Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény

- Nábrádi Benedek	- Dr. Nagy Imre	- Nagy Norbert
- Nábrádi Mihály	- Nagy Imre M.	- Nagy Róbert
- Nagy Ágnes	- Nagy Imréné Benedek Teréz	- Nagy Sándor
- Nagy Andrea	- Nagy Irén (Sztrinkóné Nagy Irén)	- Nagyné Józsa Beáta
- Nagy Antal Mihály	- Nagy János (1937)	- Nánási Oláh Mihály
- Nagy Erzsébet (Girus Miklósné)	- Nagy János (1951)	- („ezereszű”) Nánási Tóth Lajos
- Nagy Erzsébet (Szász Lajosné)	- Dr. Nagy József	- Nemes Gyula
- Nagy Ferenc (1866)	- Nagy Judit (Groma Gézáné)	- Nemes Gyuláné Lugosi Erzsébet
- Nagy Ferenc (1878)	- Dr. Nagy Lajos	- Németh Géza
- Nagy Gábor	- Nagy Mihály (1829)
- Nagy Ibolya	- Nagy Mihály (1933)
- Nagy Ilona	- Nagy Mihályné Kállai Éva

Nábrádi Benedek nyomdai üzemvezető, igazgatásszervező, gépszerelő, helyi újság főszerkesztője
(1949. július 7., Hajdúnánás - )
Szülei: Nábrádi Benedek és Fejér Zsuzsanna. Felesége: Száróczki Mária, okmányirodai előadó. Gyermeke(i): Benedek (1988).
Tanulmányai: Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Államigazgatási Főiskola - Budapest-Veszprém.
Béke MgTSz.-nél, mint gépszerelő dolgozott, majd 1967-től nyomdászként kezdett tevékenykedni. 1973-tól üzemvezető lett.
1979-től munkatársa lett a Hajdúnánási Újságnak, majd 1998-tól az újság főszerkesztője volt.
Számos publikációja jelent meg a Hajdúnánási Fórum és a Hajdúnánási Újság hasábjain 1979-2000 között.
Kitüntetései: Kiváló Dolgozó, Béke Világtanács: Békéért, Munka Érdemrend – bronz, Soós Gábor Közszolgálati-díj (2000).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Nábrádi Mihály tanár
(1918, Hajdúnánás - 1990, Debrecen)
Szülei szerény jövedelmű parasztok voltak. Alsó-és középfokú iskoláit Hajdúnánáson végezte, majd 1941-ben a debreceni Tiszta István Tudományegyetemen magyar-latin szakos diplomát szerzett. 1942-ben doktorált.
Pályáját a Református Főgimnáziumban kezdte, ahol 1949-ben tanított. Az itt eltöltött évek minden lehetőséget megadtak neki szakmai és emberi fejlődéséhez. Ezt követően volt megyei tankerületi felügyelő, majd a Csokonai Gimnázium igazgatója. 1952-től 1959-ig a jelenlegi Kossuth Gyakorló Gimnázium igazgatója volt. 1959 és 1980 között – nyugdíjba vonulásáig – a Fazekas Gimnázium igazgatója volt. Kollégái, volt diákjai klasszikus műveltségű, tájékozott, olvasott emberként tartották számon.
Közéleti ember volt, sokat tett azért, hogy iskolája megőrzésre méltó hagyományait ápolja. Pedagógiai tanulmányokat és cikkeket írt. A Hajdú-Bihari Naplóban rendszeresen jelentek meg írásai.
Nyugdíjasként is aktív maradt, folytatta a pozitív hagyományok ápolását. A Nánási Füzetek c. kiadványsorozatban ő írta a „Kéky Lajos könyvtára” és „Kéky Lajos emlékezete” c. köteteket.
Megszervezte a Fazekas Baráti Kört. Gyakran hangoztatta, hogy minden tanár az iskolában igyekezzék képességeit kibontakoztatni, ne forgácsolja szét erejét. Életelve volt, hogy „hit nélkül nem lehet élni.”
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Nagy Ágnes tanár
(1963. április 23., Hajdúnánás - )
Szülei: Nagy Zsigmond, tűzoltó és Sebestyén Julianna, főszakács. Gyermeke(i): István (1987) és Dávid Attila (1989)
Tanulmányai: 2. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, rajz-földrajz - Nyíregyháza (1981-1985)
1981 és 2001 között a 3. Számú, később a Barcs János Általános Iskola tanára. 2001-2002-ben a Nánási Oláh Mihály Általános és Szakiskolában tanított. 2003-tól a hajdúnánási Református Általános Iskola pedagógusa.
A rajzolással, képzőművészettel már gyermekként eljegyezte magát. Tagja volt a művelődési központ batikszakkörének, Madarászné Kathy Margit vezetésével több gyermekrajzpályázaton nyert díjakat.
Tagja a Hajdúnánási Szellemi Műhelynek, a Tiszadobi Művésztelepnek, riportere a Hajdúnánási Helyi Televíziónak.
Kiállításai: csoportos: 1979- Hódmezővásárhely, 1982 – Fehérgyarmat, 1985- Nyíregyháza, 1993- Hajdúnánás, Városi Könyvtár, 1995- Mátészalka, 1999- Debreceni Őszi Tárlat, 2000 Gödöllő, 2001- Hajdúnánás; önálló: 1996- Hajdúnánás Galéria. 2003 őszén a Lengyelországi Nemzetközi Művésztelepen vett részt Patai Istvánnal.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Nagy Andrea közlekedésmérnök
(1976. október 6., Hajdúnánás - )
Tanulmányai: Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Repülőtiszti Intézet, közlekedésmérnöki szak, repülésirányító szakirány - Budapest (1995-2000). Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság Légierő Főiskola (1998-1999). Szakmai gyakorlatok: „Cooperative Chance ’96” tolmács, „Cooperative Lantern ’98” tolmács.
Publikációi:

