Nánási ki kicsoda - "M"

#

- Macsi Miklós     - Máró Imre - Mirkó János
- Madarász Gyula       Marth Éva (Szabóné Marth Éva) - Mirkó Lajos
Madarász Gyuláné (Kathy Margit) - Marth P. Ildikó - Molnár Elemér
- Maghi Mátyás   - Márton István (Mándi Márton) - Molnár Imre
- Maghy Zoltán - Masits István - Molnár József 
- Magi Ferenc - Masits László - Molnár Lászlóné
- Magi János Matúz Mária (Bódiné Matúz Mária) - Molnárné Magyar Krisztina 
- Magi Krisztián Barna - Dr. Mátyus Gábor - Mónus Imre
- Maginé Seres Marianna - Medgyesiné Gombos Éva - Móricz Imre
- Magyar Gáborné (Nagy Zsuzsanna)    - Méhes Nagy Zsuzsika - Móricz Pál
- Magyar Levente Mezei Etelka (Szabóné Mezei Etelka) - Mórocz Mihály
- Magyari András - Mezei Gábor - Mráz Erzsébet Irma
- Magyarné Kiss Mónika - Mezei Gáborné Kovács Róza Mária - Mucsy Lajos
Makláry Ella Erzsébet (Kövecs Imréné) - Mezei Zsófia Murvai Ilona (Fehér Imréné)
- Makláry Lajos - Mezeiné Gurbán Julianna  - Murvay László
- Dr. Makláry Lajos - Mikó Balázs  
Makláry Margit (Kovách Imréné) - (Barkóczi) Mikó Gyula  
- Mándy András Mikó Julianna (Péteri Lajosné)  
- Márk Imre - Mikó Imre  
- Máró Gábor  - Mirkó Imre  

       

#
Macsi Miklós gazdálkodó
(1871, Hajdúnánás - ?)
Fiatal korában édesapja birtokán dolgozott, 1895-ben lett önálló. Húsz évig volt választott képviselő-testületi tag, és a ref. egyház presbitere. A Legelőbirtokosság választmányi és a Gazdakör rendes tagja. Felesége Csiszár Zsuzsánna, egy gyermekük volt.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

#

Madarász Gyula festőművész, főiskolai tanár, rajz-biológia szakos általános iskolai tanár
(1935. március 14., Zsáka - 2012.)
Szülei: Madarász Imre és Ecsedi Julianna. Felesége: Kathy Margit, ruhatervező iparművész. Gyermeke(i): Ildikó (1957), Gyöngyi (1958).
Tanulmányai: Általános iskola - Bakonszeg. Általános Gimnázium - Berettyóúfalu. Pedagógiai Főiskola - Eger. Kossuth Lajos Tudományegyetem - Debrecen.
Művésztanár volt. Hajdúnánáson tanított feleségével Madarászné Kathy Margittal 1959-től 1975-ig, majd Debrecenbe költöztek, ahol nyugállományba vonulásáig a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola tanára volt. 1961 óta rendszeresen kiállított hazai és külföldi galériákban. Több, mint 30 önálló kiállítást rendeztek képeiből. Debrecenben a Medgyessy-teremben több alkalommal, Budapesten a Derkovits-teremben, a Csepel Galériában, a Tárogató Galériában, a debreceni TIT-Galériában, a Debreceni Agrártudományi Egyetem, a DOTE Galériában rendezett önálló tárlatokat. Kiálított a Műcsarnokban, a Magyar Nemzeti Galériában, az Ernszt Múzeumban, a Szegedi és Debreceni Nyári Tárlatokon, az egri Akvarell Biennálékon, a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep kiállításán, az Alföldi Tárlatokon Békéscsabá, a hatvani Tájkép Biennálékon, valamint a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon szerepelt képeivel. 1998-ban állandó kiállítása nyílt Zsákán a Rhédey-kastélyban.
Külföldön: csoportos kiállítások anyagában: Ungvár, Munkács, Moszkva, Vilniusz, Lublin, Targoviste (Bulgária), Essen (Németország), Breda (Hollandia), Laon, Szt. Michel, Reims (Franciaország), Jyväskylä (Finnország) városokban voltak képei kiállítva. Önálló kiálítással Ausztriában 1993-ban Linzben, 1995-ben Salzburgban és Linz- Leondingban mutatkozott be. 1995. júniusában Szabadkán (Subotica, Jugoszlávia) állították ki képeit. 1998. Helsinki, Magyar Köztársaság Kulturális és Tudományos központja. önálló kiáll.; 1999. Linz, közös kiáll. Kathy Margittal; 1999. Morestel (Franciaország) közös kiáll. Kathy Margittal.; 2000. Caluire (Franciaország) közös kiáll. Kathy Margittal.
Tagja és alapító tagja volt a hajdúböszörményi Hajdúsági Nemzetközi Művészettelepnek, alapító tagja volt a Hortobágyi Alkotótábornak. Dolgozott a Tokaji, Bajai, Abátszalóki, és a Hajdúszoboszlói Cívis Művészettelepnek. A Kazimierzi (Lengyelország), Kamjankai (Ukrajna), Gyergyógyászhegyi (Románia), Targoviste (Bulgária), SZt. Michel (Franciaország), Vilnius (Litvánia), Szabadka (Subotica, Jugoszlávia), Bucka- Gányó Nemzetközi Művésztelep, Nagybánya Művésztelep Magyarlápos (Tirgu-Lapus Románia) tagja volt.
Kitüntetései: Oktatásügy kiváló dolgozója. Művészeti díjai: 1964. Debreceni Őszi Tárlat, Grafikai II. díj; 1968. Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep ,,Káprál Miklós emlékérem és Művészeti Díja". E díjjal 1971, 1975, 1979 és 1985-ben is kitüntették.; 1971. Hajdú-Bihar Megye és Debrecen város Művészeti Díja; 1975. Nyíregyháza-Sóstó Nemzetközi Művésztelep Művészeti Díja; 1981. Nemzetközi Akvarell Szimpózium Targoviste (Bulgária) ,,Nikola Marinov emlékérem arany fokozat" ; 1983. Nemzetközi Akvarell Szimpózium Targoviste (Bulgária) ,,Nikola Marinov emlékérem ezüst fokozat"; 1986. Szakszervezetek Hajdú-Bihar Megyei Tanács Művészeti Díja; 1989. Holló László díj, Db. 1992. Országos Tájkép Biennálé Hatvan, Bronz Diploma; 1993. Országos Nyári Tárlat Debrecen, a Képző és Iparművészek Szövetségének Nívdója; 1933. Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep Jubileumi ,,Kárpát Miklós emlékérem és Nívódíj; 1994. Debrecen Tavaszi Tárlat, Hajdú- Bihar Megyei Önkormányzat Nívódíja; 1995. Kölcsey Ferenc-díj, Hajdú-Bihari megyei Önkormányzat Művészeti Díja;Debrecen város Művészeti alkotói díja 1997; Boromissza T. Emlékérem. Hortobágyi alkotótábor díja, alapította a CIVIS Hotel Rt. 1999; Debreceni Tavaszi Tárlat Nívódíja, alapította H-B Megyei Önkormányzat. 

