Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény

- Hadas Ferenc (1895)	- Hegedűs Mária	- Horkay Irén (Vámos Bertalanné)
- Hadas Ferenc (1923)	- Hentes Sándor	- Horkay László
- Hadas Lászlóné Bakó Judit	- Herbst Jakab	- Horkay Sándor
- Hadas Miklós	- Hernyák Gábor	- Horváth Andrásné Szőcs Katalin
- Hadas Sándor	- Hevesi János	- Horváth Ildikó, T.
- Hadas Sándor Imre	- Hevesi Nándor (Ivan Buharov)	- Horváth László
- Hajdú Miklós	- Hódos Antal (1927)	- Horváth Mária
- Hajdú Miklós Imre	- Hódos Antal (1951)	- Horváth Miklós
- Hajdú Zoltán Imre	- Hódos Imre	- Horváth Sándor
- Haranginé Simon Tímea	- Homonnay György	- Hrotkó Károly
- Hásás László	- Horkay György	- Husvéth Józsefné
- Hegedűs Lóránt

#

Hadas Ferenc kisiparos, kereskedő, válallat vezető
(1895. május 14., Hajdúnánás - 1982., Debrecen)
Iparos családból származott, apja asztalos-segéd volt. Tizenegyen voltak testvérek. Elemi iskolai tanulmányai után asztalosipari tanonc lett. Az ipariskolát kitüntetéssel végezte, 1911-ben megkapta az ezüst „Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara kitüntető érme”-t.
Frontszolgálatos katona volt 1915-1918 között, 1939-től 1941-ig négyszer hívták be katonának.
1923-ig segédként, majd kisiparosként dolgozott alkalmazott nélkül. 1942-től 1950-ig műszaki kiskereskedő, utána a Szeszfőzde, a Temetkezési Vállalat, illetve a Sütőipari Vállalat vezetője, majd 1953 januárjától a Városi Tanács kommunális, kereskedelmi előadója, később az Igazgatási osztály csoportvezetője. Ez utóbbi beosztásából megy nyugdíjba 1960-ban.
A munkásmozgalomban 1919 óta vett részt. Az MKP-be 1945. jan. 1-jén lépett be, ahonnan a vezetőség határozata alapján kiküldték a Szociáldemokrata Párt megalapítására, melynek elnöke, illetve titkára lett az egyesülésig. Ezután a MKP elnöke lett. Számos elnökséget is betöltött (pl. Nemzeti Bizottság, Békebizottság), illetve titkára lett szervezeteknek (pl. Vöröskereszt).
Két gyermeke született: dr. Hadas Ferenc és Károly, aki elhurcolt polgári személyként szovjet hadifogságban halt meg 17 évesen.
1965 óta Debrecenben élt, ahol a Hazafias Népfrontban tevékenykedett.
Az élők sorából 1982-ben távozott azzal a keserű tudattal, hogy az MSZMP nem minősítette veteránnak többszöri kérése ellenére.
Kitüntetés: Tanács-köztársasági Emlékérem, Kiváló Pártmunkáért, Kiváló Társadalmi Munkás, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem, Társadalmi Munkáért, a Békéért, Kiváló Társadalmi Munkás jelvény ezüst fokozat.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

#

Hadas Ferenc tanár, egyetemi docens
(1923. január 24., Hajdúnánás - )
Szülei: Hadas Ferenc és Morava Irma. Felesége: Juhász Éva általános iskolai igazgató Gyermeke(i): Károly (1950), Ferenc (1952) és Zoltán (1959).
Tanulmányai: Elemi iskola és Református Gimnázium - Hajdúnánás. Képzőművészeti Főiskola - Budapest (1949). Pedagógiai Főiskola - Eger (1952). Eötvös Loránd Tudományegyetem - Budapest (1954). Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem -Debrecen (1963).
Hajdúnánáson érettségizett 1942-ben. Ugyanebben az évben felvételt nyert a Képzőművészeti Főiskolára, rajztanári szakra. Két évfolyam elvégzése után 1944-ben elhurcolták a szovjetek. Fogsága után folytatta tanulmányait. Végzés után a hajdúnánási gimnáziumban tanár. 1950 őszétől 1952-ig megyei szakfelügyelő. 1952-ben kinevezik a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Szlávisztikai Intézetébe. Itt dolgozott 1984-ig, nyugdíjazásig. Volt osztályvezető, lektorátus vezető, tanársegéd, adjanktus. Doktori disszertációjának címe: Orosz- magyar nyelvtani szótár.
1963-ban a bécsi egyetemen tartott előadásokat, majd 1964-ben 3 hónapig a Majna-Frankfurti Goethe Egyetemen, mint vendég docens tartott előadásokat és szemináriumokat. Tartott előadásokat külföldi kongresszusokon, testvéregyetemeken. Aktív pályafutása alatt 7 országban 17 hónapot töltött hivatalosan. Publikációinak száma 83, ebből 49 nyelvészeti, metodikai, tanulmányok, egyetemi jegyzetek, az orosz-magyar nyelvtani szótár, míg a többi előadások tézisei, recenziók, újságcikkek, a Nánási Füzetek 10. sz. Publikált Mo.-on kívül Bécsben, Hamburgban, Moszkvában. Publikációi 20 folyóiratban jelentek meg. Tartott 21 szakmai előadást a TIT-ben, konferenciákon, a DAB-ban, a Kultúra Házában, szaktanári továbbképzéseken. Előadása hangzott el a MR Kossuth adóján. Tagja: MSZBT megyei Elnökségének.
Kitüntetése: Oktatásügy Kiváló Dolgozója, Kiváló Munkáért, Az ’56-os Vitézi Lovagrend tagjává avatták 2001. márc. 24-én a Budapesti Fő plébánia Templomban.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Hadas Lászlóné Bakó Judit tanár
(1950. október 25., Tiszaszalka - )
Szülei: Bakó Barnabás, tanácstitkár és Bakó Barnabásné, óvónő, népi iparművész. Házastársa: Hadas László, kertészmérnök. Gyermeke(i): Krisztina (1979) és László Róbert (1981).
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányait Tiszaszalkán végezte. Tóth Árpád Gimnázium - Debrecen. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, biológia-technika szak - Nyíregyháza (1969-1973).
A főiskola elvégzése után Hajdúnánásra került az akkori 4. Számú, később Nánási Oláh Mihály Általános Iskolába. 1989 és 2000 között a Városi Vöröskereszt vezetőségének tagja és ifjúsági felelőse volt. Megyei úttörőelnökségi tag volt.
Kitüntetései: Kiváló Úttörővezető, Úttörővezetői Érdemérem.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]