Nyugat-Európa és az USA diplomáciai törekvései az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharccal kapcsolatban
ZMNE Hallgatói Közlemények, Hadtörténelmi Különkiadás (1998)
Stealth Design – The Fundamentals, Limits and Impacts of Stealth Technology – 12 th Hungarian Days of Aeronautical Sciences
Technical University of Budapest, Depertment of Aircraft and Ships (1999)
A lopakodó-technológia fejlődése napjainkig és hatása a 21. századi légiharc-tevékenységekre
TDK dolgozat, ZMNE Repülőtiszti Intézet (2000)
A Messerschmitt 109-es és a Messerschmitt 262-es, a Luftwaffe két legsikeresebb repülőgépe a II. világháborúban
TDK dolgozat, ZMNE Hadtudományi Kar (2000)

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Nagy Antal Mihály teológus, tanszékvezető egyetemi tanár
(1930. szeptember 25., Hajdúnánás - )
Szülei: Nagy Balázs László és Csuja Katalin. Házastársa: Kulcsár Erzsébet, akadémiai spirituális tanár. Gyermeke(i): Csaba Zoltán (1959) és Károly Zsolt (1973).
Tanulmányai: Református Teológiai Akadémia - Debrecen (1950-1955).
1958 és 1960 között tanársegéd, 1955 és 1962 között református segédlelkész. 1962–től 1954-ig Beregdarócon, 1964–től 1965-ig Magyarhomorogon, 1965–tól 1978-ig Bagaméron, 1978-tól 1992-ig Makó-Újvárosban református lelkipásztor volt. 1992 és 1999 közt a Sárospataki Református Teológiai Akadémia bibliai teológia, vallástörténeti és missziói tanszékvezető tanára, 1999-től egyetemi tanára. 1978 és 1983 között, majd 1989 és 1992 között egyházmegyei jegyző, diakóniai, missziói, tanulmányi előadó. 1990-tól 1993-ig egyházkerületi missziói előadó, majd 1997-től missziói kutatóintézeti igazgató. 1994-től 1997-ig prodékán, 1999-től főigazgató, dékán.
Főbb művei: Örök szövetség. Válogatott tanulmányok a zsidóság és a kereszténység kapcsolatának témaköréből (1995), Bibliai régiségtan (1996), Bibliai hermeneutika (1996), Örök szövetség (1997).
Kitüntetései: Éltanuló (1949), Keresztény-Zsidó Társaság Emlékplakett.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Nagy Erzsébet ⇒ Girus Miklósné