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000), Nánási Kalendárium (2013)] 
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!
 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

#

Madarász GyulánéKathy Margit

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

#

Maghi Mátyás református tanító
(1891, Hajdúnánás - ?)
Ősi hajdúnánási család leszármazottja, édesapja; Maghi Balázs gazdálkodó volt, édesanyja; Lente Zsuzsánna. Gimnáziumi érettségit Hajdúnánáson tett, tanítói oklevelét Sárospatakon szerezte. Tanítói tevékenységét Tiszalökön kezdte, 1924-től a hajdúnánási ref. elemi iskola tanítója volt. Gyermekei: Zoltán, András.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
 

# 

Maghy Zoltán (születési neve: Magi Zoltán Sándor) költő, államtudományok doktora
(1907. március 16., Hajdúnánás – 1930. december 29., Hajdúnánás )
Fejes Juliánna és Maghy Lajos tanító hatodik gyermekeként született. Nővére eleven, életvidám, játékos és dolgos gyermekként emlékezett rá. Aki csak ismerte, szerette bájos természete miatt.
Elemi tanulmányait a hajdúnánási református iskolában végezte. Ezt követően a Debreceni Református Gimnáziumba ment tanulni, ám egy év után visszatért szülővárosába, és a hajdúnánási gimnáziumban végezte el középfokú
tanulmányait. Érettségi után beiratkozott a szegedi jogi egyetemre.
Már korai éveiben az irodalomban lelte örömét. Idővel kibontakozni látszott, hogy a líra áll legközelebb lelkéhez. Bizonyára a költészet iránti szeretete ösztönözte arra, hogy saját gondolatait is versekbe öntse.
Élete azonban sanyarú fordulatot vett, hosszas betegeskedés után ugyanis elkapta a tuberkulózis néven ismert tüdőbetegséget. Betegsége meghatározó témája lett költészetének. Verseiben folyamatosan hullámzik a betegség miatti bánat, a reménykedés és az élni akarás gondolata.
Az élet még éppen annyit megengedett az ifjú költőnek, hogy tanulmányait befejezze, 1930. május 31-én államtudományi doktorátust szerzett. Még ez év december 27-én elhunyt.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Magi Ferenc tanár
(1885, Hajdúnánás - 1965, Hajdúnánás)
Középparaszti családból származott, hatan voltak testvérek. Elemi iskolái után a nánási gimnázium tanulója lett. A gimnázium 7-8. osztályát a nagyenyedi Bethlen-kollégium főgimnáziumában végezte el, itt érettségizett 1906-ban. 1907-1911 között a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem hallgatója volt matematika-fizika szakon, ott kapta meg diplomáját is. 1911-1914 között több helyen is tanított Székelyföldön. 1914-ben a háború kitörése után azonnal behívták katonának, a debreceni 39. gyalogezredbe, ahonnan a frontra vitték. A háború alatt vitézségéért megkapta a tiszti Nagy Ezüst Vitézségi Érmet. 1914 decemberében megsebesült, fogságba esett, és mint hadirokkant 1918 tavaszán tért haza. A háború után, 1918 őszén megválasztották a hajdúnánási gimnáziumban matematika-fizika rendes tanárnak, s ahol megszakítás nélkül, egészen 1948-ig, nyugdíjazásáig tanított. A két világháború között a helyi Hadirokkant Szövetség vezetője volt. Nyugdíjazása után gimnáziumi tanulókat és egyetemistákat korrepetált. Nagy érdeklődéssel foglalkozott szórakozásképpen atomfizikával, kibernetikával Eredetiben olvasta Goethe, Schiller műveit.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

#

Magi János tanár
(1934. április 8., Hajdúnánás - )
Szülei: Magi István és Sebestyén Margit. Felesége: Boldizsár Mária, vezető óvónő. Gyermeke(i): Krisztián Barna (1972). Tanulmányai: József Attila Tudományegyetem, orosz nyelv szak - Szeged.
Az idegen nyelvoktatás szakmódszertanával foglakozott, mint a Magyar Pedagógiai Társaság metodikai szakosztályának tagja, Budapesten.
Főbb munkái: Csoportos foglalkozás orosz óráimon. Pest megyei Pedagógiai Füzetek. (Bp. 1972.); csoportos foglalkozás az általános iskolai orosznyelv- oktatásban. Metodikai olvasókönyv. JPTE tanárképző karának jegyzete (Bp. 1983). További publikációi jelentek meg az idegennyelv- oktatás témakörében az Úttörővezető, a Módszertani Közlemények, az Idegennyelvek tanítása c. szakfolyóiratokban. 

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

# 

Magi Krisztián Barna zenész, tanár
(1972. szeptember 18., Budapest - )
Szülei: Magi János és Boldizsár Mária.
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányok - Táborfalva. Táncsics Mihály Gimnázium - Dabas. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, ének-zene és egyházkarnagy szak - Szombathely. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, jazz-zeneszerző, hangszerelő, jazz-elmélet és előadóművész szak - Budapest.
A dabasi Sugár Rezső Zeneiskola tanára. Több koncertje volt a Magyar Rádió Márványtermében. 1999-bn fellépett a Budapesti Őszi Fesztiválon.
Róla szóló írások: Gramofon 1999/3. sz; Metal Hammer 2001/2. sz.
Főbb művei: Credo: Grand Canyon; Credo: Képek (CD); Magi Co: I. Battuta: Nünüke esete; Hock Tamás: Benned bízok (CD); Samba sound: I.; Samba sound: Soul Eyes (CD); Battuta: Koncert a Márványteremben; Gazembers: Másmilyen szavak (CD); Daisy: Colors (CD); Koala: I. (CD).

[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

 

#

Maginé Seres Marianna tanár
(1968. május 25., Debrecen - )

Házastársa: Magi Tibor, építészmérnök. Gyermeke(i): Tibor (1993) és Zsuzsa (1997).
Tanulmányai: 6. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola - Hajdúnánás. Kossuth Lajos Tudományegyetem, biológia-kémia szak - Debrecen (1986-1991).
1991 és 1994 között a Tiszvasvári ICN Vegyészeti Gyárban dolgozott. 1994-1995-ben a Bocskai Iskola pedagógusa. 1995-től a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskolában tanít. 

[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Magyar Gáborné (születési név: Nagy Zsuzsanna)
(1862 - 1920)
Gazdag, nemesi családból származik. Korán özvegységre jut. Gyermeke nem volt. 1912-ben kisdedóvó számára felajánlotta a városnak egyik lakóházát. A ház azóta is közösségi célokat szolgál. Ott, ahol lakott, a róla elnevezett utca őrzi emlékét.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Magyar Levente gépésztechnikus, anyagvizsgáló, asztaliteniszező
(1943. július 20., Debrecen - )
Szülei: Magyar László és Bokor Julianna. Felesége: Szabó Éva gyógyszertári asszisztens. Gyermeke(i): Krisztina (1971), Levente (1979).
Tanulmányai: Általános iskola - Hajdúnánás. Mechwart András Gépipari Technikum - Debrecen.
1962-1969-ig a Szellőző Művekben dolgozott. 1969-1974-ig a MEZŐGÉP Vállalat TMK csoportvezetője, majd technológiai csoportvezető. 1974-től GE Hungary Tungsram RT. Technológus, művezető, üzemvezető, anyagvizsgáló. 1958 és 1970 között több labdarugó csapatban játszott, mint pl. a Debreceni Építők, a DEAC, Abasári Honvéd, Hajdúnánási Spartacus. 1977-ben új sportágat választott, az asztaliteniszt. 1978-ban segédedzői tanfolyamot végzett. 1978-80 között kétéves edzői és játékvezetői tanfolyamot végzett. 1990-ig a Hajdúnánási Tungsram Vasas Izzó asztalitenisz csapatának volt edzője és játékosa. 1990-ben átigazolt a Hajdúnánási Spartacusba. Megbízták az egyesület asztalitenisz szakosztályának vezetésével, az utánpótlás edzésének irányításával. 1995-től irányítja a felnőtt csapat edzését, mint játékos-edző. 1982-90 között a Hajdúnánási Városi Tanács tagja volt.
Kitüntetései: Árvízvédelemért (1970), Kiváló Dolgozó (1979, 1982).

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

# 

Magyari András közgazdász
(1939. március 26., Hajdúszoboszló - )

Szülei: Dr. Magyari Mihály, tanácsi dolgozó és Dr. Magyari Mihályné, háztartásbeli. Házastársa: Fecskó Margit, tanár. Gyermeke(i): Zsuzsanna (1971) és Katalin (1973).
Tanulmányai: Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Marx Károly Közgazdasági Egyetem, külkereskedelem szak - Budapest (1957-61).
1961 és 1991 között a budapesti METALIMPEX Acél és Fém Külkereskedelmi Vállalat, 1991 és 2003 között METALKER Kereskedelmi Kft. dolgozója volt.
Munkahelyén különböző vezető pozíciókat töltött be, volt ügyvezető, üzletkötő osztályvezető, osztályvezető, főosztályvezető, kereskedelmi igazgató.
1969-1975 között vállalati kiküldött volt Teheránban és Beiruthban.
Kitüntetés: Kiváló Munkáért (Minisztertanács, 1980), Miniszteri Dicséret (Külker. Min. 1967), Kiváló Dolgozó (METALIMPEX, 1971, 79, 85)
[
Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Magyarné Kiss Mónika tanító
(1978. október 1., Debrecen - )

Szülei: Kiss Sándor, vállalkozó és Opre Margit, varrónő. Házastársa: Magyar Levente, karosszéria lakatos.
Tanulmányai: Tokaji úti Általános Iskola - Hajdúdorog. Görögkatolikus Gimnázium és Szakközépiskola - Hajdúdorog. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiksola, tanító szak - Debrecen (1997-2001).
1997 és 1998 között a hajdúdorogi Móra Ferenc Általános Iskola pedagógusa. 1998 és 2000 között a hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal dolgozója, majd 2001-től a hajdúnánási Református Általános Iskola pedagógusa. 

