987-ben került a 3. Számú Óvodai Egységhez. 1989-ben visszakerült a 7. Számú Óvodába, ahol óvodapedagógusi és helyettes feladatok ellátása után 1993-tól látta el az 1. Számú Óvodai Egység vezetői feladatait. 1990 óta több szakmai tanfolyamon vett részt. 1998 decemberében felkerült az Országos Szakértői Névjegyzékre, alkalmanként szakértői feladatokat is ellát. 1996-tól tagja a Magyar Óvodapedagógiai Egyesületnek.
Főbb művei:

Az iskolába való átmenet magatartásbeli nehézségeinek gyakorlati tapasztalatai. 1974. - Pedagógusjelöltek Országos Találkozóján kiemelt I. díj
A közösségi érzés és magatartás fejlődése az óvodában. Db. 1975. - megyei pályázat I. díj
A gyermek érzelem-világának gazdagítása. Db. 1977. - megyei pályázat I. díj.
Munkahelyén is több sikeres pályázat fűződik nevéhez.

[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Vargáné Papp Júlia tanár
(1961. március 20., Hajdúnánás - )
Szülei: Papp Sándor és Kovács Julianna. Házastársa: Varga László, mentőgépkocsi vezető. Gyermeke(i): Julianna (1998) és László (2000).
Tanulmányai: 3. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola - Hajdúnánás. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, magyar-könyvtár szak - Nyíregyháza. Kossuth Lajos Tudományegyetem, német szak - Debrecen.
Tanulmányai végeztével 1982-től 1985-ig a hajdúnánási Nevelőotthonban dolgozott. 1985-től a II. Rákóczi Ferenc Általános és Művészeti Iskola (ma Bocskai István Általános Iskola, AMI és Kollégium) pedagógusa.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Vargáné Sárosi Ildikó tanár
(1969. november 2., Újfehértó - )
Szülei: Sárosi István, kertész és Fábián Margit. Házastársa: Varga Sándor, tanár. Gyermeke(i): Lilla (1996), Lehel (1999) és Laura (2003).
Tanulmányai: Vasvári Pál Általános Iskola - Újfehértó. Svetits Katolikus Gimnázium - Debrecen. Kossuth Lajos Tudományegyetem, magyar-történelem szak - Debrecen (1988-1994).
1992 és 1993 között az újfehértói általános iskolában tanított. Hajdúnánásra 1993-ban került, a Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumba, azóta is itt tanít.
Írásai jelentek meg: Hajdúnánási Újság hasábjain, Pedagógusok Arcképcsarnoka (Db, 2003).
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Vihar Béla költő, újságíró
(1908. május 23., Hajdúnánás – 1978. november 24., Budapest)
Amint ő maga mondta, szinte csak megszületni érkezett Hajdúnánásra, hiszen alig néhány napos korában szülei továbbköltöztek Szécsénybe, majd Törökszentmiklósra. Szülővárosa, az „ázsiaarcú, poros Hajdúnánás” mégis sokszor ihlette versírásra, álmaiban még az „isten is nánási”, aki apjához hasonlít. Tanítóképzőt, majd tanárképzőt végzett Budapesten. Először Hajdúsámsonban, majd Miskolcon tanított. Verseivel tizenhat évesen a Magyar Írás c. avantgárd folyóiratban jelentkezett. A Vági-féle Magyarországi Szocialista Munkáspárt tagja lett, titkos politikai szemináriumokat hallgatott. A II. világháború alatt munkaszolgálatra vitték. 1945-1948 között iskolaigazgató, 1949-1954 között a Népművelési Minisztériumban a nemzetiségi művelődésügy referense, 1954-1956 között szabadfoglalkozású író. 1956-1959 között a Műterem c. lap olvasószerkesztője. 1959-től 1968-ig az Élet és Irodalom belső munkatársa. Ő állította össze a Sárga könyv (Sao Paolo 1945) c. antifasiszta dokumentumgyűjteményt. 1966-ban József Attila díjat kapott.
Főbb művei:

verseskötetek:

Út önmagadtól (Miskolc, 1933)
Betűk békességében (1941)
Baráti asztal (1960)
Önarckép (196?)
A négy felelet (1965)
Párbeszéd az idővel (1968)
Kígyóének (1970)
Küzdelem az Angyallal (1973)
Szamárháton (1976)
Egy katona megy a hóban (1978)
Az alkonyat kapujában (1980)
Elröppent lakodalom (1984)
Szíjak között (1998)

hangjátékok:

Az utas
A Malom utca (1973)

