Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény

- Fábián Katalin	- Felbermann Endre
- Fábián Sándor	- Felbermann Mónika
- Farkas Béla	- Felbermann Tamás
- nemes Fazekas Imre	- Fige István
- Fazekas József	- Fodor László
- Fehér Éva	- Fodor Pál
- Fehér Imre (1893)	- Fógel László
- Fehér Imre (1930)	- Fógel Sándor
- Fehér Imréné Murvai Ilona	- Fórizs László Sándor
- Dr. Fehértói László	- Fülöp Lajos
- Fejér László	- Fülöp Lajosné (Kovács Margit)
- Fekete Imre

#
Fábián Katalin ⇒ Illyés Lajosné

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

#

Fábián Sándor újságíró
(1920., Hajdúnánás - 1978., Debrecen)
Többgyerekes kisiparos családból való. Hosszú ideig MDP-s pártfunkcionárius volt, így az ötvenes évek elején Hajdúnánás városi párttitkára is. 1954-től a párt irányította Néplap munkatársa, a Magyar Írók Debreceni Csoportjának titkára. Riportjai, novellái az Építünk című debreceni irodalmi folyóiratban (az Alföld elődje) jelentek meg.
Önálló kisregénye: Aratástól mélyszántásig.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Farkas Béla zoológus, a biológia tudományok doktora
(1884. június 15., Hajdúnánás - 1967. március 19., Szeged)
A kolozsvári tudományegyetemen 1906-ban szerzett földrajz-természetrajz szakos tanári oklevelet. 1915-ben Kolozsvárott egyetemi magántanári képesítést nyert, „A gerinctelen állatok életműködésének szövettana” című tárgykörből. 1918-ban megszűnt a kolozsvári magyar egyetem, elhagyta a várost, és Szegeden folytatta kutatásait. 1924-ben a szegedi egyetem állatrendszertani tanszékének professzorává nevezték ki. 1925-ben a nápolyi Stazione Zoologica – Állattani Kutatóállomás – ún. „magyar asztalánál” dolgozott. Itt kiváló alkalma nyílt a tengeri gerinces és gerinctelen állatok mikroszkopikus bonctanának és élettanának vizsgálatára. Hazatérve Szegeden folytatta kutatásait. 1941-ben a Természettudományi Társulat állattani szakosztályának elnöke lett. Az Acta Biologica Szeged, és az Acta Zoologica Szeged társszerkesztője. 1961-től az MTA Biológiai Csoport titkára volt. Fő kutatási területe a mikrotechnika és a finomabb cytológia, a halak hallószervének vizsgálata, s a csontos halak Weber-féle készüléke.
Tagja volt az Erdélyi Múzeum Egyletnek, a Magyar Biológiai Társaságnak, a Magyar Ornitológusok Szövetségének, a Magyar Adria Egyletnek, a Deutsche Zoologische Gesellschaftnak és a Haeckel-Gesellschafnak. A biológiai tudományok doktora címet 1957-ben kapta meg.
Főbb művei: Adatok a folyami rák tápcsövi mirigyeinek ismeretéhez (Kolozsvár 1906); Das Gehörder Fischeunddie Cristal acusticae (Stokholm 1936); Zur kenntnis der Hövermögens und des Gehörorgans der Fische (Stockholm 1936); Über den schalleitenden Appart der Knochen-fische (Berlin 1938); Adatok a Wéber-féle készülék ismeretéhez a fürge csellén (Bp. 1941).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