#

Hadas Miklós földbirtokos
(1871 - ?)
Fiatal éveiben édesapja birtokán gazdálkodott. Tényleges katonai szolgálatának letöltése után 1892-ben lett önálló. Életében volt: városi képviselő-testületi tag, egyházi presbiter. Felesége Fehér Zsuzsánna, két gyermekük született.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Hadas Sándor cipész, szociáldemokrata politikus
(1891., Hajdúnánás - 1925.)
A hajdúnánási szociáldemokrata mozgalom vezetője, a párt alapító tagja volt. 1919. márc. 25-től a helyi direktórium titkára, e minőségben részt vett a város üzleteinek köztulajdonba vételében, s a helyi pénzintézet egyik ellenőre volt. A város küldötteként tevékenykedett a vármegyei tanácsban. 1920-ban letartóztatták, s vörös múltjáért másfél évet töltött börtönben, ami aláásta egészségét. Korai haláláig cipészként dolgozott.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Hadas Sándor Imre tanár, kézilabda sportedző
(1963. december 10., Hajdúnánás - )
Szülei: Hadas Sándor és Varga Zsófia. Felesége: Seres Anikó fodrász. Gyermeke(i): Dávid Sándor (1991) és Dorina (1995).
Tanulmányai: 1. Számú Általános Iskola és Kőrösi Csona Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Tanítóképző Főiskola - Debrecen. Bessenyei György Tanárképző Főiskola - Nyíregyháza, Testnevelési Egyetem - Budapest.
1985 óta tanít a 2. Számú Általános Iskolában. 1988-tól tanít testnevelést és ugyanezen évtől edzősködik. Előbb iskoláskorú gyerekeket oktatott kézilabdára, később mellette női és férfi felnőtt csoportokat is. Az általa irányított kézilabda csapatok az alábbi jelentős eredményeket érték el.
Általános iskolások: Megyei 2. helyezés 1993-1996-ig. Országos elődöntő 2. helyezés: 1994, 1996. Diák Olimpiai 2. Korcsoport Fiú Országos 7. 1994., Diák Olimpia 3. Korcsoport Fiú Országos 7. 1996. Nők: NB 2.ÉK Csoport 1995/96 női 3., 1996/97 női 1. Férfi: NB 2. ÉK Csoport 1997/98. 3. h., 1998/99. 2.1996/2000 1.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Hajdú Miklós földbirtokos
(1862., Hajdúnánás - ?)
Középiskoláit Hajdúnánáson, a Gazdasági Akadémiát Debrecenben végezte. 1893-ban lett önálló. Életében volt városi és egyházközségi képviselő.
Felesége Nagy Ilona, három gyermekük született.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Hajdú Miklós Imre agrármérnök, egyetemi tanár, mg. szaktanár, mg. tudományok kandidátusa
(1927. június 5., Hajdúnánás - )
Szülei: Hajdú Miklós és Csiszár Zsuzsanna. Felesége: Bereczki Borbála tanítónő. Gyermeke(i): Zsuzsanna (1955) és Katalin (1958).
Tanulmányai: Elemi iskola és Református Gimnázium - Hajdúnánás. Középfokú Mezőgazdasági Tanintézet - Debrecen. Agrártudományi Egyetem - Budapest.
Az egyetem elvégzését követően 1950 és 1953 között gazdasági tanár a Mezőgazdasági Technikumban Debrecenben. Oktatott tantárgyai: gazdasági gyakorlat, agrobiológia, mezőgazdasági üzemvezetés, növénytermesztés. Az intézmény Debrecen-Pallagra történt áthelyezése után elsősorban a növénytermesztés lett az oktatási és egyben kutatási területe is, ezen belül is a burgonyatermesztés. 1961 és 1970 között a Debrecen-Pallagon szervezett Mezőgazdasági Felsőfokú Technikumban tanár, tanszékvezető és igazgatóhelyettes. Fő kutatási területe a burgonyatermesztés agrotechnikájával összefüggő kérdések, ezen belül is elsődleges a burgonya öntözés termesztésének alapkérdései. 1969-ben elnyerte e témában a „Mezőgazdasági tudományok kandidátusa” címet. 1971-1980 a MÉM Szakoktatási Főosztályán előbb előadó, csoportvezető végül osztályvezető. Itt az alábbi feladatokat oldotta meg:- a technikus és mérnöktovábbképzés egységes szervezeti rendjének kialakítása,- a továbbképzés tervezési rendszerének kialakítása,- az agrárfelsőoktatási intézmények gyakorlati oktatásához üzemi háttér kialakítása, annak jogi rendezése,- a gyakorlati oktatásban eredményesen résztvevők munkájának erkölcsi elismeréseként „Nagyváthy János” Emlékérem és Emlékplakett alapításának előkészítése,- az agrármérnökök vállalatgazdasági szakmérnökként történő szakosodása,- a szakfordítói képzés kialakításának előkészítése az agrárfelsőoktatási intézményekben,- az oktatástechnológiai Rendszer korszerűsítése az agrár- felsőoktatási intézményekben. 1981-1983 között a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézeteben dolgozott, 1984-től egyetemi tanár a GATE Vezető- és Továbbképző Intézetben. Több önálló szakkönyve, tudományos közleménye jelent meg, 1950-1999 között több mint 300 ismeretterjesztő írása jelent meg különböző lapokban, többségében a Magyar Mezőgazdaság c. hetilapban.
Főbb művei: A burgonyatermesztés egyes kérdései Hajdú- Bihar megyében. Kandidátusi értekezés. (1964), A burgonya öntözéses termesztés. (Mezőgazdasági K. Bp. 1968), Növénytermesztés III. (1-9. kiadás, Mezőgazdasági K. Bp.), A növénytermesztő technikusok kézikönyve III. (Mezőgazd. K. Bp. 1980), Szántóföldi növények termesztése II. (Mezőgazd. K. 1981), A szántóföldi növénytermesztés átalakulása Magyarországon (1950-1980) (1987.), Növénytermesztési technológia. (Gödöllői Agrártud. Egyetem Vezető- és Továbbképző Intézet Bp. 1-3. kiadás, 1994-1999).
Kitüntetései: Kiváló Tanár (1964), Munka Érdemrend Ezüst fokozat (1968).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Hajdú Zoltán Imre tanár, multiplex moziüzemvezető
(1972. október 4., Hajdúnánás - )
Szülei: Hajdú János és Orosz Mária. Felesége: Kolozsvári Ágnes, szociálpedagógus.
Tanulmányai: Tokaji Úti Általános Iskola - Hajdúdorog. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola - Eger. Kossuth Lajos Tudományegyetem - Debrecen.
1995-2000-ig a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskolában magyar-angol szakos tanár, osztályfőnök, az iskolai önkormányzatot segítő tanár. 2000 augusztusától a Cinema City Miskolc igazgatója.
Írásai főiskolás korától jelentek meg különböző lapokban: Zenészmagazin, Kakaó (főiskolai lap), Hajdúdorogi Újság. Írásait hajdúzol, dúzoli név alatt is jegyzi. Szerkesztőségi tagja volt a hajdúdorogi Belső Idő című ifjúsági újságnak.
Könyvbemutatói voltak: Mészáros Károly Városi Könyvtár - Hajdúdorog, Szellemi Műhely - Hajdúnánás, Keleti Fő csatorna Rádió - Hajdúböszörmény, Debreceni TV.
1998-2000 között tagja volt Hajdúdorog város Önkormányzata Ifjúsági, Közművelődési, Oktatási és Sport Bizottságának, mint külső bizottsági tag.
Főbb művei: Humorbid és Barna Humor, avagy Miért rossz az ágynak? (Hn. 1998.)
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Haranginé Simon Tímea tanár, magyar-ének-zene
(1970. december 15. - )
Szülei: Simon István és Horváth Veronika. Házastársa: Harangi Zsolt. Gyermeke(i): Péter (1997).
Tanulmányai: 6. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás, Bessenyei György Tanárképző Főiskola - Nyíregyháza.
A főiskola elvégzése után két évig, 1993-1995-ig a Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban, 1995-1999-ig a Nánási Oláh Mihály Általános Iskolában, majd 1999-től a Makláry Iskolában tanít. A tanítás mellett versmondással, színjátszással, karénekléssel, karvezetéssel foglalkozik. 1996-ban a Ki mit Tud?-on musical kategóriában a TV-s selejtezőig jutott. Tagja és másodkarnagya a Makláry Lajos Városi Énekkarnak, a NANÁ Színháznak.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000), Nánási Kalendárium (2004)]