Róla: Juhász Mária, Kortárs 1960. – Rónay László, Kortárs 1971. – Németh S. Katalin, Kortárs 1974. – Bella István ,ÉS 1978. 48. sz. – Lengyel Balázs, ÉS 1978. 50. sz. – Németh S. Katalin: „Kései termő fa” , Kortárs 1983. – Alföldy Jenő, ÉS 1985. 8. sz. – Gergely Ágnes, ÉS 1985. 25. sz. – László Gyula, Népszab. 1988. máj. 24.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Vitányi Imre gépészmérnök
(1923. április 14., Hajdúnánás - )
Szülei: Vitányi István és Kállai Julianna. Felesége: Fuló Éva, tanár. Gyermeke(i): Imre (1955), Judit (1957).
Tanulmányai: Elemi és középiskolai tanulmányok - Hajdúnáns. Műszaki Egyetem - Budapest.
Miskolcon, az Észak-magyarországi Tervező Vállalatnál előbb épületgépészeti és gépész-technológiaitervező, majd irányító tervező, vezető tervező, szakosztályvezető, osztályvezető volt. Építésügyi műszaki szakértő. Vállalata révén tervezésfejlesztési és vállalatgépesítési módszereket dolgozott ki, vezetett be. Személyéhez fűződik az ÉSZAKTERV-nél a számítógépes tervezés beindítása, tervezéstechnológiai elvek meghatározása, számítógépes oktatás megszervezése, az új rendszerre való áttéréssel kapcsolatos házi szabványosítás megvalósítása.
Főbb művei: Korszerű irodaépületek épületgépészeti követelményei. – Vállalati belső használatra.
Róla megjelent írások: Vállalati kiadványokban, termékismertetőkben.
Kitüntetései: Kormánykitüntetés (Miskolci Nemzeti Színház rekonstrukciójáért), Az Építőipari Kiváló Dolgozója (2 alkalommal), „20 éves az építőipar” – emlékplakett, Miskolc Város Nívódíja (Bulgárföldi Lakótelep társtervezője), ÉSZAKTERV Nívódíja (Lenin Kohászati Művek szíkvizüzem technológiai terve).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Vitéz Istvánné Kovács Margit gyékény fonó, népi iparművész
(1920. január, Újfehértó - 2010.)
Szülei: Kovács György és Nagy Mária. Házastársa: Vitéz István.
1943-ban került Hajdúnánásra, házasságkötése révén. Az 1970-es évek elején kezdett el foglalkozni gyékény-, csuhéjfonással, csutkababa készítéssel. Ezekben az években különböző népdaléneklő versenyeken is elindult, ahol sikeresen szerepelt. Az 1970-es években felújított Nánási lakodalmasban férjével együtt sokáig szerepelt.
Gyékény, csuhéjmunkái, természetes anyagokból készült gyermekjátékai az ország számtalan településein szerepeltek kiállításokon, sőt országhatáron kívül is. Az elmúlt három évtized alatt gyerekek, felnőttek ezreinek mutatta meg a gyékény és csuhéjfonás, csutkababa készítés mesterségbeli fogásait 1996-ban a városnak adta legértékesebb darabjait, amelyek a Tájházba kerültek állandó kiállításra.
Főbb kiállításai:

1975 II. Országos Népművészeti és Gyermekjáték Kiállítás Bp. munkásmozgalmi Múzeum. Budapesti Művészeti Hetek keretében
1978. Derecske, Művelődési Központ
1979. Hn., Művelődési Központ, Kaba – Népművészeti kiállítás és vásár.
1980. Berettyóújfalu – Dr. Zöld Sándor Kórház., Hn., Műv. Közp.
1981. Kisvárda, Ady E. Műv. Közp. Db., Hajdú-Bihar Élő Népművészete. Kölcsey F. Megyei Műv. Közp.
1982. Szombathely, Hajdú- Bihar megyei népi kismesterségei – Megyei népi kismesterségei – Megyei Műv. Kp., Budapesti Tavaszi Fesztivál.
1983. Budapesti Tavaszi Fesztivál.
1984. Békéscsaba, VII. Nemzetközi Bábfesztivál (26 alkotással vett részt).
1985. Berkesz Országos Népművészeti Fotó- és Szövő Szaktábor.
1987. Kazincbarcika, Egressy Béni Műv. Közp. Mesterek és Mesterségek.
1988. Potsdam, Hajdú-Bihar népművészete., Gödöllő, Gödöllői Galéria – Balladás képek (Júlia, szép leány c. balladát formálta meg).
1989. Nyíregháza, IX. Országos Népművészeti Kiállítás.
1990. Db., Kölcsey F. Megyei Műv. Közp. – Népművészeti Kiállítás.
1996. Hn., Tájház (állandó kiállítás).
1996 Móricz Pál Városi Könyvtár – Életmű kiállítás.