nemes Fazekas Imre földbirtokos
(1878., Hajdúnánás - ?)
Szülei Fazekas Gábor és Vági Sára voltak. Iskolái elvégzése után szülei birtokán tanulta a gazdálkodást. 1905-ben lett önálló. Életében volt városi képviselő-testületi tag, a református egyház presbitere, 28 évig a Legelőbirtokosság vezetőségi tagja, Gazdasági Egyesület tagja. Felesége Szabó Julianna volt.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Fazekas József agronómus
(1838., Hajdúnánás - 1900.)
Fiatal agrárszakemberként az Új Élet Termelőszövetkezetben kezdett dolgozni, mint főagronómus. 1965-ben a TSZ. Elnökévé választották. 1980-ban megromlott egészségi állapota miatt lemondott elnöki tisztjéről és elnökhelyettesként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Nyugdíjasként, mint vezetőségi tag segítette a termelőszövetkezetet.
Szakmai munkája mellett tagja volt a Városi Tanács VB-nek, a TSZ-szövetség különböző bizottságainak.
Kitüntetései: a Munka Érdemrend bronz fokozata (1967), a MÉM Kiváló Munkáért (1985), a Kiváló Dolgozó (több alkalommal).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Fehér Éva ⇒ Benkőné Fehér Éva