#

Hásás László tűzoltó ezredes, tűzvédelmi szaktanácsadó
(1940. október 8., Biharnagybajom - )
Szülei: Hásás József és Molnár Erzsébet. Felesége: Bácsi Éva. Gyermeke(i): Csongor (1964), Norbert (1974).
Tanulmányai: Alap- és középfokú tanulmányait Berettyóújfalun végezte. Pártiskola, filozófia-politikai gazdaságtan - Debrecen.
1963-1966 között a Polgári Járási Tűzoltóparancsnokságra 1966-ban került, mint parancsnok és egészen 1983-ig töltötte be ezt a tisztet. 1983-tól a Debrecen Városi-Járási Tűzoltóparancsnokság vezetője 1996-ig.
Írásai jelentek meg két esetben a Hajdú-Bihari Naplóban.
Kitüntetései: Szolgálati Érem (10, 20, 25 év után), Haza Szolgálatáért Érdemérem - ezüst, arany fokozat, Tűzoltósági Érem - bronz, ezüst, arany.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]

#

Hegedűs Loránt teológus, református püspök, lelkész, egyetemi tanár
(1930. november 11., Hajdúnánás - 2013)
Szülei: Dr. Hegedűs Géza és Szabó Magdolna. Felesége: Dr. Illés Zsuzsanna, orvos. Gyermeke(i): Zsuzsanna (1966), Gyöngyi (1967), Lóránt (1968), Zsolt (1969).
Tanulmányai: Elemi iskola - Hajdúnánás, Református Theológiai Akadémia - Budapest.
1954 és 1963 között segédlelkész volt Bicskén, majd a budapesti Kálvin téri gyülekezetben, Nagykőrösön, Monoron, Komlón és Alsónémediben. 1963-1983-ig a bukovinai Hidas községben, 1983 és 1996 között a budapesti Szabadság téri, 1996-tól a Kálvin téri egyházközség lelkésze volt. 1991-től a Dunamelléki Egyházkerület püspökeként dolgozott. 1991 márciusától 1997-ig a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke volt. 1991 júniusától a Magyar Reformátusok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke lett. 1991-től a Keresztény-Zsidó Társaság elnökségi tagja, 1993-tól társelnöke volt. 1993-tól a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának ügyvezető elnöke volt. 1999-től a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanáraként dolgozott. Előadásokat és igeszolgálatokat tartott Torontóban, Bázelben, Princetonban, Prágában, New Yorkban, Clevelandban, Los Angelesben, Párizsban, Londonban, Edinburghben, Melbourneben, Sydneyben, Kolozsvárott és a magyarországi egyetemeken. 1993-tól a Veszprémi Egyetem címzetes tanára lett.
Kitüntetései: Hűség-diploma, Bocskai-díj (1997).
Főbb művei: Aspekte der Gottesfrage, Trandescence, Nyitás a Végtelenre (1990), Újrakezdés (1992), Isten és ember titka (1993), Újkantizmus és értékteológia (1996), Kálvin teológiája (1996), Isten szuverenitása és az ember felelőssége (1996), Jézus és Európa (1998).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000), Nánási Kalendárium (2014)]

Hegedűs Mária könyvtáros tanár, költő
(1951. március 18., Hajdúnánás - )
Szülei: Hegedűs Miklós és Papp Erzsébet. Gyermeke(i): Éles Dávid (1988).
Tanulmányai: Általános iskolai tanulmányait Hajdúdorogon végezte. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Tanítóképző Főiskola - Debrecen, Eötvös Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar - Budapest.
1970-ben Hajdúnánáson kezdte szakmai pályáját népművelőként, a Városi Művelődis Központban. 1974 és 1978 között Kazincbarcikán a Művelődési Központban, 1978 és 1984 között az akkor Városi Tanács Művelődési Osztályán dolgozott. 1982-től a kazincbarcikai Irinyi János középiskolában könyvtáros, mellette magyar nyelv és irodalmat tanít. Pályája alatt folyamatosan szervez szakköröket, művészeti csoportokat, alkotó táborokat, művésztelepeket, színjátszó fesztiválokat, irodalmi esteket, találkozókat. 1985-ben került közelebbi kapcsolatba a Magyar Műhely című folyóirattal és a hozzá kapcsolódó szakmai közönséggel. Ettől kezdve folyamatosan publikál, írásai különböző irodalmi folyóiratokban, antológiákban jelennek meg. 1987-ben Eötvös József ösztöndíjat kapott.
Főbb művei: Vendég voltam apám kertjében. Képversek. (Kazincbarcika, 1987), Karnevál. Képversek. (Kazincbarcika 1992), Az én karneválom (Párizs-Bécs-Bp. 1996), Össze szőtt mezők (Bp. 1999).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Hentes Sándor térképész, igazságügyi szakértő
(1931. augusztus 10., Debrecen - )
Szülei: Hentes Sándor és Kovács Mária. Felesége: Maglódi Jolán, könyvelő. Gyermeke(i): Éva (1957) és Sándor (1959).
Tanulmányai: Általános iskolai tanulmányait Vámospércs. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Budapesti Műszaki Egyetem - Budapest.
1957-1965-ig Miskolcon, 1966-tól Debrecenben dolgozott. Sportolt, középtávfutó és labdarugó NB 3-as szinten.
Kitüntetései: Térképészet Kiváló Dolgozója.
Külön közlés: „ A Csepüskert 1. ütem házhely kiosztását társadalmi munkában végeztem 1968-ban.” (Hentes Sándor)
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Herbst Jakab szalmakalap- és sapka-gyáros
(1873 (?), Hajdúnánás - 1944)
Iskolái elvégzése után kereskedői pályára lépett. 1895-től önálló gyáros lett, üzeme 30 alkalmazottat foglalkoztatott. Sok bedolgozó nánási asszony szalmafonó munkájára is építve évi 40.000 szalmakalapot gyártott. Képviselő-testületi tag és az izraelita hitközség elnöke volt. A zsidótörvények következtében gettóba, koncentrációs táborba került, ahonnan nem tért vissza.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Hernyák Gábor geológus
(1928. december 14., Hajdúnánás - )
Szülei: Hernyák Gábor és Nagy Ilona. Felesége: Soltész Margit. Gyermeke(i): Gábor (1963) és Zoltán (1972).
Tanulmányai: Református elemi iskola - Hajdúnánáson. Gépipari Szakközépiskola - Budapest, Sopron. Eötvös Loránd Tudományegyetem, geológus szak - Budapest.
A rudabányai Vasércbányában 1955-től geológus- vezető, geológus- fő geológus. 1986-ban Mongóliában kutatásvezető. Nevéhez fűződik a Rudapithecus hungaricus-nak elnevezett mintegy 10-12 millió éves előember csontleleteinek felfedezése (Rudabánya, 1967).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Hevesi János mezőgazdasági technikus
(1927. június 26., Kaba - )
Szülei: Hevesi Márton és Szegi Erzsébet. Felesége: Pallagi Gizella, vegyész. Gyermeke(i): Adrienn (1972) és Nándor (1974).
Tanulmányai: Mezőgazdasági technikus, Debrecen-Pallag.
1960 és 1971 között Városi KISZ-titkár volt Hajdúnánáson. 1973 és 1985 között az MSZMP Városi Bizottság titkára volt.
Róla megjelentek írások a Hajdú-Bihari Naplóban.
Kitüntetései: Ifjúságért Érdemérem (1972), Haza Szolgálatáért Érdemérem (1978), Munkaérdemrend ezüst (1967), arany (1980), Április 4. Érdemérem (1985).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Hevesi Nándor (Ivan Buharov) képzőművész, filmes
(1974., Hajdúnánás - )
Szülei: Hevesi János és Pallagi Gizella.
Tanulmányai: Alapfokú és középfokú tanulmányait Hajdúnánáson végezte. Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, vizuáliskommunikáció szak - Eger.
A képzőművészet mellett filmezéssel és kísérleti zenével is foglalkozik. 1994-től a „40 Labor” formációval rendszeresen képzőművészeti-zenei performance-okat készítenek. A SUNDAY című filmjük kijutott az 1995-ös „Festival der Nationen” nemzetközi rövidfilmfesztivára, Ausztriába. MONDAY című filmjük pedig Uruguayban részt vett egy nemzetközi filmfesztiválon.

