Nánási ki kicsoda - "B"

#

B. Tóth János Balogh Zsigmondné Császi Irén Dr. Berencsy Zoltán
Dr. Bacskai Antal Dr. Balogh Zsigmondné Baróthy Ilona Béres András
Bacskai Gábor Balogh Zsuzsanna Bernád Judit
Bagdi Ildikó Bán Árpád Bertalan Ferenc
Bagdi István (1924) Bán Elemér Bertók Gyula
Bagdi István (1951) Bán Ernő - Dr. Bódiné Matuz Mária
Bagdi Krisztina Bán Géza Bodnár Eszter Andrea
Bagosi István Baranyi Béláné Bodnár Lajos
Bagosi Zoltán Baráz Miklós Dr. Bodnár Zsolt
Bakó Andrásné - dr. Barcsa János Borbély Gábor
Balázs András Baróthy István Boros Miklós
Bálint Ferenc Dr. Batki Gyula Boros Sándor
Bálint Mária Batta László Borosné Nagy Erzsébet
Bálint Tatjána Bende Sándor Both Györgyné Orosz Júlia
Balla Árpád Benkő Lajos Brassay Károly
Balla Márta Benkőné Fehér Éva Brendzsákné Boros Anikó
Balogh Béla Berencsy Géza (1859) Buczkó József
- Dr. Balogh Zsigmond (1912)       Berencsy Géza (1886) - Buharov, Ivan (Hevesi Nándor)
Balogh Zsigmond (1943) Berencsy János  

 

 #


B. Tóth János festőművész, tanár
(1960. április 26., Hajdúdorog - )
Szülei: Tóth János és Kovács Julianna. Gyermeke(i): Tóth Gergő (1979).
1973-ban 13 évesen Hajdúdorogon részt vett egy rajzpályázaton, amelyen első helyezést ért el. Itt találkozott Bodó Károly debreceni festőművésszel, aki a kiállítást zsűrizte. Ekkor kezdett járni Hajdúdorogon az általa vezetett rajzszakkörbe. Itt ismerkedett meg a szakma alapjaival és kapott biztatást a további alkotó tevékenységhez. Az általános iskola elvégzése után a Tiszavasvári 115. Sz. Szakmunkásképző Intézetbe kerül, ahol gyógyszergyártó szakmát tanult. Levelező tagozaton leérettségizett a Tiszavasvári Váci Mihály Gimnáziumban. Időközben a művészi pályát sem hanyagolta el, járt a Tiszavasváriban akkor még működő képzőművész körbe. 1980-ban felvételizett a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola matematika-rajz szakára, amelyet 1985-ben végzett el. A főiskolán mesterei voltak Valkovits Zoltán és Bényi Árpád festőművészek. A főiskola minigalériájában volt önálló kiállítása és részt vett évfolyamtársaival csoportos tárlatokon is. Diplomaszerzés után is rendszeresen kiállított megyei képzőművészeti kiállításokon.
1986-ban és 1987-ben leginkább akvarelleket festett. Ezekből válogatott össze képeket az 1987-ben a Szombathelyi Megyei Művelődési Központban és Budapesten az Egészségügyi Minisztériumban rendezett kiállítására. 1989-ben közös kiállítása volt Pocsajban és a Békéscsabai Kner Nyomdában Pankotai Sándor festőművész barátjával. 1990 januárjától Tiszavasvári lakos. A kilencvenes években néhány évig Hajdúnánáson élt és alkotott. 1999 óta Budapesten él. Tanulmányúton járt Kínában. Elsősorban akvarelleket készít, de szívesen használ olajfestéket is. A tájképfestéshez vonzódik, a színnek és fénynek van nagy jelentősége munkáiban.

Kiállítások: Ahtopol (BG) (1983), Eszperanto Szövetség, Tokió (1985), MMIK, Szombathely - Egészségügyi Minisztérium, Budapest (1987), Művelődési Ház, Tiszavasvári (1991), Városi könyvtár, Tiszalök - Gyermekváros, Tiszadob (1993), Művelődési Központ, Hajdúnánás (1994), Szatmári Múzeum, Mátészalka (1995), Eszperanto szövetség, Hofburg, Bécs - Agrártudományi Egyetem, Debrecen - Tokaji Galéria, Tokaj - Mátyás Galéria, Hajdúszoboszló (1996), Art Galéria, Trieszt (1997), Platán Autóház, Nyíregyháza - Magyar Kultúra Alapítvány, Budapest (1998), Magyar Ház, Stockholm - Debreceni Orvostudományi Egyetem, Debrecen - Karda Galéria, Budapest - Művelődési Központ, Budakeszi (1999), Nagy Balogh Terem, Budapest (2000)
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000), artportal.hu (utolsó letöltés: 2020. 11.07.)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#


Dr. Bacskai Antal
gépészmérnök, ipari szakértő
(1939. február 21., Hajdúnánás - )
Szülei: Bacskai Antal gazdálkodó és Cs. Varga Zsuzsanna. Felesége: Szilágyi Emese dietetikus. Gyermeke(i): Antal (1969), Bálint (1970), Anikó (1972) és Emese.
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányait Hajdúnánáson végezte el. Református Kollégium Gimnáziuma - Debrecen. Nehézipari Műszaki Egyetem, gépgyártástechnológus szak - Miskolc (1961-1966). Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, hegesztő szakmérnök - Budapest (1969-1971).
1966-tól 1992-ig tudományos osztályvezető volt a budapesti Vasipari Kutató Intézetnél. 1992 és 1996 között az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyeletnél volt tudományos tanácsadó. 1996-tól 2001-ig a Corrocont Kft.-nél dolgozott, mint diagnosztikai igazagtó.
1977-ben egyetemi doktori címet szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.
Publikációi: Több mint 120 műszaki szakcikk és előadás magyar, angol, orosz és finn nyelven.

[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)] [Fotó forrása: https://ttre.hu/tartalom/3381/3/keruleti/a-talalkozas-fontossaga, a fotó készítette: Bodonovics István (utolsó letöltés: 2020.11.30.)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 


Bacskai Gábor
ügyvezető igazgató, karosszéria lakatos mester
(1947. november 12., Hajdúnánás - ) 
Szülei: Bacskai Gábor és Berecz Zsuzsanna. Felesége: Herperger Piroska női szabó. Gyermeke(i): Bacskai Gabriella (1977), Bacskai Anita (1982).
Tanulmányai: Általános iskolai és középiskolai tanulmányait Hajdúnánáson végezte. Végzettsége karosszéria lakatos mester.
Munkahelye(i): 1978-tól vállalkozó, 1990 és 1998 között önkormányzati képviselő, később a Zenith Trade Kft. munkatársa volt.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 


Bagdi Ildikó tanító
(1972. július 9., Hajdúnánás - )
Szülei: Bagdi Sándor gépkocsivezető és Tóth Zsuzsanna Erzsébet hivatalsegéd. Gyermeke(i): Molnár Noémi Ildikó (1993) és Borsi Eszter Panna (1999). 
Tanulmányai: Alap- és középfokú tanulmányait Hajdúnánáson végezte. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, tanító szak - Debrecen (1991-1994). Debreceni Egyetem, biológia tanár szak (1997-2002).
1995 óta a Makláry Lajos Művészeti Iskola és Gimnázium (ma: Bocskai István Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium) tanára. 

[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 


Bagdi István
tanár, kollégiumi igazgató
(1924. augusztus 21., Debrecen - 1983., Hajdúnánás)
Szülei: Bagdi István fényképész és Sándor Etelka háztartásbeli. Felesége: Fodor Iérn BM irodatiszt. Gyermeke(i): Márta (1949), István (1951), Csaba (1958).
Tanulmányai: Elemi és középfokú tanulmányait  szülővárosában végezte. Felsőfokú tanulmányait szintén Debrecenben végezte. Először a Református Tanítóképzőben végzett tanítói szakon, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemen pszichológia-logika képesítést szerzett. 1948 és 1951 között a hajdúnánási gyermekotthon igazgatója volt. 1951-től 1980-ig a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola Kollégiumának igazgatójaként dolgozott. Több éven keresztül Hajdúnánás Város Tanács tagja, szakfelügyelő. Megkapta az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést. 

