Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény

- Cs. Nagyné Ricsey Edit	- Csiha Mártonné (Hajdú Zsuzsanna)	- Csontos Gábor
- Cs. Varga Gábor	- Csiki Sándor	- Csóréné Péteri Ildikó
- Császi Irén	- Csiszár Erzsébet	- (Szentmiklósi) Csorvássy Antal
- Csegöldi Lászlóné	- Csiszár Margit	- Csorvássy István
- Dr. (Pospiech) Csejtei István (1908)	- Csohány András	- Csorvássy Miklós
- Dr. Csejtei István (1946)	- Csohány János	- Csőri Lászlóné Tóth Éva Katalin
- Csende Ferenc	- Csohány László	- Csuja Imre
- Csende Ferencné	- Csohány Sándor	- Csuka László
- Csiha Győző	- Csohány Zsigmond	- Csurgó Dénes

Cs. Nagyné Ricsey Edit tanár
(1953. december 17., Hajdúnánás - )
Szülei: Ricsei Balázs tanár és Szabó Emma tanítónő. Házastársa: Cs. Nagy Lajos tanár. Gyermeke(i): Balázs (1982) és Ágnes (1984).
Tanulmányai: Általános iskolai tanulmányait Endrődön végezte el. Táncsics Mihály Gimnázium - Orosháza. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Szeged. Eötvös Loránd Tudományegyetem - Budapest.
1988-tól tanít a Gyomaendrődön, a Kner Imre Gimnáziumban magyart és történelmet.
Kitüntetései: Miniszteri Dicséret.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000), Kner Imre Gimnázium Évkönyve 1954-1994 (utolsó elérés: 2020.12.02.)]

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Cs. Varga Gábor gazdálkodó
(1893., Hajdúnánás - )
Ősrégi hajdúnánási család leszármazottja. Édesapja Cs. Varga Miklós, édesanyja Timári Zsuzsánna volt. Az I. világháború idején töltötte tényleges katonai szolgálatát, az orosz harctéren súlyosan megsebesült. Felgyógyulása után a háború előtt megalapozott gazdaságába tért vissza. Mintagazdálkodást folytatott, állatállománya - mint törzskönyvezett nemes faj - városszerte ismert volt. Hajdúnánás város marhaállományának törzskönyvezése körül elévülhetetlen érdemeket szerzett. Volt virilis és választott képviselő-testületi tag, a HONSZ választmányi tagja.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Császi Irén ⇒ Balogh Zsigmondné

Csegöldi Lászlóné (születési neve: Síró Anikó) tanító
(1950. április 26., Hajdúnánás - )
Szülei: Síró Miklós és Daróczi Katalin. Házastársa: Csegöldi László.
Tanulmányai: 2. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Debreceni Tanítóképző Főiskola, tanító szak.
1971 és 1982 között a 3. Számú Általános Iskolában tanított. 1982 és 1989 között a Magyar Úttörők Szövetsége Hajdúnánási Elnöke. 1989 és 1995 között a 3. Számú Általános Iskola, majd 1995-től a Makláry Lajos Általános Közép- és Zeneiskola tanítója volt.
Kitüntetései: Miniszteri Dicséret (1974), Magyar Úttörők Szövetsége Dicsérő Oklevél (1977), Aranykoszorús KISZ-jelvény (1978), KISZ Érdemérem (1981), Kiváló Úttörővezető (1985), Tűzbiztonsági Érdemérem, bronz (1989), Úttörővezetői Érdemérem (1988)
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Dr. (Pospiech) Csejtei István gyógyszerész
(1908. december 19., Székelyhíd - 2007. auguszus 10., Debrecen)
Szülei: Pospiech Lajos és Fichtner Roderika. Felesége: Csépány Klára. Gyermeke(i): Csejtei Enikő (1941), Csejtei István (1946), Csejtei András (1954).
Tanulmányai: Az elemi iskolát Székelyhídon végezte el, majd a Piarista Gimnáziumba járt Nagykároly városában. Budapesten a Pázmény Péter Tudományegyetemen diplomázott 1933-ban.
Egyetemi tanulmányai elvégzése után a németországi BAYER-LEVERKUSEN gyógyszergyár magyarországi gyáránál a Magyar Pharma Gyógyáru RT-nél kapott állást Budapesten. Féléves németországi tanulmányút után előbb a cég tudományos osztályán dolgozott, 1942-ben cégvezető, majd 1943-ban a gyár vezetője. 1944-ben Hajdúnánásra költözött, ahol a családi tulajdonukat képező „REMÉNY” gyógyszertárban (ma Kabay János Gyógyszertár. szerk.) előbb mint üzemtárs, majd mint felelős vezető dolgozott 1950-ig, az államosításig. 1951 júniusától Debrecenbe, a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Eü. osztályára került, mint gyógyszerész felügyelő. 1957-től ugyanitt megyei főgyógyszerésznek nevezték ki. 1967-től a megyei főgyógyszerészi teendők mellett a Megyei Gyógyszertári Központ igazgatói feladatát is ellátta 1974-ig, nyugállományba vonulásáig. Tíz éven át látta el a SZOTE Gyógyszerésztudományi Karán az államvizsga bizottság elnöki tisztét, ugyanitt a szakgyógyszerészképesítő bizottság vizsgáztatója is volt. Teljes jogú tagja volt a SZOTE Gyógyszertudományi Kari Tanácsának. Húsz évig vett részt a megyei polgári védelem munkájában, 1956-tól megyei vegyvédelmi szolgálat parancsnoka volt. Publikációinak száma meghaladja a 100-at. Róla szakmai és más lapokban is jelentek meg írások.
Főbb munkái: Különböző eredetű Coli baktériumok ellenállóképessége a desinficiensekkel szemben (Gyógyszerészdoktori értekezés. Bp. 1935.), A borbélymester hagyatéka (Debrecen, 1990.)
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000), gyogyszeresztortenet.hu (2020.11.13.)]

