Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény

- Dr. Jakubovich Endre	- Jóna András
- Jámbor Kálmán	- Jóna Gábor
- Jámbor László	- Jóna Mátyás
- Ján Boglárka	- Dr. Juhász Endre
- Ján Fruzsina	- Juhász János
- Jenei Magdolna	- Juhászné Dr. Szécsi Anna Mária
- Jókay Lajos

Dr. Jakubovich Endre orvos
(1911. február 28., Budapest – 1974., Hajdúnánás)
Értelmiségi szülök gyermekeként – édesapja tanár, iskolaigazgató volt – elemi és középiskoláit Budapesten végezte. Orvosdoktori diplomát is Budapesten szerzett 1937-ben. Diplomája megszerzése után különböző kórházakban – ingyen – dolgozva sajátította el a belgyógyászati ismereteket. Magánorvosként praktizált Nyíregyházán 1943-ig, ekkor behívták katonai szolgálatra. A háború befejezéséig főhadnagyként vett részt a második világháborúban. 1945. augusztus 1-jén elhurcolták a Szovjetunióba, ahonnan három hadifogság után került haza. Nyíregyházán kapott állást, mint körzeti orvos. 1957-ben megfosztották katonai rangjától, éreztették vele „osztályidegen” mivoltát. 1959-ben költözött családjával Hajdúnánásra, ahol körzeti orvosként dolgozott. Jó felkészültségű orvos volt, betegei szerették. 1974-ig – váratlanul bekövetkezett haláláig – szolgálta hajdúnánási betegeit. Sírja a hajdúnánási köztemetőben található.
[Forrás: Nánási Kalendárium (2003)]

▲ Az oldal tetejére ▲
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Jámbor Kálmán tanító
(1873., Hajdúnánás - ?)
Középiskoláit Hajdúnánáson, a tanítóképzőt Debrecenben végezte. A képző elvégzése után egy évig tanított Hajdúhadházon, majd 38 évig a hajdúnánási Református Elemi Iskola tanítója volt. 1931-ben vonult nyugállományba. Életében az alábbi tisztségeket töltötte be: a helyi ref. elemi iskola gondnoka, a helyi dalára tb. Jegyzője, a helyi Református Egyházi Tanítóegyesület alelnöke, a Tanügyi Bizottság tagja, a Magyarországi Tanítók Országos Szövetségének igazgatósági tagja. Természettan címmel elemi iskolai tankönyvet írt. 1930-ban megkapta a MTA Wodianer-díját.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Jámbor László egyéni vállalkozó, divatékszer-készítő
(1976. október 23., Hajdúnánás -)
Édesanyja Fazekas Irén Mária nyugalmazott postai dolgozó. Édesapja Jámbor László, szeretett nevelőapja Pomázi László. Felesége: Jámborné Mórocz Magdolna. Gyermeke(i): Jámbor László Levente.
Iskolái: 4. Számú Általános Iskola – Hajdúnánás; 125. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet (mai néven: BSZC Csiha Győző Technikum és Szakképző Iskola – Hajdúnánás (villanyszerelő szakképesítés, érettségi)
A kövek iránti szeretetem 2006-ban kezdődött egy zempléni túra alkalmával, ahol megtaláltam az első, számomra érdekesnek tűnő kövemet. Ez indított el az ásványok tanulmányozásában, majd kicsit később a megmunkálásban is. Eleinte mind a gyűjtés, mind a csiszolás csak hobbi volt. Autodidakta módon tanultam: ahonnan csak információt lehetett szerezni, utánamentem és kutattam. Aztán 2012 körül, még a főállásom mellet kiváltottam a vállalkozást, hogy a saját építésű gépeimen előállított darabokat el tudjam adni. Nem a pénz motivált, az csak egy szükséges rossz volt ahhoz, hogy ezt a hobbit fenntarthassam és fejleszthessem. Az évek alatt a kapcsolatrendszerem kibővült, így egyszer elszántam magam, és a kőcsiszolást fő foglalkozássá tettem; 2021-től ebből élek. A könyvem eredetileg nem annak indult. Csak folyamatosan jegyzeteltem azt, amit megtapasztaltam, amilyen megoldást találtam egy-egy felmerülő problémára. Az írás terjedelme évről évre nőtt, majd elismert lektoraim biztatására csináltam belőle könyvet. Nagyon hálás voltam, hogy foglalkoztak velem. A kötetem célja egy Magyarországon lényegében elfeledett, de egykor létező és virágzó szakma újraélesztése, egy megmunkálással foglalkozó, figyelemfelkeltő és oktató jellegű mű formájában.
Csiszolásaim eljutottak Szingapúrba, az Amerikai Egyesül Államokba, Dubajba és az Európai Unió szinte minden országába.
Munkáim brit divatlapban, szakmai ötvösvizsgákon, valamint nemzetközi ékszerkiállításokon (pl.: Pozsonyban) is bemutatásra kerültek az ékszerkészítők saját neve alatt.
Egyedi csiszolású köveim háttérmunkaként, ékszerekbe foglalva, más készítők neve alatt több alkalommal is megjelentek a Tv2 és a Duna Tv képernyőjén.

