Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény

- Dallos Nagy Csabáné	- Debreczeni Kalocsa János	- Dombi Imre
- Dancs Ferenc	- nemes Décsei László	- Domokos Zsigmond
- Dankó Imre	- Deilinger József	- Dráviczki Imre
- Daróczi Ambrus	- Deilinger Józsefné Kozma Ilona	- Dráviczki Sándor
- Dr. Daróczi András	- Deméné Czeglédi Éva	- Dráviczky Imre (1866)
- Daróczi Balázs	- Demeter Imre	- Dráviczky Imre (1884)
- Dr. Daróczi Gábor	- Demeter Sándor	- Draviczky Imre (1928)
- Daróczi Miklós	- Dévai Tiborné Lengyel Margit	- Draviczky Imréné
- Daróczy Gábor	- Dienes Miklósné Kovács Magdolna Ilona	- Dráviczky László
- vitéz Daróczy Sarolta	- Diószegi Sámuel	- Drén Gábor
- Debreczeni Imre (1914)	- Diószegi Sándor	- Dusa Lajos
- Debreczeni Imre (1946-1995)	- Dobány Irén	- Dusáné Tóth Erzsébet
- Debreczeni Imre (1946)	- Dr. Dobány Zoltán
- Debreczeni Imréné	- Dobos László Miklós

Dallos Nagy Csabáné tanító
(1969. május 19., Hajdúnánás - )
Szülei: Nagy Miklós és Nagy Miklósné Mosolygó Erzsébet tanítónő. Házastársa: Boros Miklós ügyvezető igazgató. Gyermeke(i): Boros Alexandra (1987), Boros Miklós Szilárs (1989).
Tanulmányai: 3. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás, Kossuth Lajos Tudományegyetem, történelem-orosz szak - Debrecen (1979-1984), Kossuth Lajos Tudományegyetem, német nyelvtanár szak - Debrecen (1992-1995).
Egyetemi tanulmányai végeztével 1984 augusztusától a hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola tanára, a Német Nyelvi Munkaközösség vezetője és osztályfőnök. Kuratóriumi tagja a Nánási Diákok Baráti Körének. 1982 és 1983 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanulmányi eredményei alapján elnyerte a Magyar Népköztársaság Ösztöndíját. 1995-ben és 1997-ben két, illetve egyhetes ösztöndíjas tanulmányúton volt Grazban.
Kitüntetések: Soós Gábor Alapítvány tanári díja (2002).
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

#

Dancs Ferenc tanár, iskolaigazgató, képzőművész
(1954. január 14., Debrecen - )
Szülei: Dancs Ferenc és Kovács Mária.
Tanulmányai: Fazekas Mihály Gimnázium - Debrecen, Bessenyei György Tanárképző Főiskola - Nyíregyháza, Kossuth Lajos Tudományegyetem, közoktatás vezető szak - Debrecen.
1976-tól kezdve a hajdúnánási 2. Számú Általános Iskolában tanított, majd ?-ban az iskola igazgatója lett. 1976 és 1987 között a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium tanára.
Kiállításai: Fazekas Mihály Gimnázium, Debrecen (1971.), Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza (1973., 1974., 1979., 1985.), Agrártudományi Főiskola, Gödöllő (1975.), Tungsram (1980.), Tuzsér (1973-1986), Városi Művelődési Központ, Hajdúnánás (1976., 1989., 1994., 1996.), Művelődési Központ, Hajdúböszörmény (1996., 1997.)Kölcsey Művelődési Központ, Debrecen (1998.)
Publikáció: Késségfejlesztő játékok szakmai fogások a rajztanításban. = Rajztanítás; Innováció az iskolában. = Új katedra; „ Új vizeken járok” programfejlesztés a 2. Sz. Ált. Iskolában. Iskolai és programismertető. Hn.; „Világító ceruza” pedagógus újság (Db.) grafikai sorozat.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Dankó Imre etnográfus, középiskolai tanár, tudományos kutató, egyetemi tanár, a történettudományok doktora
(1922. január 22., Budapest - )
Szülei: Dankó László és Fehér Zsófia. Felesége: Takács Gabriella tanítónő. Gyermeke(i): Dankó Gabriella (1949), Dankó Éva (1953).
Tanulmányai: Az elemi iskola I-IV. osztályát Kunszentmiklóson végezte, ahogy a gimnázium I-VIII. osztályát is. Pázmány Péter Tudományegyetem - Budapest (1941-1943). Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, magyar-angol-történelem szak - Debrecen (1943-1946).
1945-1948-ig Hajdúnánáson tanított a gimnáziumban. 1949 és 1954 között Kecskeméten, Szentendrén, Túrkevén gimnáziumi tanár, illetve igazgató volt. 1954-1963 Túrkevén, Sárospatakon, Gyulán muzeológus, illetve múzeumigazgató. 1963-1969 között megyei múzeumigazgató Baranya megyében, 1969-1983 között Hajdú-Bihar megyei múzeumigazgató. 1983-ban vonult nyugállományba.
Tudományos tevékenység: a XVI-XVII. századi magyar irodalom történet; a magyar népiségtört.; a magyar etnikai kérdések; a balkáni népek néprajza; a magyar-délszláv művelődéstörténet és kapcsolatok; a skandináv népek néprajza; az anyagi kultúra területén a településépítkezés, a fazekasság és az árucserenéprajza; a szellemi kultúra területén változásvizsgálat életmódkultúra; a folklór és a történelmi mondák; vásári rigmusok; muzeológia.
Titulusai: 1986-1992-ig címzetes egyetemi docens; 1992-től címzetes egyetemi tanár; a néprajztudományok kandidátusa (1967) és doktora (1989).
Kitüntetései: Kiváló Tanár, Kiváló Népművelő, Bessenyei György Emlékérem, Móra Ferenc Emlékérem, Györffy István Emlékérem (1988), Bél Mátyás Emlékérem (1995), Bocska István-díj (1997), Debrecen Kultúrájáért Díj (1998).
Főbb munkái:

A Sajó-Hernád melléki hajdútelepek (1955)
A Körösköz-Bihari hajdúság (1959)
A gyulai vásárok (1963)
Változások a magyar parasztság (dél-bihari síkság) életmódjában (1967)
The Functions of Hungarian Fairs (1971)
Opuscula Ethnographica. Válogatott tan. (1977)
Vándorlás és árucsere (1979)
Árucsere és migráció (1986)
Rendkívüli vételformák, szerzési módok (1988)
A javak cseréjének néprajza (1991)
Régi vásáraink világa (1992)
Püspökladányi tanulmányok (1996)

Nánási publikációk:

Adott utcanevek Nánáson = Hn. Fórum. 1979. IX. 9. 3. p.;
Cseregyerekek Hajdúnánáson = Hn. Fórum. 1979. VII. 5. 3. p.
Cserépedények Nánáson = Hn. Fórum. 1979. X. 20. 3 p.
Egy alföldi város szabadművelődése = Új szántás 1947. 6. sz. p. 354-357.
Egy hajdúsági költő idézése – Maghy Zoltán emlékezete = HBM Évk. 1973. p. 189-189.
Egy tudós tanár emlékére = HBN. 1987. VI. 27. 7. p.
Elfelejtett nánási mesterségek. Tímárok = Hn. F. 1980. XI. 20. 3. p.
Hagyomány sorozatban: A gulyaolvasás = Hn. F. 1979. XI. 5. 3. p.
Sáskajárás Hajdúnánáson = Hn. F. 1979. VII. 20. 3.
Nánási kínálat-kereslet a századfordulón = Hn. F. 1979. VIII. 5. 3. p.
A nánási bakterfák= Hn. F. 1979. VIII. 20. 3. p.
A régi nánási fürdőélet = Hn. F. X. 5. 3. p.
A mezőgazdasági gépgyárról = Hn. F. 1979. XI. 5. 3. p.
A kalendárium Nánáson = Hn. F. 1979. XI. 20. 3. p.
A korházügy Nánáson = Hn. F. 1979. XII. 5. 3. p.
A karácsonyi ünnepkör Nánáson 1-2. r. = HN. F. 1979. XII: 20. 3. p.
1980. I. 19. 3. p.
Nánási népnyelv. Szilágyi László emlékezete 1-2. r. = Hn. F. 1980. II. 20. 3. p.
III. 20. 3. p.; Régi nánási mesterségek = Hn. F. 1981. II. 5. 3. p.
A Hjdúnánási nyomdászat = Hn. F. 1981. V. 20. 3. p.
Hajdúnánás művelődési élete = Békési Élet 1987. 4. sz. t. 499- 502.
Hajdúnánási búcsú Molnár Józseftő = Múz. Kurir 1978. p. 55-67.
A Hajdúnánási múzeum ügye 1975. 8. p.
Hajdúnánás művelődéstörténeti adalégok = Múz. Kurir. 1980. p. 58-59.
A hajdúnánási testhalom mondája és a hajdúk eredete = Ethnographia 1956. 4. sz. p.: 519-535.
Három könyv Hajdúnánás művelődéstörténetéről = Szabolcs- Szatmár- Bereg M. Szle. 1995. II.
Házformák Hajdúnánáson = Klny. Az Ethnographia 1964. 1. Sz.-ból
Kihalt Nánási mesterségek. Köteles, kötélverő = Hn. F. 1980. XII. 20. 3. p.
Munkásművelődés Hn.-on a felszabadulás előtt = Munkásművelődés hajdan… Db. 1980. p. 68-83.
Csohány uram műveltségének véges voltáról. Nánási anekdóták. = HBN. 1981. IX. 4. 3. p.
Felsőbb matematika = HBN. 1981.VIII. 24. 3.
Kinek mit kell számon tartania = HBN. 1981. XI. 5. 3.
Lopóhalmi járás = HBN. 1981. VII. 31. 3. p.
Miért nem lett püspök = HBN. 1981. VII. 17. 3.
Milyen a ház? = HBN. 1981. VIII. 14. 3. p.
A nézőpont kérdése = HBN. 1981. VIII. 28. 3. p.
Van-e péknek sütnivalója? = Hn. F. 1982. I. 5. 3.
Néphagyomány, népművészet = Hajdúnánás története. Hn. 1973. p. 355-369.
Régi nánási mesterségek. Szappanfőzés = Hn. F. 1981. II. 5. 3. p.
Városrendezés, szórakozás Nánáson a századfordulón = Hn. F. 1979. VI. 20. 3. p.