[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 


#

Makláry Ella ErzsébetKövecs Imréné

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Makláry Lajos tanár, karnagy, református kántor        
(1890. május 26., Debrecen - 1974. október 5., Hajdúnánás)
Édesanyja Paksi Eszter, édesapja Makláry József. A család nagy anyagi áldozatok árán taníttatta, ösztönösen is zenei pályára irányították. Édesapjától 13 éves korában kapott egy hegedűt, amely a serdülő fiút a zene csodálatos világába vitte. A Debreceni Református Kollégium Tanítóképzőjében találkozott a zongorával. E két hangszer döntötte el életét, sorsát. 1909-ben szerzett kántortanítói oklevelet. A fiatal kántortanító először Komádiban kapott állást. Rövid idő múlva Hajdúsámsonba került. Itt kezdte meg karnagyi működését, megalakítva és szép sikerrel vezetve a Hajdúsámsoni Dalegyletet. Majd Gyulaváriban dolgozott. 1914-ben kitört az I. világháború. Behívták katonának, az olasz fronton harcolt. 1919-ben Hajdúnánásra került: az itteni nagy ref. gyülekezet önálló kántorának választotta meg. Itt bontakozott ki kiváló és igen eredményes karnagyi képessége, az általa vezetett dalárdák alapvetően meghatározták Hajdúnánás zenei, kulturális, sőt társadalmi életét és fejlődését. 1920-ban házasságot kötött özv. Baróthy Istvánné (szül.: Sebestyén Ilonával), akinek első férje Hajdúnánáson volt református lelkész és 1912-ben fiatalon halt meg. Feleségének első házasságából már volt egy leánya; Baróthy Ilona, akinek azután még négy testvére született; Makláry Lajos, Vilma, Ella, Margit. Lajos orvos, a négy leány pedagógus lett. A fiatal kántor a gimnáziumi ének-és zeneoktatást is végezte. 1922-től került a Városi Dalárda élére, amelynek férfikara még 1860-ban alakult, s amelynek vegyes karát ő szervezte meg, s vezette 1967-ig. Ezt megelőzően két évig egy Földműves Dalárdát vezetett, s miután ott megszerették, munkáját megismerték, utána választották meg a városi énekkar vezetésére. Hogy feladatát az egyre fokozódó követelményeknek megfelelően elláthassa, 1923-ban országos karnagyképző tanfolyamot végzett. Bekapcsolódott az ország zenei életébe. Vezetése alatt az országos hírűvé fejlődött Városi Dalárda 16 év alatt 9 első díjat ért el az Országos Dalosszövetség által szervezett versenyeken. Kiemelkedő munkásságáért a Magyar Dalos Egyesületek Országos Szövetsége 1926-ban Liszt Ferenc emlékéremmel tüntette ki. Ezt csak a legjobb karvezetők kaphatták meg. Makláry Lajos a Debrecenben havonta megjelenő Zeneközlöny szerkesztő bizottságának is tagja volt. Ez a folyóirat a Magyar Református Énekvezetők Egyesületének hivatalos lapja volt. 1930-ban Makláry az Egyesület főjegyzője, egyúttal férfikarának karnagya. 1932-ben az egyesület elnökévé választotta. Ebben az időben alakított ki harmonikus zenei munkakapcsolatot olyan kiválóságokkal, mint Vikár Béla, Ádám Jenő, Ákom Lajos, Vásárhelyi Zoltán, Országh Tivadar, akik ismételten megkeresték, hogy a zenei élet és a lap kiadásának aktuális kérdéseit megbeszéljék. Ugyanebben az időben püspöki megbízás alapján a Tiszántúli Református Egyházkerület egyház zenei szakértőjeként is dolgozott. 40 éven át volt ref. kántor. Nevéhez fűződik a ref. templom orgonájának zenei megtervezése. A Hajdúnánási Ének-és Zeneegyesület választmánya 1945. december 4-én felkérte az énekkar újjászervezésére és további vezetésére. Folytatta szerkesztőbizottsági munkáját a Zeneközlönyben is. A Magyar Énekkarok Országos Szövetségének vezetősége az 1938-as határozatot megismételve Bárdos Lajos elnöksége és Forrai Miklós országos karnagysága mellett Makláry Lajost társkarnagynak választotta. A kántori teendők, s egyre több énekkar vezetése mellett a gimnáziumban is tanított 1920-tól 1974-ig. Elsők között alkalmazta az országban a Kodály-módszert, tanítványai szolmizáltak, kottából énekeltek. 1967-ben tanítványaival együtt személyesen tisztelegtek Kodály Zoltán búcsúztatásán. A gimnázium mellett a fiúiskolában is évtizedekig volt óraadó, és gyermekkórust is vezetett. Külön gondot fordított a temetési gyermekkórusra, akit a városiak „deákgyerekekként” emlegettek. Munkájához, hivatásához az utolsó percig hű maradt. 1974. máj. 8-án a búcsúzó negyedikes gimnazisták távozása után esett ágynak, ahonnan nem tudott már többé talpra állni. A városban mindenki ismerte, sokan tisztelték, szerették. Sikerei, emléke, s főleg emberi tulajdonságai példaértékűek számunkra és a jövő nemzedéke számára is. Emlékét őrzi Hajdúnánáson: Makláry Lajos Városi Énekkar, Makláry Alapítvány, Makláry Lajos Pedagógiai és Közművelődési-díj.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

#

Dr. Makláry Lajos vitéz ny. belgyógyász főorvos, kardiológus, oxyológus   
(1920. december 16., Hajdúnánás - )
Szülei: vitéz Makláry Lajos és Sebestyén Ilona. Felesége: Baranyai Valéria hegedűtanár, zenei szaktanácsadó.
Tanulmányai: Református elemi iskola - Hajdúnánás. Református Reálgimnázium - Hajdúnánás. Tisza István Tudományegyetem - Debrecen (1944).
Egyetemi évei alatt a Közegészségtani Intézetben, majd a Belgyógyászati Klinikán dolgozott. Az orvosi diploma megszerzése után Körmenden, majd Nagyrábé községben dolgozott. 1950-ben, a tisztiorvosi tanfolyam elvégzése után az Egészségügyi Minisztériumban került, ahol többek között kidolgozta a községi- körzeti orvosképzés szakmai munkatervét. A minisztérium munka mellett félállásban az Országos Mentőszolgálatánál végzett kivonuló orvosi munkát. 1956 novemberében munkatársaival megteremtették a Mentőkórház alapjait. Ebben a kórházban szerzett belgyógyászati szakképesítést, később osztályvezető főorvos, majd a Mentőkórház igazgatója. Az Országos Szakvizsgabizottság tagjaként részt vett az általános szakorvosok vizsgáztatásában. Egy évtizedik volt a Mentőtiszti Vizsgabizottság elnöke. 1984-ben vonult nyugdíjba.
Kitüntetései: Munkaérdemrend Ezüst fokozat, Munkaérdemrend arany fokozat, Érdemes orvos, Kiváló orvos. Több, mint 80 szakmai publikációja jelent meg hazai és külföldi szaklapokban.
Főbb munkái: Oxyológia (társsz.), Kardiomascularis krízisik (társsz.).

