Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény

Nyakas János tanár, történész
(1900. szeptember 14., Hajdúnánás - 1989. július 18., Veszprém)
Édesapja református tanító volt Hajdúnánáson. Elemi és középiskolába szülővárosában járt. 1924-ben Debrecenben szerzett középiskolai tanári oklevelet. Először Miskolcon, majd Pest-Sashalmon a felsőkereskedelmi iskolában tanított. 1929-től Veszprémben középiskolai tanár és a 48-as magyar szabadságharc történetét kutatta. Versei és egyéb írásai főként a veszprémi lapokban jelentek meg. Budapesten, az Ilona-telepen lévő családi sírboltba temették.
Főbb művei:

Sorsdöntő száz nap 1849-ben. A magyar szabadságharc bukásának okai. Veszprém, 1940., 1998. (Reprint)
Éljen a köztársaság! (Ünnepi beszéd) = Vpi. H, 1946. febr. 9.; Hová? = Vpi. Kis Újs., 1946. júl. 25.
Pereg a jelen = Népszava, 1947, jan. 25.
Óda Veszprém váráról (v.) = Közdtli Napló, 1959. febr. 22.
A szabadságharc utolsó diadala, a hegyesdi csata = Közös úton, 1988. 7. sz.
Irodalom: Tombor Judit: Sorsdöntő száz nap 1849-ben = M. Nemz., 1940. júl. 14.
Megkezdődött a tanítás = Visszhang, 1965. szept. 5.
H.J. Történelmünk döntő napjairól a kutató = Közös úton, 1988. 2. sz.

[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Nyakas Miklós múzeumigazgató, középiskolai tanár
(1942. szeptember 16., Gyula - )
Szülei: Dr. Nyakas Miklós és Varga Etelka. Felesége: Bárány Ildikó tanár. Gyermeke(i): Ildikó (1970), Nikoletta (1971). Diplomája megszerzése után rövid ideig tanár Debrecenben, 1970-ben került Hajdúböszörménybe, történész-muzeológusként a Hajdúsági Múzeumba. 1976 óta a múzeum igazgatója. 1974-ben doktorált középkori magyar történelemből a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, ahol a Középkori Magyar Történeti Tanszéken óraadó tanár is.
Főbb művei:

Nánási Oláh Mihály hajdúkerületi főkapitány 1760-1838 (Hböszörmény 1987) (Hajdúsági Közlemények 15.)
Hajdú-Bihar megye címerei (Hböszörmény 1991) (Hajdúsági Közlemények 16.)
A hajdúvárosok országgyűlési képviseleti jogának elnyerése 1790-1791. (Hböszörmény 1992) (Hajdúsági Közlemények 17.)
A Kölcsey család genealógiája és címere. Csorba Sándorral közösen. (Fehérgyarmat 1993) (A Kölcsey Társaság Füzetei 5.)
Újszentmargita rövid története (Újszentmargita 1995) – Berettyóújfalu Napja – május 23. (Berettyóújfalu 1998) (Bihari Füzetek 3.)
A Bocskai (17.) huszárezred emlékezete Hajdúsági Múzeum Évkönyvei (szerk.) III-VII. Hböszörmény, (1977-1990).

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Nyakó János tanár
(1927. január 8., Polgárdi - 2002. április 5., Hajdúnánás)
Szülei Nyakó Mátyás és Debreczeni Katalin. Házasságot 1951-ben kötött Daróczi Erzsébet tanítónővel. Két gyermekük született: János (1951) és István (1953).
Elemi iskolába Székesfehérvárott járt, a Tanítóképzőt Hajdúdorogon végezte. Hajdúnánásra 1948-ban került a Fiúiskolába, ahol tanár és igazgatóhelyettes volt. Szakmai munkája mellett szerepelt a városi énekkarban és a városi felnőtt labdarúgó csapatban is. Képességeinek legnagyobb próbája az akkori 3. Számú Általános Iskola megszervezése, megalapítása volt. Az építkezésben, a tantestület kialakításában, az iskolakörzet meghatározásában aktívan közreműködött. Máig élő szokásokat, szellemet honosított meg az új iskolafalak között. 1959-től 1964-ig volt a 3. Számú Általános Iskola igazgatója. 1964 és 1965 között Hajdúnánás Város Tanács elnöke volt. Rövid tanácselnöksége alatt a város közművesítésében, az első bérház építésében jelentős plusz feladatokat vállalt. 1965-ben Bükkszékre került, itt 1967-ig tanított. 1967-ben Kábán kislétszámú (speciális) osztályközösségek oktató-nevelő programját tervezte meg. Hajdúnánásra történő visszatérése után (1975) az 1. Sz. Általános Iskolában tanított 1987-ig. A tanítás mellett elsősorban gyermek labdarúgók képzésével, a felnőtt labdarúgó csapat körüli teendők végzésével foglalkozott. Később a női kézilabda csapat technikai vezetője volt. Hobbija volt a sport, barkácsolás, kertészkedés, képzőművészet, szakácsművészet.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Nyakóné Horváth Julianna tanár, vegyésztechnikus
(1936. június 16., Hajdúnánás - )
Szülei: Horváth Imre, városi erdőőr és Szabó Katalin, háztartásbeli. Házastársa: Nyakó Imre, határőr alezredes. Gyermeke(i): Eszenyi Attila (1957) és Eszenyi Lajos (1961).
Tanulmányai: Református elemi iskola, Református Gimnázium - Hajdúnánás. 3. Számú Vegyipari Technikum - Debrecen. Budapesti Műszaki Egyetem, vegyész, műszaki oktató - Budapest (1970-1972). Tanárképző Főiskola, kémia szak - Nyíregyháza.
1954-től a Borsodi Szénbányáknál analitikus. 1963-tól a Tiszavasvári, 115. sz. Szakmunkásképző Intézet gyógyszergyártó oktató tanára, szakmai munkaközösség vezetője volt. 1985-től a budapesti Losonczi téri Általános Iskolában, kémia-technika szakos tanár. Mint alapító, tevékenyen részt vett a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban létrehozott tanlaborok kialakításában, mint oktató és mint szakmai munkaközösség vezető. Az akkoriban országosan fejlődő gyógyszergyártás szakmunkásainak oktatásához szükséges tanügyi dokumentációk, taneszközök, tantervek, tankönyvek, munkafüzetek készítésében vett részt. Tanítványai az országos szakmai versenyeken több alkalommal vettek részt és eredményesen szerepeltek. Budapesten, a TIT keretében Kis Kémikusok Barátok Körét vezette. Két alkalommal részt vettek az országos Hevesy György Kémiaversenyen.
Publikációi: Normatíva és eszközjegyzék a gyógyszergyártó szakma oktatásához (társszerz. 1967); Munkaközösségvezetők kézikönyve vegyipari szakma oktatásához (társszerz. 1969); Kémiatechnológia oktatása (társserz. 1972); Gyógyszeripari technológiák 1-3. évf. (szakmai lektor 1973-75); Gyógyszergyártó munkafüzet II. évf. (szakmai lektor 1974); Üzemi gyakorlat III. évf. (szakmai lektor 1975); Diafilm és szövegkönyv Chemindustria II. (MÜM 1978); Diafilm és szövegkönyv (1981).
Kitüntetései: Kiváló Munkáért (MÜM 1982).
Róla megjelent írások: Kelet-Magyarország (1978, 1983)
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

▲ Az oldal tetejére ▲

Nánási ki kicsoda - "NY"