Nagy Erzsébet ⇒ Szász Lajosné

Nagy Ferenc gazdálkodó
(1866, Hajdúnánás - ?)
Fiatal éveiben édesapja birtokán gazdálkodott, a tényleges katonaidő letöltése után, 1889-ben lett önálló. Volt megyebizottsági és városi képviselő-testületi tag, a református egyház presbitere, a Legeltetési Társulat választmányi tagja hosszú időn keresztül. Felesége Vitányi Zsuzsánna, három gyermekük volt.
Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Nagy Ferenc földbirtokos
(1878, Hajdúnánás - ?)
Iskoláit szülővárosában végezte, majd a város szolgálatába lépett, és mint adóügyi tisztviselő működött. Később a helyi Közbirtokosság szolgálatába állt, majd saját 120 holdas birtokán gazdálkodott. Volt virilis képviselő-testületi tag,
a református egyház presbitere, a Gazdasági Bank igazgatósági és a Közbirtokosság választmányi tagja. Felesége Daróczy Julianna volt.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Nagy Gábor gépészmérnök, Egyesült Izzó Hajdúnánási Gyárának alapítója és igazgatója
(1944. július 22., Hajdúnánás - 2007)
Általános iskolai tanulmányait Hajdúnánáson végezte, majd géplakatos ipari tanulóként a debreceni Lakatos és Gépipari Vállalatnál 1961-ben szakmunkás vizsgát tett. Középiskolai tanulmányait levelező tagozaton végezte el a debreceni Mechwart András Gépipari Technikumban, ahol gépésztechnikus képesítést szerzett 1967-ben. Még ebben az évben felvették a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola gépgyártás-technológus szakára. 1971-ben diplomázott le. 1977-ben résztvett a KGM Felsőszintű vezető továbbképző tanfolyamon Balatonlellén. 1990-ben elvégezte a Generál Electric „TUNGSRAM Leadership Course" menedzser képző tanfolyamot az USA-ban, Crotonwill-ben
Első munkahelye a Szellőző Művek hajdúnánási Gyáregysége volt ahol lakatos csoportvezető, MEO-s és technológus munkakörökben dolgozott. Később a MEZŐGÉP Vállalat hajdúnánási Gyáregységében mint üzemtechnikus, technológus és termelési csoportvezető tevékenykedett 1973. május 31-ig. 1973. junius 1-én belépett a TUNGSRAM-ba. A Hajdúböszörményi Alkatrészgyárban kezdett főmechanikusi munkakörben.
1974. októberében a vállalat megvásárolta korábbi munkahelyét a MEZŐGÉP Vállalat hajdúnánási Gyáregységét, ekkor kinevezték a Hajdúböszörményi Alkatrészgyárhoz tartozó hajdúnánási Fémhúzó Gyáregység vezetőjének. Dienes Béla vezérigazgató úr döntése alapján 1979. július 1-én a Fémhúzó Gyáregység levált Hajdúböszörménytől és önálló Alkatrészgyárként működött a nagyvállalaton belül egészen 1988 junius 1-ig. Nagy Gábor gyárigazgatói kinevezését követően hatalmas technológiai fejlesztések kezdődtek. Többek között elsőként vezették be az ún. ,,lasszós" spiralizálást, lépcsőshenger alkalmazását a sorozat húzáson. Teljeskörű technológiai rekonstrukció lett végrehajtva a wolfram huzal és gyémánthúzószerszám gyártás területén. Részlegesen beindították a korszerű háromrészes elektróda gyártást. Az 1980-as években ezek a fejlesztések világszinvonalú gyártást képviseltek.
1988-ban Gábor András vezérigazgató úr megszüntette a hajdúnánási telephely önállóságát és azt ismét Hajdúböszörményhez csatolták. A gyárak összevonásával egyidőben Nagy Gábort áthelyezték Hajdúböszörménybe, gyárigazgató-helyettesi munkakörbe. A cég privát tulajdonba került, a General Electric vette át.
1994-ben a Hajdúnánási Alkatrészgyárat bezárták, az ott művelt technológiát áttelepítették Hajdúböszörménybe. A gyár bezárásával egyidőben, 1994. novemberében otthagyta munkahelyét, s egy gép és acélszerkezet gyártással foglalkozó cég ügyvezető igazgatójaként dolgozott Hajdúböszörményben.
Nagy Gábor közlése: „Visszatekintve az elmúlt közel 46 munkás évemre, amelyből 21 évet a TUNGSRAM-ban dolgoztam le meghatározó volt az életemben. Mint vidéki fiatalembernek szélesre tárta a világot. A több telephelyen működő nagyvállalat gyárainak egymásra épülő kiszolgálási rendszere sok utazást, időt, egymás iránti toleranciát követelt meg. Több külföldi tanulmányi úton vettem részt. Eljutottam többek között a Philips-hez, a Toshiba-hoz. Csodálatos élmény volt számomra, különösen az első tizenöt év."

Díjai, kitüntetései:
1970-ben évben Kiváló Ifjú Technikus-i, 1973-ban és 1975-ben Kiváló Ifjú Mérnöki címet nyert.
Gazdasági munkája elismeréseként 1974,1978 és 1985-ben Vállalat Kiváló Dolgozó,1981 és 1989-ben Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült.

[Forrás: Nagy Gáborné közlése]

Nagy Ibolya tanár
(1964. január 29., Hajdúnánás - )
Szülei: Nagy László és Nagy Ibolya. Gyermeke(i): Aszalós Imre (1988) és Aszalós Krisztina (1989).
Tanulmányai: 4. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánásn. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, magyar-könyvtár szak - Nyíregyháza.
1986 és 1995 között a Csiha Győző Ipari Szakmunkásképzőben tanított, majd 1995 és 1999 között a Barcsa János Általános Iskola pedagógusa volt. 1999-től a Nánási Oláh Mihály Általános Iskola és Szakiskolába került.
Publikáció: Egy március 15-ei ünnepi forgatókönyvével országos II. helyezést ért el, amely nyomtatásban is megjelent.
Róla írások jelentek meg a helyi sajtóban.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]

