Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény

- Obernyik Károly	- Ormós László
- Oláh András	- Ormós Miklós
- Dr. Oláh Imre	- Ornstein Lajos
- Oláh Imréné Szabó Ilona	- Orosz Júlia (Both Györgyné)
- Oláh Julianna (Kósáné Oláh Julianna)	- Oroszné Oláh Katalin
- Oláh Katalin (Oroszné Oláh Katalin)	- Otrokocsi Nagy Elek
- Oláh Miklós	- Ónody Géza
- Oláh Miklósné Nagy Irén

Obernyik Károly tanár, író, ügyvéd
(1814, Kömlőd - 1855)
Édesapja lelkész volt, 1926-ban meghalt. Özvegy édesanyja négy gyermekével nővéréhez, Pénzes Györgynéhez költözött Hajdúnánásra. 1831-ig a 6 osztályos nánási gimnáziumba járt, ahol kitűnő tanuló volt. 1831-től a Debreceni Református Kollégiumban folytatja tanulmányait. 1837-ben a kollégium őt ajánlja Kölcsey Kálmán nevelőjéül, ezért Szatmárcsekére költözött. Ott tanított és tanult. 1848-ig gyakran járt haza Nánásra. A 40-es évek elején tanítványával együtt Pestre költözött. Itt kötött barátságot Petőfi Sándorral. Tagja volt a Tízek Társaságának. Ügyvédi oklevelet szerzett. Kölcsey Kálmán halála után visszaköltözött Szatmárcsekére, de 1850-ben már újra Pesten van, a Nemzeti Színház drámabizottságának jegyzője. 1851-től Kecskeméten tanít, 1855-ben rövid ideig Nagykőrösön nevelősködik. Már kollégiumi tanulmányai idején irodalmi kört szervezett. A tanítás mellett pedig folyamatosan írogatott is. Sokat olvasott, nagy hatással volt rá Victor Hugó művészete. –műveire jellemző a francia romantikus drámák lendülete, társadalmi igazságkeresése. Első nagy drámáját Nánáson kezdte el írni. Címe: Főúr és pór. A mű elnyerte az Akadémia 100 aranyos pályadíját, 1844-ben megjelent nyomtatásban is.
Nevezetesebb színművei: - Örökség. Dráma (1845) - Nőtlen férj. Vígjáték (1846) - Fiatal nagynéne. Vígjáték 1847-ben adták elő - Brankovics György. Történelmi szomorújáték. Elbeszélései Beszélyek (V?) címen jelentek meg 1875-ben.
Összegyűjtött munkáit 1878-79-ben adták ki „Obernyik Károly szépirodalmi összes munkái” címmel.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Oláh András költő, író, tanár
(1959. január 21., Hajdúnánás - )
Szülei: Oláh András és Mezei Julianna. Felesége: Borzován Edit tanár. Gyermeke(i): Attila (1984), Levente (1987).
Tanulmányai: I. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánásn. Bessenyei György Tanárképző Főiskola - Nyíregyháza. Diplomáit a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (Debrecen) és a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán (Nyíregyháza) szerezte.
1982 óta Mátészalkán él. A Partium irodalmi folyóirat főszerkesztője. Tagja a Magyar Írószövetségnek és a Kölcsey Társaságnak.
Írásai megjelennek egyebek mellett a Kortárs, a Hitel, a Holmi, az Alföld, a Magyar Napló, a Bárka, a Kalligram, a Műhely, a Műút, a Parnasszus, az Új Forrás, a Vigília, a Liget, a Mozgó Világ, a Vörös Postakocsi, az Agria, az Életünk, az Eső, a Jel, a Lyukasóra, a Palócföld, a Pannon Tükör, a Partium, a Somogy, az Előretolt Helyőrség, az erdélyi Korunk, Látó, Székelyföld, Irodalmi Jelen, Helikon, Hepehupa, Várad, ÚjVárad és Szamos, az újvidéki Híd, Sikoly, a felvidéki Opus és a kárpátaljai Együtt hasábjain.
Több antológiában szerepelt (pl. „Az év versei”, Körkép, „Echo”, „Légyott”, „A remény rabjai”, „A hetedik napra”, „A mindenség zenéje”, stb.).

