Városmakett

Hajdúnánás 18. századi településszerkezetét bemutató városmakett
 

 

A makett alapjául egy korabeli katonai térkép szolgált, bemutatva a település négyes védelmi erődrendszerét, kiemelve a templomot és az azt körülvevő védőfalat, valamint a város körgyűrűs szerkezetét.
A korabeli település magját képező lakóházakat egyszerű parasztházakként, míg a lakóterületet körül vevő mezőgazdasági és állattartó területet karámokkal, jószágokkal, gazdasági épületekkel szemlélteti.

A bronzból készült városmakettet Tölgyesi-Poós Anna és Poós László szobrászművészek készítették 2021-ben Hajdúnánás Város Önkormányzata megbízásából.
A városmakettről készült fotók megtekinthetőek a Galériában. A fotókat Girus Zsolt készítette.


A makett helye: Hajdúnánás, Bocskai utca 12-14. - Térkép megtekintése
(A makett a Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény épülete előtti kis téren tekinthető meg.)

 


 

Buczkó József:
Adalékok a város erődrendszerének történetéhez

 

Hajdúnánás (és a hajdúvárosok) településszerkezete nem érthető meg az azt kialakító történelmi háttér nélkül.

Bocskai István 1605. december 12-én kelt híres letelepítő levelében hajdúk ezreinek biztosított a hazában földet és házat. Ennek a katonanépnek azonban a háborúskodások végeztével is készen kellett állniuk a fegyverfogásra, de arra is, hogy váratlan katonai támadások esetén védeni tudják magukat, családjukat és javaikat.

Erre a célra megörökölték a régi nánásiak által, még a 16. században emelt téglaerődítést, amely a templommal együtt a legfőbb és egyetlen védelmi rendszer volt. Ez azonban az itt megtelepedett és ezáltal felduzzadt település népe számára nem jelenthetett elegendő, azaz megbízható védelmet. Éppen ezért már a leszállást követően, a legrövidebb időn belül hozzáláttak újabb védművek megépítéséhez. Ehhez mintául alföldi váraink szolgáltak. Mindenek előtt a legbelső övezetben, a templom és az egykori cinterem körül szerveződött város népét és lakóházait kellett valamiféle sánccal körülvenni. Ennek lényege abban állt, hogy a lakóházak halmazát másfél-két méter mélyen körbeárkolták, az innen kitermelt földet pedig a belső oldalon töltés formájában halmozták fel, s ezáltal máris egy 3-4 méteres árokkal övezett földfal keletkezett. Ennek védelmi erejét tovább fokozták azzal, hogy a föld töltés gerincére egymás mellé állított hegyes végű karókból, gerendákból palánkot képeztek. Ezek voltak azok a híres hajdúpalánkok, melyek a török számára oly sok kellemetlenséget okoztak, hiszen kisebb portyázó, fosztogató csapatok számára egyszerűen bevehetetlen volt. Természetes hát, hogy rendre követelték, így például már 1616-ban ezeknek a palánkoknak a lerombolását.

Ám a nánási hajdúk, de még Debrecen népe is kitartott mellette, sőt ezt a nagyon fontos védművet még egy újabbal is megtoldották. Mégpedig az előzőhöz hasonlatos földsánccal, amely az ólaskerti övezetet, a mostani két körút közötti területet ölelte körbe. Ez csupán abban különbözött a hajdúpalánktól, hogy a földtöltést áthatolhatatlan tövises bozóttal telepítették be.

Az íly módon kiépített védmű rendszernek csupán négy kijárata, kapuja volt (Szentmihály, Polgár, Dorog, Debrecen felé), melyeket őrtornyokkal láttak el, s bennük strázsák teljesítettek szolgálatot.

Ez négyes erődrendszer (templom, bástyákkal erősített téglafal, hajdúpalánk, külső árok) kitűnően el is látta a város védelmét a 16-17. században. A 18. századtól azonban feleslegessé váltak, így fokozatosan eltűntették nyomait. Legtovább a tégla erődfal dacolt az idővel, melyet 1867-ben bontottak el. A sáncrendszer nyomvonalát pedig mindmáig megőrizték a körútjaink, melyek a sáncok külső oldalán futottak.

 

Példa a palánk kerítésre
Példa a palánk kerítésre

 

Példa az árokkal, kapuval rendelkező védfalra
         Példa az árokkal, kapuval rendelkező védfalra


 

A témához kapcsolódóan egyéb információkat találhat:

 

Ajánlott olvasmányok:

  • Vasárnapi Ujsag
    1860. február 12. szám 76. és 78.oldalán: http://epa.oszk.hu/00000/00030/00311/
  • Barcsa János: Hajdúnánás története
  • Draviczky Imre: Határ, városrész- és utcanevek Hajdúnánáson
  • Gulyás Gábor: Bocskai úr angyalkái

 

 

 

Videók a városmakettről
 


 


Felállították a város egykori településmetszetét bemutató makettet (2021.03.31.)
Megjelenés ideje: 2021. április 14.
Megjelenés helye: Hajdúnánási Televízió 
Megjelenés formátuma: audiovizuális
Téma: városmakett elhelyezése
Forrás helye: https://youtu.be/kiOCP50XYa0
 

___________________________________________________________________________________________________________

 


Különleges műtárggyal gazdagodott városunk
Megjelenés ideje: 2021. április 14.
Megjelenés helye: M1
Megjelenés formátuma: audiovizuális
Téma: városmakett
Forrás helye: https://fb.watch/4V7SgbC93y/
 

___________________________________________________________________________________________________________

 


Végleges helyére került a 18. századi településszerkezetünket bemutató városmakett,
amely a Móricz Pál Városi Könyvtár épülete előtt helyeztek el
Megjelenés ideje: 2021. április 14.
Megjelenés helye: M5
Megjelenés formátuma: audiovizuális
Téma: városmakett
Forrás helye: https://fb.watch/4V7-LJLXQN/

 

 

 

Megjelent cikkek a városmakettről
 


A makett mutatja a múltat
Megjelenés ideje: 2021. április 9.
Megjelenés helye: Hajdú-Bihari Napló  LXXVIII. évfolyam, 81. szám, 5.p.
Szerző: HBN
Megjelenés formátuma: nyomtatott
Téma: Hajdúnánás városmakett

 

Kapcsolódó képgaléria
Városmakett
(CC) 2019 Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény | Minden jog fenntartva