Róla megjelent írások: D. I. munkásságának repertóriuma. 1944-1996. Db. 1997.; 1. sz. pótfüzet D. I. munkásságának repertóriumához. 1997-1999. (Db. 2000.)
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Daróczi Ambrus I. világháborús hős
(1882., Hajdúnánás - 1917.)
Régi nánási családból származott. A nánási gimnázium eminens diákjaként érettségizett. Az I. világháború kitörése idején kolozsvári egyetemi hallgató volt, onnan vonult be a debreceni 39-es gyalogezredbe. Az olasz frontra vezényelték, s ott 1915 márciusában 15 bajtársával katonai bravúrt hajtott végre: az isonzói harctéren visszafoglaltak egy fontos frontszakaszt a betört olaszoktól. Ezért a Nagy Arany Vitézségi Éremmel tüntették ki. Később megkapta a Kis Ezüst, a Nagy Ezüst, majd a Mária Lovagrend kitüntetéseket.
Hazajött szabadságra, s annak letöltése után az orosz frontra ment vissza, ahol külön kiképzés után légi felderítő tiszt, majd hadnegy lett.
1917. szeptember 26-án egy feladat végrehajtása után hazatérés közben több orosz repülő támadta meg gépüket. A pilóta sikeresen visszavezette a repülőgépet, de a mögötte ülő Daróczi Ambrus a heves légi harcban halálos lövést kapott. Lengyel földbe temették.
Halála után a király a Harmadosztályú Vaskorona Renddel és Kardokkal tüntette ki.
Apja hazahozatta, s azót a hajdúnánási temető hősöknek kijelölt részében alussza örök álmát.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Dr. Daróczi András főügyészségi tanácsos, városi vezető ügyész
(1935. augusztus 20., Püspökladány - )
Szülei: Daróczi András és Baranyai Eszter. Felesége: Laczkó Magdolna Katalin, ügyész. Gyermeke(i): Andrea Magdolna (1968), András (1977).
Tanulmányai: Elemi iskola - Püspökladány. Csokonai Gimnázium - Debrecen. Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Kar - Budapest (1959).
1959-től Városi és Járási Ügyészségnél kezdett dolgozni Debrecenben. 1961. január 1-jétől 2002. január 1-jéig a Hajdúböszörményi Városi Ügyészségen dolgozott, ahol 1988-től egészen nyugállományba vonulásáig, vezető ügyész volt. Illetékességi körébe tartozott Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás, Polgár, Görbeháza, Tedej, Folyás és Tiszagyulaháza. 2001-ben Hajdúnánás város érdekében kifejtett tevékenységéért a Város Napján Emlékplakettet adományozott számára Hajdúnánás Város Önkormányzata.
Főbb munkái: Adatok Hajdúböszörmény Város igazságszolgáltatásának legújabbkori történetéhez = Böszörményi Szemle.
Kitüntetései: Kiváló Munkáért, Legfőbb Ügyészségi Dicséret, Ügyészségi Törzsgárda bronz, ezüst és arany, Dr. Somossy Béla Díj (Hajdúböszörmény, 1999), Hajdúnánás Város Emlékplakettje (2001), Jubileumi Emlékgyűrű (Legfőbb Ügyészség, 2001.)
[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Daróczi Balázs férfiszabó, ügyvezető igazgató
(1940. március 25., Hajdúnánás - )
Szülei: Daróczi Balázs és Sebek Mária. Felesége: Almási Julianna. Gyermeke(i): Daróczi Anna (1965), Daróczi Zoltán (1967).
Tanulmányai: Általános iskolai tanulmányait Hajdúnánáson végezte el. Közgazdasági Szakközépiskola - Debrecen.
A MODE 3H Kft. ügyvezető igazgatója volt.
Kitüntetései: Munka Érdemrend, bronz (1982), Sport végzett Kiváló Munkáért (1981), Kiváló Társadalmi Munkás (1982), Somorjai László Testnevelési és Sport Díj (1997), Mecénás Díj (1998), Miniszteri Elismerés Kiemelkedő eredményes tevékenységért (1998).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Dr. Daróczy Gábor ügyvéd
(1895. augusztus 28., Hajdúnánás - 1969. július 21.)
Szülei: Daróczy Pál földműves és Batta Eszter háztartásbeli. Felesége:1927-ben kötött házasságot Takáts Saroltával. Három gyermekük született: Melánia (1928 - + 1928), Sarolta (1929), Gábor (1934).
Édesapját 5 éves korában elvesztette, édesanyja egyedül, majd nevelőapjával nevelte fel. Elemi iskoláit, majd gimnáziumi tanulmányait Hajdúnánáson végezte, és itt tett érettségi vizsgát 1913-ban. Ez évben elkezdte jogi tanulmányait, melyet megszakított az első világháború, melyben 1914-1918-ig vett részt. A 3. debreceni, majd az 1. budapesti honvéd gyalogezredben szolgált, végül harctéri szolgálatát a 3. honvéd gyalogezredben fejezte be. 1914-ben az orosz frontra vonult be, majd 1915-ben áthelyezték az olasz frontra. Részt vett mind a 12 úgynevezett isonzói csatában, kétszer meg is sebesült. 1918-ban az összeomlás ismét az orosz fronton érte.
Világháborús kitüntetései: 3. honvéd gyalogezrednél bronz vitézségi érem és ezüst signum laudis, az 1. h. gye.-nél a nagy és kisezüst vitézségi érem és a bronz signum laudis.
A háború végén századosként szerelt le. Kitüntetései alapján 1936-ban vitézzé avatták.
Jogi tanulmányainak részleges folytatására lehetőség volt a háború alatt is, de azt a háború után fejezte be. 1920 decemberében doktorált. Ügyvédi vizsgát 1923-ban tett. Ügyvédjelölt Dr. Berencsy János ügyvédi irodájában volt, akivel ügyvédi vizsgája után annak 1931-ben bekövetkezett haláláig közös irodájuk volt. Ezután egyedül folytatta magányügyvédi munkáját, amely leginkább ingatlanforgalommal kapcsolatos tevékenység volt. A harmincas évek elejétől a városi képviselő-testület tagja volt, majd 1936-ban Hajdúnánás városi tiszti főügyészévé választották. Főügyészként az általános ügyészi tevékenység mellett a város ingatlanainak gazdálkodását felügyelte. Emellett ügyvédi tevékenységét is folytatta. A harmincas évek közepétől az ötvenes évek elejéig tagja volt a nánási református egyház presbitériumának és ez idő egy részében az egyház ügyésze is volt.
1944 őszén családjával a várost elhagyta, majd katonai szolgálatra behívták. Alakulatával nyugatra került Bajorországba, ahol 1945 májusától októberig amerikai hadifogságban volt. 1945 novemberében tért haza. Mint tiszti főügyészt nyugdíjazással igazolták. Ingatlanait családi háza kivételével kisajátították. Ennek jogszerűtlenségét később elismerték, de életében kárpótlást nem kapott. Ezután kizárólag ügyvédi gyakorlatot folytatott 1959-ig. 1959-ben az ügyvédi kamarai tagság általános felülvizsgálata alkalmából – egyéni bosszú következményeként – (nem nánási illetőségű volt az illető) kizárták az ügyvédi kamarából és nyugdíjazták. (Kizárása miatt a járó nyugdíjának csak 50%-át kaphatta meg.) 1959-től a városi tanácsnál alkalmazták, mint földrendezőt 1961-ig. Ezután folyamatosan a Haladás MgTsz-nél volt földrendező és jogtanácsos 1969. július 21-én bekövetkezett váratlan haláláig. Sírja a Felső temetőben található.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]

Daróczi Miklós földbirtokos
(1877., Hajdúnánás - ?)
Iskolái elvégzése után gazdálkodással foglalkozott. Az I. világháborúban a 3. honvéd gyalogezrednél szolgált, s mint őrvezető szerelt le. Megyei virilis és képviselő-testületi tag, egyházi képviselő volt. Felesége Balogh Mária, két gyermekük született.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Daróczy Gábor gépészmérnök, műszaki tanácsadó
(1934. május 31., Debrecen - )
Szülei: Dr. Daróczy Gábor és Takács Sarolta. Felesége Ádám Éva gépésztechnikus. Gyermeke(i): Daróczy Attila (1965).
Tanulmányai: Elemi népiskola - Hajdúnánás, Református Gimnázium - Hajdúnánás, Református Gimnázum - Budapest, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Budapest.
1957-ben fejezte be egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki karán. 1957 és 1961 között a Szállítóberendezések Gyára, későbbi nevén Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban dolgozott. 1961-ben került az Építéstechnikai és Gazdasági Irodához, ahol építőipari kisgépek tervezésével foglalkozott. 1962-ben került az Építéstudományi Intézetbe, ahol 1992-ig dolgozott. Itt 1964-től tudományosmunkatárs, 1970-től tudományos főmunkatárs, 1972-től tudományos osztályvezető, 1986-tól tudományos tagozatvezető. Kutatási témaköre a betongyárak automatizálása témaköre, ehhez kapcsolódik több szabadalma is. Továbbá általános építőipari automatizálási feladatok, épületasztalosipari technológiai folyamatok automatizálása. Közreműködött mintegy 10-12 üzem megvalósításában, illetve irányításában. 1991-től 1998-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig az ITT FLYGT Kft-nél dolgozott szerviz üzemvezetőként. Nyugállományába vonulása után ugyanezen cégnél, mint műszaki tanácsadó tevékenykedett. Rendszeresen tartott előadásokat konferenciákon.
Publikációi mintegy 12 Építéstudományi Intézet Kutatási Jelentésben került összefoglalásra, továbbá kb. 20 szakmai publikációja jelent meg.
Jelentősebb publikációi: Építéstudományi Intézet automatikus betongyárak = Építéstechnika 1971. 3-4 sz.; Az összövetségi Vasbetonipari Tudományos Kutatási Intézet bemutatása = Építés kutatás-fejlesztés 1973. 10-12 sz.; Porszennyeződés csökkentése betonelőállításnál= Építés kutatás-fejlesztés 1977. 2. sz.; Szabászati technológia automatizálása épületasztalosipari üzemekben. Építési kutatás-fejlesztés 1981.; KAF rendszer modul rendszerű biztonságtechnikai berendezései = ÉGSZI Gyorsjelentés 1985. 31. sz.; Társszerző: Bócz Károly; Építőipari automatizálás kutatás fejlesztése = Építéskutatási fejlesztés 1987. 3-4 sz.
Szabadalmainak száma: 4.
Kitüntetései: Kiváló Dolgozó (7 alkalom), Kiváló Feltaláló Arany Fokozat (1981), Kiváló Munkáért (1981)
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