#

Fehér Imre városi kútmester, kovács- és lakatosmester
(1893. december 18., Hajdúnánás - 1983. január 2., Hajdúnánás)
Földműves családból származott, édesapja Fehér Sándor, édesanyja Hegedűs Lukács Julianna. Iskoláit a nánási református elemi iskolában és a Református Gimnáziumban végezte (4 osztályt).
Csorvási műhelyébe került műlakatos tanulónak.
1921-ben kötött házasságot Draviczki Juliannával, majd 1935-ben Pálfi Zsófiával. Első házasságából született Imre fia (1930) és Juliánna leánya (1933).
Önként jelentkezett katonának, mire katonaideje kitelt, kitört az I. világháború. A 16-os huszárezrednél lett patkolókovács, majd fegyvermester. Mint huszárkáplár (tizedes) 36 hónapot töltött az orosz fronton az első vonalban. Hétszer sebesült, egy robbanólövedék bal keze fejét szétrobbantotta. A háború után tíz évig bérelte a tanítómester műhelyét, majd 1929-től önálló kovács-lakatos mester volt 1950-ig.
Időközben 1938-tól a város kútmestere is volt. A város 54 köz- és intézményi kútját tartotta rendben, felügyelte, biztosította a város zavartalan ivóvíz ellátását. Több ivó és artézi kút fúrását irányította. 1950-től a Városgazdálkodási Vállalat lakatosa volt. Nyugdíjazás után még tíz évig dolgozott a Dózsa MgTsz-ben. 1918-ban az „őszirózsás forradalomba” Budapesten a Gizella hengermalomban, mint szakszervezeti bizalmi kapcsolódott be. 1945 utána Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének titkára volt a két párt egyesüléséig. 1956-ban 400 fő aláírásával kérték fel a „szocdem” vezetésére.
Jellegzetes, míves kovácsoltvas munkái ma is láthatók a régi temetőben – vaskerítések – pl. a Soós család sírkerítése, a Hunyadi u. 29. és 31/a. szám alatti kerítések.
1950-ig állt a Városháza előtt az ún. „frontharcos” emlékoszlop, amire a fronton (háborúban) elesett emberek gyászjelentéseit tűzték ki. Ennek a vasoszlopnak a látványrajzát fia ma is őrzi. Másik közismert alkotása az országzászló (ma a Petőfi szobor talapzata) tartóoszlopa, melynek a csúcsán egy esküre emelt kéz volt látható. Szakmai és emberi elismertségét jelzi, hogy évtizedeken keresztül volt a hajdúnánási „vasas” mesteremberek szakosztályának jegyzője, majd elnöke.
Az Iparostanonc Iskola iskolaszékének hosszú időn át volt tagja. Vizsgabizottsági tag, műhelyében vizsgáztak a város és a környékbeli települések kovács és lakatos mesterjelöltjei.
Hobbija a szakmája és a politizálás volt.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Fehér Imre biológia-rajz-földrajz szakos általános iskolai tanár, iskolaigazgató, géplakatos
(1930. június 22., Hajdúnánás - )
Szülei: Fehér Imre és Dráviczki Julianna. Felesége: Murvai Ilona tanítónő (1954). Gyermeke(i): Fehér Éva(1954), Fehér Ilona(1956).
Tanulmányai: Református elemi népiskola - Hajdúnánás. Református Gimnázium - Hajdúnánás (1948). Pedagógiai Főiskola - Eger.
1949-ig géplakatosként dolgozott a Debreceni Vagongyárban. 1952-től tanárként helyezkedik el Sályban. 1953 és 1955 között a hajdúnánási Leányiskolában volt tanár. 1955 és 1957 között igazgatóhelyettes volt Sályon. 1958-1962-ig Ragályon, 1962-1963-ig a hajdúnánási Niczky-réti tanyai iskolában tanított. 1963-1990-ig a 2. Számú Általános Iskolában tanított. 1990-ben nyugállományba került. 1964 és 1966 között óraadó tanárként dolgozott a Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban. 1964-1990-ig a város Dolgozók Általános Iskola tagozatvezetője volt. Nyugdíjasként óraadó tanárként dolgozott a Bocskai és a Makláry iskolában. Három évig a Református Általános Iskola igazgatója volt.
Az 1956-os forradalomban való részvételéért 10 hónapot töltött vizsgálati fogságban. A Borsod Megyei Bíróság felmentette a vádak alól. 1964-től a 2. Számú Iskola szakszervezeti bizalmija lett. 1994-1998-ig Hajdúnánás Város Önkormányzatának képviselőtestületi tagja.
Kitüntetések: Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1975), Törzsgárda Aranyfokozat (1980), SZOT-plakett (1983), Kiváló Úttörővezető érdemérem (1985), Pedagógus Szolgálati Érdemérem (1990), 1956-os MDF Emlékérem (1990).
Róla: ,,S, meséld el fiadnak.”- Arcok a hajdúnánási 1956-os forradalomból. 1. r. Dok. Film. (HTV, 2000.).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Fehér Imréné Murvai Ilona tanító
(1933. június 5., Hajdúnánás - )
Szülei: Murvai Antal és Piskóczi Mária. Házastársa: Fehér Imre tanár. Gyermeke(i): Fehér Éva (1954), Fehér Ilona (1956).
Tanulmányai: Elemi iskola és középiskola - Hajdúdorog. Felsőfokú tanulmányait Debrecenben végezte.
1952 és 1955 között tanítónő volt a Hajdúnánási Leányiskolában. 1955 és 1957 között Sályban, majd 1957 és 1962 között Ragályon tanított. 1962-1990-ig a hajdúnánási Makláry Lajos Általános Iskolában volt pedagógus.