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 


#

Makláry MargitKovách Imréné

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

#

Mándy András királyi közjegyző, ügyvéd
(1890, Máramarossziget - )
Jogi és államtudományi oklevelet nyert 1911-ben a kolozsvári egyetemen, ügyvédi diplomát pedig Marosvásárhelyt szerzett. Királyi közjegyző helyettes volt 1919-től 1933-ig Nagyváradon, Debrecenben és Mezőkövesden. Hajdúnánásra közjegyzővé 1934-ben nevezték ki. Volt vármegyei törvényhatósági és városi képviselő-testületi tag, virilis alapon.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

#

Márk Imre tanár
(1868, Kovászna - )

1910-től 1933-ig volt a Hajdúnánási Református Gimnázium igazgatója. Erdélyben született, Székelyudvarhelyen és Debrecenben tanult. Előtte Szikszón volt tanító, majd tanári diplomát szerzett. Hajdúnánáson a 8 osztályos gimnáziumban kezdett tanítani. Tagja volt a református egyház presbitériumának, a városi képviselő testületnek, rendszeresen írt cikkeket a Nánási Újságba, és ismeretterjesztő előadásokat tartott a városban. 1933-ban 35 éves szolgálat után vonult nyugdíjba. Pedagógiai munkásságával a nánási gimnáziumot messze vidéken ismertté tette. Nevéhez fűződik az internátus (bentlakásos kollégium) létesítése Csiha Márton és neje, hajdú Zsuzsanna adományának felhasználásával. Elősegítette tehetős nánási polgárok adományainak felhasználásával és alapítványok létesítésével a 6 osztályos partikula 8 osztályos főgimnáziummá való fejlesztését. Gyermektelen lévén vagyona tekintélyes részét is az iskolára hagyta.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]


 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Máró Gábor tűzoltó alezredes, tűzoltó parancsnok
(1940. február 26., Hajdúnánás - )
Szülei: Máró Gábor és Bihari Mária. Felesége: Kállai Zsófia. Gyermeke(i): Éva (1964), Edit (1973).
Tanulmányai: Általános iskolába Hajdúnánáson a Fiúiskolában (2. Sz.) járt. 1964-1969 között a Debreceni-Pallag Mezőgazdasági Technikumban technikusi képesítést szerzett. Felsőfokú tanulmányokat a BM Tűzoltó Tiszti Akadémián végzett 1970 és 1972 között.
Legeltetési Bizottságnál 14-18 éves koráig, szülei mellett kisegítőként, Püspökladányi Erdőgazdaság, téglagyári segédmunkás majd 1967-től az Állami Tűzoltóság (később Hivatásos Tűzoltóság) dolgozója Hajdúnánáson. 1971-ig vonulós tűzoltó, 1972-től őrségparancsnok, 1974-től szolgálatparancsnok, 1975-83 parancsnok-helyettes, 1983-95 tűzoltóparancsnok. 1995-ben vonult nyugdíjba.
Kitüntetései: Tűzbiztonsági Érdemérem ezüst (1974), arany (1977), Szolgálati Érdemérem 10, 15, 20 éves (1977, 1982. 1987), Társadalmi Munkáért (1982), Közösségi Munkáért Emlékérem (1984), A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst (1982), Gyermekekért Érdemérem (1987), BM. 1998-99-től rendszeresen részt vesz az Országos Néprajzi Gyűjtő pályázaton, 2000-ben dicsérő oklevelet kapott pályamunkájáért.
Főbb munkái: Pásztorkodás Hajdúnánáson a XIX. sz. derekától az 1950-es évekig (Hn. 1999), A Hajdúnánási Polgár c. helyi lapban.
Róla: HBN 1998, 1999, HNU 1998, 1999, 2000. Több rádiós beszélgetés és interjú készült vele a Hajdúböszörményi és Debreceni Rádióban. Egy alkalommal riportműsor a helyi tv-ben.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

# 

Máró Imre gazdálkodó
(1863, Hajdúnánás - 1931, Hajdúnánás)

Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte. Tényleges katonai szolgálatot a 16. huszárezrednél teljesített. Mint tizedes szerelt le. 1886-ban lett önálló, s 1931-ben bekövetkezett haláláig 15 holdon gazdálkodott. Volt városi képviselő. Régi hajdúnánási család leszármazottja. Felesége: Molnár Rozália Klára (1865-1944). Négy gyermekük született: Rozália, Eszter, Imre és Sándor. Imre fia, lányai becsületét védve esett áldozatul a betörő szovjet katonáknak 1944-ben. Veje, Fehér András (1882-1916) az első világháborúban halt hősi halált a krasznói ütközetben.  
[Forrás: Leszármazottja, Gulyás Attila közlése]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________



#

Marth ÉvaSzabóné Marth Éva

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

#

Marth P. Ildikó tanár, népművelő, színdarab író, rendező
(1961. június 19., Hajdúnánás - )
Szülei: Marth Sándor és Mihály Erzsébet. Házastársa: Dr. Nagy Imre, orvos. Gyermeke(i): Görög Réka Dorottya (1989), Nagy Anna (1999).
Tanulmányai: Általános- és középiskolai tanulmányok - Hajdúnánás. Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-népművelés szak - Debrecen (1987). 1 év Színház- és Filmművészeti Főiskola.
Egyetemi tanulmányai előtt egy évig ápolónőként dolgozott Hajdúnánáson. Diplomája megszerzése után Nyíregyházán, a Váci Mihály Megyei Művelődési Központban színjátszó szakelőadó volt. Hajdúnánásra kerülése után egy évig tanított a Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban, majd azt követően két évig a városi könyvtárban dolgozott, mint gyermekkönyvtáros. Ezután két évet tanított az akkori Kisegítő Iskolában. 1997-től a Kéky Lajos Városi Művelődési Központban dolgozik mint népművelő.
A színművészettel egészen ifjú kora óta szoros kapcsolatban volt. Négy évet töltött el a Debreceni Színházi Stúdióban. Előadóművészként több önálló előadóestje volt - Szécsi Margit írásaiból összeállított Profán Úrvacsora c. műsora Balassagyarmaton, az Országos Színjátszó Fesztiválon különdíjas lett.
2000-től vezeti a hajdúnánási NANÁ Színházat, akik országos megmérettetésen színészi különdíjat is kaptak már. Rendszeres ír és rendez színdarabokat.
Főbb művet: Boldog Margit (dráma), Hol volt... hol van, a rátóti csikótojás (népi komédia), Kukás Guru (bohózat), Zengőerdő (mesemusical), Magvacska (zenés mese), Üvegvirág (2018), Timitangó (szerelmi vígjáték)
Róla írások a helyi és a megyei sajtóban.

[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Márton István (Mándi Márton) tanár, pedagógus, filozófus
(1760. november 23., Iszakszentgyörgy - 1831. szeptember 21., Pápa)

Főiskolai tanulmányait Debrecenben végezte, ezt követően három évig Hajdúnánáson akadémikus rektor. Nánási évei alatt sajátította el a német nyelvet. Tanító társait igen megbecsülte, támogatta őket, a felsőbb – latin nyelvet tanuló – osztályokat maga tanította. Az iskola vezetésében és a tanításban olyan sikeres volt, hogy a nánási elöljáróság a rendes két év eltelte után még egy évig marasztotta. 1789-ben távozott Nánásról, egy évet a göttingeni egyetemen töltött. 1790-ben a pápai ref. kollégium tanára lett. Itt is folytatta áldásos pedagógiai tevékenységét, sokat tett az iskola külső és belső felvirágoztatására; tanterveket dolgozott ki, tankönyveket írt. A filozófiában Kant követője volt.
Főbb művei:

  • Keresztyén theológusi morál (H.n. 1796)
  • Keresztyén morális kis katechismus (Bécs 1817)

Róla: Szabó Károly: Mándi M.I. (Pápa 1869); Tóth Endre: Mándi M.I. Életek (Pápa 1931); Trácsányi Dezső: Mándi M.I. Tudományos munkássága (Pápa 1931).