vitéz Daróczy Sarolta ⇒ vitéz Lillywhite Daróczy Sarolta

Debreczeni Imre asztalos, KTSZ-elnök
(1914., Hajdúnánás - 1995. szeptember, Hajdúnánás)
Édesapja az I. világháborúban halt hősi halált, édesanyja igen nehéz körülmények között nevelte őt és testvérét. Elemi iskolába és iparos iskolába Hajdúnánáson járt. 1940-ben mesterlevelet szerzett és önálló kisiparosként kereste kenyerét. A II. világháborúban behívták katonának, a háború és a hadifogság után 1945 augusztusában került haza, s ott folytatta, ahol abbahagyta. Időközben megnősült, két gyermekük született.
Az 1951-ben alakult Fa- Fém – és Építőipari KTSZ alapító tagja, s a tagság bizalmából rövidesen elnöke lett. E tisztét egészen nyugállományba vonulásáig betöltötte.
Fiatalabb éveiben tagja volt a Dalárdának, s rendszeresen sportolt. Munkája mellett nagyon sokat tett a közért, a városért. Tanácsi társadalmi tisztségei révén elősegítette városunkban a szakmunkásképzés körülményeinek javítását, az önálló iskolaépület létesítését.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Debreczeni Imre sportoló, asztalitenisz-edző
(1946., Hajdúnánás - 1995., Hajdúnánás)
A hajdúnánási asztalitenisz sport kiválósága volt. Ifjúsági játékos korában egyéni és párosban a megye legjobbjai közé tartozott. Felnőtt egyéni versenyzőként több alkalommal megyei döntőt játszott. 1971-ben tagja volt annak a csoportnak, amely a város történetében először juttatott csapatot a NB II-be.
Kisebb-nagyobb megszakításokkal, hullámvölgyekkel, de az asztalitenisz csapat, amelyikben játszott, mindig sikeresen szerepelt. Demeter Sándor halála után ő volt a nánási asztalitenisz egyik legkiemelkedőbb alakja. Több mint harminc éven át hozta a sikereket, öregbítette Nánás hírnevét, s maradt hű a városhoz.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Debreczeni Imre középiskolai műszaki tanár, gépész üzemmérnök
(1946. június 12., Hajdúnánás - )
Szülei: Debreczeni Lajos és Máró Erzsébet. Felesége: Szabó Erzsébet tanár, igazgató. Gyermeke(i): Attila (1974), Veronika (1978).
Tanulmányai: Elemi iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Bánik Donát Gépipari Műszaki Főiskola - Budapest. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
Technológus osztályvezető, műszaki igazgatóhelyettes a Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban, ugyanitt műszaki tanár. Tanulói évtizedek óta eredményesen szerepelnek az országos jellegű Műszaki Tanulmányi Versenyeken. Érettségi vizsgákon vizsgaelnök, és szakértő.
Kitüntetései: Miniszteri Kitüntetést több ízben is kapott. Somorjai László Testnevelési és Sport Díj.
Róla több ízben jelentek meg írások a Hajdú-Bihari Napló és a Hajdúnánási Újság hasábjain.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Debreczeni Imréné (születési név: Szabó Erzsébet) középiskolai tanár, gimnázium igazgató
(1949. augusztus 8., Hajdúnánás - )
Szülei: Szabó László földműves és Kéki Zsuzsanna háztartásbeli. Házastársa Debreczeni Imre mérnöktanár. Gyermeke(i): Debreczeni Attila (1974), Debreczeni Veronika (1978).
Tanulmányai: Kossuth Lajos Tudományegyetem, matematika-fizika szak - Debrecen (1972).
Egyetemi tanulmányai befejeztével a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola tanára, ahol 1988-tól 20??-ig az intézmény igazgatója volt. 1984 és 1988 között a Hajdú-Bihar megyei pedagógiai szaktanácsadója volt. 1985-1988-ig a hajdúnánási Pedagógus Szakszervezet városi titkára. 1988-tól gyakran kérik fel érettségi elnöknek is.1994 és 1998 között a Hajdúnánási Városi Önkormányzat Képviselő-testületének tagja, az ENB elnöke. 1998-tól a Városi Önkormányzat Pénzügyi Bizottságának külső tagjaként dolgozott.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004), napkeletnepe.hu - Debreczeni Imréné (2020.11.19.)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Debreczeni Kalocsa János református lelkész
(? - 1710, (?))
Debrecenben született és ott tanult 1650. április 8-ig aztán külföldi akadémiára ment: Gröningára, Londonba, Leidába, s Franekerába. 1658-ban hazajött és 1661-ig a kecskeméti iskola rektora volt. Ekkor ugyanott papnak választották. 1667-ig viselte hivatalát, midőn Rácz-Böszörménybe ment lelkésznek, innét 1669. március 20-án Hajdúnánásra küldték papnak, ahol 1670-ig tevékenykedett. Lelkészként dolgozott még Újvároson, Kabán, Sámsonban.
1691. február 19-én esperesnek választották. 1705-ben polgári pap lehetett és így elnökölhetett az 1710. március 10-i debreceni partiális zsinaton. Valószínű, hogy még ebben az évben meghalt.
Munkái:

Disputatio philos, de rerum modis
Disputatio philos. De formarum materialium origine
Disputatio theologica autisociniana de existencia Christi alterna
Dicséretes emlékezet
Halotti tanítás
Isten ajándékával való kereskedés

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

nemes Décsei László földbirtokos
(1868., Hajdúnánás - ?)
Szülei Décsei Sándor és Papp Ágnes voltak. Iskolái elvégzése után szülei birtokán tanulta a gazdálkodást, 1897-ben lett önálló. Életében volt városi képviselő-testületi tag, egyházi presbiter, a Gazdasági Egyesület igazgatósági tagja, tíz évig elnöke a Bocskay Körnek, vármegyei képviselő-testületi tag. Felesége Takács Klára volt. Gyermekei: Zsuzsánna, Klára, Julianna, László.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Deilinger József tanár, igazgató
(1935. február 13., Nagyzerind (Románia) - )
Szülei: Deilinger József és Farkas Réka. Felesége: Kozma Ilona tanító. Gyermeke(i): Deilinger József (1958), Deilinger Judit (1963).
Tanulmányai: Elemi iskola - Hajdúnánás, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás, Pedagógiai Főiskola - Eger.
Tanári tevékenységét 1955-ben kezdte magyar-orosz szakos tanárként az akkori Fiúiskolában. 1957-1967 a Magiteleki Általános Iskola igazgatója és tanítója volt. 1967-től a 3. Szamú Általános Iskola igazgatóhelyettese. 1974-től 1995-ben bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig a 4. Számú Áltlános Iskola (NOM) igazgatója volt. 1982-től a városi, majd a város környéki igazgatói munkaközösséget vezette 1995-ig. 1963 és 1990 között a Városi Tanács tagja volt. 1983-1990-ig a Városi Tanács VB tagja. Tanácstagként vezetője volt a Városi Bizottságnak, tagja a Pénzügyi Bizottságnak, a Sport Albizottságnak – ennek később vezetője is volt – valamint a Gyemek- és Ifjúságvédelem albizottságnak. 1965-től tagja volt az MSZMP-nek. Tagja volt a Városi Úttörő Elnökségnek, 1978-tól a Makláry Lajos Városi Énekkar társadalmi elnöke.Több alkalommal készített pedagógiai pályamunkákat, itt a legjobb minősítése megyei 2.
Róla írások jelentek meg a Hajdú-Bihari Naplóban és a Hajdúnánási Újságban is. helyezés.
Kitüntetései: KISZ KB Dicsérő Oklevél (1965), Kiváló Úttörővezető (1972), Úttörővezetői Érdemérem (1974), Miniszteri Dicséret (oktatás 1976), Kiváló Munkáért (1979), Maróthy György Díj (1986), Ifjúságért Érdemérem (1989), Arany Katedra Emlékplakett (1995), Társadalmi Munkáért arany fokozat (1977), Társadalmi Munkáért bronz fokozat (1980), Érdemes Társadalmi Munkás (1981).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Deilinger Józsefné Kozma Ilona tanító
(1937. december 13., Hajdúdorog - )
Szülei: Kozma János és Oláh Antónia. Házastársa Deilinger József iskola igazgató. Gyermeke(i): Deilinger József (1958), Deilinger Judit (1963).
Tanulmányai: Hajdúdorog, Tanítóképző Intézet - Hajdúböszörmény (1956).
1956-ban gyakorló tanítói évet Nyiczky réti tanyai általános iskolában töltötte. 1955-ben részt az V. Világ Ifjúsági Találkozón Varsóban. 1957-1967-ig a Magi-telki, 1967-1972-ig a 3. Számú Általános Iskolában tanított. 1970-1976-ig városi úttörőtitkár, 1976-1987-ig a Hazafias Népfront függetlenített városi titkára volt. 1987 és 1989 között az Új Élet Mgtsz Termelőszövetkezet párttitkára volt. Tagja volt A Magyar Szocialista Munkáspártnak. 1990-ben vonult nyugállományban.
Kitüntetései: KISZ KB Dicsérő Oklevél, Kiváló Úttörővezető (1971), Úttörővezető Érdemérem (1973), Honvédelmi Emlék Plakett (1973), Kiváló Ifjúságivezető (1976), Ifjúságért Érdemérem (1977), Békemozgalom Kitüntető Jelvénye (1981), Társadalmi munkáért- különféle fokozatok több alkalommal.
Róla megjelent írások: Megyei és országos lapokban találhatóak hírek, értékelések. 1955-ben a Mozi Híradóban az V. VIT felvétele most már híranyag és mozgókép. A Nemzeti Zászló átadása alkalmából a MTV-ben egy rövid filmösszeállítás.
Külön közlés: „1976-1987 közötti HNF-titkárságon idején nyerte el a város – a „Nemzeti Zászlót”- kiváló társadalmi munkáért - amelyhez a lakóutcabizottságok is hozzájárultak” (Deilinger Józsefné Kozma Ilona)
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Deméné Czeglédi Éva tanító
(1968. október 4., Hajdúnánás - )
Szülei: Czeglédi László tanár és Ádám Zsófia tanítónő. Házastársa: Deme Albert. Gyermeke(i): Albert.
Tanulmányai: 1. Számú Általános Iskola és Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás.
1990-től a Makláry Lajos Általános Művészeti Iskola és Gimnázium (ma: Bocskai István Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium) pedagógusa.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Demeter Imre (M. Demeter) festő
(1962. december 17., Hajdúnánás - )
Szülei: Demeter Imre és Nagy Zsófia.
Tanulmányai: 2. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Irinyi János Élelmiszeripari Szakközépiskola - Debrecen.
1986-1994-ig a TUNGSTRAM RT hajdúnánási gyáregységében dolgozott. 1994-1995 Budapesten vágóhíd munkás volt. 1980-tól rendszeresen festeni kezdett. A festészet alapjait autodidakta módon sajátította el. Első önálló kiállítása 1984-ben volt Budapesten. 1991-től rendszeresen állított ki a Megyei Őszi Tárlaton Debrecenben. A festészet mellett sokáig aktívan sportolt szabadfogású birkózóként a gimnázium súlyemelő szakosztályában, majd ezután nyolc évig versenyzett a Kazincbarcika Vegyész SE-ben mint súlyemelő. Legjobb eredményeit 1980-ban érte el, a Magyar Bajnokság 6. helyén végzett. 1983-ban Budapesti Kinizsi Húsos Se-ben, majd a BM Határerőségnél, ahol legjobb eredménye országos 3. helyezés, szintén 3. helyezést ért el cselgáncsból.
Interjú: Calipso-rádióban 1994 októberében.
TV-s szereplés: Regionális Tv 1997 febr. 20.
Kiállításai: önálló: 1984 – Bp. Ferencvárosi Alkotók Közössége; 1990 – Hn. Micsurin MgTsz; 1991 – Hn. VMK; 1992 – Hn. VMK; 1993 – Hn. VMK; Hajdúdorog, Berettyóújfalu. 1994-1996 – Hn VMK; 1997 – Hajdúböszörmény, Tiszalök; 1998 – Hajdúdorog, Tiszavasvári, Aggtelek, Tuzsér, Hajdúszoboszló, Debrecen-Kenézy Galéria, Celldömölk, Hn. 1999 – Szentendre, Debrecen-DOTE; 2000 – Tiszalök. Csoportos Kiállítások: 1987 – Ózd, Országos Vasas Kiállítás; 1989 – Megyei Őszi Tárlat Debrecen, Országos Amatőr Tárlat Kecskemét; 1991 – Megyei Őszi Tárlat Debrecen; 1992 – Nemzetközi tárlat Hajdúszoboszló, Megyei Őszi Tárlat Debrecen; 1993 – AKT Debrecen; 1994 – Nagyvárad 1995 – Lengyelország; 1994-1996 Megyei Őszi Tárlat Debrecen.
Róla publikációk jelentek meg a Hajdú-Bihari Naplóban 1991 és 1993 között, valamint több alkalommal a Hajdúnánási Újságban.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Demeter Sándor sportoló, sportvezető
(1920. március 14., Sepsiszentgyörgy - 1989. november 20., Hajdúnánás)
Évtizedeken keresztül a Háziipari Szövetkezet főkönyvelője volt. Azt megelőzően a Város Tanácsnál állt alkalmazásban. Választott sportága az asztalitenisz volt. Hivatali munkája mellett aktív sportoló volt, megyei szinten versenyzett, majd a Hajdúnánási Spartacus Sportegyesület asztalitenisz szakosztályának vezetője volt haláláig. Lelkes, lelki ismertes munkája nyomán a hajdúnánási asztalitenisz sport olyan utánpótlását nevelte, formálta, akik NB II-be jutatták a hajdúnánási csapatot. Munkáját több kitüntetéssel is jutalmazták. Így a Szövetkezet Kiváló Dolgozója, a Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója díjakat is megkapta. Tanítványai, sporttársai Demeter Sándor emlékverseny elnevezéssel asztalitenisz tornát szerveztek emlékére.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]