[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)] 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 

Bagdi István népművelő-könyvtáros
(1951. január 22., Hajdúnánás - )
Szülei: Bagdi István és Fodor Irén. Feleségével, Kovács Máriával 1994-ben házasodtak össze. Három gyermekük született: Bagdi Krisztina (1975), Bagdi István (1978) és Bagdi Endre (1988).
Tanulmányai: Általános iskolai tanulmányait Hajdúnánáson végezte, majd szintén szülővárosában, a Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban tanult tovább. Ezt követően a debreceni Tanítóképző Főiskolán tanult tovább.
1976 és 1985 között könyvtáros volt a hajdúnánási 125. Számú Szakmunkásképző Intézményben. 1985 és 1988 között népművelő a Veres Péter Művelődési Központban Balmazújvároson. 1988 és 1991 között a biharkeresztesi Művelődési Központ igazgatója volt. 1991 és 1993 között nevelőtanár Hajdúdorogon a Mezőgazdasági Szakmunkásképzőben. 1992 és 1996 között a Hajdú-Bihari Napló munkatársa. 1993 óta írásai jelentek meg a Hajdú-Bihari Naplóban és a Hajdúnánási Újság hasábjain.
Főbb műve(i): A giliszta álma c. verses kötet (Hajdúnánás, 1993).
Filmszerep: A másik ember iránti féltés diadalma c. filmben (40 labor, 2000).
Róla megjelent írás(ok): Bereczki K.: Humorban nem ismeri a tréfát. H-B N. 1993. 

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 


Bagdi Krisztina
  tanító, művelődésszervező, képzőművész
(1975. június 27., Hajdúnánás - )
Édesanyja Mikó Erzsébet.
Tanulmányai: 2. Számú Általános Iskola Hajdúnánás, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium Hajdúnánás, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen (rajz-vizuális nevelés, 2000).
Grafikáival és tűzzománcaival már főiskolás korában is több kiállításon szerepelt, de foglalkozik színpadi díszlet- és jelmeztervezéssel is. 2017 és 2018 között az InterMedius Net  informatikai és szolgáltató Kft.-nél dolgozott. Jelenleg Debrecenben él.
Kiállításai: Kölcsey Ferenc Református Tanítkóképző Főiskola Debrecen (1977); Szarvasi Művésztelepen készült grafikáiból (csoportos); Debrecen-Nagyerdei Kollégium, grafika (1977); Debrecen-Nagyerdei Kollégium – Nuridsány Éva és tanítványai tűzzománc munkáiból (1988); tűzzománc Db. (1999); DATE-Agrárközművelődési Napok (1999. nov.); Kölcsey F. Tanítóképző Főisk. IV/8-as csoport zárókiállítása Db. (2000. jún.). Díszlet- és jelmeztervezés – Szín-Kör Alapítvány: 1999.Hugo, V.: A királyi mulat, 1999. Egy csavargó asszony vallomásai (1999), Kapolcs, Művészetek Völgye-Romhányi József: Misi meséi... 2000 július: Veszprém, Veszprémi utcafesztivál-Hegyi Füstös István: A Világszép Sárkány Rózsa.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 

Bagosi István tanár
(1928., Hajdúnánás - 1998., Hajdúnánás)
A Bagosi család Nagyszalontáról került Hajdúnánásra, ahol az 1600-as években telepedtek le. Édesanyja az utolsó hajdúkapitány (Sillye Gábor) unokája volt, édesapja pedig a város pénztárnoka.
Elemi és középiskolai tanulmányait Hajdúnánáson végezte. 1946-ban érettségizett, majd tanítói képesítést szerzett. 
Előbb tanyasi tanító volt, majd a város különböző általános iskoláiban dolgozott egészen nyugdíjazásáig. Munkáját Pedagógus Szolgálati Érdeméremmel és Társadalmi Munkáért kitüntetéssel ismerték el.
Már a gimnáziumban kitűnt jó rajzkészsége. Itt életre szóló indíttatást kapott Farkas György festőművésztől, aki megszerettette vele a festést és a rajzolást. Szabadidejében sokat festegetett, sőt írt is.
Már 1947-ben volt eg kiállítása Csontos Gáborral közösen. Az utóbbi famatszeteket állított ki, ő pedig rajzokat és festményeket. A nánási újság meleg hangú cikkben emlékezik meg a kiállításáról (Nánási Szabadság 1947. március 7., 4. oldal).
Témái közül kiemelkedik a hazai táj, a paraszti élet ábrázolása. Rajzai, versei többször megjelentek a helyi újságban, az Őszidő című nyugdíjas lapban, és az Őszikék című megyei újságban is. Sajnos mire több ideje lett volna a festegetésre, életművének rendezésére, festményeinek - kiállításokon - szélesebb körben való megismertetésére, elragadta őt a halál.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 


Bagosi Zoltán
fotós, grafikus
(1968. december 12., Debrecen - )
Szülei: Bagosi István és Bacskai Erzsébet
Tanulmányai: Hajdúnánási 2. Számú Általános Iskola, hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium.
A Természet magazinban 1995 óta minden számban fotó illusztrációi jelennek meg.
Újságok, amelyben fotó illusztrációi megjelentek/megjelennek: Természet magazin, Élet és Tudomány, Pesti Est Junior, Nők Lapja, CKM magazin, Propaganda-Reklám Újság, EAZA News nemzetközi hírújság, Das Tier magazin, Népszabadság, Családi Lap, Madártávlat. Fm.: Bakonyi Gábor: Álattan (egyetemi tankönyv); Buzás Balázs: Varánuszok; Sátorhelyi Tamás: Kaméleonok; Mirtse Áron: Kaméleonok; Buzás Balázs: Víziagámák; Magdolna Hargittai: Upptack symmetri!; Kisgyermekek nagy képeskönyve; Állatok az állatkertben; Az életkert csodái; Budapest Zoo (Tájak, korok, múzeumok sorozat); Nagy Zoltán: Kétéltűek és hüllők a terráriumban; Gera Pál: Ismerjük meg hazánk menyétféle ragadozóit, Gera Pál: Állatkerti történetek.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 


Bakó Andrásné
(születési név: Makai Mária Magdolna) óvodapedagógus, óvodavezető
(1940. február 9., Veszprém - )
Szülei: Makai Mihály és Interviszt Rozália. Házastársa: Bakó András szakoktató. Gyermeke(i): Andrea (1963) és András (1969).
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányait Nagyvázsonyban végezte el. Batsányi János Általános Gimnázium - Tapolca. Állami Óvónőképző - Veszprém. Óvónőképző Intézet - Szarvas.
1957 és 1961 között óvónőként dolgozott a tapolcai 2. Számú Óvodában. 1961 és 1961 között képesítés nélküli tanító volt Magyarpolányban. 1962-1963-ig Balmzújvárosban dolgozott képesítés nélküli tanítóként. 1963-ban került Hajdúnánásra, ahol 1966-ig állandó helyettes a város óvodáiban, majd 1966 és 1970 között beosztott óvónő az akkori 1. Számú Óvodában. 1970-től 1995-ig óvodavezető a 2. Számú, majd a 3. Számú Óvodai Egységben. 1995 decemberében került nyugállományba.
A vezetése alatt álló óvodákban több új kezdeményezést valósított meg munkatársaival. Először szerveztek a városban szülő-nevelő találkozót, valamint elsők között készítettek és nyertek pályázatokat. A szülőkkel közösen létrehozták a 8. Számú Óvodában az Eszterlánc Alapítványt.
Tagja volt a HNF Fogyasztók Tanácsának. "B" vizsgás vitorlázó repülő.
Róla megjelent írás(ok): Pedagógusok Lapja (1989), Óvodai Nevelés (1989), Nánási Újság (1989).
Kitüntetései: Miniszteri Dícséret (1972). Kiváló Munkáért (1980), Kiváló Pedagógus (1989).
Bakó Andrásné: "Az egységhez tartozó óvodákban igényes szakmai munkára, a gyermekek testi és lelki nevelésére, egymás elfogadására, megbecsülésére nag hangsúlyt helyeztem. Büszke vagyok az intézmény dolgozóira, akik mellettem álltak és támogattak a feladatok megvalósításában." 