Dr. Csejtei István diplomata, közgazdász
(1946. július 15., Hajdúnánás - )
Szülei: Dr. Csejtei István és Csépány Klára. Felesége: Oláh Ildikó. Gyermeke(i): Csejtei Ildikó (1969), Csejtei István (1972).
Tanulmányai: A budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem végzett közgazdász szakon (1964-1968).
1968 és 1969 között a Külügyminisztérium Tanulmányi és Elemző Osztályának munkatársa volt. 1969-1973-ig a hágai nagykövetségen dolgozott. 1973 és 1977 között a minisztériumban az európai biztonsági és együttműködési folyamattal foglalkozott. 1977 és 1981 között ismét Hágába helyezték. 1981-től első beosztott, 1981-1988-ig újból a minisztériumban az európai biztonsági és együttműködési folyamat volt a feladata. Részt vett a madridi találkozon, a stockholmi konferencián (1972), majd a budapesti Kulturális Fórumon. 1986 és 1988 között a Külügyminisztérium Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztály vezetője volt. 1988-1989-ig madridi, 1989-1993-ig hágai nagykövetként dolgozott. 1993 és 1995. között a Külügyminisztérium II. területi főosztályának vezetője volt. 1995-2000-ig tel-avivi nagykövet volt. 2000 és 2002 között az Európai Uniós Politikai Kapcsolatok Fõosztály vezetõjének tisztségét töltötte be. 2010-ig líbiai nagykövet volt. 2011-ben a Magyar Külügyi Társaság elnökének választották.
Nyugalmazása után a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karának oktatója és az egyetem címzetes docense.
Fõ érdeklõdési területe az európai integráció. Hat nyelvvizsgája van. Számos tanulmánya ismert, rendszeresen tarott előadásokat és tv interjúkat.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000), perfekt.hu (utolsó letöltés: 2020.11.13.), adozona.hu - (utolsó letöltés: 2020.11.13.), uni-bge.hu - A Magyar Külügyi Társaság Közgyűlése dr. Csejtei Istvánt választotta elnökének (utolsó letöltés 2020.11.13.) ]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Csende Ferenc gyógyszerész
(1937. május 12. Hódmezővásárhely - )
Szülei: Csende Ferenc és Kun Margit. Felesége: Csuka Zsófia. Gyermeke(i): Zsófia Éva (1960) és Ferenc Géza (1965)
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányait Hódmezővásárhelyen végezte. Vegyipari Technikum - Szeged. Szegedi Orvostudományi Egyetem, szakgyógyszerész szak.
Gyógyszerészeti tevékenységét Hajdúnánáson kezdte, előbb a Köztársaság téri gyógyszertárban. 1963-tól a Kabay János gyógyszertár vezetője lett. 1966-tól látta el a városi főgyógyszerészeti teendőket is. Hajdúnánáson 1961 és 1974 között a Városi Polgárvédelmi Parancsnokság keretén belül a vegyvédelem vezetése is az ő feladata volt. 1974 áprilisától a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárában a biológiai kutatásokat szervezte, vezette. A gyárban a gyógyszerkutatás módszereinek fejlesztése mellett 3 új gyógszer létrehozásában vett részt. 1979 és 1990 között - 3 év kivételével - a BIOGAL Gyógyszertárban dolgozott, mint a kutatási részlet osztályvezetője, illetve üzemmérnöki beosztásban. Időközben a három évet a debreceni éjjel-nappalos gógyszertás helyettes vezetőjeként töltötte el. 1990-ben Tiszavasváriban magángyógyszertárat alapított Arany Kereszt Gógyszertár néven. Tiszavasváriban három alapítvány létrehozásában működött közre. Önálló alapítványt hozott létre a Városi Énekkar támogatására.
Kitüntetései: Honvédelmi Érdemérem (1966), "Pro Urbe" - Tiszavasvári (1999).
[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Csende Ferencné (születési név: Csuka Zsófia) gyógyszerész
(1936. december 24., Hajdúnánás - )
Szülei: Csuka Imre és Kéki Eszter. Házastársa: Csende Ferenc, gyógyszerész. Gyermeke(i): Zsófia Éva (1960) és Ferenc Géza (1965)
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányait Hajdúnánáson végezte el. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás (1955). Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti Kar, gyógyszerész szak. Orvosi laboratórium diagnosztikai szakvizsgát 1978-ben tett.
A gyógyszerészi oklevél megszerzése után Hajdúnánáson volt gyógyszerész 1960-tól 1973-ig. 1973 és 1975 között a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár Analitikai Főosztályán dolgozott. 1975-től 1979-ig a Hajdúnánási Rendelőintézet laboratóriumában volt vezető. 1980-tól 1991-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig a debreceni Kenézy Gyula Kórház gyógyszertárában volt gyógyszerész. 1991-től a családi tulajdonú, tiszavasvári Arany Kereszt Gyógyszertárban dolgozik.
Az 1970-es évektől kezdve aktívan részt vett a Vöröskereszt munkájában, mint vezetőségi tag, véradó felelős. Több munkahelyen tartott előadásokat a véradás fontosságáról, hasznosságáról. Szervezett véradó napokat, ünnepségeket a véradók tiszteletére.