Nagy Ilona tanár
(1979. május 21., Debrecen - )
Szülei: Nagy Antal, mezőgazdász és Nagy Antalné.
Tanulmányai: Tokaji úti Általános Iskola, Görögkatolikus Gimnázium - Hajdúdorog.
Diplomaszerzés után 2000-ben az akkori 2. Számú Általános Iskola, ma Bocskai István Általános Iskolában kezdett tanítani.
2001-től a Nánási Oláh Mihály Általános Iskola és Szakiskola Magyar szakos tanára.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Dr. Nagy Imre jogász, városi főjegyző
(1895. március 4., Hajdúnánás - 1976. szeptember 27., Budapest)
Szülei: Nagy Pál, tanító, Bartha Ilona. Házastársa: Farkas Margit, tanítónő. Gyermeke(i): Gabriella (1923) és Judit (1927).
Elemi iskoláit és középiskoláit szülővárosában végezte. Jogi doktori diplomáját a Debreceni Tisza István Tudományegyetemen szerezte. 1920-tól 1944-ig Hajdúnánás főjegyzője volt. A második világháború végén ő is és családja is menekülni kényszerült. 1945. december 6-tól 1946 júniusáig előzetes letartóztatásban volt. Szabadon bocsátása után – mint akkor ez bevett gyakorlat volt – szakmáját nem gyakorolhatta, 1946 és 1947 között alkalmi munkákból élt és tartotta el családját. 1947-től nyugdíjba vonulásáig mint háziipari szövetkezeti tag munkálkodott. Főjegyzősége alatt többször írt cikkeket a Debreceni Szemlébe az 1940-es években.
Az ő kezdeményezésére, szervezésében állították először színpadra a Nánási lakodalmast. Szenvedélyesen gyűjtötte szülőföldje szellemi- és tárgyi emlékeit. Gyűjtéseivel kapcsolatban még hajlott korában is vállalt ismeretterjesztő előadásokat, hogy megismertesse hallgatóival a „Hortobágy mellyíke” népeinek életét.
Tagja volt a Városi Dalárdának, festett és a sportlövészet is kedves elfoglaltságai közé tartozott. Rendszeresen szervezte az öregdiákok találkozóit úgy Hajdúnánáson, mind Budapesten. 1920-ban kezességet vállalt a teljesen visszavonult Csiha Győzőért, és ezzel lehetővé tette számára, hogy visszatérhessen a nánási társaséletbe.
Kitüntetései: II. osztályú ezüst vitézségi érem, Duna Háziipari Termelő Szövetkezet kitüntetése (1963), Szövetkezeti Könyvtári Munkáért (HVDSZ Közp. Könyvt. 1970).
Temetésén emberméretű koszorú állt ravatalánál lila krizantémból, a szalagon ezzel a felirattal: A Nánásiak. A szertartással egy időben a nánási templom tornyában megszólaltak a harangok.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]

Nagy Imre M. földbirtokos
(1859, Hajdúnánás - 1916, Hajdúnánás)
1886-ban lett önálló, 85 h-os birtokos vegyes gazdálkodást folytatott elhunytáig.
Életében volt: vármegyei és városi képviselő-testületi tag, a református egyház presbitere, a Legeltetési Társulat választmányi tagja. Felesége M. Nagy Zsófia.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Nagy Imréné Benedek Teréz tanítónő
(1962. augusztus 11. - )
Szülei: Benedek István és Posta Teréz. Házastársa: Nagy Imre, agrármenedzser. Gyermeke(i): Teréz (1988) és Imre (1992).
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányai - Hajdúdorog. Középiskolai tanulmányok - Berettyóújfalu. Óvónőképző Intézmény, óvónő (1982-1984), gyermektorna (1993-1994), tanító, technika szak (1997-1999), ének (1998-2000) - Hajdúböszörmény.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Nagy Irén ⇒ Sztrinkóné Nagy Irén