Dévai Tiborné Lengyel Margit zenei oktató
(1933. január 19., Hajdúnánás - 2002. április 9., Budapest)
Szülei: Dr. Lengyel Géza, állatorvos és Szabó Katalin. Házastársa: Dévai Tibor. Gyermeke(i): Judit és István.
Tanulmányai: Református Elemi Iskola és Református Gimnázium - Hajdúnánás. Zenei Konzervatórium, zongora-vadászkürt szak - Debrecen.
Élete során több vállalatnál dolgozott különféle beosztásokban. Otthonában rendszeresen tanított gyermekeket zongorázni.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Dienes Miklósné Kovács Magdolna Ilona tanító
(1943. június 4., Debrecen - )
Szülei: Dr. Kovács László, közjegyző és Bán Magdolna. Házastársa: Dr. Dienes Miklós, háziorvos. Gyermeke(i): Éva (1966), Anna (1971) és Sára (1974-2001).
Tanulmányai: 2. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Tanítóképző Főiskola, tanító szak - Debrecen (1961-1964).
1964-1966-ig Nyiczki-réti iskolában kezdte tanítói pályáját. 1966-tól 1967-ig a hajdúnánási 2. Számú Általános Iskola pedagógusa, majd 1967 őszétől 1997-ig, a nyugdíjba vonulásáig a 4. Számú Általános Iskola (később Nánási Oláh Mihály Általános Iskola) tanítónője volt.
Pedagógus pályája során volt kisdobos vezető és munkaközösség vezető is.
Külön közlés: "Mindhárom gyermekünk egyetemet végzett. Sára lányunk 2001-ben meghalt. Két unokánk van. Anna lányunk Nagy-Britanniában él, Éva lányunk Debrecenben." (Dienes Miklósné Kovács Magdolna Ilona)
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Diószegi Sámuel botanikus, református lelkész, tanár
(1760. december, Debrecen - 1813. augusztus 2., Debrecen)
December 29-én (vagy 30-án) született és 1761. január 5-én anyakönyvezték. Iskoláit a Református Kollégiumban végezte, majd miután több helyen tanítóskodott, 1787-ben a Göttingeni Egyetemre iratkozott be. Itt a teológia mellett geometriai, fizikai, orvosi előadásokat hallgatott. Hazajőve előbb hajdúnánási, majd böszörményi, 1802-től debreceni lelkész volt.
Diószegi Sámuel legjelentősebb munkája a részben Fazekas Mihállyal közösen készített „Magyar Füvész Könyv a Linné alkotmánya szerint”. A mű 1807-ben jelent meg Debrecenben. 1813-ban, halála évében Diószegi még kiadta Debrecenben a könyv gyakorlati változatát. „Orvosi füvészkönyv, mely a magyar füvészkönyv praktikai része” címmel. Diószegiről arckép nem maradt fenn. Emlékoszlopa a budapesti Tudományegyetem botanikus kertjében található, Debrecenben pedig szobra áll. Nevét néhány utcanév és egy-két növénynév őrzi.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Diószegi Sándor jogász, rendőr alezredes, városi rendőrkapitány
(1950. június 29., Nagyrábé - )
Szülei: Diószegi Antal és Szabó Julianna. Felesége Dobos Borbála Mária, tanító. Gyermeke(i): Diószegi Norbert (1976), Diószegi Márk (1979).
Tanulmányai: Általános isk. - Nagyrábé. Arany János Gimnázium és Szakközépiskola - Berettyóújfalu. Rendőrtiszti Főiskola Igazgatásrendészeti Szak - Budpest. Műszaki Egyetem Jogtudományi Kar - Miskolc.
1973 augusztus 1-től a Hajdúnánási Rendőrkapitányságon dolgozott, ahol 1979. április 1-től Igazgatásrendészeti osztályvezető, 1984. január 1-től kapitányságvezető helyettes, 1986. szeptember 1-től kapitányságvezető volt.
Kitüntetései: Közbiztonsági Érem Bronz fokozat (1977), Ezüstfokozat (1983), Arany fokozat (1988). Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje (1995), Dísztőr, belügy miniszteri emléktárgy (1999).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Dobány Irén középiskola tanár, biológia-kémia, pszichológia, természettudományi doktor
(1932. január 6., Hajdúnánás - )
Szülei: Dobány Imre és Nagy Julianna.
Tanulmányai: Elemi iskola - Hajdúnánás. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar - Debrecen.
1956-ban szerezte meg a diplomáját biológia-kémia szakon, s még az év őszén kezdett tanítani a hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban. 1961-1962-ben Balassagyarmaton a Szántó Kovács János Gimnáziumban és Leánykollégiumban tanított. 1962 és 1969 között a Salgótarjáni Madách Imre gimnázium tanára volt. Itt részt vett a kémia-biológia előadóterem és kémiai labor megtervezésében. Megalapította a Tudományos Diákkört. 1969-1990-ig a salgótarjáni Bólyai János Gimnáziumban oktatta szaktárgyait. Osztályfőnöki és kémia-biológiai munkaközösségvezető volt. 1990 és 1996 között már mint nyugdíjas tanár tanított tovább korábbi munkahelyén. 1962 és 1996 között megszakítás nélkül tanított a Dolgozók Gimnáziumában. 10 osztályban volt végig osztályfőnök. 15 éven át vezette a Bolyai Tudományos Diákkört.
Kitüntetései: Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1970), Kitüntető Okirat- Bolyai Napok (1978, 1984), Érdemes Társadalmi Munkás (1980), Kiváló pedagógus (1981), Salgótarján Város Közoktatásáért ( 1982), Törzsgárda Tagság (1984), Pedagógus Szolgálati Emlékérem (1990), Elismerő Okirat-Bolyai Kör Irányításáért (1993).
Saját közlés: ,,Vannak emberek, akik sohasem követnek el mulasztást, de csak annyit tesznek, amennyi a kötelességük. És vannak mások, akik feladatukat hivatássá tudják felemelni azzal, hogy szívüket adják hozzá. Én igyekeztem az utóbbiak szerint élni.” (Dobány Irén)
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Dr. Dobány Zoltán geográfus, földrajz-rajz szakos középiskolai tanár, egyetemi természettudományi doktor
(1953. december 2., Hajdúnánás - )
Tanulmányai: 1980-1983 között - JATE, Szeged (földrajz szak) Oklevél minősítése: kitűnő. 1974-1978 között - Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza-Eger (földrajz-rajz szak) Oklevél minősítése: jeles. 1968-1972 között - Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, Hajdúnánás (matematika-fizika speciális tagozat).
Munkahelyek, szakmai tapasztalatok, eredmények: Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyházi Egyetem (1976-2017) Földrajz Tanszék, majd Turizmus és Földrajztudományi Intézet. Több mint négy évtizedes felsőoktatási szakmai tapasztalat az általános iskolai tanárképzés terén, több mint fél évtizedes tapasztalat a középiskolai földrajztanítás terén. Az egykori Mezőgazdasági Főiskolán fél évtizedig a repülőgép-vezetők képzésében is részt vett, a „A repülésmeteorológia alapjai” című tárgyat oktatta.
Tudományos tevékenység: Kutatómunkáját egyetemi hallgató korában kezdte el Mészáros Rezső akadémikus és Frisnyák Sándor egyetemi tanár irányításával. Témái a Taktaköz történeti földrajzi szempontú vizsgálata volt, e témából készült doktori disszertációja is. A vizsgált témakörből 19 dolgozata jelent meg, s 1995-ben az addigi kutatási eredményeit „A taktaközi települések történeti földrajza a 18. század közepétől 1945-ig” című kismonográfiában foglalta össze.
Ezt követően egy periférikus táj (a Cserehát) történeti földrajzi kutatásába kezdett. Eredményei előbb kisebb terjedelmű dolgozatokban láttak napvilágot, majd megírta „A Cserehát történeti földrajza (18-20. század)” című könyvét, amely 1999-ben jelent meg. Ezt a könyvet — átdolgozás után — az ANP 2010-ben újra kiadta.
Feldolgozta a Sajó és a Bódva folyók közötti térség történeti földrajzát is, több publikációban, illetve a 2004-ben megjelent „A Sajó-Bódva köze történeti földrajza (18-20. század)” című könyvében. A könyvet — átdolgozás után — az ANP 2010-ben újra kiadta.
Később a Hernád-völgy történeti földrajzi szempontú feltárásába kezdett, előzetes kutatási eredményeit a 2007 telén megjelent „Peja Győző emlékkönyv” (Szerk.: Frisnyák S.- Gál A.) közölte mintegy 120 oldal terjedelemben. Az ANP az addig megjelent publikációiból egy válogatás kötetet jelentetett meg 2010-ben.
Mindezek mellet több monográfia és könyv írásában is közreműködött, s néhány tudományos igénnyel megírt meteorológiai témájú ismeretterjesztő cikket is publikált szakfolyóiratokban, illetve konferenciakötetekben. A tájhasználat történeti szakaszai a Taktaközben (18-20. század) című elektronikus könyve (p. 178) 2014-ben jelent meg (https://mek.oszk.hu/13300/13344/13344.pdf).
Eddig megjelent publikációi száma 67, konferencia előadásainak a száma 30, publikációira történő (ismert) hivatkozások száma meghaladja a százat.
Publikációi:

Néhány taktaközi település mezőgazdasági földhasznosítása fejlődésének vizsgálata. Egyetemi doktori értekezés Szeged, 1984. p. 135. (kézirat)
Adalékok a Taktaköz történeti földrajzához (Néhány taktaközi település mezőgazdasági földhasznosításának vizsgálata a 18. század második felétől a 19. század végéig). A Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 10/H. Nyíregyháza, 1985. pp. 73-89.
Adatok a Taktaköz agrárföldrajzához. Borsodi Földrajzi Évkönyv. Miskolc, 1985. pp. 67-89.
A Taktaköz vízgazdálkodása. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 11/H. Nyíregyháza, 1987. pp. 129-137.
Egy alföldi kistáj — a Taktaköz — földhasznosításának idő- és térbeli változásai. 2. Alföld Ankét. MTA Regionális Kutatások Központja, Békéscsaba, 1987. pp. 242-268.
18-19. századi ősi ártéri gazdálkodás a Taktaközben. Borsodi Művelődés, Miskolc, 1989.
Adalékok Balkány község történeti földrajzához (Balkány 18-19. századi gazdasági élete). A Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 12/F. Nyíregyháza, 1990. pp. 247-261
Rátka gazdasági élete. In: Rátka. Egy német falu Tokaj-Hegyalján (szerk.: dr. Frisnyák Sándor) Rátka, 1992. pp. 141-164.
A környezetátalakító munkálatok hatása a taktaközi települések 19. századi földhasznosítására. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXX-XXXI. Miskolc, 1992. pp. 395-414.
Adatok néhány taktaközi település 18-20. századi településföldrajzához. Borsodi Földrajzi Évkönyv, Miskolc 1992. pp. 55-76.
Helyi szelek Földünkön. Iskolakultúra IV. 7. Budapest, 1994. pp. 9-15.
Néhány gondolat a monszun tanításáról. Iskolakultúra IV. 22-23. Budapest, 1994. pp. 90-97.
Tállya gazdasági élete. In: Tállya (szerk.: dr. Frisnyák Sándor) Társszerzők: Boros László-Horváth Károly. Tállya, 1994. pp. 267-319.
Adatok néhány taktaközi település népességföldrajzi vizsgálatához. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 13/F. Nyíregyháza, 1994. pp. 351-373.
A taktaközi települések történeti földrajza a 18. század második felétől 1945-ig. Nyíregyháza, 1995. 112 p.
Vofkori László: Erdély társadalom- és gazdaságföldrajza. (Könyvismertetés) Dimenziók Felső Magyarországi Szemle III. 2-3. Miskolc, 1995. pp. 243-245.
Wirkung der umweltverändernden Arbeiten auf das wirtschaftliche Leben der Siedlungen im Taktagebiet im 19. Jahrhundert. Budapest, Acta Ethnographica Hungarica, 40 (1-2) 1995. pp. 203-217.
Das Wirtschaftsleben von Rátka. Rátka-Ein deutsches Dorf in Tokaj-Hegyalja (Red. dr. S. Frisnyák) Rátka, 1995. pp. 141-165.
A taktaközi települések demográfiai sajátosságai a 18. század végétől napjainkig. In: Tokaj és Hegyalja XVII. (szerk.: Bencsik János) Tokaj, 1996. pp. 75-104.
Dr. Boros László hatvan éves. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszéke tantárgy- és tudománytörténeti füzetei 5. Nyíregyháza, 1997. p. 15.
Adalékok a csereháti települések 18. század végi történeti földrajzához. In: Táj, ember, gazdaság. Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv. (szerk.: Boros László) Nyíregyháza, 1998. pp. 122-142.
A Cserehát gazdasági élete a 18-19. században. In: A Felvidék történeti földrajza. (szerk.: dr. Frisnyák Sándor) Nyíregyháza, 1998. pp. 383-402.
A Cserehát történeti földrajza (18-20. század). Nyíregyháza, 1999. p. 219.
A gazdálkodás változásai és sajátosságai a Taktaközben a 18-19. században. In: Az Alföld történeti földrajza. (szerk.: Frisnyák S.) Nyíregyháza, 2000. pp. 289-302.
Adalékok Balkány földrajzához. In: Tanulmányok és források Balkány történetéhez. (szerk.: Dám L.) Balkány, 2000. pp. 5-66.
A gazdálkodás sajátosságai a Taktaközben a 18. század második felétől a környezet-átalakító munkálatok megkezdéséig. Rálátás, I. 4. Zsáka, 2000. pp. 29-35.
Adatok a Cserehát településföldrajzához (a 18. század végétől 1945-ig). In: A Nyírségi Földrajzi Napok előadásai. Nyíregyháza, 2000. november 20-23. Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv 10. Nyíregyháza, 2001. pp. 123-147.
A gazdasági élet sajátosságai a Taktaközben a kultúrtáj 18-19. századi terjeszkedésének időszakában. In: Szerencs és környéke (szerk.: Frisnyák S-Gál A.) Szerencs-Nyíregyháza, 2002. pp. 197-221
A település földrajzi környezete. In: Halmaj monográfiája (szerk.: Veres L. - Viga Gy.) Halmaj, 2002. pp.7-34.
Adatok Balkány község 18-20. századi történeti földrajzához. In: A Nyírség és a Felső-Tisza-vidék történeti földrajza. (szerk.: Frisnyák S.) Nyíregyháza, 2002. pp.189-215.
A kultúrtáj terjeszkedésének hatása a 18-19. századi csereháti népesség gazdasági életére. In: A táj változásai a Kárpát-medencében. Az épített környezet változása. (szerk.: Füleky Gy:) Gödöllő, 2002. pp. 198-206.
Társadalmi-gazdasági viszonyok a Sajó-Bódva közén a 18. század végétől a 20. század közepéig. In: Földrajzi környezet – történeti folyamatok. Tanulmánykötet Dr. Frisnyák Sándor 70. születésnapja tiszteletére (szerk.: Hanusz Á.) Nyíregyháza, 2004. pp.225-243.
A Sajó-Bódva köze történeti földrajza (18-20. század). Történeti Földrajzi Tanulmányok 8 Nyíregyháza, 2004. p. 170.
Adatok a taktaközi települések népességföldrajzi vizsgálatához (18-20. század) In: Szerencs, Tokaj-Hegyalja kapuja (szerk.: Frisnyák S—Gál A.) Szerencs, 2005. pp. 235-255.
Adatok a Hernád-völgy településeinek 18-19. századi történeti földrajzához. In: Földrajz és turizmus. Tanulmánykötet Dr. Hanusz Árpád 60. születésnapja tiszteletére (szerk.: Kókai S.) Nyíregyháza, 2006. pp. 111-132.
Társadalmi-gazdasági viszonyok a Hernád völgyében a 18-19. században. In: Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére (szerk.: Kiss A.-Mezősi G.-Sümeghy Z.) Szeged, 2006. pp. 143-153.
Adatok a Hernád-völgy 18-20. századi népesség- és településföldrajzához. In: Szerencs, Dél-Zemplén központja (szerk.: Frisnyák S.-Gál A.) Nyíregyháza-Szerencs, 2007. pp. 467-482.
Dr. Boros László élete, tudományos pályája. In: Az aranyszínű szőlővesszők és borok földjén. Földrajzi tanulmányok (Írta és szerkesztette: Boros László) Nyíregyháza-Tokaj, 2007. pp. 5-8.
Adattár a Hernád-völgy történeti földrajzához. In: Peja Győző emlékkönyv (szerk.: Frisnyák S. – Gál A.) Nyíregyháza-Szerencs, 2007. pp. 267-388.
Társadalmi-gazdasági viszonyok a Hernád völgyében a 18-20. században. Zempléni Múzsa VII. évfolyam 3. szám 2007. pp. 37-48.
Adatok a Hernád-völgy szlovákiai szakaszának történeti földrajzához (18-19 század). In.: Tanulmánykötet Dr. Göőz Lajos professzor 80. születésnapjára (szerk.: Dr. Hanusz Árpád) Nyíregyháza, 2008. pp.51-74.
A Bodrogköz településföldrajza. (társszerző: Boros L.) In: A Bodrogköz élővilága és földrajza (szerk.: Tuba Z.) Gödöllő-Sárospatak, 2008. pp. 217-241.
Tájhasználat a Hernád völgyében a 18-19. században. In: A Kárpát-medence környezetgazdálkodása (szerk. : Frisnyák S. – Gál A.) Nyíregyháza-Szerencs, 2009. pp. 65-86.
A Zempléni-hegység földrajzi lexikona (szócikkek írása). (szerk.: Frisnyák S. – Gál A. – Horváth G.) Nyíregyháza-Szerencs, 2009.
Adatok a Sajó-Bódva köze 18-20. századi településföldrajzához. In: Tiszteletkötet Dr. Frisnyák Sándor professzor 75. születésnapjára (szerk.:Gál A. – Hanusz Á.) Nyíregyháza-Szerencs, 2009. pp. 77-90.
Adatok a Harangod és tágabb térsége 18-19. századi történeti földrajzához. In: Tiszteletkötet Dr. Tóth József Geográfus professzor 70. születésnapjára (szerk.: Dr. Hanusz Á.) Nyíregyháza, 2010. pp.39-60.
A Cserehát történeti földrajza (18–20. század). /Historical geography of the Cserehát Region (18th – 20th Century)/. /ANP Füzetek VIII./ Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 2010. p. 222
A Sajó-Bódva köze történeti földrajza (18–20. század) . /ANP Füzetek IX./ Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 2010. p. 166
Történeti földrajzi tanulmányok a Hernád-völgy területéről (18–20. század). /ANP Füzetek X./ Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 2010. p. 87
Vulkáni hamu? Pedagógiai Műhely XXXV. 3. Nyíregyháza, 2010. pp. 62-69.
Adatok egy Hernád menti kistáj, a Harangod 18-20. századi történeti földrajzához. In: A magyarországi Hernád-völgy (szerk.: Frisnyák S. – Gál A.) Nyíregyháza-Szerencs, 2011 pp.151-180.
Adatok a Hernád-völgy 18-20. századi népesség- és településföldrajzához. In: A magyarországi Hernád-völgy (szerk.: Frisnyák S. – Gál A.) Nyíregyháza-Szerencs, 2011 pp. 225-240.
A Hernád völgyi települések demográfiai jellemzői és gazdasági fejlettségük néhány kölcsönhatása (társszerző Kókai S.). In: A magyarországi Hernád-völgy (szerk.: Frisnyák S. – Gál A.) Nyíregyháza-Szerencs, 2011. pp. 241-266.
Adalékok az éghajlattan tanításához. A helyi szelek. In: Geográfiai folyamatok térben és időben (szerk. Kókai S.): Nyíregyháza, 2011. pp. 161-177.
Adatok a taktaközi települések népességföldrajzi vizsgálatához (18-21. század). In: Tiszteletkötet Dr. Boros László főiskolai tanár 75. születésnapjára (szerk.: Frisnyák S. – Kókai S.): Nyíregyháza, 2012. pp. 7-25.
Adatok a Taktaköz 18-20. századi településföldrajzához. In: Tiszteletkötet Dr. Kormány Gyula egyetemi magántanár 80. születésnapjára (szerk.: Frisnyák S. – Kókai S.) Nyíregyháza, 2012. pp. 87-103.
Adalékok az éghajlattan tanításához. Egy helytelenül értelmezett jelenség: a monszun. In: Tiszteletkötet Dr. Frisnyák Sándor professzor 80. születésnapjára (szerk.: Gál A. – Kókai S.) Nyíregyháza – Szerencs, 2014. pp. 331-349.
A tájhasználat történeti szakaszai a Taktaközben (18-20. század). Nyíregyháza, 2014. p. 178
Antropogén tájak összehasonlító elemzése – esettanulmányok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (társszerzők: Sütő L.- Novák T. J.- Incze J.- Rózsa P.). Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 2014. XI. 2. pp. 45-52
A Felső-Hernád-völgy településeinek történeti földrajzi vázlata (18-19. század). Történeti Földrajzi Közlemények 3. évfolyam, 2. szám 2015. pp. 114-139
Településföldrajzi vizsgálatok a Taktaközben (18-20. század). In: A változó világ XXI. századi kihívásai. Tanulmánykötet prof. Dr. Hanusz Árpád egyetemi tanár 70. születésnapja tiszteletére (szerk.: Kókai S.) Nyíregyháza, 2016. pp. 149-177
Adalékok a Harangod történeti földrajzához. Történeti Földrajzi Közlemények. 4. évfolyam, 2. szám. Nyíregyháza, 2016. pp. 76-105
Transformation of land use pattern in the East Borsod Coal Basin from the beginning of mining industry to the political changes (társszerzők: Sütő L. – Homoki E. – Rózsa P.). Acta Geographica Debrecina Landscape & Environment. Volume 10. Issue 3-4. Debrecen, 2016. pp. 223-231
Long-term changes of land use/land cover pattern in human transformed microregions: case studies from Borsod-Abaúj-Zemplén county, North Hungary. (társszerzők: Sütő L. – Novák T. – Adorján B. – Incze J. – Rózsa P.) Carpathian Jurnal of Earth and Environmental Sciences: 12 (2) 2017. pp. 473-483.
Tájhasználat és antropogén tájformálás a Sajó mente településein (18-20. század). Történeti Földrajzi Közlemények 5. évfolyam, 2. szám, 2017. pp. 41-63.
A földhasznosítás intenzitásának vizsgálata folyó menti területeken (Taktaköz, Hernád-völgy, Sajó mente). In: A magyar földrajz szerencsi műhelye. Tanulmányok dr. Gál András kutató-tanár és gimnáziumi igazgató tiszteletére (szerk.: Horváth G.) Szerencs, 2018. pp. 123-143
A tájhasználat alapvető jellemvonásai a Taktaközben a 18. század második felétől a 19. század közepéig. Történeti Földrajzi Közlemények 9. évfolyam, 1-2. szám, 2021. pp. 3-26