Kitüntetései: Vöröskeresztes Munkáért (bronz, 1972), Miniszteri Dicséret (eü. 1987), Kiváló Dolgozó (Kenézy Gyula Kórház 1991)
[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Csiha Győző gépészmérnök, malomtulajdonos
(1887. február 25., Hajdúnánás - 1962. december 27., Budapest)
Szülei: Csiha Elek és Négyessy Katalin.
Iskoláit szülővárosában végezte, végig jeles eredménnyel. A mérnöki pályára tudatosan készült, gimnazista korában rendszeresen járt szabadkézi rajzra és gyorsírás órákra. A gimnáziumi önképzőkör egyik vezetője volt. Gépészmérnöki oklevelét Németországban szerezte, és egy ideig ott is dolgozott. 1913-ban a AEG Univ Magyar Villamossági Rt. berlini központjának alkalmazottja volt.
Az I. világháborúban, mint tüzér hadnagy vett részt, 1915-ben orosz hadifogságba esett. A fogságban megtanult franciául, tenisz és tornaegyletet szervezett, haditechnikai és malomipari előadásokat tartott, később franciát és németet tanított. 1918 őszén tért haza Hajdúnánásra. Az „őszirózsás” forradalom győzelme után részt vett a Nemzeti Tanács munkájában. 1918 novemberében Zsuga Imrével megszervezték a Bajtársak Jóléti Bizottságát, a hazatért katonák érdekvédelmi szervezetét. Segítették a hadiözvegyeket, hadiárvákat, hadirokkantakat, az elszegényedett leszerelt katonákat. Egyik megalapítója és szerkesztője volt a Debreczeni Vörös Újságnak a Tanácsköztársaság idején. 1919 nyarán a román megszállás idején Budapestre menekült, ahol a Szociális Termelési Népbiztosság vidéki osztályának volt a vezetője. A tanácshatalom bukása után Erdélybe menekült. Apja közbenjárására amnesztiát kapott, így 1923-ban hazatért.
Előbb sertéstenyésztő és hizlaló telepet létesített, majd átvette az apjától örökölt kis malmot, és 1938-tól fokozatosan – saját tervei alapján – az ország akkor legmodernebb gőzmalmává fejlesztette. Malomtelepén rozsőrlő, csírátlanító, olajütő is működött. Közéleti szerepet hosszú ideig nem vállalt, csak az 1930-as évek elején jelent meg a városi közgyűléseken. 1937-ben beválasztották a Hajdúnánási Torna Kör választmányába. A Csiha-malomban kivételesen jó volt a munkavédelem, a szociális gondoskodás. 1944 októberében megakadályozta, hogy a visszavonuló németek felrobbantsák az aláaknázott malmot. A malmot 1948 márciusában államosították. 1950-ben családjával Budapestre költözött és nyugdíjazásáig tervezőmérnökként dolgozott a Malomipari Országos Központban. Ő tervezte a nagytétényi sertéshizlalda takarmánykeverő üzemét és a Takarmányforgalmi Vállalat keverék-takarmány üzemét. Kiemelkedőek a gabona szárításával foglalkozó tanulmányai.
Emlékét őrzi Hajdúnánáson: BSZC Csiha Győző Technikum és Szakképző Iskola, a Csiha Győző utca és a malom épületének falán egy emléktábla.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Csiha Mártonné (születési név: Hajdú Zsuzsanna)
(1860., Hajdúnánás – 1930. szeptember 17., Hajdúnánás)
1912. augusztus 7-én hirtelen elveszítette férjét, Csiha Márton rendőrkapitányt. Özvegységének 18 évét egy gondolat töltötte be: munkás életüknek maradandó értéket akart állítani, melyben tovább éljen, gyümölcsözzék az a mély vallásosságból fakadó szeretet, melyet az élet legfőbb javának ismert meg. Adni akart az utókornak, de csak a magáéból.
Mindjárt férje halála után a Kisfaludy utca 2. számú házas telek fele értékéből négy jótékonysági célú alapítványt létesített férje nevére: a városi kórház, a református gimnázium, polgári leányiskola és református elemi iskola szegény tanulói számára.
1922-ben már komolyan felvetődött benne az eszme az internátus létrehozásával kapcsolatban. 1922. november 3-án pót-végrendeletet készített, s ebben a lakóház szabad rendelkezés alatt álló fele részét gimnáziumi internátus céljára hagyományozta azzal az óhajjal, hogy a másik felét terhelő 4 alapítványt váltsa meg az egyház, hogy ne kerüljön idegen kézre, és szolgálhassa ezt a nemes célt.
Később, 1923. október 25-én írt levelében azonban úgy határozott, hogy négy alapítványát készpénzzel helyettesíti. A presbitérium küldöttség által tolmácsolta háláját a nagy jelentőségű alapítványért, és örök emlékezetül a gimnázium díszterme számára megfestette mindkettőjük arcképét. Temetése általános társadalmi részvét mellett folyt le.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Csiki Sándor kocsmáros
(1894., Hajdúnánás - ?)
Édesapja Csiki Sándor, édesanyja Menyhárt Klára volt. Tanulmányai befejeztével a vendéglőipart sajátította el. 1938-ban lett önálló, 1939-ben alapította üzletét, melyet családi alapon vezetett.
A Frontharcos Szövetség és az Ipartestület tagja volt.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Csiszár Erzsébet ⇒ Gut Istvánné