Kitüntetései: Miniszteri Dicséret (1980), Törzsgárda Aranyfokozat (1982), Kiváló Úttörővezető (1984), Pedagógus Szolgálati Emlékérem (1988).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Dr. Fehértói László orvos
(1936., Debrecen - 1998., Hajdúnánás)
Szülőhelyén járt iskolába, ott szerzett orvosi diplomát. 1963-ban egy nyíregyházi kórházban kezdte meg gyógyító tevékenységét. 1965-ben került Hajdúnánásra, ahol közel három évtizedig körzeti orvos volt. 1978-ban bőrgyógyász szakvizsgát tett, így a körzeti rendelés mellett bőrgyógyászati szakrendelést folytatott. 1993-ban egészségi okokból nyugállományba került, de a napi négy órás szakrendelést szinte halála napjáig folytatta.
Tagja volt az Egészségügyi Munkaügyi Döntőbizottságnak. Önképzéssel folyamatosan törődött, rendszeresen vett részt szakmai továbbképzéseken.
Kitüntetései: Kiváló Munkáért(1981). Hamvait Debrecenben helyezték örök nyugalomra.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Fejér László gazdálkodó
(1885, Hajdúnánás - ?)
Fiatal éveit édesapja gazdaságában töltötte, majd 1910-től lett önálló. Alapító tagja volt a Hunyadi Olvasókörnek, tagja a Dalárdának. Felesége Ötös Zsófia, egy gyermekük született, aki Kelet-Magyarország levente lövészbajnoka volt.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Fekete Imre tanár, testnevelés-biológia
(1934. november 5., Hajdúnánás - )
Szülei: Fekete Imre és Róka Zsófia. Felesége: Mikó Gizella tanárnő. Gyermeke(i): Fekete Imre (1963), Fekete Andrea (1967).
Tanulmányai: Tanárképző Főiskola - Eger.
1954 és 1956 között a Niczky-réti Általános Iskolában, majd 1956 és 1962 között az Előháti Általános Iskolában tanított. 1962-1995-ig 3. Számú Általános Iskolában tanított egészen nyugdíjazásáig. Publikációja jelent meg a Sportélet 1971. májusi számában.
Kitüntetései: KISZ KB Dicsérő Oklevele (1972), Kiváló Úttörővezető (1974), Miniszteri Dicséret (1978), Kiváló Munkárért (1982), Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közgárda Jelvény (1982). Társadalmi Munkaérem, arany (1982), Pedagógus Szolgálati Emlékérem (1994).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Felbermann Endre vállalkozó, vegyipari gépész üzemmérnök
(1948. augusztus 22., Hajdúnánás - )
Szülei: Felbermann Pál és Farkas Emma. Felesége: Török Éva titkárnő (1976). Gyermeke(i): Felbermann Éva (1977), Felbermann Ágnes (1981).
Tanulmányai: Elemi iskola - Hajdúnánás. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium - Hajdúnánás. Pollack Mihály Műszaki Főiskola - Pécs (1969).
Vegyipari gépész üzemmérnök végzettséget szerzett. Első munkahelye Hajdúszoboszlón a TIGÁZ-nál volt. 1975-ben Nyíregyházára költözött és a Nyíregyházi Tanácsi Tervezőirodánál helyezkedett el, mint közműtervező, majd irodavezető. 1990-ben Nyíregyházán önkormányzati képviselő és a város alpolgármestere lett. 1998-tól vállalkozó Nyíregyházán (Concord-99 Kft).
Főbb művei: Emlékek a múltból. A korabeli Nyíregyháza képekben (2000).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000), static.valasztas.hu - Felbermann Endre (2020.11.19.)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Felbermann Mónika előadóművész, színháztörténész, újságíró
(1972. október 4., Szikszó - )
Szülei: Felbermann Tamás és Szabó Kornélia.
Tanulmányai: Kazinczy Ferenc Általános Iskola - Miskolc. Avasi Gimnázium - Miskolc. Veszprémi Egyetem.
Mint előadóművész kezdte pályafutását. Rokoni szálak kapcsán Hajdúnánáson is sokszor fellépett zenés, énekes produkciókkal. A Koktél Band nevű együttessel Budapesten, Miskolcon, Veszprémben és a Balaton körül szerepeltek rendszeresen zenés műsorokkal. 1999-től a Garden Party Band-dal, mint énekes külföldi vendégszerepléseken is részt vesz. Az 1996-os Ki mit tud? Veszprém megyei döntőjébe jutott. 1999 szeptemberétől újságíró a Veszprémi 7 Nap című lapnál.
Róla: jelentek meg írások fellépései kapcsán a veszprémi és miskolci napilapokban.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Felbermann Tamás építőmérnök
(1946. június 15., Hajdúnánás - )
Szülei: Felbermann Pál és Farkas Emma Felesége: Szabó Kornélia üzletvezető. Gyermeke(i): Felbermann Mónika (1972), Felbermann Judit (1977).
Tanulmányai: Általános iskaola - Hajdúnánás. Péchy Mihály Építőipari Technikum - Debrecen. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Budapest.
Vízépítő mérnök, építésvezető, szakaszmérnök helyettes, csoportvezető, osztályvezető, műszaki igazgatóhelyettes.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Fige István minőségellenőr, szerkezeti lakatos
(1952. április 07., Debrecen - )
Szülei: Fige János és Tóth Eszter. Felesége: Fige Istvánné, középiskolai tanár. Gyermeke(i): Fige Máté (1976), Fige András (1980).