Filmográfia:

Igor és Ivan Buharov: Sunday (1995)
Monday (1995)
Cannes (1995)
Do Szvidánia Mama! (1996)
Béla álma (1996)
Wake up Mumu! (1996)
Kinder und Liebe (1996)
Was ist bloss am Sonntag los? (1996)
A másik ember iránti féltés (1998)
A másik ember iránti féltés diadala (Vasile Croattal és Nyolcas Istvánnal) (1999)
Mesék kegyetlen embereknek (Hans Bluméval) (1999)
40 Labor: Rókalepke (1996)
Miért nem mondták? (1996)
A leghosszabb utazás (1996)
Metroul (1996)
A program (1997)

Kiállítások (egyéni): Hajdúnánás (1994).
Kiállítások (csoportos): Diákexpo (1993), Salgótarján (1994), Bocskai Galéria, Budapest (1994), Városi könyvtár, Gyöngyös (1994), Országos Auqarellbiennálé, Eger (1995), Szemere Bertalan Gimnázium, Miskolc (1995), Országos Tavaszi Tárlat, Salgótarján (1996), Országos Auqarellbiennálé, Eger. A másik ember iránti féltés diadala című filmje többségében hajdúnánási amatőr szereplők részvételével készült, melynek ősbemutatója 2000. április 14-én volt Hajdúnánáson.
Díjai: A másik ember iránti féltés diadala (1999), Sunday (Több Szempont Fesztivál fődíja 1997-ben), Viszlát, Mama!- 28. Bp.-i Független Film- és Video Szemle 1. díj (1996), Cannes (Kelet- Mo-i Független Film- és Video Fesztivál különdíja, 1995)
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000); fotó: https://magyar.film.hu/filmhu/magazin/vilag-parafenomenjai-egyesuljetek-interju-ivan-buharovval (utolsó letöltés: 2023.11.21.)]

Hódos Antal Tsz-tag, inszeminátor
(1927. január 12., Hajdúnánás - 2020. március 25., Hajdúnánás)
Szülei: Hódos Miklós és Zsuga Julianna. Felesége: Vitányi Margit. Gyermeke(i): Antal (1951) és Margit (1954).
Tanulmányai: Általános iskolai tanulmányait Hajdúnánáson végezte. Felcserképző tanfolyam - Budapest. Alap- és középfokú rendőrtiszti iskola - Debrecen, Miskolc.
1950-től rendőr őrsparancsnok volt Hajdúnánáson, majd 1956-ban a város nemzetőr parancsnoka lett. 1961-től 1986-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig állatorvos felcser (inszeminátor) volt. 1990 és 1994 között önkormányzati képviselő volt Hajdúnánáson.
Kitüntetései: Közbiztonsági Érdemrend, bronz, Független Demokratikus Magyarországért Érdemrend, Társadalmi Munkárért, Kiváló Dolgozó.
Közéleti tevékenységei: Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium Szülői munkaközösségének elnöke, volt megyei bírósági ülnök.
Elnöke volt Ipartestület helyi szervezetének. Sok lakodalomban töltötte be a vőfély tisztét Hajdúnánáson.
Róla megjelent művek: Völgyesi Zoltán: Helyi forradalom- Hajdúnánás 1956-ban (Hn. 1993); „ S meséld el a fiadnak…„ Arcok az 1956-os hajdúnánási forradalomból. Dok. Film. 1., 3. r. (HHTV 1999.)
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Hódos Antal vállalkozó, szikvízgyártó, lakatos, heggesztő
(1951. augusztus 27., Hajdúnánás - 2020. november 23., Hajdúnánás)
Szülei: Hódos Antal és Vitányi Margit. Felesége: Herperger Irén. Gyermeke(i): Attila (1997) és Anita (1983).
Tanulmányai: 1. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Kőrösi Csoma Sándor Gimnzáium - Hajdúnánás.
1981-ig a Szellőző Művek hajdúnánási gyáregységében szakmunkásként dolgozott. 1981-től szikvízkészítő vállalkozó.
Tagja volt a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamarának, a helyi Ipartestület elnöke volt. 1999-ben Ezüstkoszorús mester (szikvízkészítő iparos). Önkormányzati képviselő volt 1990-1994 között.
Kitüntetései: Kétszeres Kiváló Dolgozó, KISZ Aranykoszorús Jelvény, IPOSZ-díj (1999).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Hódos Imre kötött fogású birkózó, olimpiai bajnok
(1928. január 10., Hajdúnánás - 1989. április 23., Debrecen)
Elemi iskolába Hajdúnánáson és Kálmánházán járt, majd beiratkozott a hajdúnánási gimnáziuma. 1942-ben Debrecenbe költöztek, ott a Református Gimnáziumba, majd a Társulati Kereskedelmi Iskolába járt, ott is érettségizett 1948-ban. Testnevelési Főiskolát végzett edzői szakkal. Sportolói pályafutását a Debreceni Torna Egyletben kezdte. 1945-től birkózott. Előbb a Debreceni Munkás Testedző Egyesület, majd 1947-től a Debreceni Vasutas Sport Club igazolt sportolója. Rövidesen országos ifjúsági bajnok, 1952-ben már országos felnőtt bajnok. Behívták katonának, s mint a Vörös Lobogó Honvédségi Sportegylet versenyzője jutott ki az 1952-es helsinki olimpiára, ahol aranyérmet szerzett. Edzősködött, amellett öt olimpián és közel 100 világ-és európai bajnoki rendezvényen működött bíróként közre.
Díjai:

olimpiai aranyérem - kötöttfogás légsúly (Helsinki, 1952)
magyar bajnoki aranyérem - kötöttfogás légsúly (1952)
magyar bajnoki aranyérem - kötöttfogás légsúly (1953)
világbajnoki ezüst érem - kötöttfogás légsúly (Nápoly, 1953)
magyar bajnoki aranyérem - kötöttfogás légsúly (1954)
magyar bajnoki aranyérem - kötöttfogás légsúly (1956)
magyar bajnoki aranyérem - kötöttfogás légsúly (1957)
magyar bajnoki aranyérem - kötöttfogás légsúly (1960)

Kitüntetései:

Magyar Köztársasági Sportérdemérem bronz fokozat (1949), ezüst és arany fokozat
A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)
Mesteredző (1983)
FILA érdemrend arany fokozat (1988)

1969-ben nemzetközi bírói minősítést szerzett. Több nemzetközi elismerés mellett megkapta a Magyar Népköztársaság Sportérdemérme bronz, ezüst és arany fokozatát. 1984-től a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, s a Magyar Birkózószövetség elnökségének is tagja volt.
Emlékzete: A debreceni sportcsarnokot 1990-ben róla nevezte el Debrecen városa (Hódos Imre Rendezvénycsarnok). Hajdúnánáson 2020 januárjában avatták fel a Hódos Imre Sport- és Rendezvénycsarnokot, ahol egy állandó kiállítás is megtekinthető. Debrecenben és Hajdúnánáson is van róla elnevezve utca.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Homonnay György magyar- német szakos középisk. tanár, főiskolai docens
(1938. november 24., Debrecen - )
Szülei: Hormonnay László és Pálfi Julianna. Felesége: Gelléri Zsuzsanna, tanár. Gyermeke(i): Zsuzsanna (1968) és Éva (1974).
Tanulmányai: Általános Iskolai tanulmányok, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Kossuth Lajos Tudományegyetem - Budapest.
1958 és 1961 között általános iskolai tanító Hajdúnánáson. 1966-1980-ig középiskolai tanár. 1980-től főiskolai oktató a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolán, Szolnokon.
Korábban inkább az irodalommal foglalkozott, diplomamunkáját is e témakörben írta (Die Nietzsche-Reception von Thomas Mann. 1966). Az 1980-as években németországi továbbképzések során többek között a modern német irodalmat tanulmányozta. Az 1990-es években a Budapesti Pedagógia Főiskola szolnoki tagozatán német irodalmi szemináriumokat vezetett átképzős pedagógusoknak.
Publikációs tevékenység: főként jegyzeteket írt belső használatra.
Főbb művei: „Wirtschaftsdeutsch in Fernuntesnecht (Bp. KVIF 1998) (munkatárs, német nyelvű szaktankönyv)
Kitüntetései: Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem 81996), Kiváló Munkáért Érdemérem (1985).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Horkay György középiskolai tanár, igazgató, egyetemi természet-tudományi doktor
(1944. február 16., Hajdúnánás - )
Szülei: Horkay László és Maller Irén. Felesége: Némethy Katalin, szakorvos. Gyermeke(i): Péter (1970) és Gyöngyi (1972).
Tanulmányai: Füvészkerti Általános Iskola - Debrecen. Református Kollégium - Debrecen. Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar - Debrecen. Budapesti Műszaki Egyetem.
Egyetemi tanulmányait befejezve 1967-1974 között a Debreceni Posta igazgatóságon mérnöki beosztásban tevékenykedett. 1974-1982 között az MTA Atommag Kutató Intézetében tudományos munkatárs, ahol kifejlesztette az automatikus működtetésű vákuum-rendszert. Egyetemi doktori témaként egy 5 csatornás röntgenemissziós analizátor adatkiértékelő rendszerét készítette el mikroprocesszorral. Részt vett a CAMAC moduláris műszerrendszer kifejlesztésében. 1982-1998 a Református Kollégium fizikát, matematikát, technikát tanít, 1991-1995 között igazgató helyettes. 1998-2000 között a kecskeméti Református Kollégium Gimnáziumában igazgatói teendőivel bízták meg. 1975-ben Dubnában nukleáris elektronikai szimpoziumon, 1978-ban Sheffieldben, 1981-ben Kurort Rathenben vett részt konferenciákon. 1975-ben a szófiai műszerkiállításon demonstrátor. 1989-ben tanulmányi ösztöndíjjal az USA-ban a kaliforniai Danvilleben tanulmányozta az ottani középiskolai életet. 1992-ben részt vett egy nevelésüggyel foglalkozó, az EU által támogatott nemzetközi konferencián Lisszabonban. 1990-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem Fizikai Intézete megbízásából 8 éven át fizika végzős tanárjelöltek vezető tanára. 1989-1991 között a matematika- technika munkaközösség vezetője. 1992-től rendszeresen ellát érettségi elnöki teendőket önkormányzati és ref. középiskolákban. A Tiszántúli Református Egyházkerület tanügyi tanácsosaként a ref. középiskolák felügyeletét, szakmai ellenőrzését végezte öt éven át. 1993-ban bekapcsolódott a politikai életbe. 1994-ben a KDNP országgyűlési képviselőjelöltje volt Debrecenben. Négy éven át a párt megyei elnökhelyettese. 1944-1988 között a debreceni önkormányzat képviselője, az Oktatási Nevelési Bizottság alelnöke. 1996-ban a KDNP Protestáns Műhelyének Országos elnöke. Előadásokat tartott, vitafórumot vezetett a kereszténység és demokrácia kapcsolatáról, a hit, a tudomány és a felelősség összefüggéseiről, oktatáspolitikai témákról. A TIT Műszaki Szakosztály vezetőségi tagjaként számos előadást tartott, az SI mértékegység, a mikroszámítógépek felépítése és a BASIC programozás témakörben.
Publikációnak száma 25. Előadásainak száma 38.
Róla írások jelentek meg: Reformátusok Lapja (1944), Hajdú-Bihari Napló (1996), Magyarország Megyei Kézikönyvei 8., Kecskemét című lap.
Kitüntetései: Kiváló Ifjú Mérnök (1970), Miniszteri Dicséret (1985).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Horkay Irén Vámos Bertalanné egyetemi tanár, kandidátus, bőrgyógyász, laborszakorvos, a tudomány doktora
(1938. május 27., Hajdúnánás - )
Szülei: Dr. Horkay László és Maller Irén. Házastársa: Dr. Vámosi Bertalan, orvos. Gyermeke(i): Péter (1964) és György (1967).
Tanulmányai: Református Elemi Iskola - Hajdúnánás. Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziuma - Debrecen. Debreceni Orvostudományi Egyetem.
Bőr és laborszakorvos, egyetemi tanár. Egyetemi tanulmányait „Sub auspiciis rei publicae popularis” kitüntetéssel végezte (1963). 1981-ben kandidátus, 1991-ben a tudományok doktora címet nyeri el. Nyolcvan tudományos közlemény és 12 könyvrészlete jelent meg hazai és nemzetközi folyóiratokban. Rendszeresen vesz részt hazai és nemzetközi konferenciákon előadóként. Külföldi tanulmányúton járt Ausztriában, Németországan, Hollandiában, Angliában, Belgiumban. Több nemzetközi tudományos társaság tagja. Sikeresen pályázott a „TEMPUS” oktatási pályázaton (nemzetközi 1994-97) NATO tudományos pályázaton (1993-1996).
Három önálló szabadalma van:

Eljárás fényvédő kenőcs előállítására. 159 265. 1970.01.02.
Vizuális kiértékelésre alkalmas UV dózismérő indikátor és eljárás annak előállítására. 208 865 1992. 03. 06.
Higanymentes UV dózis dózismérő indikátor és eljárás annak előállítására. 930 1999 1997

Kitüntetései: „Sub auspiciis rei publicae popularis” (1963), Kiváló Dolgozó (1988), A DOTE kiváló oktatója (1955), Széchenyi professzori ösztöndíj (1999), „A magyar felsőoktatásért”- plakett (1999).
Külön közlés: „Édesapám 1932-től a hajdúnánási gimnázium tanára, majd 1944-1947-ig igazgatója volt.” (Horkay Irén Vámos Bertalanné)

Horkay László tanár, filozófus, református lelkész
(1905., Szabolcsveresmart - 1976. január 19., Debrecen)
Régi református lelkészcsaládból származott, a 11 testvér között ő volt a legidősebb. Gyermekéveit Kistárkányban töltötte, innen került 1915-ben diáknak Sárospatakra, ahol gimnáziumi osztálya, majd teológiai évfolyama legjobbjaként 1929-ben lelkészképesítő vizsgát tett. Időközben mint ösztöndíjas egy-egy évet töltött svájci (Zürich), angol (Glasgow, Edinburg) és német (Tübingen) egyetemeken. 1930-ban Debrecenben doktorált filozófiából summa cum laude. 1930-1932 között segédlelkészként szolgált Vajdácskán, Putnokon és Sárospatakon, a kitüntetéssel letett vallástanári vizsga után pedig a hajdúnánási református gimnázium filozófia és vallástanára lett. Tudományos munkáját a tanítás mellett is intenzíven folytatta, aminek eredményeként 1942-ben Sárospatakon a filozófia és pedagógia szakcsoportban elnyerte a teológiai magántanári címet. Munkahelyét a háború idején sem hagyta el, vezetése alatt már 1944 novemberében újra kezdte működését a gimnázium, amelynek 1947-ig igazgatója maradt. Megszervezte a Dolgozók Gimnáziumát és a Pedagógus Szakszervezetet, ez utóbbinak 3 évig hajdúnánási elnöke volt. Ezután Debrecen következett. 1947-1952 között a Dóczi Leánygimnáziumban tanított vallást és filozófiát, majd magyart és angolt, minután 1949-ben a Debreceni Tudományegyetemen megszerezte e két szaktárgyból is a középiskolai tanári oklevelet. Az iskola államosítása után nyugdíjazásáig, 1968-ig a Református Kollégium Gimnáziuma magyar és angol nyelv és irodalom tanáraként működött. 36 éves tanári szolgálata alatt mindig példájával nevelt és tanított. A tehetséget észrevevő, kiemelő és támogató magatartását mindhárom iskolában jól ismerték.
Első irodalmi próbálkozásai (elbeszélések, vezércikkek, bírálatok) a sárospataki Ifjúsági Közlönyben jelentek meg, melynek 1925-ben társszerkesztője, 1926-27-ben felelős szerkesztője volt. Tudományos munkásságát is Sárospatakon kezdte. Tanulmányai már teológusként eljegyezték a filozófiával. Kezdetben elsősorban Kanttal foglalkozott, doktori disszertációja a magánvaló problémájáról a téma újszerű megközelítésével tűnt ki. Behatóan tanulmányozta Hegelt, majd Hume-ot és Berkeley-t, hatásukat a magyar filozófiára, főként Böhm Károly és Erdélyi János munkásságára. Számos könyve, hosszabb tanulmánya és cikke jelent meg filozófiai és valláspedagógiai kérdésekről. Szépen ívelő tudományos pályáját a világháborút követő események kettétörték, 1947-től több mint 20 évi hallgatásra kényszerítették. Amikor a 70-es években újra valamelyes nyilvánosságot kapott, néhány kisebb lélegzetű filozófiai- és irodalomtörténeti tanulmányát publikálhatta. Már nem érhette meg összefoglaló műve, „A magyar nyelvű filozófia története a XVII. század közepétől a XIX. század végéig” megjelenését, amely igen sok, addig ismeretlen adatot, részletet tárt fel. A többi hátrahagyott kézirata ma is kiadatlan.
Főbb művei:

A magyar nyelvű filozófiai gondolkodás története. (Bp. 1977. – Kant első magyar követői (Bp. Akad. K. 1974)
Elbeszélések, vezércikkek, bírálatok. = Sárospataki Ifjúsági Közlöny, 1925-1927.
A magánvaló problémája. Doktori értekezés. (Sárospatak, 1930)
A filozófia oktatásának kérdéséhez = Protestáns Tanügyi Szemle, 1934, VIII/3. sz., Debrecen-Bp.
Énekeskönyvünk régebbi darabjai= Magyar Kálvinizmus, 1935, II/4-6. sz., 70.
A 300 éves Görög Graduál = Protestáns Szemle, 1936.
Böhm és a német idealizmus. Tanulmány. = Theológiai Szemle, 1938/1-2. sz., 106., Db.
Prédikációk rendszeres megjelenése 1938-tól a Református Igehirdetőben.
Van-e magyar filozófia? = Szellem és Élet, 1939. III/1. sz. 3. - A református tanár hivatása = Protestáns Tanügyi Szemle, 1940. nov.
„Méltó a munkás az ő jutalmára” = Lelkészegyesület, 1940. XXXIII/13. sz., 52.
Kant vallásos nézetei= A Sárospataki Főiskola kiadványai. V. Dolgozatok a filozófiai-pedagógiai tudományok köréből. 2. sz. Sárospatak-Hajdúnánás, 1942.
Válságban van-e a kantianizmus? = Szellem és Élet, 1943. VI/3-4. sz., 128.
Hegel, mint a közösségi gondolat filozófusa= Debreceni Szemle, 1944. jún. 138.
Egy magyar filozófiai forradalom tragédiája. Pantheon (a szegedi Filozófiai Intézet kiadványai) 1947. 14.
A hegeli viták szerepe az egységes magyar filozófiai műnyelv kialakításában= magyar Filozófiai Szemle, 1970. XIV/5. sz. 925.
Magyar hegeliánusok = Magyar Filozófiai Szemle, 1971. XV/6-6. sz., 719.
Palocsay kuruc generális versei. Debrecen, 1972 = Debreceni Déri Múzeum 1969-70. évi könyve, 525.
Református kollégiumok szerep a magyar nyelvű filozofálás intézményes megindulásában = Theológiai Szemle, 1973. 7-8. sz.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Horkay Sándor vegyész
(1941. február 11., Hajdúnánás - )
Szülei: Dr. Horkay László és Maller Irén. Gyermeke(i): Edit (1966) és Enikő (1968).
Tanulmányai: Elemi Iskola - Hajdúnánás, Református Gimnázium - Debrecen. Kossuth Lajos Tudományegyetem - Debrecen.
Vegyész diplomája megszerzése után 1964-től 1996-ig, nyugdíjba vonulásáig a debreceni Biogal Gyógyszergyárban dolgozott előbb, mint művezető, majd főmunkatárs. Öt szabadalom társszerzője, melyek a különböző antibiotikumok kinyerésével kapcsolatosan.
Róla megjelent: többször jelent meg írás a BIOGAL Híradóban.
Kitüntetései: Kiváló Dolgozó, A Nehézipar Kiváló Dolgozója, BIOGALÉRT Díj, Kiváló Újító, Kiváló Feltaláló.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Horváth Andrásné Szőcs Katalin fordító, külügyi munkatárs
(1934. március 5., Hajdúnánás - )
Szülei: Szőcs Lajos gimnáziumi tanár és Somogyi Katalin. Házastársa: Horváth András, tanár, külkereskedő. Gyermeke(i): Péter (1960), Katalin (1961) és Ágnes (1970).
Tanulmányai: Elemi iskola, Református Gimnázium Hajdúnánás. Idegen Nyelvek Főiskolája, orosz fordítói és könyvkiadói szak - Budapest.
A főiskola elvégzése után a Magyar Rádió Külügyi Osztályán dolgozott egészen nyugdíjba vonulásáig. Időközben megtanult franciául és angolul. Európaim afrikai, ázsiai és ausztrál rádiókkal tartott kapcsolatot, szervezte a műsorcserét, együttműködési megállapodások előkészítésében és megvalósításában vett részt. Több hozzá tartozó ország rádiójában járt. Tíz évet töltött és dolgozott is Burmában, Egyiptomban, Pakisztánban és Szíriában kereskedelmi kirendeltségeken, ahová férjét kísére el. Nyugdíjba vonulása után, 1991-től tíz évig dolgozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Nemzetközi Osztályán. A TEMPUS-program keretében Magyarországra és innen továbbképzésre külföldre utazó tanárok és diákok útját és a vendégprofesszorok programjait szervezte.
Kitüntetései: Kiváló Dolgozó (1975), Szocialista Kultúráért (1979), a Lengyel Rádió a két rádió kapcsolatainak ápolásáért tüntette ki (1990).
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]

#

Horváth Ildikó, T. ⇒ T. Horváth Ildikó

#

Horváth László orvos
(1914. június 11., Hajdúnánás - 1992., Budapest)
Alap- és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte kitűnő eredménnyel. 1932-ben érettségizett. Még ugyanezen év őszén a Debreceni Tisza István Tudományos Egyetem orvosi karára iratkozott be. Egyetemi tanulmányait is végig kitűnő eredménnyel végezte, 1940-ben avatták Sub Auspiciis Gubernatoris orvosdoktorrá. Ő volt a debreceni egyetem első kormányzógyűrűs orvosdoktora. Már harmadéves medikusként dolgozott tudományos munkákon. Orvosi oklevél megszerzése után előbb a sebészeti, majd a röntgenológiai szakot tanulmányozta. Három évig a Kolozsvári Egyetemen, mint röntgenológus dolgozott. Innen hívták be katonai szolgálatra a II. világháborúba. Németországban hadifogságba esett, és 1946-ban került csak haza. Előbb a debreceni Egyetem sebészeti röntgen intézetében volt, majd a debreceni Városi Kórház röntgen és igazgató főorvosává nevezték ki. Röntgen szakorvosi vizsgát 1947-ben tett Budapesten. 1951-1954 között a Magyar Néphadsereg katonaorvosa, őrnagyi rangban. 1954 végén egészségi állapota miatt leszerelt, s egy budapesti rendelőintézetben helyezkedett el. Innen került a Kékestetői Szanatóriumba, ahol nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1942-ben nősült, két gyermeke született. 1990-ben Arany Díszoklevéllel tüntették ki Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Horváth Mária marketing menedzser, vegyész üzemmérnök
(1952. december 12., Hajdúnánás - )
Szülei: Horváth Sándor mérnök és Oláh Mária. Házastársa: Forró Ernő, cégvezető. Gyermeke(i): Ágnes (1981) és Tamás (1984).
Tanulmányai: 2. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás, Vegyipari Technikum - Debrecen. Budapesti Műszaki Egyetem, vegyész mérnök szak (1976-1980).
1971 és 1976 között a tiszaújvárosi Alkaloida Vegyészeti Gyár, 1976-tól 1998-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Általános és Analitikai Kémiai Tanszék munkatársa. 1998-tól NON-FOOD Kft. munkatársa.
Publikációi: 13 cikk, nemzetközi folyóiratokban (társszerző), 8 előadás konferenciákon, 1 nemzetközi szabadalom (társszerző).
Két külföldi tanulmányút (1989-ben NDK, 1995-ben Ausztria).
Róla megjelent írás(ok): Magyar Hírlap (1985. március 28.)
Kitüntetései: Kiváló Feltaláló ezüst fokozat (MTA, 1989)
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]