Csiszár Margit ⇒ Tormáné Csiszár Margit

Csohány András földbirtokos, ügyvéd
(1877., Hajdúnánás - ?)
Édesapja Csohány József, Hajdúnánás főjegyzője volt. Felesége Pénzes Margit volt. Gyermeke(i): András, Sándor.
Középiskoláit Hajdúnánáson, az egyetemet Kassán és Kolozsvárott végezte, ügyvédi vizsgát Budapesten tett.
Diplomája megszerzése után szülővárosában telepedett le, itt nyitott ügyvédi irodát, azon kívül mintegy 150 holdas birtokán gazdálkodott. Életében az alábbi tisztségeket töltötte be: Hajdú vármegye tiszteletbeli főügyésze, megyebizottsági tag, városi képviselő, a Takarékpénztár ügyésze és igazgatósági tagja, a Legeltetési Társulat elnöke, a ref. egyház presbitere, és a gimnáziumi Kollégiumi Igazgatótanácsának tagja.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Csohány János (ismert még: Tedeji László, Historiisto, Bánki) egyháztörténész, lelkész, tanár, újságíró, a teologiai tudományok doktora
(1934. június 25., Hajdúnánás - )
Szülei: Csohány János László és Daróczi Irén Ibolya. Felesége: Kiss Katalin Judit gyógytornász. Gyermeke(i): Csohány János László (1956).
Tanulmányai: Hajdúnánáson végezte az elemi iskolát, majd a debreceni Református Kollégium Gimnáziumába érettségizett. Felsőfokú tanulmányait Bécsben végezte el a Református Teológiai Karon. A nyíregyházi Krúdy Gyula Újságírói Akadémián újságírónak tanult.
1961 és 1970 között segédlelkész volt Debrecenben. 1970-1971-ig a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárának csoportvezetője volt. 1971-től a Debreceni Református Teológiai Akadémia tanársegéde, 1983-tól tanszékvezető tanára, majd 1990-től egyetemi tanára volt. 1983 és 1995 között az egyháztörténeti tanszék tanulmányi füzeteinek szerkesztőjeként dolgozott. 1998-tól a Magyar Református Egyháztörténeti Dolgozatok szerkesztője volt. 1967 és 1971 között másodállásban könyvtárosként és levéltárosként, 1977-1991-ig az egyházkerület nagykönyvtárában vezető beosztásban, majd mint igazgató dolgozott. 1995-től a Károlyi Gáspár Teológiai és Missziói Intézet tanára lett. 1997-től az Őszike című folyóirat rovatvezetője. 1989-1991-ig a Magyarországi Református Lelkészegyesület jegyzője volt. 1990- től a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma egyháztörténeti szekciójának elnöke. 1998-ban elnyerte a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány alkotói ösztöndíját.
Főbb művei:

Magyar protestáns egyháztörténet 1849-1918 (1973)
A legújabb kor egyetemes egyháztörténete (1974)
A felvilágosodás korának egyetemes egyháztörténete (1979)
A magyarországi protestánsok abszolutizmuskori bécsi kormányiratok tükrében (1979)
Magyar református hivatali ügykezelés (1987)
A magyar református egyháztörténelem összefoglalása 1948-ig (1989)
A kereszténység első évezrede (1990)
Vázlatok a reformáció és az ellenreformáció egyháztörténelméhez (1990)
Jézus Krisztus életútja (1991)
Reformációi emlékbeszéd ma (1992)
Tanulási és vizsgai tanácsok (1993)
Egyháztörténeti írások (1994)
Magyar protestáns egyháztörténet 1711-1849 (1994)
A protestáns tábori lelkészet Magyarországon (1994)
A történeti kutatás és feldolgozás módszere (1995)