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

#

Masits István fodrász
(1894, Pacsér - )
Felesége Kovács Julianna. Gyermeke(i): Mária és László.
Iskolái után a fodrász mesterséget tanulta ki, mint segéd Bécsben fejlesztette szaktudását, majd 1916-ban lett önálló mester Hajdúnánáson. Az I. világháborúban az orosz fronton harcolt, mint 75%-os hadirokkant szerelt le.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Masits László muzeológus, művészettörténész 
(1921. augusztus 7., Hajdúnánás - )
Szülei: Masits István és Kovács Julianna. Felesége: Keresztes Mária osztályvezető. Gyermeke(i): István (1960), Júlia (1962), Ágnes(1965),Mária (1973).
Tanulmánya(i): Elemi iskolába és gimnáziumba Hajdúnánáson járt. Érettségi után az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára nyert felvételt, 1939 és 1944 között, ahol Boldizsár István és Szőnyi István növendéke volt. Tanított középiskolában, 1951 és 1964 között a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Népművelési Alosztályának előadója volt. A Debrecen Déri Múzeum tudományos főmunkatársa volt 1965-1982 között.
Kutatási területe: a Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményének magyar és külföldi XV-XIX. századi műtárgyai (pénzek, érmék, grafikák, festmények, szobrok); H-B megye építészeti értékei, művelődéstörténete. Több hazai tudományos konferencián vett részt, tartott előadásokat.
Főbb művei: Kismarja XVII. századi ezüst pecsétnyomója (1969), Káplár Miklós művészi indulása (1975), Műemlékek- múzeumok Hajdú-Biharban (1976), Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (többekkel, 1978), Kölcsey Ferenc testamentoma (Julow Viktorral, Molnár Józseffel, 1983), Káplár Miklós és Fülep Lajos levelezése (1983), A Hortobágyi Nemzeti Park művelődéstörténeti értékei (1984), Szülőföldünk, a Tiszántúl I. (1985), Kölcsey Ferenc hiteles ábrázolása (1990), Debrecen, a magyar művelődés őrhelye (1991), Móricz Zsigmond – képzőművész alkotásai szövetségében (1992), Gáborjáni Szabó Kálmán (1997), Műemlékeinkről művelődéstörténeti gondolatok (1998). Több emlékműnek, s a kivándoroltjaink emlékét hirdető szobor kezdeményezője.
Helyreállított műemlék- épületében rendezett emlékkiállításai: Bessenyei György élete és munkássága (Baróti Dezsővel, 1965),Kölcsey Álmosdon (Miklós Róberttel, 1968) Káplár Miklós festőművész emlékkiállítása (1978), A Hortobágy képzőművészetünkben XXI-XX. sz. (1985) Múltunk tanúi (Hajdú-Bihar műemlékeiről dokumentumfilm többekkel, 1985). Kitüntetései: Műemlékvédelemért emlékplakett (1995), Magyar köztársasági Ezüst Érdemkereszt (1998).

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________


#

Matúz MáriaDr. Bódiné Matúz Mária

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Dr. Mátyus Gábor állatorvos
(1931, Hajdúnánás - )

Régi hajdúmegyei nemesi családból származott. Középiskoláit Hajdúböszörményben, az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte. Hajdúnánáson 30 évig működött, mint állatorvos. Az I. világháborúban 4 évig teljesített katonai szolgálatot. Felesége hétkapusi Daróczy Ilona volt.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
_

#

Medgyesiné Gombos Éva jogász, jegyző
(1947. február 16., Hajdúnánás - )
Szülei: Gombos Antal és Szilágyi Zsófia. Házastársa: Medgyesi György, ker. csoportvezető. Gyermeke(i): Éva (1978), Ákos(1980).
Tanulmányai: 2. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. József Attila Tudományegyetem Állami és Jogtudományi Kar - Szeged.
Munkahelyei: Járási földhivatal, Db. (1967-71), Városi Tanács VB titkárság, jogi főelőadó (1972-76), Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB Igazgatási osztályvezető (1978-81), ugyanitt VB titkár (1982-90), Városi önkormányzat Hn. jegyző (1990-től).
Kitüntetései: Haza Szolgálatáért ezüst érem (1983), Tűzbiztonsági Érem ezüst (1987), Vöröskeresztes Munkáért bronz (1990), ezüst (1995).

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

#

Méhes Nagy Zsuzsika zeneszerző
(?, Hajdúnánás - ?)
Az 1930-as, 1940-es években a Rádió, a Magyar Zenealbum, a Tinódi Lantos Sebestyén Zeneszerzői Társaság és Zeneműkiadó Vállalat által meghirdetett nóta pályázatokon különböző díjakat, helyezéseket nyert.
Szerzeményei népdalszerűek. 
Ismertebb nótái: Idegenül járok-kelek, Fehér rózsa, Olyan volt a mi szerelmünk, Beragyog a napfény.

[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!
 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 


#

Mezei Etelka Szabóné Mezei Etelka

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

#

Mezei Gábor tanár, iskolaigazgató
(1931. augusztus 20., Polgár - )
Szülei: Mezei Ignác és Balogh Erzsébet. Felesége: Kovács Róza Mária, középiskolai tanár. Gyermeke(i): Etelka (1956) és Gábor (1968).
Tanulmányai: Balázstelki tanyai iskola - Hajdúnánás. Református Gimnázium - Hajdúnánás. Eötvös Loránd Tudományegyetem, történelem és könyvtár szak - Budapest.
1951 és 1957 között hivatásos katonatiszt volt a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián. 1958-tól 1965-ig a Hajdúnánási Városi Tanács Művelődési Osztályának munkatársa. 1965-től 1975-ig a Hajdúnánási Külterületi Általános Iskolák Igazgatóságán
dolgozott. 1975-1990 között a hajdúnánási Kisegítő Iskola
igazgatója. 1987-től polgári gyászszertartások szónoka, 2002
nyaráig mintegy 700 temetésen volt búcsúztató. Kt.: Oktatásügy
Kiváló Dolgozója (1970), Társadalmi Munkáért (több alkalommal).
C.: 4080 Hajdúnánás, Hajdú u. 43. Tel.: 52/383-323

[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

#

Mezei Gáborné Kovács Róza Mária tanár
(1940. augusztus 5., Debrecen - )

Szülei: Kovács Istán, kőművesmester és Erdei Róza gyári munkás. Házastársa: Mezei Gábor, tanár. Gyermeke(i): Etelka (nevelt gyermeke | 1956) és Gábor (1968).
Tanulmányai: Csapókerti Általános Iskola - Debrecen. Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium - Debrecen. Kossuth Lajos Tudományegyetem, matematika-fizika - Debrecen. (1958-1963).
Egyetemi tanulmányai végeztével Hajdúnánáson kezdett tanítani a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskolában, és innen vonult nyugállományba 1996-ban.
Munkássága alatt többször volt osztályfőnök. A fizikai munkaközösség vezetője volt.
Közéleti tevékenységei: Az iskola Szakszervezeti titkára volt.
Kitüntetés: Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1988).

[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

#

Mezei Zsófia fényképész, művelődési ház igazgatója
(1925. május 20., Hajdúnánás - )
Szülei: Mezei József és Radó Zsófia.
Tanulmányai: Református elemi iskola - Hajdúnánás. Középiskola - Hajdúdorog (4 polgári). Ipari Iskola - Hajdúnánás.
1945 májusától 1950 májusáig a Hajdúnánási Városházán dolgozott, 1950 októberétől 1980. szeptember 30-ig a Szerencsi Cukorgyárban, ahol különböző beosztásokban tevékenykedett. Volt dekoratőr, majd 1966-tól a Cukorgyár kulturális munkájában vett részt. Vezetett Nők Klubját, Szocialista Brigád Klubot. 1977-től 1984-ig a Művelődési Ház igazgatója volt. 1984 októberétől a Református Egyház Iszákosmentő Missziójában végez utógondozói szolgálatot Szerencsen. 
1990-től hittant is tanított. 1991-ben a Szerencsi Rákóczi Zsigmond Iskolában 100 ezer Ft-tal alapítványt hozott létre Nehezen Kezelhető Gyermekek címen.
Az iskolától hetente egy napot és tantermet kapott, hogy ezekkel a gyermekekkel beszélgessen, foglalkozzon. 1962-től 1985-ig községi- majd városi tanácstag. 1964-től 1985-ig a BAZ Megyei Tanács tagja, a kommunális bizottságban. Kitüntetései: Szocialista Brigád (1 ezüst, 4 arany), Kiváló Dolgozó (4 arany), Kiváló Társadalmi Munkás (2 arany), Szocialista Kultúráért (2), Közösségért (3 arany). 
Egyéb közlés: „Nekem a példaképem Albert Schweitzer volt - kulturális életemben is az ő gondolataiból éltem. Itt is vallom én is, amire ő tanított; azt vallotta: „A mi mulasztásunk az, hogy a jóságot nem merjük komolyan csinálni, amit egy ember az életben a jóságban odaad, azzal a másik ember gondolkodását és életét formálja.”

[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Mezeiné Gurbán Julianna tanár
Házastársa: Mezei Zoltán. Gyermeke(i): Kincső (1995) és Bence (1999).
Tanulmányai: Petőfi Téri Általános Iskola - Hajdúdorog. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola - Hajdúnánás. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, matematika-fizika - Nyíregyháza (1990-1994), GATE- NYF, számítástechnika szak - Nyíregyháza. Kossuth Lajos Tudományegyetem, matematika szak (1999-2002).
1993-tól a Makláry Lajos Általános Művészeti Iskola és Gimnázium (ma: Bocskai István Általános Iskola) pedagógusa.