Nagy János mezőgazdasági mérnök, Tsz-elnök
(1937. szeptember 26., Jászapáti - 1997. november 15., Hajdúnánás)
Szegény gazdálkodó szülők harmadik gyerekeként született, korán megismerte a paraszti sors nehézségét. Az elemi iskola után Törökszentmiklóson végzett mezőgazdasági technikumot. Két év munka után beiratkozott a Debreceni Agrártudományi Egyetemre, ahol 1961-ben kitüntetéses mezőgazdasági mérnöki diplomát szerzett. Az egyetem elvégzése után került Hajdúnánásra, az Állami Gazdaságban kapott munkát, ahol hat évig volt igazgatóhelyettes.
1962-ben házasságot kötött Csorvási Zsófia tanítónővel, Tedejen kezdték közös életüket. Két gyermekük született, Zoltán (1961), gépészmérnök és Krisztina (1970), tanítónő.
1977-ben került a Béke Mgtsz-be, ahol termelési főnök lett. 1984-ben a termelőszövetkezet tagsága őt választotta meg a Tsz. elnökeként. Ezt a tisztét egészen 1997-ben bekövetkezett hirtelen haláláig viselte.
Életét a családjának és munkájának szentelte.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Nagy János agrármérnök, tanszékvezető, egyetemi tanár, a mezőgazd. tud. doktora
(1951. július 13., Hajdúnánás - )
Szülei: Nagy János, Béres Erzsébet. Felesége: Nagy Judit. Gyermeke(i): Orsolya.
Tanulmányai: Agrártudományi Egyetem - Debrecen.
1975-től a DATE Növénytermesztési Tanszékén dolgozik. 1975 és 1976 között tudományos segédmunkatárs, 1976-tól 1983-ig egyetemi tanársegéd, 1983-tól 1991-ig egyetemi adjunktus, 1991-től 1996-ig egyetemi docens, 1996-tól egyetemi tanár. 1998 és 2000 között oktatási rektorhelyettes, 1999-től kutató-csoportvezető a MTA-DE Földművelési Kutatócsoportjánál. 1999-től tanszékvezető a Földművelési Tanszéken. 2000-től a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Elnöke, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese. Szakmai képzettsége: 1975-ben okleveles agrármérnök, 1978-ban egyetemi doktor, 1983-ban mérnök-tanári pedagógiai szakon szerez végzettséget. 1987-ben kandidál, a mg. tudomány kandidátusa, 1995-ben habilitált doktor, 1997-ben a mg. tudomány doktora. Oktatási területe: földműveléstan, talajhasználattan, trágyázás, talajvédelem és környezetkímélő termesztéstechnológiák tantárgyak oktatása, doktoranduszok, diploma- és TDK munkát végző egyetemi hallgatók irányítása.
Kutatási területei: a talajművelés, az öntözés, a műtrágyázás, a növényszám és az időjárási tényezők értékelése a növénytermesztésben. Környezetkímélő hatékony és alkalmazkodó termesztéstechnológiák kidolgozása, szervesanyag-gazdálkodás fejlesztése, növénytermesztési tényezők kölcsönhatás vizsgálata, fajtaspecifikus termesztéstechnológiák kidolgozása, kukorica hibridek tőszám, öntözővíz- és műtrágya-reakciójának, valamint természetes tápanyaghasznosító képességük vizsgálata.
Tagja több hazai és külföldi szervezetnek: MTA Köztestületi tag, MTA Agrártudományok Osztálya Növénytermesztési Bizottság, MTA Debreceni Akadémiai Bizottság, MAE Növénytermesztési Társaság, Magyar Talajművelők Társasága vezetőségi tag, Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács Szántóföldi Növények Szekciójának, OTKA Élettudományi Kollégiuma Agrár-1 szakzsűri, MTA Agrártudományok Osztálya Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottság, Magyar Professzorok Világtanácsa Agrártudományi Szakbizottsága Elnöksége, European Society for Agronomy, International Soil Tillage Research Organization, American Society of Agronomy, Crop Science America. Közleményeinek száma: 174 (ebből 61 angol nyelvű), 2 egyetemi tankönyv társszerzője, 1 tudományos könyv szerkesztője. Hivatkozások száma: 158, szabadalmak száma: 3.
Tudományos pályadíjak, kitüntetések: Nívódíj tudományos munkáért (1983), Nívódíj egyetemi tankönyvért (1995), Arany Sándor-díj (1997), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1997).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Dr. Nagy József orvos, általános orvos, eü. szervezéstan szakorvos, eü. menedzser, idősek otthona igazagtója
(1941. szeptember 10., Hajdúnánás - 2021- március 7.)
Szülei: Nagy János, földműves, raktáros és Katona Julianna. Felesége: Kamenszki Julianna,  népművelő-könyvtáros, tanár. Gyermeke(i): Tibor (1969), ügyvéd és Nóra (1974), közgazdás, jogász, parlamenti képviselő, Országgyűlési jegyző.
Tanulmányai: Általános iskolai tanulmányok és Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Debreceni Orvostudományi Egyetem, Általános Orvos kar - Debrecen.  Először általános orvostanból szakvizsgázott, később egészségügyi szervezésből, majd egészségügyi menedzser szakon másoddiplomát szerzett.
Egyetemi tanulmányai végeztével, tősgyökeres hajdúnánásiként szegődött a város egészségügyének szolgálatába. 1966 és 1978 között körzeti orvosként praktizált, mellete 1975 és 1990 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem óraadó, külső munkatársa volt. A kezdetben körzeti orvosként dolgozó fiatal szakember nevéhez fűződik a Kossuth utcai városi rendelőintézet létrehozása, amelyet 1975-ös átadása után negyed évszázadon át vezetett, több szakrendelést megvalósítva az alapellátás mellett. 1978-tól 2000-ig a Városi Rendelőintézet igazgató főorvosa. 2000-ben létrehozta a Hospit Ápolási Intézetet, amelynek élete végéig igazgató főorvosa volt.
Dr. Nagy József munkás élete során mindig betegei javát, szülővárosa lakóit szolgálta orvosként, közéleti emberként egyaránt.
Rendszeresen sportolt, futballozott a városi csapatban még orvosként is.
Ktitüntetései: Vöröskeresztes Munkáért arany fokozat (1974), Honvédelmi Érdemérem (1975, 1983, 1989), Kiváló Munkáért (1978). A város egészségügye érdekében kifejtett magas színvonalú szakmai munkájának elismeréseként 2014-ben megkapta a Kabay János Közegészségügyi Díjat.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000); Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet;  Hajdúnánási Televízió YouTube csatornája - Nyolcvan éves korában elhunyt Dr. Nagy József (utolsó letöltés: 2021.07.21.)]