Publikációit Tedeji László, Historisto és Bánki név alatt is jegyzik.
Kitüntetései: Miniszteri Dicséret (1982), Az Év Embere (1997) - (American Biographica Institute kitüntetése.)
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Csohány László ügyvéd, Hajdúnánás város polgármestere
(1845. december 25., Hajdúnánás - 1920. március 2., Hajdúnánás)
Módos hajdú nemesi családból származott a város egyik „legnagyobb” polgármestere. Alap és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte, majd jogi diplomát szerzett és visszatért Hajdúnánásra. Itt előbb főjegyző lett, majd 1884-ben megválasztották polgármesternek és ezen tisztét 1915-ig töltötte be.
Polgármestersége alatt kapcsolódott be a vasúti közlekedésbe Hajdúnánás, véghezvitték a tagosítás óriási munkáját és két új temető létesült, megépült a Bocskai Vendéglő, a Takarékpénztár és Úri Kaszinó, a Járásbíróság épülete, a gimnázium új iskolaépülete, az új római katolikus templom és katolikus iskola. Ekkor lett méntelepe a városnak, létesítettek vágóhidat. Állítólag ő kezdeményezte Kossuth Lajos díszpolgárrá választását, ekkor lett a Piactér Kossuth tér, és 1904-ben idekerült a Kossuth-szobor, elsőként Hajdú-Bihar megyében. Szintén az ő vezetése alatt került bevezetésre az utcák elnevezése, nagyarányú járdaépítéseket végeztek, s jó vizű fúrt kutakat készítettek. Szorgalmazta az olvasókörök alapítását, akkor alakult a Polgári Olvasókör, az Iparos Kör, a Bocskay Kör.
Szülőháza a Zrínyi utcán városképileg védett népi műemlék, eredeti állapotába helyreállította egy holland üzletember az 1990-es években.
Róla halála után utcát neveztek el, az akkori Sugár utat (ma Munkások útja). A családi kriptában, az Új Felső-temetőben helyezték örök nyugalomba.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Csohány Sándor földbirtokos
(1874., Hajdúnánás - ?)
Szülei Csohány József és Vásárhelyi Pénzes Klára voltak. Felesége nánási Csohány Erzsébet.
Iglón érettségizett, majd a katonai szolgálat teljesítése után szülei birtokán sajátította el a gazdálkodás ismereteit. Vármegyei törvényhatósági bizottsági tag és városi képviselő-testületi tag volt.
I. világháborúban, mint főhadnagy teljesített szolgálatot.
Kitüntetései: Signu Laudis, Vitézségi Érem szalagon a kardokkal, Károly Csapatkereszt, háborús emlékérem.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Csohány Zsigmond gazdálkodó
(1894., Hajdúnánás - ?)
Iskolái elvégzése után édesapja birtokán dolgozott, majd 1917-től önállóan gazdálkodott. Városi képviselő-testületi tag, megyebizottsági tag és a református egyház presbitere volt.
Felesége Lente Erzsébet volt.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Csontos Gábor író, tanár
(1927. január 1., Hajdúnánás - 2010. március 11., Budapest)