[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________


 

#

Mikó Balázs gyógyszerész
(1932. december 17. Hajdúnánás - )
Szülei: Mikó Balázs és Szabó Zsófia. Felesége: Eczet Mária. Gyermeke(i): Éva(1957).
Tanulmányai: Alapfokú iskoláit a református elemi népiskolában végezte. Középiskolába járt a hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumba és a debreceni Bethlen Gábor közgazdasági Technikumba. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti Karán végezte.
Munkahelyei: beosztott gyógyszerész (1958-1964), Gyógyszertárvezető 1965-1993, 1967 és 1993 között a főgyógyszerészi tisztet is ellátta Hajdúszoboszlón.
Kitüntetései: Miniszteri kitüntetés.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 


#

(Barkóczi) Mikó Gyula temetkezési vállalkozó, asztalosmester
(1887, Hajdúnánás - ?)

Szülei Mikó Gyula és Nyakó Julianna voltak. Közép- és főiskolát Kolozsvárott végzett, majd az asztalos szakmát sajátította el. Szaktudását Budapesten és Debrecenben fejlesztette. Asztalos-üzemét édesapjától vette át 1919-ben. Átlagban 6-8 munkást foglalkoztatott. Életében az alábbi tisztségeket töltötte be: 13 évig volt elnöke az Ipartestületnek, ugyancsak volt elnöke az Iparos Dalárdának, a ref. egyház presbitere, vármegyei képviselő-testületi tag, pénzintézeteknél igazgatósági tag, tanonciskolai felügyelő-bizottsági tag. Az I. világháborúban a szerb fronton harcolt, mint tizedes szerelt le. Kt.: Károly Csapatkereszt, Háborús emlékérem. Felesége Répássy Róza.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________



#

Mikó Julianna ⇒ Péteri Lajosné

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

#

Mikó Imre gazdálkodó
(1873, Hajdúnánás - ?)

Régi hajdúnánási nemesi család leszármazottja, fiatal éveiben édesapja birtokán dolgozott, 1898-ban lett önálló. Az I. világháborúban román harctéren, a 3. honvéd gyalogezrednél teljesített szolgálatot, 1918-ban mint őrmester szerelt le. Életében volt a ref. egyház presbitere, a Legeltetési Társulat választmányi tagja, a Mezőgazdasági Bizottság ellenőre és a Gazdaszövetkezet igazgatósági tagja. Felesége Nagy Zsuzsánna, három gyermekük volt.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

#

Mirkó Imre gazdálkodó
(1865, Hajdúnánás - ?)

1891-től gazdálkodott önállóan, előtte 1885-1889 között töltötte tényleges katonai szolgálatát. A hajdúnánási közélet állandó résztvevője volt. Volt vármegyei bizottsági tag, a ref. egyház presbitere, a Független Olvasókör elnöke. Felesége újvárosi Sára volt.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Mirkó János tanár
(1911, Hajdúnánás - ?, Budapest)

Elemi-és középiskoláit szülővárosában végezte. 1930-ban érettségizett. 1930-től 1934-ig a debreceni egyetem matematika-fizika szakos hallgatója. 1935-ben szerzett tanári oklevelet. Pályája kezdetén Hajdúnánáson, majd Hajdúdorogon tanított. Itt kezdett el a mezőgazdasági szakoktatással foglalkozni, tanulmányai is jelentek meg e témában. Kassán, majd Keszthelyen tanított. Ezt követően a Földművelésügyi Minisztérium alkalmazásában állt. Élete következő állomása Karcag, majd újra Budapest. Élelmiszer-ipari Technikumban dolgozik, majd nyugalomba vonulásáig a Felsőfokú Élelmiszer-ipari Technikum igazgatója. 15 éven át volt az élelmiszer-ipari iskolák szakfelügyelője. Tanítványai, munkatársai tisztelték tudásáért, emberségéért. Magas követelményeket támasztó szigorú nevelő volt. Tanítási munkájában döntő tényező volt szaktárgyainak szeretete, azok alapos ismerete. Tankönyveket írt, tanterveket dolgozott ki, cikkekben és tanulmányokban foglalkozott a szakoktatás módszertani kérdésével. Cikkei jelentek meg a Gazdatisztek Lapjában, a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének lapjában, a Kassai Középfokú Gazdasági Tanintézet évkönyvében.
Kitüntetései: az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1952), Kiváló Tanár (1953), az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója (1960, 1971), Munka Érdemrend ezüst fokozata (1974).
Tankönyvei:

  • Természettan I-II. - A mezőgazdasági középiskolák számára (1940)
  • Matematika 1-2. - Az élelmiszeripari szakmunkásképző intézetek számára (1954)
  • Számtan, mértan
  • Számtani alapfogalmak
  • Szakmai, matematika 1., 2., 3., - Az élelmiszer-ipari iskolák részére.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Mirkó Lajos okleveles vegyész egyetemi doktor, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa     
(1930. április 24., Hajdúnánás - )
Szülei: Mirkó Lajos és Csuja Sára. Felesége: Veres Erika vegyésztechnikus. Gyermeke(i): Ágnes (1955), Judit (1961), Erika (1972), Adrienn (1974).
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányok - Hajdúnánás. Gimnázium, érettségi - Hajdúnánás. Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi és Technológiai Kar
, vegyész szak - Debrecen (1956).
Munkahelyei: Vegyész Tiszta Cipőgyár Martfű (1956-1958). Egyetemi oktató Debreceni Agrártudományi Egyetem (1958-92), 1989 és 1992 között az egyetem dékánhelyettese. 1992-ben vonult nyugdíjba.
Kutatási tevékenységei: A mikrotáp-elemek szerepének és visszapótlásának kérdései. E témakörben 15 tudományos közlemény és kandidátusa értekezés készült (1977). Négy önálló és egy közös egyetemi jegyzetet ír. Számos belföldi és külföldi tudományos tanácskozáson tartott előadásokat. Oktatói, kutató munkája mellett tevékeny szerepet vállalt az egyetem közművelődésében. Hosszú évekig volt az egyetem Közművelődési Bizottságának elnöke.
Tud.f.: egyetemi doktori cím, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1977).
Főbb művei: Kémiai gyakorlatok. Debrecen, Agrártudományi Főiskola 1962; Loch J.-Mirkó Lajos-Tóth: Mezőgazdasági kémiai gyakorlatok. Db. Agrártudományi Egyetem 1970.; Mirkó: Mezőgazdasági kémiai gyakorlat I. Db. Agrártud. Egyetem 1970. Mirkó: Általános kémia. Jegyzet. DATE, Db. 1980., Mirkó: Szervetlen kémia. Jegyzet. DATE, Db. 1981.; Mirkó: Általános és Szervetlen kémia. DATE, Db. 1989.
Kitüntetései: Az Oktatásügyi Kiváló Dolgozója (1974), Szocialista Kultúráért (1983), A Magyar Felsőoktatásáért Emlékplakett (1992).

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Molnár Elemér fényképész
(1900. május 25., Szeged - 1971. január 8., Hajdúnánás)
Szülei: Molnár Mihály és Linnert Ilona. 
Elemi és polgári iskolába szülővárosában járt. Fényképészi tevékenységét Nagykárolyban kezdte, majd Szegeden folytatta, ahol 1926-ban szakvizsgát tett. Hajdúnánásra 1927-ben került, Burg Izsó műtermében lett üzletvezető. 1929-ben Büdszentmihályon váltott ipart, majd 1930-ban visszakerült Nánásra házasságkötése révén. Műtermet bérelt a Bocskai u. 18. szám alatt. Kezdetben még természetes fénynél dolgozott úgy, hogy a műterem két oldala és teteje üveg volt, elhúzható függönyökkel ellátva. Ezt követően magnéziummal világított lemezre fényképezett, minden negatívot retusált. Állandóan képezte magát, járatott minden szaklapot.
Sok tanítványa volt, köztük két fia. Állandóan volt 1-2 tanulója és 1-2 segédje. 1950-ben minden felszerelésével együtt be kellett lépnie a Kisipari Termelőszövetkezetbe. 1965-től a debreceni Művészi Fotóhoz csatolták a nánási műtermet, s ő lett a részlegvezető.
Házasságot 1929-ben kötött Zudar Máriával. Három gyermekük született: Endre (1930), Emília (1932) és Zoltán (1940).