[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 

Balázs András vállalkozó, rallycross versenyző
(1959. április 30., Hajdúnánás - )
Szülei: Balázs András és Harman Zsuzsanna. Gyermekei: Nóra (1979), Péter (1980), Ádám (1987) és Brigitta (1993).
Tanulmányai: Az általános iskolát Hajdúnánáson végezte, majd Nyíregyházán a 110-es Ipari Szakmunkásképző Iskolában szerzett karosszérialakatosi képesítést.
1973-1979-ig  az AFIT Autójavító műhelyében dolgozott, majd 1983-tól vállalkozó Hajdúnánáson. Foglalkozott vendéglátással, autójavítással, majd autósboltot nyitott. 1993-ban épült fel autó- és karosszériajavító műhelye.
Az Országos Rallycross Bajnokságon a Divízió I A csoportjában 1994-től kezdett indulni. 1994-ben a Si-Mo Racing Team, 1995-1996-ban az Érdi Rally Team, majd 1997-től a Top Cross Team Hajdúnánás Autósport Egyesület színeiben versenyzett. A TCT megalakulása óta ő az egyesület elnöke. A Rallycross Bajnokságon 1994 és 1995-ben II. helyezett, 1996-ban bajnok, 1997 és 1998-ban III. helyezett, 1999-ben bajnok, 2000 és 2001-ben II. helyezett volt. Számos különdíj tulajdonosa is. 2002 óta már nem folytatja a versenyzést, de továbbra sem szakadt el a rallycrosstól: versanyautókat épít és fontosnak tartja a fiatal versenyzők szakmai támogtását és segítését.
Róla megjelent írások: Nyughatatlan vállalkozó Hajdúnánáson = Magyar Hírlap 1993. 142. jún.21. mell. 4.p.; A rallikrossz szerelmese = Táj-Kép 1994. 17. ápr.28. 7.p.; Ralikrossz OB - 1: A bajnokság első helye a Divízó I-ben már eldőlt = Hajdúnánási Újság 1996. 19. szept.13. 4.p.; Bajnoki cím Hajdúnánásra = Navigátor 1997. 2. 12.p.; Balázs és a sárga csoda = Nemzeti Sport 1997. 31. febr.1. 12.p.; Az új csoda = Sport plusz foci 1997. 20. máj.16. 16.p.; Hajdúnánási pilóta rajt-cél győzelme = Hajdú-Bihari Napló 1999. 124. máj.31. 8.p.; Balázs nem tippel = Nemzeti Sport 1999. 192. júl.16. 19.p.; Balázs András a királykategória bajnoka = Nemzeti Sport 1999. 294. okt.28. 18.p.; Balázs András = Motor Sport Magyarországon 1999. 31. 30-31.p.; Megőrizni a bajnoki címet: Interjú Balázs András Rally Cross-versenyzővel = Új Hónap 2000. márc. 45.p.; Rally cross = Shake 2000. 21.p.; Ismét Nyírádon - Balázs András = Hajdúnánási Újság 2000. 25. dec.9, 6.p.;
Az említett lapokon kívül más sajtóorgánumokban is található róla említés: Autó Motor, Rallye Press, Autó Sport, Autó 7, Rally Sport, Kelet Magyarország és Autós Világ.  

[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 

Bálint Ferenc mentős, novellista
(1926., Hajdúnánás - 2000., Hajdúnánás)
Hajdúnánáson járt elemi iskolába és gimnáziumba, 1944-ben érettségizett. Pallagon folytatott agrártudományi tanulmányokat, de 1949-ben, mint értelmiségi szülők gyermekét (apja passzusíró volt a városházán), minden indoklás nélkül eltávolították az egyetemről. Több munkahely után 1959-ben a hajdúnánási mentőállomásra került, ott dolgozott nyugdíjazásáig mentő- illetve szakápolóként.
Nyugdíjasként kezdett írni. 1993-ban „Az énekes koldus és más elbeszélések” című 22 novellából álló pályázati anyagot adott be a Móricz Pál Városi Könyvtárhoz, melyek még kiadásra várnak. A Hajdú-Bihari Naplóban jelentek meg Röhög a vaddisznó, Az énekes koldus és Az obsitos ló című írásai. Más írásait az Amatőr Költők és Írók Országos Szövetsége tette közzé a pápai csoport negyedévenként megjelenő irodalmi lapjában. Utolsó éveiben a Hajdúnánási Szellemi Műhely tevékenységébe is bekapcsolódott.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 

Bálint Mária pszichológus, egyetemi tanársegéd
(1967. november 20., Debrecen - )
Szülei: Bálint Ferenc és Mezei Mária. Házastársa: Varga Zoltán programtervező matematikus.
Tanulmányai: Hajdúnánási 2. Számú Általános Iskola, majd a szintént hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium. Kossuth Lajos Tudományegyetem - Debrecen.
Klinikai szakpszichológus és mentálhigiénikus. 1993-1997 DOTE Orvosi Pszichológiai Oktatócsoportjának, 1997-től a DOTE Magatartástudományi Intézetének munkatársa. A 2000-es évek elején a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Magatartástudományi Intézet munaktársa volt. 
1991-1998 között az alábbi szakképzésekben vett részt: 1991-1998 családterápiás, 1994-97. hipnoterápiás, 1991-1997 pszichodráma kooterapeuta, 1991-93 autogén tréning, 1994-1997 NLP. 
Több konferencia szervezésében vett részt, így a VI. Családterápiás Világkonferencia Előkonferenciája. (Db.,1994.), VI. Családterápiás Világkonferencia (Bp, 1994.), Európai Hipnózis Konferencia (Bp., 1996.). Kutatási területeivel összefüggő külföldi útjai, konferenciák: München M.E. Hypnosis Conference (1995), Heidelber Family Therapy Conference (1996), Heidelberg Workshop on Family Therapy (1996), Rottweil Self-hypnosis Workshop (1997). Tagja a Magyar Pszichológus Kamarának, a Magyar Pszichológia Társaságnak.
Főbb munkái: Vargáné Bálint Mária-Kovácsné Török Zsuzsa: Az abortusz pszichésprevenciója.=Abortuszprevenció Db. Nonparel K., 1999.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 

Bálint Tatjána tanár
(1944. május 17., Beregdaróc /Ukrajna/ - )
Tanulmányai: Vilniusi Zeneakadémia, zongora művész-tanár szak - Litvánia (1965-1972).
Hajdúnánáson a Makláry Lajos Általános Művészeti Iskola és Gimnázium (ma: Bocskai István Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium) pedagógusa. Jelenleg is Hajdúnánáson él, nyugdíjas.

[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 

Balla Árpád református lelkész
(1910., Kispest - 1982.)
Kispesten született református, vasutas családban 1910-ben. A négy elemi elvégzése után (1916-1920) a Budapesti Református Főgimnázium diákja lett és ott is érettségizett. A budapesti Református Teológiai Akadémiának 1928-tól lett hallgatója. A Tiszántúlon, Hajdúnánáson 1933. szeptember 15-én kezdte meg szolgálatát, és a következő év január 31-ig maradt ott. A következő állomása Orosháza lett.
1941-ben munkatársa lett a Kodolányi János és Simándy Pák szerkesztésében megjelenő Tiszántúl című lapnak, amely a népi írók csoportjának újságja volt. járja az országot Ózdtól Debrecenig, Kisújszállástól Pécsig, Hajdúnánástól Balatonszárszóig.1945. december 1-én elfoglalta a hajdúnánási lelkipásztori állást.
Az iskolák államosítása után száz református lelkipásztor került feketelistára, köztük Balla Árpád is. 1951-ben az egyházi bíróság elmozdította a helyéről, de 1957-ben visszahívta a hajdúnánási gyülekezet.
1970-ben vonult nyugdíjba. 1982-ben hunyt el. A hajdúnánási temetőben egyik kedves tanítványa, az országos zsinat lelkészelnöke, dr. Hegedűs Lóránt mondott beszédet.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

 

Balla Márta  ⇒ Gacsályiné Balla Márta

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 


Balogh Béla 
középiskolai tanár, nyugalmazott gimnáziumi igazgató
(1928. január 5., Hajdúbagos - )
Szülei: Balogh Endre és Cziszár Margit. Felesége Török Gizella nyugalmazott tanító. Gyermekei: Béla (1955), Endre (1957), Tibor (1959), Judit (1961).
Tanulmányai: Debrecenben a Kossuth Lajos Tudomágy Egyetem Bölcsésztudományi Karon orosz-német-filozófia szakot végzett. Pártfőiskola, politikai gazdaságtan.
1955 és 1959 között Berettyóújfaluban tanított. 1959-től 1988-ig Hajdúnánáson a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium igazgatója.
Kitüntetései: KISZ Érdemérem (1968), Munkaérdemrend Ezüst fokozata (1970), Ifjúságért Érdemérem (1972), Maróthi György Ped. Díj és Emlékérem (1973), Kiváló Társadalmi Munkáért (1980), Miniszteri Dicséret (1984), Honvédelmi Érdemérem (1984), Kiváló Pedagógus (1986), Iskolánkért (1988), Pedagógus Szolgálati Érdemérem (1988).