Szakmai tanulmányutak: Közép-, Kelet- és Nyugat-Európa országai
Közéleti tevékenység: A Magyar Földrajzi Társaság és a Magyar Meteorológiai Társaság tagja
Kitüntetések: Pro Geographia (1992); Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (2004); Miniszteri Elismerő Oklevél (2010)
Egyéb: Több egyéni és csoportos kiállításon való részvétel Magyarországon és külföldön (grafika)

[Forrás: Dr. Dobány Zoltán közlése (2021)]

Dobos László Miklós rendező, tanár filozófus
(1961. július 16., Hajdúnánás - 2018. április 24., Nyíregyháza)
Szülei: Dobos Endre Zoltán és Porkoláb Zsófia Katalin.
Tanulmányai: 3. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Bessenyei György Tanárképző Főiskola - Nyíregyháza. Db., Bp. (filozófia, rendező).
Tanár, megyei kulturális referens, megyei jogú város elnöki referens, a Mandala Dalszínház alapítója, igazgatója és főrendezője.
Jelentősebb díjai, eredményei: Kazincbarcikai Színjátszó Fesztivál – Különdíj, Kisvárdai Magyar Színházi Fesztivál- közönségdíj. Két Alkalommal franciaországi vendégszereplésen vettek részt – Aurora Thetre Fest., Avignoni Színházi Fesztivál.
Kitüntetései: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közművelődéséért, Pro Cultura Hungarica.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000), szabolcshir.hu - Gyászol a nyíregyházi dalszínház (2020.11.19.)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Dombi Imre gépészmérnök
(1924. július 19., Hajdúnánás - )
Szülei: Dombi Imre és Almási Nagy Zsófia. Felesége: Varga Gizella, textilipari mérnök. Gyermeke(i): Dombi Imre (1954), Dombi István (1956).
Tanulmányai: Elemi iskola - Hajdúnánás, középiskola - Budapest. Nehézipari Műszaki Egyetem - Budapest (1949-1950). Műszaki Egyetem - Prága (1950-1953).
Szerszámgépfejlesztő Intézetben konstrukciós tervező-gépszerkesztő mérnök volt. Fémforgácsoló szerszámgépek szerkezeti elemeinek, gépegységeinek elektro-hidraulikus előtolás vezérlésének tervezésével foglalkozott. Az utolsó tíz év folyamán szerszámgépipari szabványosítási osztályvezető-helyettes. Külön munkaként a cseh műszaki irodalomból szakfordításokat végzett az Országos Műszaki Könyvtár megrendelései alapján.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Domokos Zsigmond középiskolai tanár
(1931. március 21., Debrecen - )
Szülei: Domokos Ferenc és Szalacsi Margit. Felesége: Éberdhart Judit vezető óvónő. Gyermeke(i): Domokos Zsolt (1962), Domokos Endre (1982).
Tanulmányai: Csapókerti elemi iskola - Debrecen. Fazekas Mihály Gimnázium - Debrecen. Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar - Debrecen.
26 évig volt igazgatója és tanára a hajdúnánási 125. Számú Szakmunkásképző Intézetnek (ma: Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Csiha Győző Szakképző Iskola).
Kitüntetései: Oktatásügy Kiváló Dolgozója, Társadalmi Munkáért (5 alkalommal).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Dráviczki Imre főiskolai tanár, filozófus
(1920. február 2., Hajdúnánás - )
Szülei: Dráviczki Imre és Balogh Klára. Felesége: Nagy Éva gyors- és gépíró. Gyermeke(i): Dráviczki Imre (1953), Dráviczki Péter (1955)
Tanulmányai: Elemi iskola - Hajdúnánás. Református Gimnázium - Hajdúnánás. Pedagógiai Főiskola - Eger, Debrecen (1948-1951) matematika-természettan szak. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar - Budapest ⇒ filozófia szak (1966-1967), bölcsész tudományi doktor, vegytan szakos általános iskolai tanár (1970).
Felsőfokú tanulmányai elvégzése után tanított párt-, állami oktatásban, általános oktatásban, főiskolákon, egyetemen. 1952és 1957 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lenin Intézetben dolgozott, elsőként mint tanársegéd, majd egyetemi adjunktus. Az intézet megszűnte után Egerfarmoson, egy részben osztott iskolában tanított öt évig. 1962-ben kerül a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumba, docensi beosztásba. 1972-től főiskolai tanár lett. 1979 és 1989 között tanszékvezető, 1982 és 1987 között igazgatóhelyettes, 1985-1987-ig megbízott igazgató volt. 1991-ben vonult nyugállományba, de óraadó tanárként még dolgozott a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskola Karán.
Publikációinak száma meghaladja a 40-et, melyek filozófiatörténeti, pedagógiamódszertani és elméleti politikai tárgyúak. Részt vett három egyetemi, főiskolai jegyzet szerkesztésében, négy filozófiai ill. történeti jegyzetet írt a Gyöngyösi Főiskola számára. Több helytörténeti, kultúr- és gazdaságtörténeti kiadvány lektorálását végezte. 10 évig tagja volt a Hevesi Szemle Szerkesztő Bizottságnak. Tagja a Magyar Filozófiai Társaságnak 1982-től, a TIT-nek, 1962-től, a Miskolci Akadémia Bizottság Filozófiai Munkabizottságnak elnöke volt 1981 és 1982 között.
Róla több híranyag jelent meg, leginkább a Heves Megyei Néplapban. Rádiós beszélgetés MR III. műsor 1976. márc. 3. 20.20-20.40 óra.
Kitüntetései: A Felsőoktatás Kiváló Dolgozója (1953), Szocialista Kultúráért (1978), Ifjúságért Érdemérem (1978), A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója (1972., 1978., 1983.), Munka Érdemrend, bronz (1974), ezüst (1987), A GATE Vállalatgazdasági Üzemmérnöki Intézet Emlékplakettje (1991).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Dráviczki Sándor vadászrepülő pilóta, gyárigazgató, gépgyártástechnológus mérnök
(1932, április 24., Hajdúnánás - )
Szülei: Dráviczki Imre és Balogh Klára. Felesége: Ó. Szabó Margit osztály vezető. Gyermeke(i): Dráviczki Sándor (1956), Dráviczki Ágnes (1963).
Tanulmányai: Elemi iskola - Hajdúnánás. Középiskola - Hajdúnánás, Karcag és Budapest. Műszaki Főiskola - Budapest.
1957-ig a légierőnél szolgált. Leszerelés után Budapesten a szövetkezeti iparban helyezkedett el, mint üzemvezető. 1960-tól a budapesti Tervező Intézetben tervezőmérnök. 1973-tól a Kohó és Gépipari Minisztériumban dolgozott, mint főeladó, majd az Ipari Minisztériumban miniszterhelyettesi szakértőtanácsadóként. 1984-től a debreceni MGM diósdi gyárának volt igazgatója egészen 1991-ben bekövetkezett nyugdíjazásig. 1978 és 1986 között többször volt a Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban érettségivizsgák társelnöke. 1991-ben katonai múltját elismerve rehabilitálták és őrnagyként helyezték nyugállományba. Kitüntetései: többszörös vállalati, Kohó és Gépipari Minisztérium, Ipari Minisztérium Kiváló Dolgozója.
Külön közlés: ,,1980 után segítettem a Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumnak és egy-két önkormányzati iskolának a széntüzelésről gáztüzelésre való átállásba, az országos pályázatok menedzselésében, az akkori munkaköröm adta lehetőségeimnél fogva.” (Dráviczki Sándor)
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Dráviczky Imre gazdálkodó
(1866., Hajdúnánás - 1940., Hajdúnánás)
Régi hajdúnánási nemesi család leszármazottja. Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte, a tényleges katonai szolgálat teljesítése után 1891-ben önálló lett.