Szülei: Csontos János és Kéky Klára. Felesége: Komor Éva, zongora-tanár. Gyermeke(i): Gábor (1951).
Tanulmányai: Katolikus elemi iskola - Hajdúnánás. Református Gimnázium - Hajdúnánás. Kossuth Lajos Tudományegyetem - Debrecen.
1946 és 1950 között a Debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-francia, majd magyar-történelem szakán tanult. Közben újságíró volt a Tiszántúli Néplapnál, később 1949-1950-ben kollégiumi igazgató Debrecenben. 1950 és 1954 között a Szabad Nép munkatársaként dolgozott. 1951-ben megszerezte a tanári diplomát. 1956-ig Budapesten nevelőtanári munkakörben tevékenykedett. 1956-ban főelőadó volt a Hazafias Népfront központjában. 1957-től 1965-ig általános iskolában, majd gimnáziumban tanított. 1965 óta szabad foglalkozású író volt.
Főbb művei:

Fából vaskarika (Elbeszélések, 1960.)
Szemben hegyek. Két karácsony (Kisregények, 1965.)
Száraz ér (Elbeszélések, 1968.)
Latinka. A 144. napon (Drámák, 1969.)
Megyek az orrom után (Regény, 1971.)
Kishúgom, Nofretéte (Novellák, 1971.)
A kőfaragó, aki a halhatatlanságot keresi (Regény, 1972.)
Galambsziget (Ifjúsági regény, 1973.)
Pléhlovasok (Regény, 1973. - csehül megjelent: Prága, 1973.)
Mese a tűztolvajról (Regény, 1975.)
Időzavar (Regény, 1976.)
Egyedem-begyedem tenger-tánc (Regény, 1977.)
Holnap jön a kéményseprő (Kisregények, elbeszélések, 1978.)
Suhogó völgy (Ifjúsági regény, 1979.)
Az obsitos közbeszól (Elbeszélések, 1984.)
A táltos csikó (Meseregény, 1984.)
Az utolsó nyár (Regény, 1986.)
Csízrapszódia (Regény, 1990.)
A boldogság korlátai (Novellák, 2001.)
A Horobágy szélén. Nádudvari beszélgetések (Társadalomrajz, 2005.)
Üzenet a szülőföldről (Elbeszélések, kisregények - válogatás, 2007.)
Az isteni Claudius tökké válása. A hatalom komédiája Seneca nyomán (2009.)

Róla megjelent írások: Marx József: Negyvenesek, novellisták = Él 1971. 17. sz.; Simon Zoárd, Alf. 1971; Somogyi György, Fo 1971; Laczkó András, Je 1972; Szólás Rezső, Életünk 1974; Szekér Endre, Alf. 1975; Elek István, Alf 1977; Molnár Zoltán: ~ hatvanéves = Él 1987. 1. sz.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Csóréné Péteri Ildikó tanító, német szakos tanár
(1958. augusztus 1., Hajdúnánás - )
Szülei: Péteri Lajos és Mikó Julianna. Házastársa: Csóré János jazz zenész. Gyermeke(i): Boglárka (1985), Milán (1987).
Tanulmányai: Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Tanítóképző Főiskola - Debrecen. Tanárképző Főiskola . Budapest.
Hajdúsámsonban kezdett tanítani, majd budapesti általános iskolákban folytatta. Jelenleg Budapesten, a Metró utcai általános iskolában tanít, főként német nyelvet. A kerületi német munkaközösség vezetője. Külön közlés: „Munkám különösen érdekes része a kisiskolások nyelvoktatása, és a tehetséggondozás, a „tanulás” tanítása.” (Csóréné Péteri Ildikó)
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