#
Horváth Miklós földműves
(1878. október 27., Hajdúnánás - 1965., Hajdúnánás)
Az első világháborúban előbb a fronton szolgált, majd betegsége miatt hazavezényelték. Gyógyulása után sem szerelték le, hanem Budapesten a MÁV István-telepi főműhelyében, majd a debreceni Vagongyárban dolgozott. Az üzemekben került kapcsolatba a munkásmozgalommal.
Leszerelése után Hajdúnánáson szervezte a Szociáldemokrata Pártot. Az 1918. november 24-i alakuló ülésen szervező-bizottsági -, azaz vezetőségi - taggá választották. 1919. január 12-én a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének helyi csoportjában ő lett az elnök. Ez a csoport a földmunkásokat és a kisbirtokos parasztokat tömörítette. A Hajdúnánási Néptanácsnak szintén tagja lett, 1919. márcus 11-én részt vett a hajdúnánási pénzintézetek szocializálásában, mint a végrehajtási irányító három ellenőr egyike. 1919. április 7-én megválasztották a városi Munkás-, Földműves- és Katonatanács tagjává, majd a Hajdú vármegyei tanácsba delegálták. 1919. április 16-án a megye központi tanácsának alakuló ülésén a Tanácsok Országos Gyűlésének egyik küldöttévé választották. Részt vett a Tanácsok Országos Gyűlésének ülésén, 1919. június 17-én fel is szólalt a parasztkérdésről folyó vitában. A Tanácsköztársaság bukása után a debreceni törvényszék 1920-ban 8 hónapnyi börtönre ítélte. 1931 nyarán bekapcsolódott a Szociáldemokrata Párt újjászervezésébe, s az augusztusban megalakult pártszervezetnek vezetőségi tagja lett. 1944. december 31-én egyik alapító tagja a Magyar Kommunista Párt hajdúnánási szervezetének; helyet kapott a vezetőségben is. 1945 júliusában az MKP delegálta a Nemzeti Bizottságba. A Földmunkás Szakszervezet helyi csoportja 1946. november 3-án korelnökévé választotta. A földosztáskor kapott földön dolgozott, majd a Hajdúnánási Állami Gazdaság éjjeliőre lett. Több ízben beválasztották a Magyar Szocialista Munkáspárt városi bizottságába.
Kitüntetései: Tanács-köztársasági Emlékérem (1959).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Horváth Sándor gazdálkodó
(1869., Hajdúnánás - ?)
Tényleges katonai szolgálatának letöltése után saját birtokán gazdálkodott. Életében volt: virilis képviselő-testületi tag, a Hunyadi Olvasókör alapító- és választmányi tagja, a Gazdakör rendes tagja.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#
Hrotkó Károly kertészmérnök, egyetemi tanár, a mezőgazd. tudomány kandidátusa
(1952. március 3., Hajdúnánás - )
Szülei: Hrotkó Károly és Hrotkó Anna. Felesége: Pirkmayer Mária, titkárnő. Gyermeke(i): Eszter (1977) és Bálint (1979).
Tanulmányai: Kálmánháza, Kertészeti Technikum - Nyíregyháza (1970). Kertészeti Egyetem - Budapest (1977). MTA Mezőgazdaságtudományi kandidátusa (1989).
1977 és 1978 Sasad Kertészeti MgTSz, kultúravezető. 1978-1980 között tanszéki mérnök, 1980 és 1984 között egyetemi tanársegéd a Kertészeti Egyetem Faiskolai Termesztési Tanszékén. 1984-1989 között egyetemi adjunktus. 1989-1999 egyetemi docens, 1999-től egyetemi tanár a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszék. 1990-1995-ig dékánhelyettes (tudományos és gazdálkodási ügyek) Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Kar. 2000-ben Széchenyi professzori ösztöndíjas.
Kutatásai: az alany-nemes kölcsönhatások fiziológiája, alanynemesítés és honosítás, a bioregulátorok szerepe a fiatal gyümölcsfák elágazódásában, csonthéjasok intenzív koronaformái. Kilenc almaalanyt honosított, öt cseresznyealanyt nemesített és honosított, benziladenin és gibberellin faiskola alkalmazását vezette be, kidolgozta a karcsúorsó és módosított Brunner - orsó koronaformákat cseresznyénél és meggynél.
1990 óta tagja a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaságnak (ISHS), A Gyümölcstermesztési Szekció Szilva Munkabizottságának alelnöke, a Kelet-Európai Almaalany-kutatási Munkacsoport Elnöke. 1993-tól tagja a Magyar Kertészeti Tudományos Társaságnak, és a társaság Ellenőrző Bizottságának, a Gyümölcstermesztési Szekció titkára. 1997-től a Magyar Növénynemesítők Egyesületének tagja. 1997 óta tagja a Felsőoktatási Tankönyv- és Könyvtártámogatási Kuratórium Mezőgazdasági Szakbizottság és szintén ugyanezen évtől a Kertgazdaság című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja és a faiskolai rovat vezetője. Faiskolai műszaki szakértő, alkalmanként igazságügyi műszaki szakértői tevékenységet is végez. Egy ENSZ-UNDP fejlesztési programban nemzetközi szakértői csoport tagjaként gyümölcs- és faiskolai termesztési szakértői tevékenységét végzett Kínában 1994 és 1996 között. 1996-ban a berlini Humbold Egyetemen, 1998-ban a Michigani Állami Egyetemen vendégelőadó. 1998 és 1999 között az olaszországi Piante Mediterranee (Lecce) faiskolai szövetkezet felkérésére szakmai konzultáns a cseresznye-termesztés fejlesztése terén Puglia tartományban. Az Altes Gerberhaus (Pöllan, Ausztria) utazási iroda szakmai konzultánsa 1995 óta. 1999-ben a chilei La Cumbre faiskola konzultánsa intenzív cseresznyetermesztés fejlesztése terén.
Főbb művei: A növényszaporítás ábécéje (társsz., 1991), Gyümölcsfaiskola. Egy tank. (1995), A gyümölcsfák szaporításának elmélete és gyakorlata (1999).
Kitüntetései: Népművészet Ifjú Mestere (1976), Magyar Agrártudományi Egyesült Aranykoszorús Jelvénye (1986), KÉE Kiváló Dolgozója (1989), KÉE Érdemes Dolgozója (1996).
Megjelent publikációinak száma 271.
Ebből társszerzőkkel írott négy szakkönyv, tizenegy könyvrészlet, egy önálló és egy társszerzőkkel írt egyetemi jegyzet, egy jegyzetrész és egy kiadvány szerkesztése. Hatvanként lektorált folyóiratban megjelent tudományos cikk - ebből 39 idegen nyelven - 151 tudományos cikk és előadás- ebből 61 idegen nyelven - elhangzott előadás és konferencia kiadványban, folyóiratokban, szaklapokban megjelent cikk, három szakkönyv fordítása, illetve átdolgozása magyar nyelvre, 27 ismeretterjesztő szakcikk.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Husvéth Józsefné tanár
Szülei: Pálfi Antal és Sebestyén Margit. Gyermeke(i): József (1975) és András (1977).
Tanulmányai: Alap- és középfokú tanulmányait Hajdúnánáson végezte. Bessenyei György Tanárképző Főiskola - Nyíregyháza (1967-1971).
1. Számú, később Makláry Lajos Általános Művészeti Iskola és Gimnázium pedagógusa.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]

▲ Az oldal tetejére ▲

Nánási ki kicsoda - "H"