[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

# 

Molnár Imre költő, műfordító, tudományos szakíró, magyar-arab-könyvtár szakos középiskolai tanár, szakképzett  fényképész és esztergályos
(1931. december 30. - )
Szülei: Molnár Miklós és Jassinger Margit.
Tanulmányai: Szent László Gimnázium - Rákoskeresztúr. Érseki Katolikus Gimnázium. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar - Budapest.
1954-ben a KSH Könyvtárában könyvtáros, 1956-ban művelődési ház igazgató Rákospalotán és Pestújhelyen. Utcai könyvárus 1957–60 között. 1960-ban a FSZEK I. sz. fiókkönyvtárában könyvtáros, 1962-ben a MTA Biokémiai Intézetének könyvtárosa, majd könyvtárvezetője. 1967-től Országos Vezetőképző Központban tudományos tájékoztató. 1968-71-ig a MTA kutatóintézeti könyvtárhálózat koordinátora. 1971-től Építésügyi Tájékoztatási Központ fejlesztési osztályának vezetője. 1978-tól az OMFB Információs Rendszer Irodájának tudományos tanácsadója. 1981 UNESCO különféle szervezeteiben. 1988-ban megalapította a Tinódi Könyvkiadót. Az Antall-kormány (1990-94) idején a Külügyminisztériumban miniszteri biztos, majd kormány-főtanácsadó egészen Antall József haláláig. Nyugdíjba vonulása után nem sokkal ismét versműfordítást tanít a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolán. Számos szaktudományi-informatikai, tájékoztatástudományi publikációja jelent meg hazai és külföldi lapokban. Hasonlóan sok előadást is tartott e témában.
Főbb művei: Kintornadal őszi szélben. Versek. (Bp. 1983), Áldozatul nem esel. Versek. (Bp. 1983), Negyvenkilenc. Versek. (Bp. 1984), Táj tankkal és sirállyal. Versek. (Bp. 1986), Halálcsárdás. Versek. (Bp. 1989), A csuhás. Az Aradi Tizenhárom drámája. Drámai mű. (Bp. 1983), A fővezér. Görgey Artúr drámája. Drámai mű. (Bp. 1985), Halhatatlan Beatles. Lírai monográfia. Prózai mű. (Bp. 1986), Kvázi. Regény. (Bp. 1989), Népszerűbb Jézus Krisztusnál?! John Lennon regénye. Prózai mű. (Bp. 1990), Szlovák fordítása: Obzor-Bratislava. Prózai mű. (Bp. 1991). Két önálló kötet mellett sok száz kisebb-nagyobb vers, versek fordítása a világköltészet 4 évezredéből, több mint 100 antológiában, ill. szerzői kötetben, mintegy 35 ezer verssornyi terjedelemben (Európa, Helikon, Móra, Szépirodalmi, Gondolat K. stb.).

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

Molnár József irodalomtörténész
(1905. június 9., Csenger - 1986. december 30., Budapest)

A debreceni Tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet. 1932-től 1945-ig Hajdúnánáson, majd Debrecenben tanított. 1945-ben Budapestre került, ahol az ELTE Gyakorló Gimnáziumának magyar szakos tanára lett. 1951-től 1955-ig a Tankönyvkiadó Vállalat munkatársaként gimnáziumi irodalmi tankönyvek szerkesztése volt a feladata. Ezután ismét tanárként, később szakfelügyelőként dolgozott nyugdíjba vonulásáig, 1970-ig. A Magyar Nyelv Értelmező Szótárának és Jókai Mór művei kritikai kiadásának munkatársa volt. A felvilágosodás és reformkor magyar irodalmával foglalkozott. Jókai Mór keletkezéstörténetileg nagy jelentőségű noteszeinek elemzése is az ő nevéhez fűződik. E témában a harmincas években a Debreceni Szemle c. lapban közölt tanulmányokat. Foglalkozott családtörténeti kutatásokkal is.
Főbb művei:

  • Jókai Mór notesze (Db. 1930)
  • A Subick nemzetségből származó Brebici Melith család vázlatos története (Hn. 1939)
  • Egy parasztcsalád leszármazása és kapcsolatai (Veszprém 1940)
  • Adalékok az alföldi magyar nép hiedelemvilágához (1943)
  • Adalékok Szabolcs-Szatmár megye művelődéstörténetéhez (Nyíregyháza 1957)
  • Balladás könyv. Válogatás a világirodalom balladáiból (1967, 1972)
  • Móricz Pál és Hajdúnánás (Db. 1972)
  • Görög Demeter 1760-1833 (Db. 1975)
  • Jókai Mór: „A Miskolcziak” c. történelmi elbeszélésének forrása (Miskolc 1975)
  • Kölcsey Ferenc testamentuma (1983, Julow Viktorral)

Hajdúnánási vonatkozású publikált írásai:

  • Adalékok Móricz Pál hajdúsági író családjának történetéhez. I-II. r. = Magyar Családtört. Szle. 1943.9., 10. sz.
  • Hajdúnánási határnevek és azok hagyományai = Hn. Ref. Gimn. Értesítő 1937/1938.
  • A halott és eltakarítása Hajdúnánáson = Ethnographia, 1938.
  • Kérdések és feleletek = Néprajzi Értesítő 31. évf.
  • Népi elbeszélések Hajdúnánásról= Múz. Kurír 1971. dec.
  • Néprajzi gyűjtőmunka a Hajdúnánási Ref. Gimnáziumban = Ethnographia, 1940.
  • Tedely = DME 1942.
  • Történeti, néprajzi adatok Móricz Pál egyik elbeszélésében = Ethnographia, 1944.
  • Egyéb hajdúnánási vonatkozású írásai a Hajdú-Nánási Újság 1933-1942. évfolyamaiban jelentek meg

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

#

Molnár Lászlóné óvodapedagógus, gyógytestnevelő, tagóvoda vezető
(1956. augusztus 16., Hajdúnánás - )
Szülei: Daróczi Gábor és Kovács Erzsébet. Házastársa: Molnár László vállalkozó. Gyermeke(i): Tibor (1981), Péter (1981).
Tanulmányai: 1. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Brunszvik Teréz Óvóképző - Szarvas. Wargha István Pedagógiai Főiskola - Hajdúböszörmény.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

#

Molnárné Magyar Krisztina tanár
(1971. december 21., Debrecen - )

Szülei: Magyar Levente, gépésztechnikus és Szabó Éva Mária, gyógyszertári asszisztens. Házastársa: Molnár Zoltán, mezőgazdasági gépszerelő. Gyermeke(i): Fanni (1998) és Flóra (2001).
Tanulmányai: 3. Szamú Általános Iskola, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, magyar-művelődésszervező-kulturális menedzser - Nyíregyháza (1991-1995). 1996-1997-es tanévben a Barcsa és a Bocskai iskolákban tanított, majd 1997-1998-ban a Makláry Iskola következett. 1999-től a hajdúnánási Református Általános Iskola pedagógusa lett. 1978-tól 1986-ig a hajdúnánási Zeneiskola zongora tanszakán végzett zenei tanulmányokat. 

[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

#

Mónus Imre tanár, népművelő, levéltár igazgató      
(1939. február 7., Hajdúnánás - )
Szülei: Mónus Antal és Ádám Zsuzsanna. Felesége: Balku Piroska tanító.
Tanulmányai: Tanítóképző - Hajdúböszörmény. Kossuth Lajost Tudományegyetem - Debrecen.
Felsőfokú tanulmányai után Hajdúnánáson tanított a 3. Sz. iskolában, majd a Művelődési Központ igazgatója volt. Hajdúböszörménybe költözésük után előbb a Sillye Gábor Művelődési Központ igazgatója, majd a Hajdúböszörményi Fióklevéltár igazgatója.
Publikációi: 1994 óta folyamatosan jelennek meg napilapokban, folyóiratokban, tanulmánykötetekben, évkönyvekben. A hajdúböszörményi iskolaszék története = HBML Évkönyve 1994, Ipartársulat, – Ipartestület Hajdúböszörményben 1872-1950 = HBML Évkönyve 1995. Db.; Hajdúböszörmény politikai struktúrája a két világháború között – Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben (Bp. 1996); Hajdúnánás részvétele a szabadságharcban (Hn. 1998) (Nánási füzetek 14.); Mezőgazdasági Egyesület – Hajdú gazdakör (Hajdúböszörmény, 1999); A Hajdúnánási Állami Gazdaság története (Tedej, 1999); Az oktatás ügye Bodaszőlőn a XX. sz. első felébe = Boda-Zeleméri helytörténeti füzetek 1. (Bodaszőlő, 1997); A Hajdú-Bihar Megyei Zsidóság történetének levéltári forrásai = HBML Forráskiadványai 29. sz. Db. 1997; A birtokviszonyok változása Hajdúböszörményben a XX. században = HBML Évkönyve. 1997. Db.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]