Nagy Judit ⇒ Groma Gézáné

Dr. Nagy Lajos tisztiorvos
(1859, Kisújszállás - 1916, Hajdúnánás)
Az orvosi egyetemet Budapesten végezte. Diplomája megszerzése után Hajdúnánás alorvosává választották, később pedig vezető tisztiorvosnak nevezték ki. Harminckét évig szolgált Hajdúnánáson. Volt takarékpénztári igazgató, megyebizottsági és városi képviselő-testületi tag, a Kaszinó elnöke és megyei tb. tiszti főorvos. Felesége: Csohány Erzsébet volt, gyermeke Elza.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Nagy Mihály csizmadia
(1829 - 1896)
Hajdúnánáson született és itt élt haláláig. 1856-ban kötött házasságot Jámbor Sárával (1837-1893). Lakásuk Hajdúnánáson, az 1346-os hrsz. házban volt. Házasságukból gyermek nem született.
A nemes lelkű lokálpatrióta városa felvirágoztatása érdekében közösségi célokra szerette volna hagyományozni vagyonát. Kruchió Lajos, a gimnázium akkori igazgatója kérésére végrendeletében a helyi gimnáziumnak ajánlotta fel értékeit. 11000 forintos alapítványt létesített azzal a céllal, hogy abból újabb tanácsi állásokat létesítsenek a gimnázium fennmaradására és további fejlődése érdekében.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]

Nagy Mihály tanár
(1933. március 18., Győr - )
Szülei: Nagy Imre, szövőmester és Bablóczi Margit, háztartásbeli. Felesége: Kállai Éva, tanár. Gyermeke(i): Erika (1965) és Norbert (1969-2003).
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányok - Budapest. Református Kollégium - Debrecen. Tanárképző Főiskola, testnevelés-biológia szak (1951-1953)
Pedagógus pályáját 1953-ban kezdte Nyíracsádon, ahol igazgatóhelyettes is volt. Innen 1963-ban Karcagra került. 1965-től 1969-ig Nyírbélteken iskolaigazgató. Hajdúnánásra 1969-ben került az akkori 2. Számú Általános Iskolához. Később a 6. Számú Általános Iskolába került, s onnan vonult nyugállományba 1993-ban.
Aktív résztvevő volt Hajdúnánás sportéletében is: labdarúgó edző, a városi labdarúgó szakosztály elnökségi tagja. 1986-ban országos sikert ért el, ugyanis a 6. Számú Általános Iskola labdarúgó csapatával megnyerték a „Pályán maradni” ifjúsági labdarúgó vetélkedőt, neves fővárosi csapatokat megelőzve.
Kitüntetései: Tanuló Ifjúság Testi Neveléséért, Vöröskeresztes Munkáért, bronz, Somorjai László Testnevelési és Sport Díj (Hn. Város 1999).
Róla több írás jelent meg országos, megyei és helyi lapokban. Portréfilm a Hajdúnánási HTV szerkesztésében.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Nagy Mihályné Kállai Éva tanár
(1936. november 13., Hajdúnánás - )
Szülei: Kállai László, földműves és Gencsi Zsuzsanna, háztartásbeli. Házastárs: Nagy Mihály, tanár. Gyermeke(i): Erika (1965) és Norbert (1969-2003).
Tanulmányai: Alap és középfokú tanulmányok - Hajdúnánás. Védőnőképző (1956-1959), Tanárképző Főiskola, matematika-fizika (1961-1965).
1959 és 1961 között védőnő volt Vámospércsen. 1961-től 1969-ig Nyírbélteken tanított. Férjével együtt 1969-ben került Hajdúnánásra a 2. Számú Általános Iskolához, ahol 1991-ig, nyugállományba vonulásáig tanított, s ahol munkaközösség vezető, valamint Vöröskeresztes tanár elnök volt. Az úttörőmozgalom aktív tagja volt.
Kitüntetései: Úttörő mozgalmi kitüntetések és oklevelek, Vöröskeresztes munkáért külföldi jutalomút. H.: túrázás, úszás, hangverseny látogatás.
Nagy Mihályné Kállai Éva: "Hosszú pályafutásom alatt egyetlen tanítványom sem bukott meg közép- és szakiskolában, holott elsőben mindig 32-34% volt a bukási arány. Erre büszke vagyok, és utólag tanítványaim is."
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Nagy Norbert labdarúgó, vízügyi technikus
(1969. június 28., Debrecen - 2003. május 9., Budapest)
Szülei: Nagy Miklós, tanár és Kállai Éva, tanár. Házastársa: Zékány Edit, háztartásbeli. Gyermeke(i): Márk (1990).
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányok - Hajdúnánás. Középiskolai tanulmányok - Nyíregyháza és Miskolc
Labdarúgó pályafutását Tiszaújvárosban kezdte, majd 3 év következett Nyíregyházán. Egy évig volt a Diósgyőr FC labdarúgója, majd újabb igazolás következett, ezúttal két év a Stadler FC-nél.
A Ferencvárosnál hat évet töltött el. A Fraditól Szombathelyre igazolt. 2003 nyarán éppen edzésre menet közben szenvedett halálos közúti balesetet. A magyar nemzeti válogatottban tizenhatszor léphetett pályára. Kedvenc időtöltése a sportolás és az olvasás volt.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]

