Takarékpénztár és Kaszino épülete egy 1910-es képeslapon.

A Bocskai utca 13. szám alatt álló eklektikus stílusú épület tervezőjéről és építéséről, dísztítőelemeinek készítőjéről sajnos nincsenek adatok. Valószínűsíthetően a századforduló környékén épült.
Az épület két dolgonak adott otthont. Az egyik a nagy és elegáns pénzintézet, a Takarékpénztár volt, míg a másik az urak Kaszinója. Az épületbe lépve, a pár foknyi lépcsőn felsétálva, ha valaki balra fordult, akkor a Takarékpénztárba lépett, ha pedig jobbra fordult, akkor a Kaszinóban találta magát. A Takarékpénztár működése után nyugdíjintézet létesült, mely ugyanígy, az épület bal szárnyában működött és megbízható pénzintézetnek számított. Az épület jobb szárnyában működő Kaszinó a Kiegyezés után jött létre és hosszú időn át az Öreg Városháza adott neki otthont, míg a Bocskai utcai épületbe át nem került. A Kaszinó egy zárt társaság volt, melybe csak egy meghatározott társadalmi réteg (pl.: földbirtokosok, városi vezető tisztviselők, orvosok, ügyvédek, tanárok, ipari vállalkozók vagy kereskedők) járhatott. Vezetői elsősorban az értelmiségiek voltak – az elnök a 19. század végén dr. Nagy Gábor ügyvéd, a 20. század elején pedig dr. Nagy Lajos orvos voltak. A bejutás feltétele a megfelelő nagyságú vagyon, társadalmi állás vagy a diploma volt, valamint szükség volt hozzá egy már bent lévő tag ajánlása is. A Kaszinó ezen tehetősebb uraknak a szórakozási, művelődési helyeként szolgált, ezért a városban csak Uri Kaszinóként emlegették az intézményt.
Az épület ezt a kettős funkcióját a II. világháborúig megőrizte az épület. A háborút követően a Független Kisgazda és Polgár Párt, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt székhelye, valamint az őket őrző Munkásőrők bázisa is volt.
Ez egészen 1982-ig volt így, amikor is a párt átköltözött az újonnan felépített épületbe, a Pártházba (jelenleg a Kormányablaknak és a városi könyvtárnak ad otthont ez az épület).

Az épület Városi Könyvtárként az 1980-as években.

Az ekkor megüresedett épületet a célnak megfelelő átalakítások után a Városi Könyvtár foglalhatta el 1984-ben. A könyvtár a Kaszinó helyén, az épület jobb szárnyában működött. Külön teremben volt a felnőtt és a gyermek kölcsönzőtér. Mindkét részlegen galériás, nagy tér állt rendelkezésre. Egészen 1997-ig a városi könyvtár tulajdona volt az épület, majd a könyvtár nagyobb helyre költözött, a Bocskai utcán szemben lévő, korábban Pártházként működő épületbe.
Az épület bal szárnyába, már a városi könyvtár mellett is egy helyi iskolának, a 2. Számú Általános Iskolának (később: Rákóczi Ferenc Általános Iskola) tornaterme volt és egészen 2010-ig, az iskola saját tornatermének felépüléséig ez így is maradt.
2006-ban a városi könyvtár helyét birtokba vehette a több éve szerveződő helytörténeti gyűjtemény, mely 2010 után az épület másik szárnyát is megkapta, így az épület 2010 óta teljes egészébe a város folyamatosan bővülő gyűjteménnyel rendelkező helytörténi gyűjtemény otthona.
Az épületben jelenleg két állandó kiállítás működik. Az egyik a város nagy múltú szalmaiparának bemutatása köré épült Kalapkötők nyomában című kiállítás, a másik pedig a hajdúnánási deportálásokat, a hadifogságot és a kitelepítéseket bemutató, Kitaszítottak című kiállítás. Emelett az épület rendelkezik még egy kisebb és nagyobb, galériás kiállítóteremmel, melyek az időszaki kiállításoknak a helyszínei, valamint egy nagyobb udvarral és kocsiszínnel is.  Az épület Bocskai utca felőli oldalán egy Bíró Lajos szobrászművész bronzból készült egyetemes múzeumi jelképe látható, melyhez Buczkó József néprajzkutató és címzetes igazgató készített kovácsolt vas tartót. A cégér alatt, a falon lett elhelyezve egy emléktábla is, mely Hajdúnánás legelső írásos emlékének, a Váradi Regestrumban, 1221-ben megemlített "villa Nanas"-nak, azaz Nánás falunak állít emléket. A táblát 2011-ben ennek az írásos emléknek a 790. évfordulójának alkalmából helyeztek el az épület falán. 

Az épület napjainkban.
 

Forrás:
Draviczky Imre (1990): Hajdúnánás földrajzi neve II. rész: Város. Kézirat
Buczkó József (2019): A múzeumügy története Hajdúnánáson. Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény, Hajdúnánás

Ajánlott olvasmányok:
Buczkó József: Betekintő: Állandó kiállítások (Hajdúnánás, 2016)
Buczkó József: A múzeumügy története Hajdúnánáson (Hajdúnánás, 2019)