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

 

Dr. Balogh Zsigmond jogász
(1912., Berekböszörmény - 1998., Hajdúnánás)
Kisgyermekkorában került Hajdúnánásra, mikor a családja ide költözött. Hajdúnánáson járt elemi iskolába, középiskolába és itt is érettségizett 1930-ban. Szegeden folytatott jogi tanulmányokat, diplomája megszerzése után gyakornok lett a nánási városházán.
Később különböző hivatalokat viselt, volt alpolgármester is, ebbéli minőségében ő avatta fel a Petőfi-szobrot 1946-ban. A II. világháborúban főhadnagyként került orosz hadifogságba Szibériában, ahol két és fél évet töltött. A tanácsrendszerben jogügyi előadó és igazgatási osztályvezető volt. Hosszú éveken át volt a város légóparancsnoka.
Egész munkáséletét egyetlen helyen, a hajdúnánási városházán, tanácsházán töltötte, 1972-ben került nyugállományba. Nyugdíjas évei alatt és különböző gazdasági egységeknél jogtanácsosként működött. Házasságot 1939-ben kötött, felesége Baróthy Ilona, az akkori református lelkész lánya lett. Két fiúk született: Zsigmond és András.
Dr. Balogh Zsigmondot 1998. július 6-án, 87 évesen helyezték örök nyugalomba Hajdúnánáson.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

 

#

 

Balogh Zsigmond tanár, iskolaigazgató
(1943. december 6., Hajdúnánás - )
Szülei: Dr. Balogh Zsigmond és Baróthy Ilona. Felesége: Császi Irén középiskolai tanár. Gyermeke(i): Ildikó (1969) és Enikő (1971).
Tanulmányai: Hajdúnánáson az 1. Számú Általános Iskolában és a Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban tanult, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen szerzett diplomát.
1969 óta (hat év kivételével) a hajdúnánási Makláry Lajos Ének Tagozatos Általános-, Közép- és Zeneiskolában dolgozott, amely intézménynek 1982 augusztusától az igazgatója. Tagja volt az Új Magyar Iskoláért Pedagógiai Egyesületnek, a Közoktatási Szakértők Egyesületének, a Magyar Történelmi Társulatnak, a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak. 1996-ban szakértői, 1997-ben közoktatás-vezetői diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1991 óta az értékközvetítő és képességfejlesztő programú iskolák régióvezetőjeként tevékenykedik. Rendszeresen közoktatási, szakértői, vezetői munkája mellett részt vett a miniszter megbízásából a kerettanterv elkészítésében. Szülővárosában többféle társadalmi megbízást kapott. A Hajdúnánás Televízió Kuratóriumának elnöki tisztségét is viselte. Jelenleg nyugdíjasként él Hajdúnánáson. 
Kitüntetései: Miniszteri Dicséret kiváló munkájáért

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 


Balogh Zsigmondné Császi Irén
magyar-orosz szakos középiskolai tanár
(1943. szeptember 22., Hajdúnánás - )
Szülei: Császi Lajos és Nagy Margit. Házastársa Balogh Zsigmond tanár, iskola igazgató. Gyermeke(i): Balogh Ildikó (1969), Balogh Enikő (1971).
Tanulmányai: Általános és gimnáziumi tanulmányait Hajdúnánáson végezte, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen diplomázott. 
1968 és 1981 között az 1. Számú Általános Iskola (Makláry Iskola), 1981-től a Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban tanított. 1989-1991 szaktanácsadó orosz nyelvből.
Kitüntetések: Miniszteri Dicséret (1981), Soós Gábor Alapítvány Díja (1994), Makláry Lajos Pedagógiai és Közművelődési Díj (1998).
Külön közlés: "Gyakorló pedagógus vagyok. Az elismeréseket elsősorban tanítványaim irodalmi és anyanyelvi verseny- és felvételi eredményeiért kaptam.” (Balogh Zsigmondné Császi Irén)

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 

Dr. Balogh Zsigmondné Baróthy Ilona tanítónő
(1911. november 26., Hajdúnánás - )
Szülei: Baróthy István lelkipásztor és Sebestyén Ilon. Házastársa: Dr. Balogh Zsigmond jogügyi főelőadó. Gyermeke(i): Zsigmond (1943) és András (1945).
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányait Hajdúnánáson végezte. Debreceni Tanítóképző fősikolán diplomázott (1930-1933).
1933-1973-ig hajdúnánás Leányiskolában dolgozott, majd 1973-1976-ig a hajdúnánási 1. Számú Általános Iskola pedagógusa volt.
Kitüntetései: Kiváló Munkáért (1965).

[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)] 
 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 

Balogh Zsuzsanna gazdálkodó
(1835. június 18., Hajdúnánás – 1909. február 11., Hajdúnánás)
Szülei: Balogh János és Kövér Sára. Mindkét ágon nemesi származású volt. Édesanyja Hajdúböszörményben született (Ott a taktakenézi Kövér család tősgyökeres volt).
Zsuzsanna módos, tehetős családból származott, amelynek szerepe idővel nőtt Hajdúnánás város életében. 
Édesapja, Balogh János városi tanácsnok volt (Zsuzsanna születésekor, még nem, de már 1842. április 2-án - László fia születésekor - igen.) Keresztapja Lente Miklós a város főhadnagya (1841-45) volt. 
Zsuzsanna 1842-ben született László nevű testvére csecsemőként meghalt. 1843. szeptember 15-én megszületett a szintén László névre keresztelt testvére, akinek keresztapja Kovács Imre tanácsnok volt (Abban az időben, ha egy gyerek meghalt, akkor a következő azonos nemű utódnak gyakran adták az előző nevét, hogy az a családban fennmaradjon.) 
1860-ban Zsuzsanna férjhez ment a szintén nemesi származású Csiszár Imréhez. Imre és két húga még kisgyermekként elvesztették szüleiket, így anyai "nagyattyuk" nevelte-házasította meg őket - a kor szokásához viszonyítottan is kiugróan fiatal korukban. 
1860-ban és 1861-ben Imrének és Zsuzsannának két gyermeke is halva született, majd 1864-ben megszületett Lajos névre keresztelt gyermekük. 
Zsuzsanna - Draviczky Imre forrásmegjelölés nélküli közlése szerint - Csiszár Imre erkölcsileg kifogásolt viselkedése miatt, jópár év (körülbelül 16 év) házasság után elvált férjétől. Egyetlen közös gyermekük, Csiszár Lajos, 21 éves korában tüdővészben elhunyt.
Mivel Zsuzsannának nem volt élő gyermeke, így alapítványával a református egyházat és a várost is jelentősen támogatta. A városnak adományozott több mint 71 kh. földet azzal a feltétellel, hogy jövedelméből a hajdúnánási szegény özvegyeket és árvákat támogassák.

A Gazdacímtár 1897-es kiadása szerint Zsuzsanna birtoka összesen 117 hold volt, amely 29 hold szántóból, 77 hold rétből, 4 hold legelőből, 2 hold szőlőből, ill. 5 hold egyéb területekből állt. Birtokán önállóan gazdálkodott.
Hajdúnánáson emlékét őrzi a róla elnevezett utca.

[Adatközlő: dr. Csorvássy István] 


 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 


Bán Árpád
 tanító, rajztanár, költő
(1906., Hajdúnánás - 1993., Debrecen) 
Pedagóguscsaládból származott. Nagykőrösön szerzett tanítói oklevelet és 1930-ban lépett a pedagóguspályára. Először Pátrohán, majd közel 40 éven át Hajdúnánáson tanított magyart, történelmet és rajzot. Nyugdíjasan Debrecenben költözött. Versei a Tanítók Lapjában jelentek meg.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 


 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

 


Bán Elemér operaénekes, színművész
(1917. október 8., Hajdúnánás - 2019. március 19., Debrecen )
Szülei: Bán Géza és Schönhofer Eugénia. Felesége: Bán Elemérné. Gyermeke(i): Bán Márta (1943).
Tanulmányai: Az elemi iskolát Hajdúnánáson, míg a középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte el. A budapesti Zeneművészeti Egyetemen diplomázott, ahova azonnal a harmadik évfolyamba vették fel és Walter Margit növendéke volt. 
Kiváló énekhangját még gyermekkorában Makláry Lajos karnagy fedezte fel Hajdúnánáson. Debrecenben kezdett el járni Hoór-Tempis Erzsébet énekművész és -tanárhoz, akinek 2 évig volt a tanítványa.  Szintén Debrecenben találkozott először a színházzal, amikor a Zenede növendékei a városi dalárdával együtt mutatták be A corneville-i harangokat
1941-ben végzett a főiskolán, és András Béla karnagy Kolozsvárra szerződtette az akkor megalakult Nemzeti Színház operatársulatához. Alapvetően lírai tenorként tartották számon, de sokoldalúsága már ekkortájt megnyilvánult. 1941-1944-ig a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja volt. 1945 őszig az Operaház, ezt követően 1949-ig a Szegedi Nemzeti Színház, majd 1949-től 1977-ig, nyugdíjazásáig, a Debreceni Csokonai Színház tagja, ahol 1994-ben a színház örökös tagjává fogadták. 1978-1996 mint nyugdíjas még tovább dolgozott. Operaénekesi pályafutása alatt eljátszott 40 operai, 36 operetti, 35 prózai szerepet és 11 vígjátéki szerepet. 1978-ban vonult nyugdíjba. 101 éve korában hunyt el Debrecenben.
Kitüntetései: Miniszteri Dicsérő Oklevél (1959), Szocialista Kultúráért (1963,1977). 