Főbb munkák:

Ásvány- és drágakőcsiszolás kezdőknek – húszéves jubileumi szakkönyv magánkiadása (2026)

Közösségi média:
Saját személyes profilom mellett működtetem a Jámbor kövek díszbe öltöznek elnevezésű szakmai Facebook oldalt. Ennek a platformnak az elsődleges célja egy olyan alkotói közösség fenntartása és támogatása, amely összeköti a kőcsiszolást a hazai ötvös- és ékszerkészítő szakmával. Az oldalon aktívan segítem és népszerűsítem a velem együttműködő partnereket, bemutatva azokat az egyedi ékszereket, amelyekbe az általam készített csiszolt kövek kerülnek beépítésre.
[Forrás: Jámbor László saját közlése (2026)]

Ján Boglárka gordonka- és kamaraművész, gordonkatanár
(1978. május 24., Hajdúböszörmény - )
Szülei: Ján András és Dráviczky Eszter Csilla.
Tanulmányai: Makláry Lajos Általános Iskola - Hajdúnánás, Kodály Zoltán Zeneművészet Szakközépiskola, gordonka szak - Debrecen. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma, gordonka-, kamaraművész szak.
Főiskolai tanulmányok alatt a Szegedi és Pécsi Szimfonikus Zenekarokban zenekari művészként dolgozott. A Pécsi Szimfonikus Zenekarral számos külföldi hangversenyen szerepelt, Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban, Ausztriában és Németországban. 1997-2000 között szerepelt a Pécsi Zenei Fesztiválon. 1999. január 31-én szólótestje volt a Pécsi Dominikárus Házban.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Ján Fruzsina brácsaművész, középiskolai tanár
(1971. szeptember 21., Hajdúnánás - )
Szülei: Ján András és Dráviczky Eszter Csilla. Házastársa: Zagyi Nándor idegenforgalmi menedzser.
Tanulmányai: 2. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Állami Zeneiskola - Hajdúnánás. Bartók Béla Zeneművészeti Főiskola - Debrecen.
Főiskolás kora óta játszik különböző szimfonikus és kamerazenekarokban. Tagja volt a Debreceni Csokonai Színház operazenekarának, a Debreceni Bach Kollégiumnak, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekarnak, a Sándor Frigyes Kamarazenekarnak, a MRT Szimfonikus Zenekarának. 1997-ben költöztek Pécsre, itt a Pécsi Szimfonikus Zenekarban dolgozik brácsa- szólamvezetőként. A pécsi Művészeti Szakközépiskola tanára. Rendszeresen fellép szóló- és kameraesteken.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Jenei Magdolna népművelő, művelődési központ és könyvtárigazgató, gyámügyi szakügyintéző
(1964. június 5., Hajdúnánás - )
Szülei: Jenei László és Kállai Zsófia.
Tanulmányai: 4. Számú Általános Iskola - Hajdúnánás. Fazekas Mihály Gimnázium - Debrecen. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, népművelés szak - Nyíregyháza. Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, marketing kommunikációs szakközgazdász - Budapest. Eötvös Lóránd Tudományegyetem, kulturális menedzser szak - Budapest.
1982 és 1983 között I. Számú óvodai egységben dolgozott. 1983. május 1-től a hajdúnánási Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója volt. Jelenleg gyámügyi szakügyintézőként dolgozik.
Két publikációja jelent meg a Mesterség és Művészet című folyóiratban: A hajdúnánási szalmakalap (1999., 2. sz.), és a Hajdúnánás, az aranyszalma városa kötetben.
Róla: Hajdúnánási Újság, Hajdú-Bihari Napló, Helyi Televízióban riportok 1995 óta, Petőfi Rádióban a Péntektől péntekig című rovatban, RTL Klub televíziós csatorna Jó Reggelt! című magazínműsorban.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Jókay Lajos gimnáziumi tanár, író
(1874. márcus 22., Budapest - 1944. október, Budapest)
Középiskoláit Pápán és Debrecenben, az egyetemet Budapesten végezte, ahol tanári oklevelet szerzett görög-latin szakon. Hajdúnánásra 1900-ban került, 1901 őszétől kinevezett, rendes tanár. Harminc évig tanított a gimnáziumban, ahol tagja volt a gimnáziumi igazgatótanácsnak. Vezette az intézmény könyvtárát, rendszeresen jelentek meg írásai a Hajdú-Nánási Újság hasábjain, 1936-1939 között szerkesztette is azt. Novellái, karcolatai legnagyobb számban a Budapesti Hírlapban, a Szózatban és a Napkeletben jelentek meg. Egyetlen önálló kötete 1907-ben jelent meg. Ötven év előtt címmel. Nyugállományba vonulása után azonnal Budapestre költözött, ahol 1944 őszén tragikus körülmények között halt meg.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Jóna András hivatásos katona, alezredes