Díjak, elismerések:
Irodalmi díjak:

az MMA Illyés Gyula-díja
Ady Endre-díj (2017)
Ratkó József-díj (2016)
Quasimodo-különdíj (2016)
Bánkuti Miklós-díj (2011)
A Magyar Írószövetség és a Honvédelmi Minisztérium nívódíja (2007)

Egyéb díjak:

SZSZB Megyei Prima-díj (2019)
Pro Urbe-díj (Mátészalka – 2019)

Önálló kötetei:

Fagypont alatt – versek (Magyar Napló Kiadó, Bp. – 2020)
Visszafelé – válogatott versek (Hungarovox Kiadó, Bp. 2019)
Április bolondjai – versek (Magyar Napló Kiadó – 2017)
A spanyolfal mögött – tanulmányok, recenziók (Hungarovox Kiadó, Bp. 2017)
Az utolsó játszma – drámák (Hungarovox Kiadó, Bp. 2014)
Idegen test – versek (Hungarovox Kiadó, Bp. – 2013)
Anyagfáradtság – versek (Hungarovox Kiadó, Bp. – 2010)
Közjáték vagyunk – válogatott versek (Hungarovox Kiadó, Bp. – 2009)
Érintetlenül – versek (Hungarovox Kiadó, Bp. – 2008)
Gyalogáldozat – versek (Kráter Kiadó, Pomáz – 2007)
Átokverte – drámák (Magyar Napló Kiadó, Bp. – 2006)
Fagyöngy és jégcsapok – versek (Kráter Kiadó, Pomáz – 2005)
Egy filmszalag vége – versek (Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc – 2002)
Szilánkok – versek (Kráter Kiadó, Pomáz – 2000)
Álarc a csönd – versek (Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc – 1997)

Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000), wikipedia.org/Olah_Andras (utolsó letöltés: 2023.01.09.), Fotó: Czine Árpád (Oláh András ajándéka)]

Dr. Oláh Imre állatorvos, amatőr filmes
(1932. január 31., Hajdúnánás - )
Szülei: Oláh Imre és Tács Julianna. Gyermeke(i): Imre (1957), Sándor (1960), Éva Sára (1962).
Tanulmányai: Elemi népiskola - Hajdúnánás-Tedej. Református Gimnázium - Hajdúnánás. Állatorvostudományi Egyetem - Budapest.
A diploma megszerzése után körzeti, majd főállatorvos. Hajdúböszörményben élt. Az 1960-as évek közepétől készített amatőr filmeket, alkotásait több alkalommal bemutatta a magyar televízió is.
Kitüntetései: Szocialista Kultúráért, Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Oláh Imréné Szabó Ilona középiskolai tanár, iskolaigazgató, közoktatásvezető
(1949. augusztus 3., Kaba - )
Szülei: Szabó János és Batiz Ilona. Házastársa: Oláh Imre, tanár.
Tanulmányai: Általános iskola - Kaba. Karacs Ferenc Gimnázium - Püspökladány. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, magyar-orosz szak - Nyíregyháza (1972). Kossuth Lajos Tudományegyetem, magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár szak - Debrecen (1975). Kossuth Lajos Tudományegyetem, közoktatásvezető - Debrecen (1997).
Első munkahelye a Kabai Általános Iskola, ahol 1967-től 1975-ig tanított. Hajdúnánásra 1975-ben került házassága révén. Először a 3. Számú Általános Iskolában, majd a Városi Pártbizottságon dolgozott. 1989-ben visszakerült régi munkahelyére, amelynek a neve 1997-ben Barcsa János Számítástechnika Tagozatos Általános Iskol lett. 1994. augusztus 1-től látja el az intézményvezetői teendőket. Számos szakmai újítás kezdeményezője. 1998-ban több fenntartótól kapott felkérést az iskolák Pedagógiai Programjának véleményezésére. Közben elvégezte a Soros Alapítvány által szervezett 120 órás szakértői tanfolyamot. 1998-ban a Pedagógus Akreditációs Bizottság szakértője lett. Alapító és elnökségi tagja a Hajdú-Bihar Megyei Neveléstörténeti Egyesületnek. 1999-ben tíz évre újabb igazgatói megbízást kapott.
Nyugdíjbavonulása után, 2004-ben férjével megalapította az Imica Termál Panzió Kft.-t és a Kéky Lajos utcán, Termál Panzió néven nyitottak egy panziót.
Publikációi: Sári Gusztáv Emlékkötet 1997, Köznevelés 14/1997; Köznevelés 41/1999.
Róla: HNU, HBN Tájkép melléklete.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Oláh Julianna ⇒ Kósáné Oláh Julianna