A MIÉP helyi szervezetének elnöke volt. Több politikai megemlékezésen, mint pártja képviselője tartott ünnepi szónoklatokat, saját írásaiból felolvasásokat. Több írása jelent meg politikai pártlapokban. Alapító tagja a Magyar-Iraki Történelmi Társaságnak (Abony), alapító tagja a Magyar Termelők Érdekvédelmi Szervezete-METÉSZ-nek (Kiskőrös), Trianon Társaság Szervezete (Hajdúszoboszló), Magyar út körök mozgalom (Sinka István Kör, Debrecen), Bocskay István Szabadegyetem (hallgató, Db.).
Külön közlés: „A politikát és a közéletet mindenhol a legmagasabb szinten kell kezelni!” (Fige Tamás)
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Fodor László földbirtokos
(1874., Hajdúnánás - ?)
Szülei Fodor János, városi képviselő, egyházi presbiter és Magyar Zsófia voltak. Felesége Rékasi Klára volt.
Életében volt városi képviselő-testületi tag. Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített, és mint őrmester szerelt le.
Kitüntetései: Kis Ezüst és Bronz Vitézségi Érem, Károly Csapatkereszt és Koronás Vaskereszt.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Fodor Pál református lelkész
(17??, Hajdúnánás - 1798., Hajdúböszörmény)
Magasabb tanulmányait 1741-ben Debrecenben kezdte meg. 1753-tól külföldön, Heidelbergben és Baselben folytatta. 1754-től nyolc évig volt lelkész Derecskén. 1764-ben Gáborjánban választották meg papnak. 1766-tól 1778-ig Tiszacsegén, később Sápon, majd Tégláson volt lelkész. Tégláson az elöljárók elleni fellépése miatt elmozdították állásából. Nyugalomba vonult, Hajdúböszörménybe költözött, s ott élt haláláig.
Legismertebb munkája: Száz és négy válogatott bibliai históriák, „amelyeket az ó és új testamentumi szent-írásokból a gyengéknek kedvéért össze szedett Hübner János. Mostan pedig a nemzetében lévő apróságnak és más rendbéli keresztyéneknek javukra német nyelvből magyarra fordított.” (Basilea 1754).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Fógel László kéményseprő
(1868., Bécs - ?)
Iskoláit Bécsben és Kalocsán végezte. Mesterségét Kalocsán tanulta, s mint segéd járta az országot. 1892-ben lett önálló mester Hajdúnánáson. Életében volt választott képviselő-testületi tag, a Tűzoltótestület pénztárnoka és alparancsnoka. Hosszú szolgálata alatt számos kitüntetést kapott feletteseitől. Felesége; Sebestyén Emília volt. Két gyermekük született.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Fógel Sándor fényképész, kéményseprő
(1926. április 15., Hajdúnánás - 1992. december 28., Hajdúnánás)
Szülei: Fógel László és Sebestyén Emília.
Tanulmányait szülővárosában végezte, érettségit 1944-ben tett, és még abban az évben felvételt nyert a debreceni Tisza István Tudományegyetem Orvostudományi Karára.
1944 őszén őt is elhurcolták az oroszok, de sikerült megszöknie. A háború után folytatta tanulmányait, azonban három év elvégzése után abba kellett hagynia, édesapja halála miatt. Hazatért Nánásra és testvérével együtt vitték tovább az apai mesterséget. 1949-ben kéményseprő szakvizsgát tett. Szívbetegsége miatt a Kéményseprő Vállalatnál művezető lett, nem bírta a fizikai munkát.
Házasságot 1955-ben kötött Molnár Emília tanítónővel. Egy gyermekük született, Sándor (1956), aki édesapja nyomdokain haladva a fényképész szakmát folytatja.
1957-ben a Hajdúnánási Városi Tanácshoz került, ahol különböző jogi szakvizsgák után az Igazgatási Osztály vezetője lett. Munkájával felettesei mindig meg voltak elégedve. 1964-ben szívműtéten esett át, ezután a Mezőgazdasági Osztályra került.
Fiatalabb éveiben Molnár Elemértől (apósától) elsajátította a fényképész mesterséget, és amikor a Városi Tanácstól 1976-ban rokkantsági nyugdíjba ment, működési engedélyt kért és fényképész riporter lett. Városszerte ismerték, sok helyre hívták fényképezni, családi ünnepségekre, iskolákba, óvodába.
1984-ben újabb szívműtéten esett át, ezután már egyre kevesebbet tudott dolgozni. Nagyon szerette a fotózást, szaklapokat járatott, állandóan képezte magát. Ismerte, szerette városát, sok általa készített fénykép őrzi emlékét.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Fórizs László Sándor üzemvezető, malomipari technikus
(1950. augusztus 4., Hajdúnánás - )
Szülei: Fórizs István és Nagy Katalin. Felesége: Nyakó Julianna gazdaságvezető. Gyermeke(i): Fórizs Roland (1976), Fórizs Júlia (1978).
Tanulmányai: Alap- és középfokú tanulmányait Hajdúnánáson végezte.
1971 és 1974 között a hajdúnánási Dózsa MgTSz-ben dolgozott. 1974-től a Hajdú-Gabona zRt.-nél, mint ügyintéző 1978-ig, majd 1985-ig mint raktárvezető dolgozott. 1985 óta, mint üzemvezető állt alkalmazásban.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