Nagy Róbert tanár
(1977. július 23., Debrecen - )
Tanulmányai: Tokaji úti Általános Iskola - Hajdúdorog. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, magyar-angol szak - Nyíregyháza (1995-1999). Debreceni Egyetem, alkalmazott nyelvészet szak - Debrecen (1999-2003).
Egyetemi tanulmányai végeztével 1999-től a „Nagy” Oktatás Fordítói és Idegen Nyelvi Kft.-nél dolgozott. 2000-től a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola pedagógusa.
Középiskolás évei alatt aktív tagja volt az iskolai színjátszókörnek, rendszeres szereplője volt az iskolai ünnepi rendezvényeknek, angol nyelvi drámafesztiválokon vett részt.
1996-ban főiskolásként, a szegedi angol nyelvi drámafesztiválon különdíjat kapott.
Jelenleg színjátszói képességeit a nánási NANÁ színházban kamatoztatja. Tagja az Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesületnek. „Ady novellisztikája” című írása a Hajdúnánási Alkotók Antológiájában jelent meg (Hajdúnánás, 1996).
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Nagy Sándor kereskedő, ügyvezető igazgató
(1958. március 3., Hajdúnánás - )
Szülei: Nagy Sándor és Szincsák Irén. Felesége: Lakatos Magdolna (elvált). Gyermeke(i): Sándor (1981) és Péter (1987).
Tanulmányok: Alapfokú tanulmányok, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, kereskedelmi üzemgazdász - Budapest.
1979-től 1991-ig a FŐNIX Ruházati Kereskedelmi Vállalat munkatársa, ahol 1980 és 1990 között az UNIÓ Áruház igazgatója volt, majd 1990-től 1991-ig a FŐNIX Kér. Váll, külkereskedelmi igazgatója. 1991-től a KARÁT Kft. tulajdonosa, ügyvezető igazgatója.
Kitüntetései: Kiváló Dolgozó (Belker. miniszteri, 1987), Debrecen Város Mecénása (2000).
[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]

Nagyné Józsa Beáta tanár, ügyvezető igazgató
(1966. augusztus 4., Debrecen - )
Szülei: Józsa György, agrármérnök, tanár és Hisnyay-Henzelmann Éva Anna, tanító. Házastársa: Nagy Zoltán, vegyipari gépészmérnök. Gyermeke(i): Vince (1992) és Emese (1995)
Tanulmányai: Tokaji úti Általános Iskola - Hajdúdorog. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola - Eger (1986-1990).
1991-1999 között a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola tanára. 1999-től a „Nagy” Oktatás Fordítói és Idegen Nyelvi Kft. nyelvtanára és ügyvezető igazgatója. Óraadó tanár (angol) a hajdúnánási Református Általános Iskolában. Írásai jelentek meg a Nánási Újság és a Hajdúnánási Polgár c. helyi lapokban.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Nánási Oláh Mihály hajdúkapitány
(1760, Hajdúnánás - 1838. február 23.)
Tanulmányait a helybeli iskolában végezte, majd 1777-től a legendás hírű debreceni Református Kollégium jogi tagozatán tanult. Fiatalon lépett a Hajdúkerület szolgálata, 30 évesen a hajdúvárosok főjegyzője, 1793-ban alkapitány lett. 1809-ben főkapitánynak választották, és ezt a tisztet élete végéig betöltötte. Többször képviselte a Hajdúkerületet országgyűlési követként. Az 1790/91. évi országgyűlésen sikerült – nak Jablonczay Petes János főkapitánnyal együtt végérvényesen biztosítani a hajdúvárosok országgyűlési képviseleti jogát. Nevéhez fűződik a hajdúkerületi székház építésének szervezése. Főkapitánysága idején keletkezett az Origo et Status… c. hajdúkerületi emlékirat. Célja a Hajdúkerület jogainak biztosítása, vezető rétegének védelme. Az egyre többet betegeskedő kapitány 1830-tól már nem vett részt az országgyűléseken. 1838. február 23-án röppent szárnyra Nánás városából a szomorú hír: meghalt Nánási Oláh Mihály, a hajdúvárosok főkapitánya, több vármegye táblabírája.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