Oláh Katalin ⇒ Oroszné Oláh Katalin

Oláh Miklós általános iskola igazgató, természetrajz-kémia szakos tanár
(1922. október 11., Hajdúnánás - )
Szülei: Oláh Miklós és Révész Mária. Felesége: Nagy Irén tanítónő. Gyermeke(i): Miklós (1950), Ágnes (1954).
Tanulmányai: Elemi népiskola - Hajdúnánás. Református Gimnázium - Hajdúnánás. Református Kollégium Tanítóképző - Debrecen (1943). Pedagógiai Főiskola - Eger (1955).
Érettségi után 1942-ben Rádfalvára (Baranya megye) került, mint képesítés nélküli tanító, 1943-ban képesítőzött, ezután került haza Hajdúnánásra. 1943-46-ig a Balázstelki tanyai ref. elemi iskolában tanított. 1946-ban bekerült a városi iskolába. 1948-ban, a felekezeti iskolák államosítása után az akkori Fiú – később 1. Számú Általános Iskolába helyezték. Itt dolgozott 1982-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. Ennek az iskolának 1962-1969-ig igazgatóhelyettese, majd 1969-1982-ig igazgatója volt. Tanított az ipari iskolában, felnőttek esti és levelező tagozatán, vezetett analfabéta tanfolyamot is. 15 évig volt a járási kémia munkaközösség vezetője. Öt évig volt a TIT városi szervezetének titkára.
Kitüntetései: Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (két alkalommal).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Oláh Miklósné Nagy Irén tanítónő
(1928. július 2., Hajdúnánás - )
Szülei: Nagy András, hentes és Tóth Erzsébet, háztartásbeli. Házastársa: Oláh Miklós, tanár. Gyermeke(i): Miklós (1950) és Ágnes (1954).
Tanulmányai: Alapfokú és középfokú tanulmányok - Hajdúnánás. Dóczy Református Tanítóképző Intézet - Debrecen.
1948 és 1968 között a hajdúnánási 1. Számú Általános Iskolában tanítónő, majd 1968-tól a hajdúnánási 4. Számú Általános Iskolában tanított. 1972-től, 1984-ben bekövetkezz nyugállományba vonulásáig a 2. Számú Általános Iskola pedagógusa volt. Ebben az iskolában még nyugdíjasként is tanított 1988-ig.
1960/61-es tanévben részt vett az OPI kísérleti tanításában, a „Nyelvtani teljesítmények összehasonlító vizsgálatában”. A módszertani tapasztalatokról az új koncepció főbb vonásairól, a felmérések nyelvtani teljesítmények összehasonlító vizsgálata (Bp. OPI. 1962.)
Róla megjelent írás: Hajdúnánási Újság, 1988. okt. 2.
Kitüntetései: Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1961), Aranydiploma (1998).
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#
Ormós László tisztviselő
(1856 - ?)
Középiskoláit helyben végezte. 1886-ban lépett a város szolgálatába, mint napidíjas, majd mint kataszteri nyilvántartó vonult nyugdíjba 1916-ban. Felesége Alföldy Julianna, hat gyermekük volt.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Ormós Miklós jogász
(1916. március 2., Hajdúnánás - ?)
Szülei: Ormós Miklós és Sebestyén Klára. Felesége: Soós Piroska. Gyermeke(i): Pál (1947).
Tanulmányai: Elemi iskola - Hajdúnánás. Református Gimnázium - Hajdúnánás. Tisza István Tudományegyetem - Debrecen (1939).
1941-től Hajdúnánás városnál közigazgatási gyakornok, aljegyző, főjegyző, helyettes polgármester 1949-ig.
Kitüntetései: Erdélyi Emlékérem (katonai), I. osztályú tüzérségi kereszt (1943).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Ornstein Lajos magántisztviselő
(1896, Hajdúnánás - ?)
Felesége: Cziment Frida. Gyermeke(i): Pál, Judit, Zoltán, Tibor, László.
Felsőkereskedelmi érettségit tett Miskolcon. Pályafutását Hajdúdorogon kezdte az ottani gőztéglagyárban. Később Hajdúnánáson önálló banküzletet és kereskedést nyitott, majd, mint könyvelő dolgozott különböző vállalatoknál.
Az OMKE helyi szervezetének titkári tisztét is betöltötte. Az I. világháborúban az olasz fronton harcolt, megsebesült, mint tartalékos főhadnagy szerelt le.
1929-ben a bankja tönkrement, így a malomban dolgozott, mint könyvelő.
Cionista volt, a helyi zsidóközösségben titkárként dolgozott.
A II. világháború idején - zsidó származása miatt - munkaszolgálatosként szolgált, megjárta Mathuesent. A háború után hazatért megkeresni családját, azonban fián, Pálon kívül nem maradt életben senki.
A háború után pár évet élt Magyarországon és Németországban is, majd 1949-ben kivándorolt Izraelbe, fia pedig az USA-ba.
Kitüntetései: Nagy Ezüst Vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Háborús emlékérem.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000), Pap Attila közlése]