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000), haon.hu - "Elhunyt Bán Elemér operaénekes, a Csokonai Színház örökös tagja" (utolsó letöltés: 2020.11.11.)] 
 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

 


Bán Ernő 
kántor-tanító, igazgató
(1899., Hajdúnánás - 1991., Hajdúnánás)
Hajdúnánási pedagóguscsaládból származott. A debreceni Református Kollégium Tanítóképző Intézetében szerzett kántor-tanítói oklevelet, s 1919-1922-ig a Bereg megyei Nagylónyán tanított. Onnan került Tedejre, s 1930-tól tanított Hajdúnánáson. Az iskolák államosítása előtt a hajdúnánási Református Elemi Népiskola igazgató-tanítója volt. Hatvanöt éves koráig dolgozott, arany-, gyémánt- és vasdiplomás pedagógusként, 91 évesen hunyt el. Volt városi pedagógus, szakszervezeti titkár, tevékeny részt vállalt a városi énekkar munkájából, esetenként, mint kántor-helyettes megszólaltatta a ref. templom orgonáját is. A református egyháznál presbiter volt, idős korában is énekelt egyházi temetéseken. A mindhalálig tevékeny „Ernő bácsi” nagy megbecsültségnek örvendett Hajdúnánáson.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] [Fotó: Bán Ernő és felesége]
 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#


Bán Géza református tanító, igazgató
(1866., Végvár - 1951., Hajdúnánás)
1885-ben tanítóként került Hajdúnánásra, később elemi iskolai és ipariskolai igazgató lett. 1929-ben vonult nyugdíjba, ekkor az Országos Református Tanítóegyesület tiszteletbeli elnökévé választották. A Debreceni Protestáns Lap hasábjain és a Tanítók Lapjában cikkei jelentek meg (1912).

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

 

Baranyi Béláné tanár
(1967. november 9., Békéscsaba - )
Tanulmányai: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola - miskolci tagozata, zongora szak (1994-1998).
A Makláry Lajos Általános Művészeti Iskola és Gimnázium (ma: Bocskai István Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium) pedagógusa.

[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Baráz Miklós tanár, iskolaigazgató
(1924. szeptember 21., Hajdúnánás - )
Szülei: Baráz Miklós és Vitéz Zsuzsanna. Felesége: Farkas Judit tanár. Gyermeke(i): Éva (1954).
Tanulmányai: Elemi iskola és Református Gimnázium - Hajdúnánás. Pedagógiai Főiskola, magyar-ének szak - Eger (1949-1952).
1951-től 1953-ig általános iskolai tanár Püspökladányban, majd ezt követően Budapesten a XXI. kerületben általános iskolai igazgatóhelyettes, ezután pedig szintén Budapesten a XX. kerületben általános iskolai igazgató
Publikációja jelent meg  Köznevelés 1974 decemberi és az 1976. évi decemberi számokban, illetve a Kritika 1974/6. számában.
Kitüntetései: Ifjúságért  Érdem Érem (1981), Munka Érdemrend ezüst fokozat (1986), Pedagógus Szolgálati Emlékérem (1986).
Róla: Rádiós műsor "A hét embere" 1999-ben.
Külön közlés: "Egész életemet a pedagógus pályán töltöttem, mint iskola igazgató munkálkodtam." (Baráz Miklós)

[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)] 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

dr. Barcsa János tanár
(1871., Tetétlen - 1910. szeptember 15., Debrecen)
Tetétlenen végezte el az elemi iskolát, majd a debreceni Református Kollégium diákja lett. A jó tanulók közé számított, amit az is jelez, hogy nyolcadikos korában három pályamunkával is díjat nyert. Szülei papnak szánták, ő azonban a történelemmel jegyezte el magát. 1892-ben be is iratkozott a pesti egyetem latin-történelem szakára. Tanulmányait 1895-ben egy időre félbeszakította, majd egyéves katonáskodás után visszatért az egyetemre, ahol tanári alapvizsgát tett. Ezt követően egy évig a berlini egyetem előadásait hallgatta. Hazatérése után 1898-ban tanári szakvizsgát tett és a hajdúnánási Református Gimnázium tanára lett. Az itt töltött négy év azonban nemcsak tanítással telt el: ekkoriban kezdte publikálni tanulmányait (ezek egy része a gimnázium évkönyveiben jelent meg), s itt írta a fő művének tekinthető „Hajdú-Nánás Város és Hajdúk története” című monográfiát. Tanárként sem feledkezett meg diákkoráról, arról, hogy származása miatt milyen problémákkal, nehézségekkel kellett szembenéznie, ezért ösztöndíj-alapítványokat létesített. Bármennyire jól érezte is magát Hajdúnánáson, mégis hamarosan megvált a gimnáziumtól, s megpályázta a nagyobb lehetőségeket biztosító debreceni kollégium tanítóképzőjében megüresedett állást. Rövidesen a debreceni egyházmegye iskoláinak felügyelője lett.
Rengeteg megbízatást vállalt: a Debreceni Tanári Kör jegyzője, a Gönczi Egyesület elnöke, a Magyar Református Tanítók Országos Egyesületének választmányi tagja, az egyesület lapjának munkatársa, a Csokonai Kör tagja volt. 1908-tól a Tiszántúli Református Egyházkerület levéltárnokaként dolgozott élete végéig.
Főbb munkái:

  • Hajdú-Nánás Város és a Hajdúk története (Hn. 1900)
  • A hajdúnánási Evangélikus Református egyház története (Db. 1899.- Klny, a Debreceni Protestáns Lapok 1899. számaiból)
  • A Debreceni Kollégium és pártikulái (Db. 1905)
  • A szabadság eszméje a XVII. században (Hn. 1898)
  • A debreceni egyetem története = DKK 1910.
  • Emlékbeszéd Diószegi Sámuelről = Növénytani Közl. 1907.

Róla megjelent írások: Barcsa János emlékezete, Vál., bev. Dankó Imre (Db. 1971); Czeglédi László: Barcsa János városunk első történetírója = -: Nánáson éltek, alkottak (Hn. 1988);  Héthy Zoltán: Barcsa János= Könyvtáros. 1972. 1. sz.
Emlékét őrzi Hajdúnánáson: Barcsa János utca. A Bocskai István Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Polgári utcai Tagintézményének udvarán egy Barcsa János-szobor (megj.: az iskolák egyesítése előtt ez az iskola róla volt elnevezve); Barcsa János-emlékoszlop a Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium parkjában.
Barcsa Jánosról bővebben olvashatnak oldalunkon: http://www.nanaskonyvtar.hu/page.php?id=156&s=barcsa-janos-1871-1910

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Baróthy István református lelkész
(1883., Debrecen - 1912. április 18., Hajdúnánás)
Tanulmányait Debrecenben végezte, 10 hónapig ugyanott helyettes lelkész. Szentesen 14 hónapig segédlelkész volt. 1910. június 16-án hajdúnánási református lelkésszé választották meg.
Munkája: Az emlékezés oltára. Emlékbeszéd Szentesen Szűrszabó Nagy Imre emlékünnepélyén (Hajdúböszörmény 1910).

