#

# 

Ujvárosi Sándorné Fehér Ildikó tanár, gyógypedagógus
(1953. február 24., Hajdúnánás - )
Szülei: Fehér István, nyomdász és Tóth Margit. Házas: Ujvárosi Sándor, vegyész. Gyermeke(i): Sándor (1979) és Zsolt (1980).
Tanulmányai.: 2. Számú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola - Hajdúnánás. Óvónőképző Főiskola, óvónő szak - Szarvas (1973). Bárczy Gusztáv Tanárképző Főiskola , gyógypedagógus szak - Budapest (1985). DE Hajdúböszörményi Főiskola, fejlesztő pedagógus szak (2003).
1970 és 1971 között gyermekfelügyelő a hajdúnánási Nevelőotthonban. 1972-től 1974-ig képesített óvónő Nyírmártonfalván a Nevelőotthonban. 1974 és 1977 közözz vezetőóvónő Szűcsiben. 1977 és 1983 között nevelőtanár a hajdúnánási Nevelőotthonban. 1983-tól 2002-ig gyógypedagógus a hajdúnánási kisegítő iskolában. 2002-től a Nánási Oláh Mihály Általános Iskola és Szakiskola fejlesztőpedagógusa. 1991-ben szorobán tanfolyamot végzett Debrecenben, majd 1993-ban logopédiai tanfolyamot is, szintén Debrecenben.
1994-ben a SOFT Alapítvány adatgyűjtésében, könyvterjesztésében közreműködik. Egyéni korrekció címen sikeres pályázatot ír a Megyei Pedagógiai Intézetnek. 1995-ben munkafüzetet és tanmenetet dolgoz ki a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésére a Soros Alapítvány támogatásával. 1997-ben Debrecenben újabb tanfolyamot végez el, ezúttal a hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatban. 1998-ban sikeres pályázatot ír Környezeti és helyes életmód témakörben. 1998-ban NAT felkészítő tanfolyamot végez. Pártoló tagja a Mi érted élünk Egyesületnek. 2000-től a Hajdú-Bihar megyei Gyógypedagógiai Munkaközösség tagja. Megyei megbízatásra képzési kötelezett gyermek fejlesztését végzi. Utazó tanári megbízatással egy integráltan oktatott gyermek fejlesztését is ellátja. A városi Nevelési Tanácsadóban fejlesztő pedagógusi munkát végez. Korábban vöröskeresztes titkár, csapatvezető, szakkörvezető, munkaközösség vezető több éven keresztül.
Publikációi: Játékos képességfejlesztés (Bp. 1996), Összevont osztály tanmenet (Db. 2000).
Kitüntetései: Kiváló Úttörővezető 1986, Dicsérő Oklevél (Magyar Vöröskereszt) 1990. 
[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