#

Fülöp Lajos kereskedő, szövetkezeti elnök
(1925. február 13., Hajdúnánás - 2001. szeptember 11., Hajdúnánás)
Szülei Fülöp József és Tímári Julianna voltak. Édesapja Budapestről került Hajdúnánásra.
Elemi iskolába Hajdúnánáson járt, majd Polgári iskolába Hajdúdorogon. Később kereskedői képesítést szerzett, mivel szüleinek vegyes- és italboltjuk volt, a Kinizsi utcában.
1941-ben iskolái végeztével az akkori Városházára került az adóügyi csoporthoz. Később ipari és kereskedelmi előadó lett 1956-ig. Az ő nevéhez fűződik az ipari szövetkezet megalakítása. 1956-ban került a Szalmafeldolgozó és Háziipari Szövetkezethez, mint üzemvezető. 1960-től lett a szövetkezet elnöke, amely tisztét viselte egészen 1985-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. Ő alakította ki a bedolgozói rendszert, így sokan jutottak jövedelemhez és szereztek jogosultságot nyugdíjra. Közel 30 évig volt a Hajdúnánási Hazafias Népfront titkára.
Munkássága elismeréseként 1970-ben a Munka Érdemrend bronz, 1971-ben ezüst, 1972-ben arany fokozatát kapta. Több alkalommal kapta meg a Kiváló Szövetkezeti Dolgozó kitüntetést. Két alkalommal Közösségi Munkáért emlékplakettet kapott (1977, 1982). 1995-től 1999-ig a Városi Nyugdíjas Klub titkára volt, ahol tovább folytatta közéleti tevékenységét.
2001. szeptember 11-én szívinfarktusban hunyt el.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

#

Fülöp Lajosné (születési név: Kovács Margit) klubelnök, könyvelő
(1932. július 29. - )
Szülei: "Kétszer" Kovács Antal és Zsuga Zsófia. Házastársa: Fülöp Lajos, szövetkezeti elnök. Gyermeke(i): Emília (1950)
Alap- és középfokú tanulmányait Hajdúnánáson végezte.
1955-től a tanácsi Vasipari Vállalatnál, majd a Városgazdálkodási Vállalatnál, végül Ruhaipari Szövetkezetnél dolgozott, mint könyvelő. Nyugdíjazását követően a hajdúnánási Nyugdíjas Klub vezetőjeként vált ismertté és elismertté város és megyeszerte. A klub több mint 100 fős tagsága vezetése alatt sok-sok sikeres szereplést mondhat magáénak. Hazai és külföldi fellépéseik során számos hasonló korú közösséggel létesítettek tartalmas kapcsolatot.
Róla írások jelentek meg a megyei és helyi lapokban, valmint több interjú készült vele a Hajdúnánási Televízióban 1995 és 2002 között.
Kitüntetései: Kiváló Dolgozó (1970, 1972), Munka érdemrend (ezüst, 1974).
[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

▲ Az oldal tetejére ▲

Nánási ki kicsoda - "F"