Életében az alábbi tisztségeket töltötte be: tagja volt a városi képviselő-testületnek, a Legeltető Társulat választmányának, a református egyház presbitériumának, alelnöke a Kossuth Körnek, a helyi Hangya Szövetkezet felügyelő-bizottsági tagja. Felesége karczagújszállási Lente Julianna, két gyermekük született.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Dráviczky Imre földműves
(1884. november 7., Hajdúnánás - 1975. május 21., Hajdúnánás)
Dráviczky László és Zsuga Erzsébet tizenhárom gyermeke közül volt a másodszülött. Hat elemi iskolát végzett szülővárosában. A gazdálkodást a szülői háznál tanulta.
Az első világháború előtt három évig tényleges katonai szolgálatot teljesített, majd a háborúban négy évig. Tagja volt a helyi képviselő-testületnek, és a református egyház presbitériumának, ahol évtizedekig szolgált. 1913-ban az ő irányításával alakult meg a Hunyadi Olvasókör, melynek megszüntetéséig elnöke volt. Néhány évig ellátta a Legelőbirtokosság pénztárnoki tisztét.
1945 után koholt vádak alapján kétszer zárták börtönbe, ezek után minden társadalmi tisztségéről lemondott. Házasságot 1910-ben kötött Vágó Juliannával. Három gyermekük született: Mária, Imre és Imre (1928).
[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]

Draviczky Imre tanító, néprajzkutató, helytörténész, a Magyar Néprajzi Társaság tagja
(1928. január 21. Hajdúnánás - 2006. április 17. Debrecen)
Szülei: Dráviczky Imre gazdálkodó és Vágó Juliánna háztartásbeli. Felesége: Balázsy Irén tanítónő. Gyermeke(i): Draviczky Imre ( 1955-1985) és Draviczky Marianna Lilla (1958- )
Tanulmányai: Református elemi iskola és Református Gimnázium - Hajdúnánás.   Református Tanítóképző - Debrecen, Hajdúdorog.
1947-ben kapta kézhez a kántortanítói oklevelet és még ezen évben a hajdúnánási Református egyház megválasztotta tanítónak és helyettes kántornak Makláry Lajos mellé. 1948-ban, az iskolák államosítása után állami tanító lett. 1951-ig a városban, majd 1951-1954 között a balázstelki és az Ormós-tanyai iskolákban tanított nagyon nehéz körülmények között. Kevés keresetéből a szüleit is eltartotta, és nagyon sokat segített nekik.
1954-ben kötött házasságot Balázsy Irén tanitónővel. 1954-től az 1. Számú, felesége pedig a 2. Számú Általános Iskolában tanított. 1957-ben koholt vádak alapján Tiszacsegére helyezték, de rövid időn belül ő maga talált állást a szomszédos Tiszavasváriban. Így a büntetés, áthelyezés helyett az általa választott Kabay János Általános iskolában 12 feledhetetlen évet töltött el, ahol jó munkája és helytállása révén megbecsült tagja lett az iskola nevelőtestületének. Kiemelkedő napközis munkájáért miniszteri kitüntetést, külföldi jutalomüdülést, és elismerést, tanítványok, szülők, ismerősök háláját, szeretetét kapta.
1969-ben hazahívták az akkor megnyitott új, 4. Számú Általános Iskolába, ahol 1988-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig, mint napközis nevelő tevékenykedett.
Fiatal korában kiváló sportoló volt, sok díjat is kapott. Nagyon szeretette a zenét, szép énekhangja volt, tudott orgonálni, harmóniumozni, sokat játszott a hegedűjén. Erejéhez és a lehetőségekhez mérten mindent megtett családjáért.
Magyarország értékei, szépségei, az itt élő emberek sorsa mellett más országok értékei, szépségei, emlékei, az ott élő emberek sorsa iránt is nagyon érdeklődött. Ezért volt az, hogy mérhetetlen hazaszeretetéből sarjadó számtalan hazai iskolai kirándulás, táborozás mellett Európa 19 országába szervezett és vezetett kiránduló csoportokat Tiszavasváriból és Hajdúnánásról. A turista utak szervezését tiszavasvári pedagógusi évei során kezdte meg.
Az 1980-as évek elején kezdett el behatóbban foglalkozni a helyi hagyományok, szokások feltérképezésével, összegyűjtésével. 1985-től rendszeresen részt vett a Megyei Déri Múzeum és a Néprajzi Múzeum által meghirdetett Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázatokon. Bármihez is nyúlt, a megyei és az országos pályázatokon kivétel nélkül mind helyezett dobogós lett. Az általa gyűjtött és feldolgozott anyagok nagyban hozzájárulnak a város múltjának megismeréséhez. Értékük nehezen mérhető.

Pályamunkái:

Gépelés, cséplés Hajdúnánáson (Hajdúnánás, 1985 [25] + 35 p.)
Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat II. díj
Nánási lakodalmas (Hajdúnánás, 1985. 52.p.)
Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat I. díj
Leánykérés, kézfogó lakodalom Hajdúnánáson a XIX. század fordulójától napjainkig (Hajdúnánás, 1985. 145 p.)
Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat I. díj
Határ-, városrész- és utcanevek Hajdúnánáson (Hajdúnánás, 1986., 129 p.)
Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat II. díj és megyei kiemelt I. hely
Amit még tudunk a hajdúnánási Hunyadi Olvasókörről (Hajdúnánás, 1987., 109 p.)
Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat III. díj, valamint országos különdíjas, és megyei I. hely
Keresztény halottas szokások és temetők Hajdúnánáson (Hajdúnánás, 1988. 247 p.)
Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat I. díj és megyei kiemelt I. díj
Zsidó halottasszokások és temető Hajdúnánáson (Hajdúnánás, 1988., 55 p.)
Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat I. díj
Ragadvány- és előnevek Hajdúnánás polgárainál és deákjainál (Hajdúnánás, 1989., 204 p.)
Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat II. díj, és megyei I. díj
Hajdúnánás földrajzi nevei - I. rész: Határ (Hajdúnánás, 1990.,168 p.)
Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat I. díj
Hajdúnánás földrajzi nevei - II. rész: Város (Hajdúnánás, 1990.,233 p.)
Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat I. díj
Hajdúnánás tanyavilága - I. rész: Élet a pusztán (Hajdúnánás, 1991., 259 p.)
Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat I. díj
Hajdúnánás tanyavilága - II. rész: Élet a tanyán (Hajdúnánás, 1991., 303 p.)
Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat I. díj
A Hajdúnánási Legelő (köz) birtokosság históriájának rövid summázata (Hajdúnánás, 1992., 288 p.)
Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat I. díj
Századunkban a gyilkos láng már kétszer lobbant (Hajdúnánás, 1993., 410 p.)
Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat III. díj
Hajdúnánás iparossága fényben (XVII. század vége - 1949.) (Hajdúnánás, 1995., 401 p.)
Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat I. díj
Hajdúnánás iparossága árnyékban (1949-1998) (Hajdúnánás, 1998.)
Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat III. díj
Családnevek, családok Hajdúnánáson a XVII. századtól a XX. század végéig I. és II. rész (Hajdúnánás, 2001.)
2001. évi Hajdú-Bihar megyei önkéntes honismereti és néprajzi gyűjtőpályázaton kiemelt I. hely
Kulákok, kuláksorsok Hajdúnánáson (1946-1956)
2003. évi Hajdú-Bihar megyei önkéntes honismereti és néprajzi gyűjtőpályázaton kiemelt I. hely

A szellemi értékek gyűjtése mellett 2000-ben millennium tiszteletére megszervezte egy emlékjel állítását a Tedeji templomdombon. Publikációi rendszeresen jelentek meg a Hajdúnánási Újság hasábjain, további írásai találhatóak a Honismeret című folyóirat és a Múzeumi Kurír periodikában.