(1950. március 27., Hajdúnánás - )
Szülei: Jóna András és Murvai Katalin. Felesége: Jóna Andrásné, rajzoló szabász. Gyermeke(i): András (1977) és Zsolt (1979).
Tanulmányai: Alapfokú tanulmányait Hajdúnánáson végezte. Szakközépiskolába Gyöngyösön járt. Katonai Főiskola - Budapest. Katonai Akadémia - Budapest.
1972-től hadnagyi rendfokozatban szakaszparancsnok Cegléden. 1973-ban 10 hónap külszolgálatot teljesített Dél- Vietnamban a Nemzeti Ellenőrző és Felügyelő Bizottság tagjaként, mint katona. Feladatuk a Párizsi Egyezmény betartásának ellenőrzése volt. 1974 és 1979 között századparancsok, majd törzstiszt Cegléden. 1979 és 1982 között a Katonai Akadémia hallgatója Budapesten. 1982-től 1985-ig híradó zászlóalj törzsfőnök Cegléden. 1985 és 1990 között parancsnok a híradó zászlóaljnál Cegléden. 1990-től 1995-ig a Főhírközpont törzsfőnöke Budapesten. 1995 és 1999 között a HM Fegyverzet Ellenőrzési Hivatal osztályvezető helyettese. 1999 decemberétől a NATO Európai Stratégiai Főparancsnokságán teljesít szolgálatot Belgiumban. 1994-ben 3 hónapos NATO törzstiszti tanfolyamon vett részt Hollandiában, 1996-ban 6 hónapos német nyelvtanfolyamon Németországban.
Kitüntetései: 12 katonai kitüntetés tulajdonosa.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Jóna Gábor orvos
(1920. március 13., Hajdúnánás – 1968. február 23., Debrecen)
Az egyetemet Debrecenben végezte, majd 1945-től a Debreceni I. Számú Sebészeti Klinika röntgen-osztályán működött, mint tanársegéd. A sugaras eljárásokból szakvizsgát tett Budapesten, 1948-ban. 1949-től honvédorvosi minőségben látta el a Debreceni Honvédkórház röntgen-laboratóriumának vezetését. Majd Budapesten működött az akkor megalakult Repülő Orvosi Intézetben. Részt vett a korszerű repülő-egészségügy megszervezésében, sugárvédelmi és biológiai problémák megoldásában. A honvédségtől 1956. január 1-jével tartalékos alezredes-orvosi minőségben leszerelt. Ezután a Debreceni II. Sebészeti klinikán dolgozott adjunktusként, illetve 1960-tól docensként. Igen tevékenyen bekapcsolódott az újonnan létesített Röntgen Klinika megszervezésébe, és 1963. jan. 1-jével annak vezetésére kapott megbízást. Tagja volt a Radiológusok Társasága Elnökségének, annak vezetésére kapott megbízást. Tagja volt a Radiológusok Társasága Elnökségének, az ETT Radiológus szakbizottság elnökségének és több szakbizottságnak. Több mint 30 tudományos közleménye jelent meg bel- és külföldi folyóiratokban. Számos külföldi kongresszuson vett részt, több mint 76 tudományos előadást tartott és több ízben szervezett nagy sikerű tudományos gyűléssorozatokat. Halála előtt élénk tevékenységet fejtett ki a IV. Magyar Radiológus Kongresszus megszervezésében. Értékes munkájával mindenkor bekapcsolódott az ifjúság nevelésébe és a szakorvosképzésbe.
Kitüntetései: Magyar Népköztársaság Érdemérem Ezüst fokozata (1950), Érdemes Orvos (1959).
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Jóna Mátyás földbirtokos
(1874., Hajdúnánás - ?)
Ragadványneve: "milliomos Jóna"
Iskoláit Hajdúnánáson végezte. 1897-től saját birtokán gazdálkodott. Az I. világháborúban a 30. honvéd gyalogezrednél a szerb és az olasz harctéren teljesített szolgálatot.
Életében az alábbi tisztségeket töltötte be: a Gazdasági Egyesület elnöke, megyebizottsági póttag, a Hajdúnánási Szeszfőzde, a Téglagyár, a helyi Hangya Szövetkezet igazgatósági tagja, a református egyház presbitere.
Felesége Jóna Zsófia volt, akivel 1897. április 13-án kötöttek házasodtak össze Hajdúnánáson.
Házasságukból nyolc gyermek született:
- Gábor fiukat 3 hónapos korában, Mátyás és Mátyás Mihály nevű fiaikat pedig 3 éves korukban elvesztették, míg Julianna (szül.: 1905) nevű lányuk 19 éves korában, tüdővészben hunyt el.
- Mária Zsófia (szül.: 1899)
- Mátyás (szül.: 1907)
- Erzsébet (szül.: 1909)
- László Mihály (szül.: 1918)
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000), Jóna Sándor közlése]