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Dr. Batki Gyula orvos
(1932 - 1999)
Középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte, majd ugyanitt szerzett orvosi diplomát 1958-ban. Első munkahelye Hajdúnánáson volt, ahol körzeti orvosként dolgozott. Később a szakorvosi vizsga megszerzése miatt ismét Debrecenbe került a fogászati klinikára, ahol fogorvosi képesítést kapott. Ezt követően Sárospatakon folytatta gyógyító tevékenységét, ahonnan 1977-ben ismét visszatért Nánásra. Feleségével együtt dolgoztak a Városi Rendelőintézetben.
Körzeti orvosként, fogászként az eltelt évtizedek alatt sok nánási embert gyógyított meg. Munkáját egy híres orvos mondása szerint végezte: „Az a jó orvos, akitől úgy jön ki a beteg, hogy megkönnyebbülést érez.”
1992-ben vonult nyugdíjba. Nyugdíjas évei alatt is mindig készen állt a gyógyításra.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Batta László gazdálkodó
(1862., Hajdúnánás - ?)
Felesége: Szabó Zsófia.
Fiatal éveiben édesapja birtokán dolgozott, 1886-tól önállóan gazdálkodott. Az I. világháború alatt a városi mázsák kezelője volt 3 évig, 6 évig pedig a városi szeszfőzde üzletvezetője. Tagja volt a hajdúnánási Református Egyház Presbitériumának. Alapító – és választmányi tagja volt a Polgári Olvasókörnek. Volt városi képviselő-testületi tag és helyi közbirtokosság képviselője.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Bende Sándor filmgyártás technológus, filmoperatőr, filmstúdió hangtechnikus, rádió és tv-szerelő
(1929. november 12., Derecske - )
Szülei: Bende Sándor és Katona Júlia. Felesége Bánó Júlia, filmstúdió gyártmánykönyvelő. Gyermeke(i): Tamás (1955).
Tanulmányai: Elemi iskolába több helyen járt, középiskolai tanulmányait a hajdúnánási Református Gimnáziumban végezte. Ezt követően a debreceni Filmgyártási és Mozivezetési Iskolában tanult, ahol filmgyártási szakon végzett.
Hajdúnánáson már diákkorában a „Smidt-moziban” előbb mint rolhúzó, majd mint kisegítő mozigépész volt. 1943-tól 1945-ig a régi „Levente-ház” mozijában mozigépész, Eszenyi Sándor üzemeltetése alatt. 1946-1951 között a Gimnázium, a Városháza és a „Dászkál-tánciskola” hangerősítőit készítette el. 1952-1954 között a  Szabolcs-Szatmár Megyei Moziüzem Vállalat szervizese, műszaki ellenőre, művezető-helyettes, a Mozigépész és Üzemvezetői iskola tanára. 1954-1958 a budapesti Fővárosi Moziüzem Vállalat méréstechnikusa és fejlesztője. 1954 és 1964 között a Pannonia Filmstúdió hangtechnikusa szinkronfilmeknél, kisegítő operatőr a rajzfilmeknél 1964-1990. 1976-1979 a MTV „Perpetum Mobile” filmsorozathoz rajz- és főcím felvételeket készített. 1990-ben vonult nyugdíjba.
Kitüntetések: Kiváló Dolgozó (5 alkalommal), Szocialista Kultúráért (1988)

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

 

#

Benkő Lajos református lelkész
Református lelkészként dolgozott Hajdúnánáson.
Cikkei: Debrecen (1892, 94.)
Munkái: - Losonczi D. Bánffy Albert emlékezete. (Kolozsvár, 1886) (Nagy Lászlóval) – Emlékbeszéd Kálvin János szül. 400-as évfordulójának alkalmából (Bp. 1909).

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Benkőné Fehér Éva magyar-történelem szakos tanár, középiskolai igazgató
(1954. december 23., Hajdúnánás - )
Szülei: Fehér Imre és Murvai Ilona. Házastársa Dr. Benkő Gábor orvos. Gyermeke(i): Ádám (1980) és Dávid (1986).
Tanulmányai: Hajdúnánáson a 2. Számú Általános Iskolában és a Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen tanult.
A magyar-történelem szakos diploma megszerzése után Ózdra került a Közgazdasági Szakközépiskolába. 1981-1986 között osztályfőnöki munkaközösség vezetője. 1985-ben pedagógiai intenzív továbbképzésen vett részt. 1985-ben nevelési igazgatóhelyettes. 1990-ben pályázat útján elnyerte a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola igazgatói állását. 1993-ban az ózdi ÁMK megbízott igazgatója, majd 1997 őszétől a szakközépiskola irányítása mellett az ÁMK kinevezett igazgatója lett. Tanúsítványt szerzett a „Vezetés mesterfokon” kurzus elvégzéséről. 1988-ban Ausztriában volt tanulmányúton a tanirodai képzés korszerűsítése, míg 1999-ben Angliában a British Council és az OKI Comet Projekt tagjaként a térség szociális regenerálódásának elősegítése érdekében.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 

Berencsy Géza banktisztviselő
(1859., Hajdúnánás - ?)
Felesége Pákozdi Ilona, akivel két gyermekük született.
Középiskoláit Hajdúnánáson és Debrecenben végezte. Előbb kereskedéssel foglalkozott, majd a helyi bank szolgálatába lépett, ahol 40 évig állt alkalmazásban. Az I. világháború alatt a hadikölcsönjegyzés körül kifejtett munkásságáért a Ferenc József lovagrenddel tüntették ki. 1930-ban vonult nyugalomba. Hosszú ideig volt megyei és városi képviselő-testületi tag. Tagja volt a Református Egyház Presbitériumának.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Berencsy Géza gazdasági tanácsos, országgyűlési képviselő
(1886., Hajdúnánás - ?)
Középiskoláit Késmárkon végezte. Jogászdiplomát Kolozsvárott szerzett. 1913-tól Hajdúnánás város számvevője volt, majd nyugdíjáról lemondva a Takarékpénztár tisztviselője lett, s amellett gazdálkodott.
A kormánypárt oldalán politizált, kerületi pártelnök volt, 1939-ben Hajdúnánás kerület országgyűlési képviselőjének választották.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 


 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Berencsy János ügyvéd
Hajdúnánáson praktizált, mint ügyvéd 1907 és 1929 (?) között. 1915-ben polgármesterré és árvaszéki elnökké választották.
Politikai cikkei a Debreceni Független Újságban jelentek meg. Nyelvészkedéssel is foglalkozott. Úgy vélik, ő írta a Magyar Nyelvőr 1898-as számában a Nánási tájszók című cikket.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 


 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Dr. Berencsy Zoltán orvos
Középiskoláit Késmárkon, az orvosegyetemet 1905-ben Budapesten végezte. Katonai szolgálata után tartalékos ezredorvosként Debrecenben telepedett le, ahol egy ideig a bábaképző intézet tanársegéde volt. Az I. világháború alatt több hadi kitüntetést szerzett. Palesztinában a jeruzsálemi katonai kórház parancsnoka volt. Fogságba esett, s utána, mint tartalékos századorvos szerelt le. 1924-től a MÁV orvos-tanácsadója, majd a debreceni üzlet vezetőség titkára. A Debreceni Orvos- Gyógyszerész Egylet titkára volt. Írt a Debreceni Független Újságban (1905).

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 
 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 

Béres András etnográfus, koreográfus, a történelemtudományok kandidátusa
(1928. május 16., Rozsály - 1995. november 14., Debrecen) 
A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett magyar-latin-népművelés szakon 1950-ben. 1950-1969-ig a Déri Múzeumban dolgozott, 1957-1969-ig tudományos főmunkatársként.
1970 és 1988 között a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár tudományos főmunkatársa. Néprajzi tanulmányai rendszeresen jelentek meg az Etnographia című folyóiratban és a Debreceni Déri Múzeum Évkönyveiben. Néprajzi gyűjtőútjai során jelentős mennyiségű hajdúnánási anyagot gyűjtött össze, főként a pásztorkodással kapcsolatban. Közel négyszáz cikke jelent meg különböző újságokban.
A nemzetközi hírű Debreceni Népi együttes vezetője volt. 1954-1990-ig a Debreceni Városi Tanács tagja volt. Két alkalommal kapta meg a Pro Urbe Debrecen kitüntetést.
Főbb koreográfiái: Mikepércsi csárdás, Dorogi friss csárdás, Nyírségi táncok. Nyomtatásban is megjelent: Hortobágyi pásztortáncok, Rábaközi verbunk és du.
Főbb művei: - Debreceni cifraszűr (1955) – Nádudvari feketekerámia (1965) – Rozsályi népmesék (1967) – „Arra van egy kőhíd rakva…” (1982) – Pásztorkonyha-pásztorételek (1984) – Hajnalpelika – rozsályi népmesék (1989) – Betyárok nyomában(1900) – Az a Rozsály – monográfia (1992).

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 

Bernád Judit ⇒ Pappné Bernád Judit


 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Bertalan Ferenc festőművész
(1957. Hajdúböszörmény - )
Szülővárosában járt általános iskolába, ahol tehetségére felfigyelt Török Anna rajztanár, s jelentős segítséget nyújtott számára a festészet alapjainak a megismertetéséhez. Az általános iskola elvégzése után Hajdúnánáson járt szakmunkásképző intézetbe 1971-től 1974-ig, ahol szobafestő szakmát tanult. Már 1971-ben bekapcsolódott a debreceni „Medgyessy Ferenc képzőművészeti kör” munkájába, ahol Bíró Lajos, Kapcsa János és Félegyházi László festőművészek voltak a mesterei. 1974-től 1986-ig Hajdúböszörményben dolgozott különböző vállalatoknál. 1986-ban került Hajdúnánásra a VENTIFILT-hez.
A hetvenes években állandó résztvevője volt a nánási művésztelepeknek, ahol kedvenc témái már akkor is a nánási utcák, a Tokaj felől tekintő városszéle, természetrajzi pillanatképek voltak.
Az 1980-as évek közepétől évente rendez alkotásaiból kiállítást a hajdúnánási Kéky Lajos Városi Művelődési Központ, de rendszeresen hívják tárlatokra a szomszédos települések is. Több alkalommal szerepelt képeivel Lengyelországban is.
Róla szóló írások találhatók a helyi és megyei lapokban. 