Főbb művei:

Berhidai Magda: Máktündérek, csutkanépek. Bp. 1984. Móra (Illusztrációs anyag).

Róla: írások jelentek meg a helyi és a megyei lapokban.; ,,az én örökségem” (videofilm, Hn. 1989. Készítette: Czellér István, Sebestyén Miklós).; ,,Nánási arcok” (videofilm. Htv, 1995. készítette: Rigó Tamásné, Czellér István).; A gyékényes asszony. Mesterségek, mesterek, sorsok. (dokumentumfilm. HTV, 2000. Készítette: Rigó Tamásné, Pál Kovács Krisztián).
Legfontosabb díjai:

1975. Debrecen Megyei Népművészeti pályázat I. díj
1982-1983- Budapesti Tavaszi Fesztivál – Fesztivál Díj
1986. Bp., IV. Tungsram Amatőr Művészei Seregszemle III. helyezés
1989. Nyíregyháza, Országos Népművészeti Kiállítás – gyékényfonásban ezüst plakett.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Völgyesi Zoltán tanár, főiskola docens
(1962. október 04., Zirc - )
Szülei: Völgyesi Zoltán és Grósz Erzsébet. Felesége: Lukács Katalin Éva középiskolai tanár. Gyermeke(i): Márta (1988), Tamás (1990), Árpád (1994).
Tanulmányai: Reguly Antal Általános Iskolda - Zirc. III. Béla Gimnázium - Zirc. Kossuth Lajos Tudományegyetem - Debrecen.
1987-ben szerzett diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen történelem-földrajz-filozófia szakon. 1987-1989-ig középiskolában tanított, 1989-től a debreceni Tanítóképző Főiskola (később Kölcsey F. Ref. Tanítóképző Főisk.) tanára. Főiskolai oktatói munkája mellett önálló kutatómunkát végez 1992-től folyamatosan. Hajdúnánás történeti vizsgálatával 1992 óta foglalkozik. A városi 1956-os eseményeinek feltárását több éven keresztül folytatta. Kutatás eredményeinek első összefoglalásaként 1993-ban megjelent a ,,Helyi forradalom Hajdúnánás 1956-ban” c. kötete a Nánási Füzetek sorozatban. Hajdúnánás és a hajdúvárosok történetével kapcsolatos kutatásairól több konferencián is beszámolt. 1999-ben sikeres PhD. doktori vizsgát tett, Summa cum laude minősítéssel. Hajdúnánás története továbbra is kutatási témája. Négy éve kezdte el a hajdúvárosok társadalomtörténeti vizsgálatát, ezen belül elsősorban az agrártársadalom 1945 és 1960 között átalakulását elemezte. 1998-ban elnyerte az MTE Bólyai-ösztöndíját a hajdúvárosok további vizsgálatához.
Főbb művei: Hatalom és társadalom a XX. század magyar történelemben. Az I. Országos Jelenkortörténeti és Konferencia előadásai. (társszerk.) Bp. Osiris K. – 56-os Intézet (1995), Kölcsey F. Ref. Tanítók. Főisk. Db. (1999), Helyi forradalom helytörténeti kutatásnak lehetséges forrásai, Kisvárosi történet: Az 1956-os forradalom és a zsidóellenes megmozdulások Hajdúnánáson (Bp. Osiris, 2001.) Tanulmányok 1993/1. Db. (1993. 94-104 o.), Az 1956-os forradalom Hajdúnánáson = Hitel, 1993/10. 20-39. o., Az 1956-os forradalom és megtorlás Hajdúnánás, Történeti Tudományok II. Db. 1994. 135-159. o., Az 1944 végi szovjet megszállás következményei egy kisvárosban. Tanulmányok 1994. 78-82 o. Db., Egy 1956-os antiszemita megmozdulás történeti hátteréhez. Történet tanulmányok III. Db. 1995. 141-155. o. ,,Majd meglátják a zsidók, mi lesz velük, ha az oroszok kimennek” (A forradalom alatti zavargások Hajdúnánáson). Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Bp. 1995. 303-313. o. Az agrártársadalom átalakulása három hajdúvárosban a háború után (1945-1949). Tanulmányok 1996. Db. 179-278.o., A hajdúvárosok agrártársadalma 1945-1958 között. Rákositól Kádárig. Fejezetek a legújabbkori magyar történelemből. Db. 1998. 46-60. o., Az agrártársadalom átalakulása Hajdúnánáson 1945-1956. Politika, gazdaság és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Db. 1999. 133-142.o.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

▲ Az oldal tetejére ▲

Nánási ki kicsoda - "V"