Orosz Júlia ⇒ Both Györgyné

Oroszné Oláh Katalin tájfutó, középiskolai testnevelő tanár
(1968. július 6., Hajdúnánás - )
Szülei: Oláh György és Pelles Katalin. Házastársa: Orosz József, mérnök. Gyermeke(i): Katalin (1998).
Tanulmányai: 7. Számú Iskola - Nyíregyháza. Vasvári Pál Gimnázium - Nyíregyháza. Testnevelési Főiskola - Budapest. 1982-1986-ig a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola, 1987–1990-ig a DSC, 1991 és 1993 között a Micro SC, 1993-tól a SZVSE versenyzője. Huszonegyszeres bajnok, 1985-től válogatott, kétszeres távfutó világbajnok (1991, 1995).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Otrokocsi Nagy Elek tanár, gimnázium igazgatója
(1858 – 1937)
Hajdúnánáson született, itt végezte alsó- és középfokú tanulmányait. Budapesten szerzett tanári diplomát, majd visszajött Hajdúnánásra gimnáziumi tanárnak. 1882-tól 1898-ig tanárként dolgozott, ezt követően 24 évig volt a gimnázium igazgatója. Nagy szaktudással rendelkezett és az ismereteket kitűnő módszerekkel közvetítette. Nevelt és oktatott, volt tanítványai szeretettel emlékeznek rá. Nagy szerepe volt a gimnázium felvirágoztatásában. Tevékenysége idején teljesedett ki a kis partikulából nyolcosztályos főgimnázium. Az akkor korszerű tantermek és a modern felszerelésű szertárak áldozatos munkáját bizonyítják. 1914-ben, 30 éves tanári jubileuma alkalmából megkapta Ferenc József királytól a királyi tanácsosi címet a tanügy terén szerzett érdemei elismeréséül. Nem nősült meg, gyermeke nem volt. Testvérei, azok gyermekei és unokái, továbbá a kiterjed rokonság állta körül sírját.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Ónody Géza országgyűlési képviselő
(1848. február 18., Tiszaeszlár - ?)
Tanulmányainak befejeztével két évig a Dunántúlon jogi gyakorlatot folytatott és letevén a bírói vizsgát, három évig a kaposvári főszolga bíróságnál nyert alkalmazást. 1871-ben Somogy megye csurgói járásának segéd-szolgabírájává választották, ugyanazon évben Szabolcs-megye alsó-dadai járási szolgabírája lett. 1874-ben ez állásáról leköszönt; 1881-től 1892-ig a hajdúnánási kerületet képviselte antiszemita programmal. 1892-ben a tiszalöki mandátumot nyerte el. A Tiszaeszlári esetet ő hozta szóba először a képviselőházban. Költeménye van az Abaúj-Kassai Közlönyben (1867), a Somogynak is munkatársa volt.
Munkája: Tisza-Eszlár a múltban és jelenben. A zsidókról általában. Zsidó mysterumok. Rituális gyilkosságok és véráldozatok. A tiszaeszlári eset. (Bp., 1883) (Németre ford. Marczilányi György. Majláth Kálmány gróf bevezetésével). – Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

▲ Az oldal tetejére ▲

Nánási ki kicsoda - "O"