# 

Ujvárosi Miklós botanikus
(1913. január 25., Hajdúnánás - 1981. augusztus 25., Budapest)
Parasztcsaládból származó szüleinek három gyermeke közül a középső volt. Hároméves korában gyermekparalízisben megbetegedett, ezért elemi iskolai tanulmányait magánúton kezdte meg, s magántanulóként végezte a gimnázium alsó négy osztályát is. 1932-ben érettségizett, majd beiratkozott a debreceni Tudományegyetem bölcsészeti karára, természetrajz-földrajz szakos hallgatónak, ahová naponta vonattal járt be. Mozgáskorlátozottsága ellenére már másodéves korától önálló botanikai kutatásokat végzett, 1934-től Hajdúnánás környékének növényzetét kutatta.
Első önálló dolgozata „Adatok a Tisza-menti és Hajdúnánás földrajzi flórjához” még hallgató korában, 1936-ban jelent meg. Disszertációja, „Hajdúnánás vegetációja és flórája” még 1937-ben a diploma megszerzésének évében megjelent. 1937-ben kapta kézhez tanári oklevelét, azonban ő az egyetemen maradt fizetés nélküli gyakornokként. 1938-ban növénytan, állattan és geológiából bölcsészeti doktorátust szerzett. Még abban az évben kinevezték tanársegédnek. 1939 márciusában nevezték ki az egyetemi botanikus-kert füvészkerti gyakornokának. 1940 decemberében Kolozsvárra, az akkor már európai hírű egyetemi botanikus kertjéhez vezényelték át, mint kertészeti főintézőt és tanársegédet. Megszaporodott fontos feladatai mellett továbbra is folytatta növénygyűjtő útjait. 1943 júniusában a sepsiszentgyörgyi gazdasági tanintézethez nevezték ki gazdasági tanárnak. Itt nősült meg, Nyárádi Gyula, neves erdélyi botanikus lányát vette felségül. 1944 őszén menekülniük kellett Erdélyből, s Zala megyében, Kehidán talált maguknak munkát. 1946-ban újabb állomás következett, a keszthelyi mezőgazdasági középiskolához nevezték ki. 1947-ben ismét Debrecen következett, egyetemi adjunktus volt az Agrártudományi Egyetem Debreceni Osztálya Növénytani Intézetében. 1949-ben a MTA pallagi Növénytermesztési Intézetéhez került, ahol növényszociológiai és gyomnövénykutatás részleget létesített. 1950 és 1952 között ismét újabb állomáshelyek következtek, mígnem 1953 szeptemberében az Magyar Tudományos Akadémia Botanikus Kutató Intézetébe, Vácrátótra helyezték, ahonnan már nem kellett továbbmennie. 25 évig volt a MTA Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos igazgatóhelyettese. Magyarország legnagyobb botanikus kerti gyűjteményét hozta létre, gyomszakembereket képzett ki, szakmérnököket képzett át, módszertani iskolát vezetett. Ezen felül kb. 20.000 kapszulányi mag- és termésgyűjteményt hozott létre. Folyamatosan jelentek meg dolgozata, publikációi. Élete során öt botanikus kertet fejlesztett európai szintre. Meghívottként több egyetemen és főiskolán tartott előadásokat.
1979-ben 66 éves korában ment nyugdíjba. 1981 augusztusában hunyt el Budapesten, sírja a Farkasréti temetőben található. Emlékére tanítványai, munkatársai Újvárosi Miklós Emlékbizottságot alakítottak, mely évente ülésezve emlékezik meg munkásságáról és megkoszorúzzák a szülőháza falán elhelyezett emléktáblát.
Emlékét őrzi Hajdúnánáson: - emlékoszlop a gimnázium parkjában, - emléktábla a Kossuth utcai szülőházán.
Főbb művei:

• Adatok a Tisza mente és Hajdúnánás flórájához= Db. Szle. 1936. 60-61.
• Hajdúnánás vegetációja és flórája = AGH 1937. 169-214.
• A sajóládi erdő vegetációja – Növényszociológiai vázlatok Sztána környékéről. Bp., 1947. 1-6. sz.
• Mi okozta a múlt évi 4,5 q-ás búzatermést? = Db., 1948. 8.
• Összehasonlító gyomnövényzet vizsgálatok kalászos vetésekben, tarlókon és tarlóhántáson = MgTK. 1949. 69-85.
• Szántóföldi kísérletek a különböző gabonavetések gyomirtó hatásának vizsgálására = MTA BAT OK. 1951. 145-194.
• A szántóföldi asszociációk új értelmezése = BK 1954. 183-192. –Gyomnövények, gyomirtás (Bp. 1957)
• A kukoricavetések gyomnövényzetének összetétele. Klny.: = Kukoricatermesztési kísérletek 1953-1957. Bp., 1958. 105-121.
• Szántóföldi kultúrák gyomnövényzete = Búzatermesztési kísérletek 1952-1959 (Bp. 1961. 216-289.)
• A gyomnövényzet változása a szántóföldeken az elmúlt évtizedekben = MTA ATOK 1966. 275-289.
• A kukoricavetések gyomnövényzetének vizsgálata az ország 10 határában = Kukoricatermesztési kísérletek (Bp. 1966)
• A gyomnövényzet ökológiai viszonyai és összetétele a szántóföldi termőhelyen (Bp. 1971)
• Gyomirtás. Közreműködött: Kádár A. és Virág A. (Bp. 1973)
• Gyomnövények (Bp. 1973)
• Újvárosi Miklós-Tóth Imre: Kertismertető (Bp. 1963)

Kitüntetései: Állami Díj (1973).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

# 
Ujvárossy Miklós földbirtokos
(1878, Hajdúnánás - ?)
Felesége Oborzil Margit, gyermeki: Miklós, Zoltán, Antal, Margit, Gizella, Sándor.
Tanulmányai után a családi birtokon gazdálkodott, 1905-ben lett önálló. Életében volt a Legelőbirtokosság vezetőségi tagja, a református egyház presbitere, 18 éven át a Gazdasági Bank pénztárnoka. Részt vett az I. világháborúban.
Kitüntetései: Bronz Vitézségi Érem, Károly Csapatkereszt, Háborús emlékérem, Sebesülési érem.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

▲ Az oldal tetejére ▲