Dr. Juhász Endre orvos, belgyógyász, Hajdúnánás város alpolgármestere
(1952. december 3., Jászapáti - )
Szülei: Juhász László és Antal Ilona. Felesége: Dr. Szécsi Anna, orvos. Gyermeke(i): Endre (1980) és Márta (1983).
Tanulmányai: Általános iskolai tanulmányait Jászszentandráson végezte. Bajza József Gimnázium - Hatvan. Debreceni Orvostudományi Egyetem - Debrecen (1971-1977).
1977-től 1983-ig a DOTE II. Belklinikán egyetemi tanársegéd volt. 1983-tól Hajdúnánáson családorvosként praktizált. Több mint 20 évig önkormányzati képviselőként tevékenyen részt vett Hajdúnánás város közéletében. 2007-től 2019-ig Hajdúnánás alpolgármestere volt.
Tizenhárom szakmai publikációja jelent meg.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

Juhász János tanár
(1925., Debrecen - 1977.)
Nyírségi parasztcsaládból származott. Gimnáziumi érettségit a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban tett, majd 1951-ben a Debreceni Kossuth egyetemen kapott matematika-fizika szakos diplomát. Még ebben az évben Hajdúnánásra került a Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziuma, s itt is tanított egészen nyugdíjazásáig. Tanított matematikát és fizikát, vezetett szakkört, szakmájába vágó városi tanfolyamokat. Évtizedekig foglalkozott a levelező hallgatókkal. Több osztálynak volt osztályfőnöke, akik a mai napig szeretettel emlegetik akkurátus egyéniségét. Évekig volt az iskola pedagógus szakszervezeti titkára. Négy leányából is pedagógusokat nevelt. Utolsó éveit Debrecenben töltötte, ott is temették el.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]

Juhászné Dr. Szécsi Anna Mária orvos, fül-orr-gégész
(1953. augusztus 18., Debrecen - )
Szülei: Szecsi András és Szecsi Emma Zsuzsánna. Házastársa: Dr. Juhász Endre, orvos. Gyermeke(i): Endre (1980) és Márta (1983).
Tanulmányai: Református Gimnázium - Debrecen. Debreceni Orvostudományi Egyetem - Debrecen
A Hajdúnánási Városi Rendelőintézetben dolgozik, mint fül-orr-gégész szakorvos.
[Forrás: Hajdúnánási Almanach (2000)]
AZ ADATOK FRISSÍTÉS ALATT ÁLLNAK!

▲ Az oldal tetejére ▲

Nánási ki kicsoda - "J"