Könyvei:

Határ-, városrész- és utcanevek Hajdúnánáson (Hajdúnánás, 1987.)
Hajdúnánás földrajzi nevei. Határ / Város (Hajdúnánás, 1990.)
Leánykérés, kézfogó, lakodalom Hajdúnánáson (Hajdúnánás, 1999.)
Kulákok, kuláksorsok Hajdúnánáson (1946-1956) (Hajdúnánás, 2006.)
Családnevek, családok Hajdúnánáson a XVII. századtól a XX. század végéig (Hajdúnánás, 2007.)
Ragadvány- és előnevek Hajdúnánás polgárainál és deákjainál (Hajdúnánás, 2008.)
Hajdúnánás iparossága fényben (XVII. század vége - 1949.) (Hajdúnánás, 2009.)
Hajdúnánás iparossága árnyékban (1949-1998) (Hajdúnánás, 2010.)

Gyűjteményes kötetekben megjelent írásai:

Hajdúnánási anekdoták I. (Hajdúnánás, 1991.) → Laci bácsi (13.p.); A macska (14.p.); "Csak egy kicsit hótt meg" (21.p.); Visszajáró lélek (22.p.); Szerenád (22.p.); A rászedett szomszéd (23-24.p.), Isten pennája (27.p.); A mérleg nyelve (27-28.p.); Fogas kérdés (28.p.); A fűzéri Dráviczky (29.p.); Sári és Kónya sógorok 1. (29.p.); A "gépes" Aszalós (33.p.); Emlékeztető (51.p.); Visszaköszönő ebéd (51-52.p.)
Hajdúnánási alkotók antológiája I. (Hajdúnánás, 1996.) → Estvéli imádság (109-111 p.); A macska (113 p.); Laci bácsi (115 p.) ; Őrségben (117 p.); Keresztyén halottas szokások és temetők (118-119 p.)
Hajdúnánási alkotók antológiája II. (Hajdúnánás, 2001.) → Gyulafehérvári emlék (151-154 p.); Éjjeli szerenád (157-160 p.)
Hajdúnánás tanyái = Múzeumi Kurír: A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumbarátok Köre körlevele (Debrecen, 1993. 65. sz. 69-81. p.)
A Hajdúnánási Ipartestület története = Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII. (Debrecen, 1995., 141-160.p.)

Kitüntetései:
1989-ben pedagógus szolgálati emlékérmet, és kiváló társadalmi munkáért kitüntetést vehetett át.
1996-ban kiemelkedő pedagógiai és közművelődési munkájáért elsőként kapta meg a Makláry díjat.
1997-ben aranydiplomát, 2000-ben pedig Sebestyén Gyula emlékérmet kapott.

Róla megjelent írások:

Csősz Krisztián: Egy magyar polgár a XX. században. Életút-, jellem- és társadalomrajz. (Hajdúnánás, 1995. - kézirat)
Fűz László: Draviczky Imre hajdúnánási tanító, mint lokálpatrióta életútja (Nyíregyháza, 1994. - diplomamunka)
Papp Lilla: Pillanatképek egy volt tanyasi tanító életéből. (Hajdúnánás, 1995. - pályázati munka, kézirat)
továbbá a Honismeret és a Hajdúnánási Újság hasábján több alkalommal.

[Forrás: Pappné Draviczky Marianna közlése (2021)]

Draviczky Imrére emlékezünk: http://www.nanaskonyvtar.hu/page.php?id=144&s=draviczky-imrere-emlekezunk

#

Draviczky Imréné (születési név: Balázsy Irén) tanító
(1927. május 12., Demecser - )
Szülei: Balázs Sándor és Hegedűs Irén. Házastársa: Draviczky Imre, tanító. Gyermeke(i): Imre (1955) és Marianna (1958).
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányait Demcseren végezte el. Polgári és tanítóképző Nyíregyháza, Kálvineum (1946).
Tanítói oklevele megszerzése után Demecserben, majd Nagyhalmon tanított. Hajdúnánásra 1954-ben, házasságkötése révén került. 1954-től nyugdíjazásáig a 2. Számú Általános Iskolában teljesített szolgálatot.
Turistaként Európa 18 országábn járt.
Kitüntetései: Szolgálati Érdemérem, Aranydiploma
[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Dráviczky László gazdálkodó
(1858., Hajdúnánás - 1920., Hajdúnánás)
Régi hajdúnánási család leszármazottja volt. Fiatal éveiben édesapja gazdaságában dolgozott, majd 1882-ben önálló lett, s 76 hold saját birtokán gazdálkodott 1920-ban bekövetkezett haláláig. Életében városi képviselő-testületi tag és a református egyház presbitere volt. Felesége Zsuga Erzsébet, tíz gyermekük született.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Drén Gábor földrajz-testnevelés szakos tanár, atlétaedző, túravezető
(1956. április 14., Hajdúböszörmény - 2019. július 25., Hajdúböszörmény)
Szülei: Drén Gábor és Konyári Zsuzsanna. Felesége: Veres Magdolna tanár. Gyermeke(i): Drén Tímea (1981), Drén Boglárka (1984).
Tanulmánai: 2. Számú Általános Iskola - Hajdúböszörmény. Bocskai Gimnázium - Hajdúböszörmény. Bessenyei György Tanárképző Főiskola - Nyíregyháza. Tanárképző Főiskola - Budapest.
1979-1997-ig a 6. Számú Általános Iskolában dolgozott, a testnevelési munkaközösség vezetője volt. 1998 és 2000 között dolgozott a GYIVI-nél. Volt munkanélküli pedagógus, tanított Nyíracsádon és Görbeházán is. Atlétaedzőkén 1979-től a Petőfi SE, Bocskai SE, Radnóti DSE, Hajdúnánási DSE tevékenykedett. Versenyzői országos és nemzetközi versenyeken 36-szor nyertek bajnoki címet. Legeredményesebb tanítványa: Szabó József hatszor, Tóth Gábor hatszor, Nyakas András tizenegyszer lettek 1-3. helyezettek, 23- szor szerepeltek a korosztályos nemzeti válogatottban 4-szer javítottak országos csúcsot.
Saját maga veterán versenyzőként 1998-ban 2 második, 2000-ben 3 első helyezést ért el az országos bajnokságon. 1998-ban versenybíróként részt vett a Budapesti Atlétikai Európiai Bajnokságon. 1979-től rendszeresen szervezett a város diákjainak gyalogos-, kerékpár- és vízitúrákat.
Róla több írás jelent meg a Népsport, Nemzeti Sport, Hajdú-Bihari Napló, és különböző atlétikai folyóiratban, valamint a Hajdúnánási Újságban 1979-től.
Kitüntetés: Magyar Atlétikai Szövetség Dicsérő Oklevele (1988.,1992.), Magyar Úttörők Szövetsége Dicsérő Oklevele (1988), a megye atlétikájáért emlékplakett (1991., 1995.) Hajdú-Bihar megye diáksportjáért emlékplakett (1994).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Dusa Lajos költő, könyvtáros
(1948. augusztus 1., Debrecen - )
Szülei: Dusa Lőrincz és Éles Erzsébet tanárnő. Gyermeke(i): Péter (1970), Erzsébet Diána (1977), Ágnes Réka (1986).
Tanulmányai: Debreceni Tanítóképző Főiskola népművelés-könyvtár szak (1981), Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem, filozófia szak - Budapest (1985).
Dolgozott fizikai munkásként, ügyintézőként, térmesterként. Hajdúnánáson műv. előadó volt. 1978 és 1981 között a szamosszegi művelődési ház igazgatója volt. 1982 és 1993 Debrecenben könyvtárosként dolgozott. 1994-től a hajdúhadházi Földi János Városi Könyvtár igazgatója volt. A Partium lírarovatának vezetője volt.
Főbb művei: Április ez még! (1987), Nagy lelassított pillanat (1994), Képek és képek (1994).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#
Dusáné Tóth Erzsébet tanító
(1952. október 15., Hajdúnánás - )
Szülei: Tóth Mihály és Agócs Erzsébet. Házastársa: Dusa Lajos, könyvtáros. Gyermeke(i): Erzsébet Diána (1977), Ágnes Réka (1986).
Tanulmányai: 1. Számú Általános Iskola és Kőrösi Csom Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Tanítóképző Fősikola, tanító szak - Debrecen (1971-1974). Debreceni Egyetem, szakvezető tanító szak (2000-2002).
1974 és 1977 között a hajdúnánási 1. Számú Általános Iskolában kezdte pedagógus pályáját. Ezután Szamosszeg következett, ahol 1977-től 1982-ig tanított. Ezt követően Debrecenben, a Debreceni Egyetem Arany János Gyakorló Általános Iskolájába került 1982-ben, azóta is itt tanít.
Kitüntetései: Miniszteri Dicséret (1989), Rektori Dicséret, Kossuth Lajos Tudományegyetem (1994), Főtanácsosi Cím (1995).
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

▲ Az oldal tetejére ▲

Nánási ki kicsoda - "D"