 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________


 

# 

Móricz Imre földbirtokos
(1847, Hajdúnánás - 1927, Hajdúnánás)

A gimnázium elvégzése után édesapja birtokán gazdálkodott, majd 1927-ben bekövetkezett haláláig saját 200 holdas gazdaságát vezette. Volt városi képviselő-testületi tag, a református egyház presbitere. Felesége Csohány Karolnia volt.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________


 

# 

Móricz Pál író, újságíró
(1870. október 4., Hajdúnánás – 1936. március 30., Budapest) 
Módos családban született, szülővárosában végezte elemi tanulmányait, majd a Debreceni Kereskedelmi Akadémia tanulója lett. Nem tett érettségit, újságírói pályára lépett előbb Debrecenben, majd Szegeden, Aradon, aztán újra Szeged és Debrecen következett. 1907-ben kormánypárti programmal képviselőnek jelöltette magát, de megbukott. Ezután végleg Budapestre távozott, 1907-től az Egyetértés c. lap munkatársa, 1919-től a Magyarság szerkesztőségében dolgozott. 1920-ban megalapította a Hazánk c. hetilapot és szerkesztette haláláig. 1916-tól a Petőfi Társaság tagja. Móricz Pál mindvégig megmaradt a Hajdúság, Hajdúnánás írójának. Egy ködbevesző, visszavonhatatlanul letűnt világról szól szinte minden írásában. Regényei, novellái központi alakja a XIX-XX. századforduló alföldi, hajdúsági ember.
Az íróról bővebben honlapunkon Névadónk című menüpont alatt és a Móricz Pál virtuális kiállításunkban olvashatnak.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
 

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Mórocz Mihály elektrotechnikus, sportoló
(1947. január 1., Békéscsaba - 2001. március 24., Hajdúnánás)
Szülei: Mórocz Mihály és Mészáros Magdolna. Felesége: Kónya Erzsébet (1968). Gyermeke(i): Mónika (1970) és Magdolna (1975).
Általános iskolába szülővárosában járt, villamos-ipari technikumot Budapesten végzett.
Hajdúnánásra 1965-ben a Titász helyi kirendeltségéhez került, ahol haláláig különböző beosztásokban dolgozott. Szakmai munkáján kívül aktív tevékenységet fejtett ki az üzemi tanácsban.
1995-től a hajdúnánási Városi Önkormányzat Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Műszaki Bizottságában dolgozott haláláig.
1968-tól a várost képviselő Szellőző Vasas, Spartacus és Dózsa labdarúgó csapatainak kapuját védte. Hobbija volt a horgászat, a MOHOSZ kétszer adományozta számára "A Horgász Sportért" kitüntetést. A Bocskai Horgász Egyesületnek haláláig titkára volt.
Szakmai munkáját három alkalommal jutalmazták a Titász-nál a "Kiváló Dolgozó" címmel.

[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Mráz Erzsébet Irma magyar–orosz–német szakos általános iskolai tanár
(1955. január 29., Nyírmihálydi - )
Szülei: Mráz György és Szilágyi Erzsébet. Gyermeke(i): Lustig Erzsébet Bernadett (1979), Lustig Imre Roland (1982).
Tanulmányai: 2. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, magyar–orosz szak - Nyíregyháza (1978).
Nánási Oláh Mihály Általános és Szakiskola (előbb 4. Sz. Ált. Isk.) tanítója volt. Tanítványait rendszeresen készítette fel városi és megyei versmondó versenyekre. Irodalmi szakkört vezetett évekig. Több továbbképzésen vett részt – NYIK, RALF, komplex. Versei 1997-től jelentek a Hajdúnánási Újság és az iskolai újság hasábjain.

[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]


 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

#

Mucsy Lajos építészmérnök, igazságügyi szakértő
(1931. október 30., Görbeháza - )

Szülei: Mucsy János és Kolbe Jolán. Felesége: Vőneki Katalin. Gyermeke(i): András és Réka.
Tanulmányai: Elemi iskola - Görbeháza. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem - Budapest.
HŐTERV Építésztervező, ÉVM min. első h. titkárságvezető, 43. sz. ÁÉV Kísérleti Kutatási Szakoszt.vez., MSZMP BPB gazd.pol. Munkatárs, FÖLDGÉP Ált. Mélyépítő V. műszaki ig. Tevékenysége a korszerű építésmódok kutatásfejlesztése, építőipari vállalat irányításfejlesztése, beruházás koordináció. 1965-től részt vett a paneles építésmód műszaki fejlesztésében, mint kísérletkutatás-szervező, és az ÉVM panelos célprogram bizottság titkáraként. A fővárosi négy házgyár gyártási, épületszerelési, gyártmányfejlesztési kísérleteit irányította. 1971-től a budapesti Pártbizottságon a fővárosi kiemelt beruházások koordinátora. Részt vett és szervezte többek között az Állami Operaház, az Állami Bábszínház, a Gellérthegyi Szabadság Emlékmű felújítását, a Skála Áruház, a Flórián, a Sugár Üzletközpontok, továbbá a Fehérvári úti piac épületének megvalósítását. 1973-tól tagja volt az ÉVM Vállalatfejlesztési Szakbizottságának. Számos kutatási, műszaki fejlesztési zárójelentés fővárosi testületi előterjesztés és határozat kidolgozója a fejlett építésmód, a vállalatfejlesztés és a fővárosi beruházás politika alakításában 1965-89 között. A lakásprivatizáció során a fővárosban 154 tömblakásos önkormányzati lakóház műszaki felmérését, állapotértékelését végezte el önkormányzati megbízatással. Aktív közéleti tevékenysége még a gimnáziumi diákmozgalomban kezdődött. Az egyetemen kari szervező titkár volt 1956-ban két társával szervezték az október 22-i építész- és mérnökkari nagygyűlést, és fogalmazták meg annak kiáltványát, az egyetemi ifjúság követelését. Munkahelyein szakszervezeti területen dolgozott. Tagja volt az EFEDOSZ Budapesti Elnökségének. A Magyar Kajak-kenu Szövetség Elnökségének tagja az 1980-as években. Nyugalomba vonulása után építésügyi szakértő, jelenleg építőipari és ingatlanforgalmi igazságügyi szakértőként dolgozik.
Kitüntetés: Fővárosért Emlékérem, Munka Érdemrend Ezüst fokozat. 

[Forrás: Nánási Kalendárium (2004)]

 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________




#

Murvai Ilona Fehér Imréné


 

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________


 

#

Murvay László építész technikus, múzeumigazgató
(1918. június 13., Hajdúnánás - 1984. július 23., Pécs)

A debreceni Tisza István Tudományegyetem jogi karán tanult 1937-1940 között, majd a Bolyai J. Műszaki Akadémia hallgatója volt 1941-1942-ben. 1945 után a Tisza-menti Vízmű Építő Vállalatnál építésvezetőként dolgozott. 1953-1959 között az Ózdi Szénbányászati Tröszt beruházási osztályvezető-helyettese, 1960-ban kezdte kutatni és gyűjteni a 600 éves Rudabánya és környékének műszaki és kulturális emlékeit. A rudabányai szerény gyűjteményt 1965-ig Érc- és Ásványbányászati Múzeummá fejlesztette, melynek 1974-ben igazgatója lett. Tevékenységét kiterjesztette az ország szinte valamennyi ércbányájára. Telkibányán, Recsken és Nagybörzsönyben állandó kiállítást szervezett. Nyugdíjba vonulása (1981) után Pécsre költözött, és haláláig a Mecseki Bányászati Múzeum fejlesztésén dolgozott. Több bányászattörténeti cikk lektora és társszerzője volt. Szervező tevékenységével hozzájárult a magyar ércbányászat tárgyi és írásos emlékeinek megőrzéséhez, feldolgozásához és közzétételéhez. Róla: Viktor Gyula: - élete és munkássága (Rudabánya, 1985).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

 

 

▲ Az oldal tetejére ▲