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 


 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

#

Bertók Gyula tanár
(1943. szeptember 13., Hajdúnánás - )
Szülei: Bertók István és Lente Mária. Felesége Bertók Gyuláné tanár. Gyermeke(i): Bertók Gyula (1969), Bertók Gábor (1970).
Tanulmányai: Hajdúnánási Fiú iskola, hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, budapesti Testnevelési Főiskola
Felsőfokú tanulmányai befejezése után 1966-tól a debreceni Irinyi János Vegyipari Szakközépiskolában volt testnevelő tanár. Négyszeres magyar ifjúsági bajnok.
Kitüntetései: Diáksportért, Kiváló Munkáért, Esterházy Miksa Díj

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 


 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 


 

Dr. Bódiné Matuz Mária orvos, fogász
(1948. április 29., Battonya - )
Szülei: Matuz Mihály és Pintér Viktória. Házastársa Bódi András Jenő régió-igazgató. Gyermeke(i): Bódi Szabolcs Tamás (1975), Bódi Péter (1977).
Tanulmányai: Orosházi 3. Számú Általános Iskola, orosházi Táncsics Mihály Gimnázium, Szegedi Tudományegyetem általános orvosi kar – fogorvosi szak.
1971 és 1972 között Gerendáson, 1972-1995-ig a hajdúnánási Városi Rendelőintézetben dolgozott mint fogorvos. 1995-től EMDENT Kft.-nél magánfogorvos.
Kitüntetései: Kiváló Munkáért (1981), Kiváló Véradó Szervező (1983).

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 


 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#


Bodnár Eszter Andrea Varga Lajosné


 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Bodnár Lajos gimnáziumi tanár, tankönyvíró
(1860. szeptember 6., Kakszentmárton /Szatmár vármegye/ - ?) 
Középiskolai és főiskolai tanulmányait Debrecenben végezte. 1889-ben lelkészi, majd középiskolai földrajz-természetrajz tanári oklevelet szerzett. 1897-ben elvégzett egy beszédfogyatékosok oktatására képesítő tanfolyamot is.
1882-től 1893-ig a hajdúnánási Református Főgimnázium helyettes tanára volt. 1893-1899-ig a kisújszállási református gimnázium rendes tanára, 1899-től 1901-ig a dési, az 1901-1902-es tanévben a szentgotthárdi, az 1902-1903-tanév elején a szegedi állami gimnázium rendes tanára, de súlyosbodó betegsége miatt nyugdíjazták.
Írásai a Hajdúnánási Lapok, a Kisújszállás és Vidéke, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap és a dési Tanügyi Tanácskozó című kiadványban jelentek meg.
Főbb művei:

  • A hajdúnánási evangélikus és református népiskola története (Db. 1891, Hb. 1893)
  • Földrajz a gimnáziumok 1-3. o. számára (Pozsony 1896, 1900)
  • Térképvázlatok a földrajz tanításához, Térképhálók (Pozsony 1899)
  • Földrajz a reáliskolák számára (Pozsony 1900, 1902)

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 


 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 


Dr. Bodnár Zsolt
 sebész, főorvos
(1948. augusztus 14., Gödöllő - )
Szülei: Bodnár Béla és Bátry Irma. 
Tanulmányai: Az általános iskolát, valamint a középiskol 1-3. osztályát Hajdúnánáson végezte el. Az érettségit már a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban tette le. Debreceni Orvostudományi Egyetem - Debrecen (1974).
A diploma megszerzése után tíz évig a debreceni Városi Kórház sebészetén dolgozott, ahol sebészetből szakvizsgázott. Két évig Nagyhegyesen körzeti orvos volt, majd ezt követően a Ceglédi Városi Kórházba került, ahol időközben onkológus szakvizsgát tett. Jelenleg főorvos a kórház hasi sebészetén.
Tagja az Onkológiai Társaságnak. Rendszeresen publikál szaklapokban. Tagja még az Ebtenyésztők Országos Egyesületének. 

[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 
 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

 

#
 


Borbély Gábor
méhész, méhészeti szakíró, lakatos, hajógépész
(1952. október 4., Hajdúnánás - )
Szülei: Borbély Gábor és Szabó Zsófia. Felesége: Antal Gizella, háztartásbeli. Gyermeke(i): Sándor Gábor (1973).
Tanulmányai: Általános iskolai tanulmányait Hajdúnánáson végezte, majd a budapesti Hajózási Szakközépiskában tanult, Gödöllő – méhészoktató.
1971-1974 között a MAHART hajógépésze, 1975-1982 kocsivizsgáló a MÁV-nál. 1974-től foglalkozott méhészettel, kb. 100-120 méhcsaláddal. 1975 óta a Derecskei ÁFÉSZ Méhész Szakcsoport méhészeti felelőse, 1985-1992 elnöke volt.
Írásai 1987 óta rendszeresen jelennek meg a Méhész Újság hasábjain, alkalmanként pedig a Méhészet c. folyóiratban.
Főbb munkái: Méhésziskola (Db. 1994). Szerepelt a FARMER Expón Debrecenben (1997-1998-ban), Méhek Napján (1995-ben Bp.-en)
Kitüntetései: Sőtér Kálmán emlékérem ezüst fokozat (1978, 1984); Méhész Arany Diploma (1998).
Róla megjelent írások: Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban (Babits K., 1997.) 

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 


 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 

Boros Miklós vállalkozó, üzemgazdász
(1960. október 16., Hajdúnánás - )
Szülei: Boros Miklós és Tóth Zsófia Gizella. Felesége Nagy Erzsébet tanár. Gyermeke(i): Boros Alexandra (1987), Boros Miklós Szilárd (1989).
Tanulmányai: Hajdúnánási 1. Számú Általános Iskola, hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskola. 
Hajdúnánási Városi Tanácsnál először pénzügyi revizor, majd pénzügyi osztályvezető. 1990-1994 között Hajdúnánás város polgármestere. 1995-től vállalkozó (Hajdú-Strucc Kft.)

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 


 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

 

#


Boros Sándor 
előadóművész/énekes, tanár
1989-ben végezte el a Zeneművészeti Főiskolát. 1990 és 1995 között a Debreceni Kodály kórusban énekelt. Eközben 1990-ben általános iskolai énektanár volt. 1995-ben magánének tanári diplomát szerzett. 1995-től a budapesti Honvéd Együttes Férfikarának szólistája. 1995-ben hozták létre a Four Fathers énekegyüttest, mellyel egy új zenei stílust a Barber Shop Styl-t jelenítették meg. Az együttessel több külföldi fesztiválon vettek részt, így 1998-ban Cervantes Fesztivál (Mexikó), Barber Shop Világtalálkozó és Verseny (2000. júl. USA). Eddig három CD lemezük jelent meg. Televíziós fellépéseik rendszeresek, róluk cikkek hazai és külföldi lapokban egyaránt folyamatosan jelennek meg.
Kitüntetés: Az Év Énekese (1994,1997)

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#


Borosné Nagy Erzsébet
tanár
(1961. május 19., Hajdúnánás - )
Szülei: Ngy Miklós és Nagy Miklósné Mosolygó Erzsébet tanítónő. Házastársa: Boros Miklós ügyvezető igazgató. Gyermeke(i): Alexandra (1987) és Miklós Szilárd (1989).
Tanulmányai: 3. Számú Általános Iskola, valamint Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Kossuth Lajos Tudományegyetem, történelem-orosz szak - Debrecen (1979-1984). Kossuth Lajos Tudományegyetem, német nyelvtanár szak - Debrecen (1992-1995).
1982-1983-ban a Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanulmányi eredményei alapján elnyerte a Magyar Népköztársaság Ösztöndíját. Egyetemi tanulmányai végeztével 1984 augusztusától a hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola tanára lett. Osztályfőnök és a Német Nyelvi Munkaközösség vezetője. Kuratóriumi tagja a Nánási Diákok Baráti Körének. 1995-ben és 1997-ben két, illetve egyhetes ösztöndíjas tanulmányúton volt Grazban.
Róla több írás is megjelent a Hajdú-Bihari Naplóban.
Kitüntetései: Soós Gábor Alapítván tanári díja (2002).