(Szentmiklósi) Csorvássy Antal földbirtokos
(1872., Hajdúnánás - 1944. november 2., Hajdúnánás)
Iskolái elvégzése és a katonai szolgálat teljesítése után gazdálkodással foglalkozott. Városi képviselő-testületi tag és a református egyház presbitere volt.
Felesége Vitéz Zsuzsanna, négy gyermekük született.

Dr. Csorvássy István vegyész, validációs menedzser, egyetemi doktor
(1956. február 19., Hajdúnánás - )
Szülei: Csorvássy István és Lázár Katalin. Felesége: Szabó Erzsébet könyvtáros (1992). Gyermeke(i): Zsófia Fruzsina (1992).
Tanulmányai: Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Kossuth Lajos Tudományegyetem - Debrecen.
1979-1995-ig kutató vegyészként dolgozott Tiszavasváriban, az Alkaloida Vegyészeti Gyárban. 1995-től validációs menedzser az ICN Magyarországi Rt.-nél Tiszavasváriban.
Hét tudományos konferencián tartott előadást, ebből három önálló, négynél társelőadó volt.
Kutatási tanulmányai: szabadalmai: 1. Fr. Demande 2,460,959 N-Phosphonemethyglycine (N-foszfonometil-glicin előállítása). M. Hajóczki Brendel, I. Gulyás, I. Gyökér, K. Zsupán, I. Csorvássy, Z. Salamon, G. Somogyi, I. Szent- Királyi, T. Tímár. 2. Hung. Teljes Hu 41001 Process for Preparing (2-amino-3-naftalén-karbonsav származékok előállítása és gyógyszer intermedierként való alkalmazása). I. Csorvássy, S. Horváth, P. Kórik Balogh. 3. Hung. Teljes hu 190864 Process for Producionof Phenil-alanin Derivatives (Fenil- alanin származékok előállítása). I. Csorvássy, F. Kóródi, Z. Salamon, J. Sándor.Közl.: - I. Csorvássy and Gy. Sotkó: New Type off Information Index and Its Use (Új típusú információs index számítása és alkalmazása). = QSAR: Quantitative Structure-Activity Relationship Drug Desing 111-114, 1989; - I. Csorvássy and L. Tőzsér: Functions and Metrics in Molecular Transform and Their Application. (Molekula transzformáció függvényei és mértékei és alkalmazásuk) = Pharmaco Chem Libr. 115. 247,482D. 1991; - I. Csorvássy: The Study of Biososterism Using Molecular Transform (Bioizomsztérizmus tanulmányozása molekula transzformáció segítségével) = Trends in QSAR and Molecular Modeling 310-311, 1993. – I. Csorvássy, L. Tőzsér, L. Kárpáti and G. Náray- Szabó: The Molecular Transform as a Similarity Meauser (Molekula transzformáció alkalmazása hasonlóság mérésére) = Journal off Mathematical Chemistry No 3-4 343-347, 1993. – J. Marton, Z. Szabó, I. Csorvássy, Cs. Simon, S. Hosztafi and S. Makleit Reaction of Morphinan-6-8-dienes with Azadeinophiles (Morfinán-6-8-diének reakciói azadeinofilekkel) = Tetrehedron vol. 52, No 7. 2449-2464, 1996. – F. Csende, A. Porkoláb, K. Matiz, Z. Szabó, I. Csorvássy and L. Frank Preparation and Antiarrhitmic Activity of Hexahydriusiubdik.1.ibe (Hexahidroizoindolok preparálása és antiarritmiás aktiválása) = Scientia Pharmaceutica 67, 149-158, 1999.
Tagja: International Society os QSAR, Magyar Batch Fórum.
Kitüntetései: Kiváló Feltaláló Aranyfokozat (1983).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Csorvássy Miklós darálómalom tulajdonos
(1885., Hajdúnánás - )
Szülővárosában végzett tanulmányai után Debrecenben tanulta ki a molnár mesterséget. 1925-ben kapott engedélyt, üzemét 1927-ben nyitotta meg. Általában csak takarmányok darálását végezte. Alkalmazottat nem tartott, segítsége Gyula fia volt.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Csőri Lászlóné Tóth Éva Katalin banki fiókigazgató, mérlegképes könyvelő, statisztikus, tervező
(1952. november 22., Hajdúnánás - )
Szülei: Tóth László és Marschalkó Katalin Zsófia. Házastársa: Csőri László. Gyermeke(i): Nándor (1976) és Kornélia (1980).
Tanulmányai: Közgazdasági Szakközépiskola - Debrecen.
1996-tól a Postabank és Takarékpénztár Rt. Észak-Alföldi Régió Hajdúnánási Fiók igazgatója.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Csuja Imre színművész
(1960. július 11., Hajdúnánás - )
Felesége: Árvay Zsuzsa szinkronrendező (1983). Gyermeke(i): Fanni, Gergő és Bence
1984-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát Simon Zsuzsa osztályában, majd a Pécsi Nemzeti Színházhoz került. 1987-ben a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, 1989-ben az egri Gárdonyi Géza Színház tagja lett. 1990-től az Arany János Színházban töltött négy évet, majd szabadfoglalkozású művészként lépett színpadra. 10 év szabadúszást követően 2004-ben leszerződött az Örkény István Színházhoz.
Színpadi kedvencei a görög klasszikusok, és Shakespeare művei. A kortárs magyar film egyik sokat foglalkoztatott művésze. Népszerű szinkronszínész, több mint 800 film egyik szereplőjének kölcsönözte már a hangját. Sajátos hangszíne és stílusa szinte összetéveszthetetlen.
2009-ben összeállította önálló estjét, melyen Ady Endre műveit adta elő.
2015-ben a Hungary’s Got Talent című tehetségkutató műsor zsűritagjaként tűnt fel az RTL Klub csatornán.
Legismertebb filmszerepei:

Argo 1-2. - Traktor (filmszerep)
Egy rém rendes család - Al Bundy (Ed O'Neill szinkronhangja)
Harry Potter több részében - Alastor "Rémszem" Mordon (Brendan Gleeson szinkronhangja)
Magyar vándor - Batu kán (filmszerep)
A mi kis falunk - Füleki Károly (tv sorozat)
Portugál - Kocsmáros (színház- és filmszerep)
Torrente - José Luis Torrente (Santiago Segur szinkronhangja)
Üvegtigris 1-3. - Csoki (filmszerep)
Valami Amerika 2-3. - Bala (filmszerep)

Kitüntetései, díjai: Jászai Mari-díj (2005), Érdemes művész (2010), Budapestért díj (2012), Páger Antal-színészdíj (2016), Kiváló művész (2018), Gábor Miklós-díj (2018)
[Forrás: hu.wikipedia.org - Csuja Imre (utolsó letöltés: 2020.12.02.)] [Fotó forrása: https://starity.hu/sztarok/csuja-imre/ (utolsó letöltés: 2020.12.02.]

Csuka László városgazda
(1874., Hajdúnánás - ?)
Édesapja Csuka László földbirtokos, képviselő-testületi tag, egyházi presbiter, édesanyja Csuka Julianna volt. Felesége: Szily Mária.
Középiskolai tanulmányait a hajdúnánási Református Gimnáziumban végezte, majd utána gazdasági szakiskolába járt. Mint köztisztviselő kezdte pályafutását, majd gazdasági tanácsnok lett. Amikor ez a tisztség megszűnt, s helyette a városgazdai állást rendszeresítették, erre a posztra *-t nevezték ki.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Csurgó Dénes tsz-elnök
(1927., Sarud - 1977., Hajdúnánás)
Elemi és polgári iskolát végzett (1944), 1945 és 1949 között traktoros volt az Ohati Állami Gazdaságban. 1949-1950-től a FM Állami Gazdasági Igazgatóságán nevelési osztályvezető, több állami gazdaság igazgatóhelyettese, 1957-től a kabai sertéstenyésztő vezetője, 1960-től az egyeki Új Élet Tsz elnöke, 1966-tól a hajdúnánási Haladás Tsz elnöke volt. Tevékeny részt vállalt párt és társadalmi munkákból.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

▲ Az oldal tetejére ▲

Nánási ki kicsoda - "CS"