(„ezereszű”) Nánási Tóth Lajos festő
(1923, Hajdúnánás - 1988, Hajdúnánás)
Naiv festő, amatőr szobrász, elmés szerkezeteket készítő, sokoldalú ember. Alkotói pályája különböző alkotótáborokban bontakozott ki 1958-tól kezdve. Gépészként dolgozott, emellett otthonában sok furcsa kisplasztikát készített, melyek többek között idézték a paraszti életformát. Képei szokatlan szín és formavilágot tükröztek. A Nánási előnevet szülővárosa iránti szeretetből vette fel, s így maradt meg a köztudatban. – nehéz munkában nőtt fel, korán elözvegyült anyja mellett, míg villanyszerelő szakmunkás nem lett belőle. Már gyermekkorában szobrocskákat fabrikált, ezt felnőtt fejjel is folytatta, amikor éveken át Cserenyei Kaltenbach István szobrászati stúdióját látogatta. Ennek később nagy hasznát vette, mert 1967-ben áramütés miatt leszázalékolták, s ezután teljességgel a művészeti alkotómunka felé fordult. 1975-ben és 1976-ban rádióműsorban novellái szerepeltek, s innen vezethető le az 1977 tavaszán forgatott Vitray-műsor, mely által határon innen és túl népszerű lett. Csoportos, egyéni tárlatokon, kiállításokon szerepeltek a művei. 117 alkotása található ma is hazánk 11 múzeumában.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Nemes Gyula tanár, általános iskola igazagtó
(1932. július 7., Hajdúnánás – 1996. június 7., Hajdúnánás)
Szülei: Nemes Gyula és Kádas Eszter. Édesapját 1944-ben, mint polgári foglyot elhurcolták. Házasságot 1953-ban Megyere Erzsébet tanítónővel kötött. Két gyermekük született: Gyula (1955) és Judit (1958).
Elemi és középiskolába szülővárosában járt. 1954-ben tanítói oklevelet szerzett Debrecenben, majd 1964-ben tanári diplomát Egerben, mezőgazdasági ismeretek és -gyakorlatok szakon.
1952-ben, mint képesítés nélküli nevelő kezdett tanítani Hajdúnánás tanyavilágában. 1954-ben - szülők segítségével - iskolát alakított ki a Fürjhalmon. 1957-től 1959-ig a kultúrház igazgatója, majd népművelési felügyelő. 1959-től 1994-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig a 3. Számú Általános Iskola tanára volt. Ugyanitt 1984 és 1994 között igazgatói feladatokat is ellátott. Az iskola 1993-ban az ö kezdeményezésére vette föl Barcsa János nevét.
Szakmai téren állandóan képezte magát. Iskolájában bevezette a kisállattenyésztést. Nevéhez fűződik két jelentős kezdeményezés, amely országos mozgalommá vált: 1. Úttörő mezőgazdászok versenye. Mint városi munkaközösség vezető a város tanulóinak tanulmányi versenyét szervezte. Később megyei, majd országos mozgalom lett. 2. A 7-8. osztályos tanulók számára nagyüzemi mezőgazdasági szakkört indított a Haladás Tsz-ben. Részt vett a felső tagozatos technika tankönyv országos pályázatán elméleti és gyakorlati feladatok kidolgozásával. Elindította és megalapozta az alsó tagozatos tanulók számítástechnikai képzését. Szakköröket, úttörőtáborokat szervezett, vezetett. 1959-től csapattitkár, majd csoportvezető volt az Ady Endre Úttörőcsapatban. 1961 és 1962 között városi úttörőtitkár. Tagja volt a Városi KISZ VB-nak, a Városi Úttörő Elnökségnek. 1981-től 1984-ig a Pedagógus Szakszervezet Városi titkára, majd elnöke. Tagja volt az MSZMP-nek 1955-től 1988-ig.
Kitüntetései: Dicsérő Oklevél (1970), Munka Érdemrend bronz fokozat (1971), Kiváló Úttörővezetö (1973), Elismerő Oklevél (Ped. szak. 1976), Kiváló Munkáért bronz (MHSZ 1977), Társadalmi munkáért különféle fokozatok (1977-79), Kiváló Pedagógus (1981), SZOT Arany fokozat (1984), Kitüntető Emlékérem (MHSZ 1988), Úttö rövezetői Érdemérem (1988), Barcsa Emlékplakett (1994).
Hajdúnánáson helyezték örök nyugalomba 1996-ban.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#
Nemes Gyuláné Lugosi Erzsébet
(1932 – 2012)
[Forrás: Nánási Kalendárium (2010)]

Németh Géza brácsaművész
(1936. július 23., Beregszász - )
Szülei: Németh József és Varga Irén. Felesége: Gergely Lilla (1963). Gyermeke(i): Gábor (1964) és Anikó (1966).
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányait Beregszászon, Hajdúnánáson és Budapesten végezte. Zeneművészeti Főiskola - Budapest. 1952 és 1961 között Lukács Pál tanítványa.
1957-től 1960-ig az Operaház zenekarának tagja, 1960-tól szólistája, 1957-ben a Bartók-vonósnégyes alapító tagja, amellyel eddig kb. 3500 koncertet adott 4 kontinensen, több nemzetközi versenyen első, illetve második díjat nyertek (Bp., Berlin, Genf, Liége). A Stanford, a Kaliforniai, a Tokiói Egyetemeken tartott mesterkurzosokat, 1980- a Zeneművészeti Főiskola kamarazenei tanszékén tanít.
Kitüntetés: Liszt Ferenc-díj (1965), Kossuth-díj (1970, 1997), Kiváló Művész (1981), UNESCO-díj (1981), Bartók-Pásztory -díj (1987). Kb. 50 lemezen játszott szóló- és kamarazene műveket bel- és külföldön.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

▲ Az oldal tetejére ▲

Nánási ki kicsoda - "N"