[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)] 
 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#


Both Györgyné Orosz Júlia
tanár
(1944. szeptember 30., Hajdúnánás - )
Szülei: Orosz István és Csontos Julianna. Házastársa Both György gépésztechnikus. Gyermeke(i): Attila (1968).
Tanulmányai: Büdszentmihály, Tiszalök, Bessenyei György Tanárképző Főiskola - Nyíregyháza.
1965-1986-ig a 2. Számú Általános Iskolában tanított. 1986 őszétől 1999-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig a 6. Számú Általános Iskolában tanított (jelenleg: Bocskai István Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium), ahol hosszabb ideig volt igazgatóhelyettes. Az orosz nyelv iskolai- és városi munkaközösség vezetője volt. Megyei alkotó munkaközösség tagja, munkahelyi szak-szervezeti vezető volt.
Jelenleg nyugdíjasként él Hajdúnánáson.
Kitüntetései: KISZ Dicsérő Oklevél, Kiváló Úttörővezető

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Brassay Károly lelkész, tanár
(1860., Nagyenyed - 1925., Hajdúnánás)
Debrecenben a Református Kollégiumban tanult és nevelkedett. Hajdúnánásra a Református Gimnáziumba 1898-ban, mint felszentelt lelkész került, segédtanárnak. A következő tanévben tanári diplomát szerzett filozófiából és pedagógiából. Hajdúnánáson megszervezte a munkásgimnáziumot, ismeretterjesztő előadásokat tartott, lelkes híve volt a korabeli munkásmozgalomnak. A Hajdúnánási Függetlenségi Párt 1911-ben útjára indította a Hajdúnánás című lapot, melynek felelős szerkesztését bízták rá. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom győzelme után a Hajdúnánási Nemzeti Tanács elnöke és a város helyettes polgármester lett. 1918 novemberében az MSZDP hajdúnánási alakuló ülésen korelnökként vett részt, majd decemberben megalapította a Köztársasági Pártot. A Tanácsköztársaság idején a helyi Munkás- Katona és Földműves Tanács tagja volt, majd megválasztották a város közoktatásügyi biztosának. A Tanácsköztársaság bukása után elhurcolták, egy évig tartották fogva, tanári állásából elmozdították. 1920-ban letartóztatták és 7 hónapi börtönre ítélték. Kiszabadulása után haláláig alkalmi munkákból élt és tartotta el családját.
Emlékét őrzi Hajdúnánáson: az 1965-ben róla elnevezett utca.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)] 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Brendzsákné Boros Anikó tanár
(1973. november 16., Miskolc - )
Házastársa: Brendzsák János. Gyermeke(i): Barbara (1998).
Tanulmányai: 4. Számú Általános Iskola - Tiszaújváros. Két tannyelvű Gimnázium - Tiszalök. Nyíregházi Főiskola, német-orosz szak (1992-1996).
1996 óta a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola (ma: Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium) pedagógusa.

[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK! 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#
 


Buczkó József
etnográfus, múzeumigazgató
(1955. január 5., Újfehértó - )
Szülei: Nagy Margit. Felesége Magi Irén, tanár. Gyermeke(i): Buczkó József István (1996).
Tanulmányai: Általános- és középiskolai tanulmányait Újfehértón végezte el. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán földrajz szakon, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen néprajz szakon végzett.
1979-ben került Hajdúnánásra, családi okok miatt. Moziüzem-vezető volt 1981-1983-ig, majd 1994-ig a Hajdúnánási Városi Tanács közművelődési szakfelügyelője volt. Munkássága alatt létrejött a Tájház, a templomerőd és a sarokbástya rekonstrukciója, három csőszkunyhó helyreállítása és népi műemlékké nyilvánítása, Ő indította útjára és szerkesztette a Nánási füzetek című 2. sz. helytörténeti kiadványsorozatot. 1994 tavaszán Újfehértó város képviselő-testületének felkérésére vállalkozott szülővárosa múzeumának megszervezésére, s létrehozta a Városi Múzeumot, melynek 2011-ig volt az igazgatója. Hajdúnánás képviselő-testületének megbízásából a könyvtár és helytörténeti múzeum vezetésére kapott megbízást 2011-ben és egészen nyugdíjbavonulásáig 2019-ig volt az intézmény igazgatója. 
Nyugdíjbavonulásakor a Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény tanulmánykötetet adott ki tiszteletére. A könyv bemutatásakor időszaki kiállítást is nyitottak alkotásaiból, majd ünnepélyes keretek között Hajdúnánás város polgármestere címzetes igazgatói címet adományozott Buczkó Józsefnek.

A nyugdíjas napjait is munkával tölti. Azóta egy kovácsmester tanfolyamon volt oktató, valamint több könyve is megjelent és jelenleg is dolgozik egyen.
Publikációi jelentek és jelennek meg a Hajdúnánási Újságban, a megyei és országos szaklapokban.
Főbb művei:

  • Adatok a hajdúnánási méhészkedéshez = Múz. Kurir. 1990. 6. 8-12. p.
  • A hajdúnánási szőlőskertek népi építkezése, KLTE Folklór és Etnográfia 69. (Nánási Füzetek 11., Debrecen 1992.)
  • Ekekovács újítok Hajdúnánáson = Klny. Történeti és néprajzi tanulmányok. Db. 1994. 175-187. p.
  • Kovácsmesterség Hajdúnánáson, KLTE Folklór és Etnográfia 79. (Nánási Füzetek 13., Debrecen 1994.)
  • Pusztuló értékeink - Rajzok Hajdúnánásról, Ethinca (Debrecen 1995.)
  • Adalékok a hajdúnánási református templom és erődfal történetéhez = Hajdúnánási alkotók antológiája. Hn. 1996. 131-138. p.
  • Az utolsó huszárok Újfehértón (Újfehértó 1996.)
  • Újfehértó zsidósága (Újfehértó 1998.)
  • Újfehértóiak az 1848-49-es szabadságharcban (Újfehértó 1998.)
  • Képek a régi Újfehértóról (Újfehértó 1999.)
  • Újfehértó története (szerk.) (Újfehértó 2000.)
  • Az újfehértói kaszinó története (Újfehértó 2001.)
  • A hajdúnánási római katolikus egyház története (Hajdúnánás 2001.)
  • Jeles személyiségek Újfehértó múltjából (Újfehértó 2004.)
  • Gúzsba kötött évtized 1946-1956 (Újfehértó 2006.)
  • Akin átsugárzott az Evangélium ereje - Mikó József 1881-1959 hajdúnánási református igazgató-tanító emlékezete (Hajdúnánás 2008.)
  • Jöjjön haza Magyarországba… - A hajdúvárosokból indult mozgalom a Bocskai-korona visszaszerzéséért 1926. (Debrecen 2009.)
  • Szállást adtunk hűséges magyar véreinknek - Székely menekültek Hajdúnánáson 1916-1918 (Nánási Füzetek 19., Hajdúnánás 2011.)
  • A hősök vére szenteli hazává a földet - A hajdúnánási Hősi Temető, a Hősi Emlékmű és a Hősök Ligetének története (Nánási Füzetek 20., Hajdúnánás 2012.)
  • A hajdúnánási városháza (Nánási Füzetek 21., Hajdúnánás 2014. )
  • Akiknek még sír sem jutott - Hajdúnánásiak a „málenkij robot” poklában (Buczkó József – Hadas Ferenc) (Nánási Füzetek 22., Hajdúnánás 2014.)
  • Napkeleti származásunk őrzői - A magyar szürke marha az élő emlékezetben és családi fotókon Hajdúnánáson (Hajdúnánás 2014.)
  • Észnek hódol az érc - Ekekovács- és műlakatos mesterek Hajdúnánáson (Nánási Füzetek 24., Hajdúnánás 2016. )
  • Betekintő (szerkesztő) - Állandó kiállítások a hajdúnánási Móricz Pál Helytörténeti Gyűjteményben (Nánási Füzetek 25., Hajdúnánás 2016. )
  • Nagymamáink receptjeiből - Ízek a régi Hajdúnánásról (Nánási Füzetek 26., Hajdúnánás 2016.)
  • Bocskai Úr angyalkái (szerkesztő) - Nánási Testhalom monda a szakirodalomban (tanulmány) (Nánási Füzetek 27., Hajdúnánás 2017.)
  • Nagymamáink receptjeiből II. - Válogatás az első hajdúnánási katolikusok és az újabban letelepültek ételeiből (Nánási Füzetek 29., Hajdúnánás 2018.)
  • Múzeumügy története Hajdúnánáson (Nánási Füzetek 31., Hajdúnánás 2019.)
  • Szekérrel a pócsi Máriához (2020)

Róla megjelent írások: több írás is megjelent róla a Hajdúnánási Újság hasábjain; Honismeret c. folyóiratban, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szemlében
Kitüntetései: Podmaniczky-díj (1998), Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Közgyűlésének Emlékplakettje (2001), Újfehértó Városáért Díj (2003), Jakab Antal Emlékdíj (2016), Magyar Arany Érdemkereszt (2019)

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000), Wikipédia - Buczkó József (utolsó letöltés: 2020. 11.11.)] 
 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#


Buharov, Ivan ⇒ Hevesi Nándor
 

 

▲ Az oldal tetejére ▲